Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

Széljegyzetek egy taggyűlési beszámoló margójára (Cikk a 2. oldalon.) ★ Több testvéri segítséget! (Tudósítás az 5. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Ára 50 fillér 1959. FEBRUAR 7, SZOMBAT I megyei kereskedelem tavaszi és nyári terveiből (Tudósítás az 5. oldalon.) ★ A mezőgazdasági szakoktatásról (Cikk a 2. oldalon.) n Szovjetunió Kommunista Pártja XXL kongresszusának határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongrusszusa egy­hangú határozatot hozott Nyi- kita Hruscsovnak „A Szovjet­unió népgazdasága fejlesztésé­nek 1959—1965 évi ellenőrző számairól” tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának tézi­seit és a kongresszusi vita, va­lamint a téziseknek a kongresz- szust megelőző megtárgyalása alapján eszközólt módosítások­kal és kiegészítésekkel elfogad­ta a hétéves népgazdaságfejlesz­tési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt Központi Bizottságának te­vékenységét, valamint nagy je­lentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A párt Központi Bizottságának egész tevékeny­sége azon alapult — mondja a határozat, — hogy a kommu­nista építés feladatainak meg­oldásában alkotó módon alkal­mazta a marxista-leninista el­méletet, mélyrehatóan tanulmá­nyozta a tömegek tapasztalatait és állandó kapcsolatban állt a néppel. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt időszak a kom­munista párt és a szovjet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volta XX. kongresszus mind a Szov­jetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozga­lom, s az egyetemes béke meg­szilárdítása szempontjából. A XXI kongresszus határoza­tában jóváhagyta a Központi Bizottság 1957 júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen tá­mogatott határozatait. E hatá­rozatokban a Központi Bizott­ság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Malenkov, Kagano- vics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját. A Központi Bizottság — hang­súlyozza a határozat —■ helye­sen járt el, midőn a frakciósok és szakadárok megvetett cso­portját határozottan elítélte és félreállította. A pártellenes cso­port leleplezésével és ideológiai szétzúzásával a párt még szo­rosabban zárkózott fel a Köz­ponti Bizottság köré, a marxiz­mus—leninizmus zászlaja alatt. Az SZKP XXI. kongresszusá­nak határozata a szovjet nép nagy győzelmeinek eredményeit összefoglalva megállapítja, hogy a legfőbb eredmény, amit a szovjet nép elért: az új társada­lom, a szocializmus és az ennek megfelelő politikai rend — a szovjet szocialista állam. Az SZKP XXI. kongresszusá­nak határozata megszabja a párt fő feladata az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcsolatok terü­letén. Az SZKP ' fő gazdasági fel­adatai: az ország termelőerői­nek sokoldalú fejlesztése, a ne­hézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ág termelésének olyan arányú nö­velése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének bizto­sítását a kapitalista országok­kal folytatott békés gazdasági versenyben. Az ország gaz­dasági potenciáljának erősíté­se, a műszaki haladás a nép­gazdaság minden ágában, a tár­sadalmi termelésben végzett munka termelékenységének sza­kadatlan fokozása. Ezek bizto­sítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő poiltikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erő­sítése, a szovjet nép egységé­nek és összeforrottságának fo­kozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek foko­zott aktivitása és öntevékenysé­ge kibontakoztatása a kommu­nista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek széle- sebbkörű részvétele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének fokozása, a munkások és parasztok szö­vetségének, a Szovjetunió né­pei barátságának erősítése min­den vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: a párt ideológiai nevelő- munkájának fokozása, a dolgo­zók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntuda­tának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafi- ság és az internacionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csökevényeinek ki­irtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok terüle­tén az SZKP fő feladatai a kö­vetkezők: olyan következetes külpolitika, amely a népek bé­kéjének és biztonságának fenn­tartására irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a hideghá­ború megszüntetését és a nem­zetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése; a szocialista világrendszemek és a testvéri népek baráti együtt­működésének sokoldalú erősí­A Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat, olyan színvonalat értek el a termelő erők, a szocialista ter­melési viszonyok és a kulturá­lis fejlődés, hogy az lehetővé teszi a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakoztatását az elkövet-'' kező hétéves időszakban. tése. v A hétéves időszak alapprob­lémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmus­sal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hang­súlyozza, hogy gyors ütemet és megfelelő arányokat kell bizto­sítani a népgazdaság fejleszté­sében. A kongresszus határozata el­sőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és külünösen a nehéz­ipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki, — hogy a hétéves terv előirányozza az ipar teljes termelésének hozzávetőleg 80 százalékos emelkedését, ezen belül az .^’’-csoportban (ter­melési eszközök termelése) — 85—88 százalékos, a ^’’-cso­portban (fogyasztási cikkek ter­melése) — 62—65 százalékos emelkedést. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi növekedését körül­belül 8.6 százalékban szabja meg, ezen belül az ^’’-csoport­ban 9.3 sázalékban, a „B”-cso- portban pedig hozzávetőleg 7.3 százalékban. A nehézipar magas fejlettségi fokából, valamint a mezőgazda­ság további fellendüléséből ki­indulva, a kongresszus szüksé­gesnek tartja a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését, hogy a hét esztendő alatt kellőképpen kielégíthessük a lakosság textil-, ruha-, láb­beli- és egyéb árukban mutat­kozó szükségletét. A mezőgazdaságban fő fel­adat, hogy olyan termelési szin­tet érjünk el, amely lehetővé, teszi a lakosság élelmiszer-szük­ségletének, az ipar nyersanyag- szükségleteinek, s az állam min­den egyéb mezőgazdasági ter­mékszükségletének teljes fede­zését. A mezőgazdaság összter­melését 1.7-szeresére kell emel­ni. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek legfőbb feladata továbbra is a szemestermények termelé­sének minden eszközzel való növelése; itt 10—11 millárd púd elérése a cél. A határozat ezután megálla­pítja; a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommuniz­mus anyagi-műszaki alapja megteremtésének döntő felté­tele az új technika széleskörű meghonosítása, a termelési fo­lyamatok komplex gépesítése és automatizálása, a népgazdaság valamennyi ágának szakosítása és kooperációja. A hét esztendő alatt a termelési folyamatok komplex gépesítése alapján az iparban, a mezőgazdaság >an, az építőiparban és a közlekedés­ben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az előző hétéves időszakhoz képest 1.8- szeresükre, azaz körülbelül 1940 —1970 milliárd rubelre emel­kednek, ami csaknem ugyan­annyi, mint a szovjethatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A határozat felhívja a figyelmet rá, hogy a termelőerőket terü­letileg ésszerűen kell elhelyezni a társadalmi termelőmunka leg­gazdaságosabb felhasználása és időmegtakarítás végett. Tovább­ra is fejleszteni kell a mérhe­tetlen természeti kincsekkel ren­delkező keleti körzetek gazda­ságát. A hétéves terv előírja vala­mennyi szövetségi köztársaság hatalmas méretű gazdasági íej- ^ lesztését, Az SZKP kongresszusa rámu­tat, hogy a jelenlegi viszonyok között — amikor óriási sike­rek jöttek létre az ipar s ame- sogazüasag fejlesztése ben — minőén leitétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrovi- deoo időn belül meg jooban éljen, még teljesebb mérteb­ben kielégítse anyagi és szel­lemi szükségleteit. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62— 65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelkedését irányozza eiő. A hétéves terv vegére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme átlagosan 4U százalékkal, a kol­hozparasztok reáljövedelme pe­dig legalább 40 százalék­kal emelkedik. Tervbevettük az alacsonyabb fizetésű munká­sok és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és köz­szolgáltatási ellátottságának lé­nyeges megjavítását, a közét­keztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és munkáslakótelepeken körülbe­lül 15 millió lakás, a falvak­ban körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves terv idősza­kában. A határozat értelmében a közeljövőben megszűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munka­nap és a munkahét csökkentését 1960-ban befejeződik á munká­sok és alkalmazottak hétórás, számos termelési ág fő szak­máiban pedig hatórás munka­napra való áttérése. 1962-ben megvalósul a munkások és al­kalmazottak 40 órás munkahét­re való áttérése, hétórás mun­kanap mellett. 1964-től kezdő­dőiig a föld alatt és az egész­ségtelen munkaviszonyok kö­zött dolgozók fokozatosan áttér­nek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre, két szabadnappal, hat-hétórás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány minden területen, különösen pe­dig az atomfizika, az atomener­getika, a lökhajtásos repülés és a rakétatechnika terén vívott ki és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyor­sabb ütemben fejlesszék a tu­domány minden ágát, végez­zék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosít­ják a tudományos és műszaki továbbhaladást. A tudományos erőket és eszközöket a legfonto­sabb gyakorlati és elméleti je­lentőségű területekre kell össz­pontosítani. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó fel­adatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki, hogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új sza­kaszába lépett. A szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban., A kongresszus határozata rámu­tat, hogy ma két társadalmi vi­lágrendszer van: az idejét múl­ta kapitalizmus és a fiatal, élet­erőtől duzzadó, a világ dolgozói­nak rokonszenvét elvező szo­cializmus. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunió­ban, megsemmisíthetné a szo­cialista tábort. A szovjet nép a párt vezeté­sével a szocializmus olyan győ­zelmeit érte el a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden területén, amelyek le­hetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtésére, a kommunizmusba való tervszerű átmenet megvalósítására irá­nyuló feladatok gyakorlati meg­oldását. A termelőerők növekedésével egyidejűleg — mondja a hatá­rozat — fejlődniük kell a szo­cialista társadalmi viszonyok­nak is, amelyek az elvtársi együttműködés, a barátság és a kölcsönös segélynyújtás el­vein alapulnak. Valamennyi gazdasági ág műszaki fejlődése, az oktatásnak és a termelésnek szorosabb összekapcsolása ará­nyában eltűnnek majd a lénye- ges különbségek a szellemi és fizikai munka között. A mun­kanap csökkentése, a munkafel­tételeknek a komplex gépesíté­sen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti majd, hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljék. A termelési viszonyok kolhoz­szövetkezet formája — mondja a határozat — még hosszú ideig elő fogja segíteni és elő is segítheti a mezőgazdaság ter­melőerőinek fejlődését, A kom­munista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett ter­melőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoaltulajdan kö­zeledik majd az össznépi tulaj­donhoz, fokozatosan elmosód­nak majd a határok e két tu­lajdonforma között A két tu­lajdonforma nem a szövetke­zeti kolhoztulajdon elsorvadá­sának következtében válik majd egységessé, hanem úgy,, hogy a szövetkezeti kolhoztulajdon tár­sadalmi jellegének színvonala a szocialista állam segítségével és támogatásával felemelkedik az össznépi tulajdon szintjére. A kongresszus határozata hangsúlyozza, hogy a kommu­nista építés jelenlegi körülmé­nyei között az anyagi javak el­osztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki ké­pességei szerint, mindenkinek munkája szerint. A szükségle­tek szerinti elosztásra való át­térést — hangsúlyozza a hatá­rozat — fokozatosan valósítjuk meg a termelőerők fejlő­désének arányában, mégpedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége, és amikor minden ember önként az anyagi javaltból való ré­szesedésének mértékétől függet­lenül, képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak je­lentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el (Folytatás a S. oHaloa.)

Next

/
Thumbnails
Contents