Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
Széljegyzetek egy taggyűlési beszámoló margójára (Cikk a 2. oldalon.) ★ Több testvéri segítséget! (Tudósítás az 5. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Ára 50 fillér 1959. FEBRUAR 7, SZOMBAT I megyei kereskedelem tavaszi és nyári terveiből (Tudósítás az 5. oldalon.) ★ A mezőgazdasági szakoktatásról (Cikk a 2. oldalon.) n Szovjetunió Kommunista Pártja XXL kongresszusának határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongrusszusa egyhangú határozatot hozott Nyi- kita Hruscsovnak „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965 évi ellenőrző számairól” tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának téziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kongresz- szust megelőző megtárgyalása alapján eszközólt módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt Központi Bizottságának tevékenységét, valamint nagy jelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A párt Központi Bizottságának egész tevékenysége azon alapult — mondja a határozat, — hogy a kommunista építés feladatainak megoldásában alkotó módon alkalmazta a marxista-leninista elméletet, mélyrehatóan tanulmányozta a tömegek tapasztalatait és állandó kapcsolatban állt a néppel. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt időszak a kommunista párt és a szovjet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volta XX. kongresszus mind a Szovjetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. A XXI kongresszus határozatában jóváhagyta a Központi Bizottság 1957 júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határozatait. E határozatokban a Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Malenkov, Kagano- vics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját. A Központi Bizottság — hangsúlyozza a határozat —■ helyesen járt el, midőn a frakciósok és szakadárok megvetett csoportját határozottan elítélte és félreállította. A pártellenes csoport leleplezésével és ideológiai szétzúzásával a párt még szorosabban zárkózott fel a Központi Bizottság köré, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata a szovjet nép nagy győzelmeinek eredményeit összefoglalva megállapítja, hogy a legfőbb eredmény, amit a szovjet nép elért: az új társadalom, a szocializmus és az ennek megfelelő politikai rend — a szovjet szocialista állam. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megszabja a párt fő feladata az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén. Az SZKP ' fő gazdasági feladatai: az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ág termelésének olyan arányú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének biztosítását a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben. Az ország gazdasági potenciáljának erősítése, a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka termelékenységének szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő poiltikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek széle- sebbkörű részvétele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének fokozása, a munkások és parasztok szövetségének, a Szovjetunió népei barátságának erősítése minden vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: a párt ideológiai nevelő- munkájának fokozása, a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafi- ság és az internacionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csökevényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: olyan következetes külpolitika, amely a népek békéjének és biztonságának fenntartására irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a hidegháború megszüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése; a szocialista világrendszemek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősíA Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat, olyan színvonalat értek el a termelő erők, a szocialista termelési viszonyok és a kulturális fejlődés, hogy az lehetővé teszi a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakoztatását az elkövet-'' kező hétéves időszakban. tése. v A hétéves időszak alapproblémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors ütemet és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és külünösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki, — hogy a hétéves terv előirányozza az ipar teljes termelésének hozzávetőleg 80 százalékos emelkedését, ezen belül az .^’’-csoportban (termelési eszközök termelése) — 85—88 százalékos, a ^’’-csoportban (fogyasztási cikkek termelése) — 62—65 százalékos emelkedést. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi növekedését körülbelül 8.6 százalékban szabja meg, ezen belül az ^’’-csoportban 9.3 sázalékban, a „B”-cso- portban pedig hozzávetőleg 7.3 százalékban. A nehézipar magas fejlettségi fokából, valamint a mezőgazdaság további fellendüléséből kiindulva, a kongresszus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését, hogy a hét esztendő alatt kellőképpen kielégíthessük a lakosság textil-, ruha-, lábbeli- és egyéb árukban mutatkozó szükségletét. A mezőgazdaságban fő feladat, hogy olyan termelési szintet érjünk el, amely lehetővé, teszi a lakosság élelmiszer-szükségletének, az ipar nyersanyag- szükségleteinek, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termékszükségletének teljes fedezését. A mezőgazdaság össztermelését 1.7-szeresére kell emelni. A mezőgazdaság fejlesztésének legfőbb feladata továbbra is a szemestermények termelésének minden eszközzel való növelése; itt 10—11 millárd púd elérése a cél. A határozat ezután megállapítja; a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommunizmus anyagi-műszaki alapja megteremtésének döntő feltétele az új technika széleskörű meghonosítása, a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása, a népgazdaság valamennyi ágának szakosítása és kooperációja. A hét esztendő alatt a termelési folyamatok komplex gépesítése alapján az iparban, a mezőgazdaság >an, az építőiparban és a közlekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az előző hétéves időszakhoz képest 1.8- szeresükre, azaz körülbelül 1940 —1970 milliárd rubelre emelkednek, ami csaknem ugyanannyi, mint a szovjethatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A határozat felhívja a figyelmet rá, hogy a termelőerőket területileg ésszerűen kell elhelyezni a társadalmi termelőmunka leggazdaságosabb felhasználása és időmegtakarítás végett. Továbbra is fejleszteni kell a mérhetetlen természeti kincsekkel rendelkező keleti körzetek gazdaságát. A hétéves terv előírja valamennyi szövetségi köztársaság hatalmas méretű gazdasági íej- ^ lesztését, Az SZKP kongresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok között — amikor óriási sikerek jöttek létre az ipar s ame- sogazüasag fejlesztése ben — minőén leitétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrovi- deoo időn belül meg jooban éljen, még teljesebb mértebben kielégítse anyagi és szellemi szükségleteit. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62— 65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelkedését irányozza eiő. A hétéves terv vegére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme átlagosan 4U százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tervbevettük az alacsonyabb fizetésű munkások és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszolgáltatási ellátottságának lényeges megjavítását, a közétkeztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és munkáslakótelepeken körülbelül 15 millió lakás, a falvakban körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a közeljövőben megszűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munkanap és a munkahét csökkentését 1960-ban befejeződik á munkások és alkalmazottak hétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig hatórás munkanapra való áttérése. 1962-ben megvalósul a munkások és alkalmazottak 40 órás munkahétre való áttérése, hétórás munkanap mellett. 1964-től kezdődőiig a föld alatt és az egészségtelen munkaviszonyok között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre, két szabadnappal, hat-hétórás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány minden területen, különösen pedig az atomfizika, az atomenergetika, a lökhajtásos repülés és a rakétatechnika terén vívott ki és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyorsabb ütemben fejlesszék a tudomány minden ágát, végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki továbbhaladást. A tudományos erőket és eszközöket a legfontosabb gyakorlati és elméleti jelentőségű területekre kell összpontosítani. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó feladatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki, hogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban., A kongresszus határozata rámutat, hogy ma két társadalmi világrendszer van: az idejét múlta kapitalizmus és a fiatal, életerőtől duzzadó, a világ dolgozóinak rokonszenvét elvező szocializmus. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban, megsemmisíthetné a szocialista tábort. A szovjet nép a párt vezetésével a szocializmus olyan győzelmeit érte el a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden területén, amelyek lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtésére, a kommunizmusba való tervszerű átmenet megvalósítására irányuló feladatok gyakorlati megoldását. A termelőerők növekedésével egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társadalmi viszonyoknak is, amelyek az elvtársi együttműködés, a barátság és a kölcsönös segélynyújtás elvein alapulnak. Valamennyi gazdasági ág műszaki fejlődése, az oktatásnak és a termelésnek szorosabb összekapcsolása arányában eltűnnek majd a lénye- ges különbségek a szellemi és fizikai munka között. A munkanap csökkentése, a munkafeltételeknek a komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti majd, hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljék. A termelési viszonyok kolhozszövetkezet formája — mondja a határozat — még hosszú ideig elő fogja segíteni és elő is segítheti a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődését, A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoaltulajdan közeledik majd az össznépi tulajdonhoz, fokozatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonforma között A két tulajdonforma nem a szövetkezeti kolhoztulajdon elsorvadásának következtében válik majd egységessé, hanem úgy,, hogy a szövetkezeti kolhoztulajdon társadalmi jellegének színvonala a szocialista állam segítségével és támogatásával felemelkedik az össznépi tulajdon szintjére. A kongresszus határozata hangsúlyozza, hogy a kommunista építés jelenlegi körülményei között az anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg a termelőerők fejlődésének arányában, mégpedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége, és amikor minden ember önként az anyagi javaltból való részesedésének mértékétől függetlenül, képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el (Folytatás a S. oHaloa.)
