Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

1959. FEBRUAR 7, SZOMBAT KEUETMÁGYARORSZÁG 5 Tj&bb testnéii &eyítsíyet! A termelőszövetkezetek támogatásának tapasztalatai Mátészalkai Állami Gazdaságban Az állami gazdaságok azok a mezőgazdasági nagyüzemek, ame- lyekben a termelési feltételek legjobban biztosítva vannak. Rendelkezésre állnak a nagytáblás területek, a nagyüzemek gépei és szakképzettséggel rendelkező emberek irányítják a gazdaságot. Mint' a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság legfejlettebb formái, mennyi­ben segítik a termelőszövetkezetek gazdálkodósát? — Erre voltunk kíváncsiak s ezért kiválasztottuk a Mátészalkai Állami Gazdaságot, hogy megismerkedjünk tsz-segítő munkájukkal. A gyümölcstermelés segítése möícstermelés terén adott gyakor­lati segítséget. (Az idén. csatolták a szálkáihoz a nagyecsedi gazda­ságot, s így az egészséges arányok kialakulásával kibővült a segít­ségadás lehetősége.) A mátészalkai gazdaság eddig gyümölcstermeléssel foglalkozott, a többi termelési ág alárendelt szerepet játszott, s ebből követke­zően a környező termelőszövetke­zetek részére elsősorban a gyü­Gép javítás a szövetke%eteknek Tavaly a nyírmeggyes! Petőfi, a nyírcsaholyi Vörös Csillag és a paposi Esze Tamás téeszt patro­nálta a gazdaságból egy-egy szak­ember. Ezeken túlmenően azon­ban a segítségadás sok szövetke­zetre kiterjedt a járás terüle.én. Ugyanis a gazdaság nagy gépjaví­tó műhelyében a termelőszövetke­zetek részére több, mint 200 ezer forint értékű gépjavítási, felújí­tási munkát végeztek az állami gazdaságoknál megszabott ár­kulccsal, és rendszerint soron kí­vül. A kiemelkedőbbeket említ­ve például a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet részére per­metezőgép-, tehergépkocsi- és permetezőmotor-javítást végez­tek. A hodászi Úttörő téesz új per­metező szivattyút kapott (az üzem saját gyártmányát), és itt javítot­ták a Zetort is. A gazdaság veze­tői úgy tervezik, hogy ebben az évben szintén lehetővé teszik a gépjavítást a szövetkezetek szá­mára. Miért nem szervesnek látogatásiakat? A segítségnyújtás lehetősége azonban nem korlátozódik a má­tészalkai gazdaságban a gépjaví­tásokra, gépkölcsönzésekre és szakmai támogatásra. A lehetősé­geket viszont nem váltották min­den esetben valósággá. Többször szervezhetnének látogatásokat a szövetkezetek részére, hogy meg­ismerkedjenek a szervezés kérdé­seivel, a hevált termelési módsze­rekkel. A téli szgkmai tanfolya­mokra feltétlenül hívni kellett volna olyan szövetkezeti dolgozó­kat, akik szívesen tanulnak. Ta­valy, az 1953-as tsz-tervkészítések idején segítették a Zalka Máté téeszt; az idei tervkészítések fo­lyamán bizony megfeledkeztek erről a fontos segítségadásról. A gazdaság vezetői azt mondják, igen lekötötte őket a gazdaság átszervezése. Ez érthető is, de mindamellett megtalálhatták vol­na a módját, nogy egy, vsgy két szövetkezet tervkészítési munkái­ban aktívan bekapcsolódjanak. Az idei tervek már jobbak Idei tervük a segítségadás te­rén — ezt megbeszélik a járási tanáccsal is — sokkal kiterjedtebb mint az elmúlt évi. A szakmai segítés terén a gyümölcstermelés mellett gyakorlati példákkal is tudnak szolgálni a növényterme, lésben és az állattenyésztésben egyaránt. Tavaly még nem volt módjukban vetőmaggal segíteni a Szombati sport jegyzetek A játékszinvonal fejlesztésére nagy szükség Tan A meghívó néhány sora tudtul adja, hogy február 9-én, hétfőn délután fél 5 óra­kor az Irodaház nagytermében tartja vezetőségválasztó tag­gyűlését a Nyíregyházi Sparta­cus Sportkör. Ha figyelemmel kísérjük megyénk sportjának fejlődését, eddigi eredmé­nyeiket, várakozással nézünk a fenti esemény elé is. A Spartacus Sportkör sportolói sem Nyíregyházán, de me­gyénkben sem tudtak számot­tevő minőségi eredményt fel­mutatni. Versenyzőik általá­ban megmaradtak az alacso­nyabb osztályokban, ott is jobbára közepes helyezéseket vívtak ki. Kézilabdázóikból csak a férfi együttes maradt meg 1956 után, ők a területi bajnokságban szerepeltek kö­zepes eredménnyel. Igaz, lel­kes, fiatal erőkből áll az együt­tes, de technikai képességük, játéktudásuk nem haladja meg a területi bajnokság színvona­lát. Most a terembajnokságok során valamivel jobban szere­peltek. s egy pont hátránnyal a 3. helyet szerezték meg. Nagyjából hasonlóan szerepel­tek női röplabdázóik is. Jelen­leg a megyei bajnokság ve­zető csapatai között vannak. A legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban igen gyenge együttest sikerült összehozniuk. Jelenleg a járási bajnokságban szerepelnek, több kevesebb sikerrel. E néhány megállapí­tásból adódik, hogy a Sparta­cus Sportkör vezetőségválasztó taggyűlése után joggal várhat­ják a sportkör szurkolói, hogy színeiket eredményesebben képviseljék, illetve hozzáértő szakemberek irányításával, a számszerű eredmények mellett, továbbfejlesszék a játékszín­vonalat. Eddig a köztudatban a Nyír­egyházi Építők képviselte me­gyénk minőségi labdarúgó sportját. Más sportágakban is eljutottak az országos baj­nokságok jobb helyezéséig is. Ám az eredményes szereplés­hez többízben hiányoztak a megfelelő előfeltételek. Ezen kíván segíteni a két sportkör egyesülése. A Nyíregyházi Spartacus végeredményben rendelkezik olyan adottságok­kal, amelyek megyénk sport­jának minőségi szintjét emel­hetik. A hétfői tanácskozáson fel­tétlenül tartsák szem előtt, hogy olyan vezetőség kerüljön a szövetkezeti sportkör élére, amely szaktudásával, ráter­mettségével a sikerek biztosí­téka lehet. i szövetkezeteket, az idén már erre is sor kerül. A vezető szákembe­rek munkakörüknek megfelelő feladatokat vállalnak egy-egy szövetkezetben. Tavaly egy köny­velési szakembert adtak át a nyír­meggyesi Petőfi téesznek, most folytatni akarják az ilyen jellegű segítségadást és úgy a termelési, mint az adminisztratív munkate­rületen. Mint a járási tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője is kö­zölte, a Mátészalkai Állami Gaz­daságnak nincs rossz kapcsolata a környező termelőszövetkezetek­kel. Ez a viszony azonban még nem terjed ki a politikai és szak­mai segítségadás minden terüle­tére. A szövetkezetek vezetői is igyekezzenek megkeresni problé­máikkal a gazdaságot, mert biz­tos, hogy kérésük, az eddigiekhez hasonlóan, az adott lehetőségek­hez mérten megértésre és meg­oldásra talál. (S. A.) Első siker a „házgyárban“ Nyíregyházán állították üzembe az ország, sőt Európa elsé „házgyárát",a perlitből duzzasztott épületelem-gyárat. A gépek be­szerelésével jól haladnak. Szerdán duzzasztási bemutató volt. Erre az alkalomra a Kőim suth-rádió és az Ország Világ szerkesztősége is kíváncsi volt. A be« mutatón képviseltette magát az OKISZ, a budapesti Építőipari Sző-' vétség és a külkereskedelem is. A legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a perlitüzemröl, a „ház­gyártásról". Buji Ferenc elvtárs, az üzem vezetője, aki ez alka'om- mal a találmányával vizsgázott, kijelentette, hogy az eddigi eredmé­nyek várakozáson felüli sikerrel jártak. Megalakult az orvosnők és orvosfeleségek nőbizottsága A m pókba» meleghangulatú összejövetelt rendezett « városi nőtanács az orvosnők és orvosfe­leségek részére. Az első találko­zón mintegy ötven vendég jelent meg, melyen dr. Vajda Margit főorvosnő tartott rövid beszédet az orvosnők, orvos-feleségek gondjairól, $ arról a közösségi munkáról, amely rájuk hárul az elkövekezendő időkben. A gőzölgő fekete mellett szoros barátságot kötöttek a jelenlévők. A találko­zón megalakult az orvosnők és orvos-feleségek, bizottsága. A bi- zottság havonta klub-délutánokat rendez és találkozókat kezdemé­nyez tsz-parasztasszonyokkal, pe­dagógusnőkkel, gyógyszerészekkel. Az a tervük, hogy rendszeresen meglátogatják az árvákat, az öre­geket, a napköziket, a bölcsődé­ket. Ezzel az orvosnők és az or­vos feleségek is kiveszik részüket a társadalmi megmozdulásokból, s őszinte barátságot kötnek egy­mással és a különböző foglalko­zásbeli asszonyokkal. Rendezik a városi boltok nyitvatartását— Javul a zöldség- ellátás—Házhoz szállítás—Ön- kiszolgáló boltok Amikor felvilágosításért ko­pogtattunk a megyei tanács ke­reskedelmi osztályán, Mészáros József áruforgalmi csoportveze­tő mindenekelőtt örömmel új­ságolta, hogy az év eleji ár­rendezés helyességének bizonyí­téka a megyeszerte megnőtt vásárlási kedv. Ez a tény azon­ban megszabja a soronlévő fel­adatokat is. A fejlődéssel együtt kell haladnia megyénk keres­kedelmének, hogy a megnőtt igényeket még jobban kielégít­hessék. Nyitvatartás szombat délután és vasárnap deleién Alig látott napvilágot a párt határozata, amely a munkásosz­tály helyzetét taglalta, a megyei tanácson konkrét intézkedések toganatosístasahoz kezdtek. Az utoooi időkben — bár különösebb baj nem volt az ellátással — toob helyen hangzott el a javas­lat: rendezzék a boltok nyitva­tartási idejét! Már megkezdték a terv részletes kidolgozását, s bár még határozat nem született, annyit már most is elmondna- tunk: a tavaszi-nyári időszakra Nyíregyházán rendszeresíteni fog­ják az élelmiszer és a háztartási boltok szombat délutáni, illetve vasárnap délelőtti váltott nyitva­tartását! Mindig lesz détigyiimöics Megoldják a zöldség- és gyü­mölcsellátást is. Ennek érdeké­ben a kereskedelem jobban ki­építi kapcsolatait a megye ter­melőszövetkezeteivel, állami gaz­daságaival, melyek a városi la­kosság jelentősebb ellátó egysé­gei lettek az utóbbi időben. En­nek révén megoldódik majd a gyors áruszállítás. Itt kíván megemlítést, hogy az idén állandósítják a déligyümölcs- ellátást. Nemcsak ünnepi alkal­makkor, de minden időszakban megvásáro’hatö lesz a citrom és más egyéb kedvelt déligyümölcs. Önkiszolgáló boltok Elgondolások vannak arra vo­natkozólag is, hogy a megye- székhelyen és a járási központok­ban megvalósítják a fejlettebb kereskedelmi formákat. Nyíregy­házára önkiszolgáló cipőboltot terveznek, míg újdonságként rend. szeresíteni akarják a félönkiszol­gáló élelmiszer és háztartási üzle­teket is. Már ez év első felében fel akarják lendíteni a házhozszállí­tást. Mindenekelőtt a vásárlókkal ismertetik meg ennek előnyeit, ízelítőként csak annyit: a dolgo­zó nő, mielőtt munkába megy, személyesen, vagy telefonon kéri a boltot, hogy az árumennyiséget címére, s a kívánt órában szállít­sák el. A boltok szívesen tesznek eleget a kérésnek. Bár ezúttal nem célunk felső» rolni az árucikkek tömkelegét, melyek a tavaszi napokra az üz­letek polcaira kerülnek, mégis külön érdekességként említjük meg, hogy megkezdték a tetszető* sebb kivitelű, színes kerékpárok gyártását, melyekből a megye üz­leteiben is lehet majd vásárolni. Ugyancsak kellemesen érinti majd a lakosságot az az intézkedés, hogy a talponálló kiskocsmákat az év folyamán fokozatosan átala­kítják kisvendéglőkké. Ez a munka Nyíregyházán már kezde­tét vette és tovább halad a befe­jezés felé, (Angyal) Új emelete» ház épül Nyíregyházin A színházépülettel szemben megkezdik egy háromemeletes bér­ház építését. A Megyei Építőipari Vállalatnál az előkészítő csoport gondoskodott arról, hogy az épületet a legkorszerűbb építési eljá­rással építsék és a határidőt betartsák. Az esztendő végére el akar­ják készíteni a harmincegy lakásból álló új emeletes házat. Újítások a transzformátor javítóban Fellendült az újító mozgalom a TITÁSZ nyíregyházi transz­formátorjavító üzemében. A vál­lalat újítási felelőse felkeltette a dolgozók érdeklődését az újí­tások iránt és nagy aktivitással foglalkozik az újításokkal. En­nek eredményeként néhány hét alatt több, mint tíz újítási javas­latot nyújtottak be a dolgozók. Régen 10 perc, most csak egy pere Az üzemben a tekercselést vég­zők esetenként 10 percet álltak, amikor a tekercsvégek forrasz­tását el kellett végezni, mert a forrasztóvas melegítése ennyi időt vett igénybe. Mihalik József és Seregi Kálmán trafószerelők egy olyan törpefeszültségű for­rasztót készítettek, melyben a szén pillanatok alatt kellő hőfokra felizzik, 10 percről 1 percre csök­kentették esetenként* forrasztást időt. Az újítók most újabb újításon dolgoznak. A papírszigetelőknek többletmunkát és sok bosszúsá­got okoz az, hogy a papírszalag gyakran elszakad és letekercse- lődik a huzalról. Az újítók olyan szerkezetet készítenek, mely fo­lyamatosan ragasztóval keni be a papírszalagot és kizárja az ed­dig sűrűn megismétlődő hibákat A szénporral is jól tüzelnek A kazánt külföldi szénnel va­ló tüzelésre készítették, de az üzem rá van utalva arra, hogy gyenge minőségű szénnel fűtse- nek. A szén rostálásával többszáz mázsa szénpor gyűlt össze, amit nem tudtak a tüzeléshez használni. Miskolci István lakatos és Pris- tyák József segédmunkás egy fű* vóberendezést készíteti, amely­nek segítségével a kazán léghú- zatát megjavították és több oxi­gént juttatnak az égéshez. Az újítással elérték azt, hogy a szén­por is tökéletesen elég és ezzel sok száz mázsa szenet takaríta­nak meg. kAA,ÄAAAAAAAAAAAAAÄAAÄÄAAAA AAAAAAAA A megyei kereskedelem tavaszi—nyári újdonságai

Next

/
Thumbnails
Contents