Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

K KI FIM< BS7 AG

1959. FEBRUÁR «. PÉNTEK

2

Hruscsov elvtúrs záróbeszédé uz SZKP Y Yl. kongresszusán

(Folytat»« 1. oldaliéi.)

szik ezert megkísérlik, hogy csökkentsék. azt a jó hatást, amea berlini kérdésről és a német békeszerződés megkötésének kérdéséről

beszélt. Hangsúlyozta, ha e kérdéseket a szovjet javaslatok szerint oldják meg,

egyik íéi sem jut anyagi előnyökhöz, viszont létrejönnek a feltételek a hidegháború megszüntetéséhez, a leszerelés megoldásához. Olyan államközi kapcsolatok megteremtéséhez, amelyek kiküszöbölnék a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét.

— A kormányoknak akamiok kell a hidegháború megszüntetését. Mindenekelőtt meg kell érteniük, hogy egy bolygón élünk, s e bolygónak — a technika már igen fejlett színvonalát tekintve — meglehetősen korlátozottak a méretei. Ezért elővigyázatosnak keil lenniök és mindent el kell követniük, hogy békésen élhessünk egymás mellett.

— Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov —, hogy minél előbb befejezzük a „hidegháborút“. Ha pedig Önök, Dulles úr, úgy akarják, akkor mi a „hidegháború" befejezése végett hajlandók vagyunk elismerni az önök „győzelmét“ ebben a népek számár felesleges háborúban. Uraim, tartsák magukat „győztesnek“, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút.

— A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — megtette a kezdeményező lépést, előterjesztette a német békeszerződés tervezetét.

Ha au Egyesüli Államoknak vannak megjegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen külön kívánságai, amelyeknek tükröződniük kellene a szerződésben, senki sem akadályozza. hogy kifejtse elképzeléseit. Éppen ezért javasoljak, hogy tartsunk békekonferenciát.

Hruscsov kijelentette, hogy a nyugatberlini helyzet hasonló egy puskaporos veremben égő kanóchoz, vagy egy időzített bombához, amelynek gyújtószerkezete bármely pillanatban kiválthatja a robbanást.

— Miért tartsuk fenn ezt a helyzetet? — mondotta. — Nem lenne jobb eloltani a kanócot, eltávolítani az időzített bombát? Nehéz volna más megoldást találni, amely megfelelne mindkét német állam érdekének és ugyanakkor nem lenne sértő és nem lenne káros a többi érdekelt állam szempontjából sem. Most ilyen megoldás lehet, hogy tegyük Nyugat-Berlini szabad várossá. Ez a megoldás nem órinti a város életének már kialakult alapjait és megfelelő szavatosság esetén lehetetlenné teszi a külső beavatkozást.

— Ezért készek vagyunk az Egyesült Államokkal, Angliával, és Franciaországgal közösen olyan szabályzatot kidolgozni, amely szavatolná Nyugat-Berlin normális fejlődését, e város kapcsolatát mindazokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatot akar fenntartani, továbbá azt, hogy ezek az országok bejuthassanak a szabad városba. Azzal is egyetértünk, hogy a szabad város státusának szavatolásában vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezete, s készek vagyunk megtárgyalni, milyen formában kapcsolódhatna bele az ENSZ ebbe az ügybe. Nézetünk szerint, ha Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város lesz, ez megteremti más vitás kérdések megoldásának feltételeit is, s elősegíti, hogy megszilárduljon Európa és következésképpen az egész' Világ biztonsága.

Hruscsov a kongresszus szónoki emelvényéről felhívta a német népet, támogassa az európai béke és a népek biztonsága megszilárdítására irányuló javaslatokat.

— Reméljük, — mondotta — hogy a német munkások, parasztok, értelmiségiek, valamint a nyugatnémetországi pártvezetők, a Német Szövetségi Köztársaság áilamférfiai -megértik, mekkora felelősség hárul rájuk, hogy milyen irányú lesz Nyugat-Német- ország fejlődése, vajon a háborús konfliktusok tűzfészkeinek fenntartása irányában halad-e, vagy e tűzfészkek megszüntetése Irányában, azzal a céllal, hogy megtisztuljon az út az államok baráti kapcsolatainak kialakulása előtt, attól fügetlenül, hogy milyen az államok társadalmi rendszere.

— Ha megszűnik a jelenlegi feszültség és az NSZK kormánya fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval, a Kínai Népköz- társasággal és a többi szocialista

országgal, a világ minden országával, akkor a német nép még több. lehetőséget, talál er-u ha . nosííására. Fejlesztheti gazdasági életét, fokozhatja jólétét, megsokszorozhatja nemzetének anyagi s szellemi gazdagságát.

— Adenauer úr kijelenti — i folytatta Hruscsov — hogy a Német Szövetségi Köztársaság ném hajlandó együttműködni a Szovjetunióval, ha csak meg nem fizetjük az együttműködés árát. Kancellár úr, ne nézze úgy a politikát, mint a szatócs a fűszer- üzletet. Nincs mit megfizetnünk, nem vagyunk adósai. Szeretnők, ha megértené:

a Német Szövetségi Köztársaság szempontjából nem lehetséges más, ésszerű politika, csupán az, ha békésen együttműködik keleti és nyugati szomszédaival egyaránt. Sem saját erejükkel, sem szövetségeseik segítségévei nem szüntethetik meg Kelet-Néniet- országban a szocialista rendszert.

— jelentette ki Hruscsov.

— Az adott történelmi pillanatnak megfelelő reálpolitika talaján kell állni. Készek vagyunk meghallgatni javaslataikat. Ha

javaslataik ésszerűek lesznek, szívesen leülünk önökkel a tárgyalóasztalhoz, hogy megvizsgáljuk az Önök javaslatait is, meg a sajátjainkat is, s így megtaláljuk a megegyezés kölcsönösen elfogadható alapját, s egyezményt írjunk alá. De ha Önök feltételül szabják a Német Demokratikus Köztársaság megszüntetését és bekebelezését, a Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók által kiharcolt szocialista vívmányok megszüntetését, akkor mi az efféle kikötésekről még csak nem is tárgyalunk. Ha erről tárgyalnánk, olyan tevékenységre vállalkoznánk, amelyre illetéktelenek vagyunk, mert ez a mások ügyeibe való beavatkozás lenne.

Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem ellenzi a szabad választásokat, ha mindkét német állam lakosai beleegyeznek, s ha harmadik fél nem avatkozik bele az ilyen választásokba.

— Hiszen feltételezhető — mondotta Hruscsov, hogy bizonyos idő múlva a németek szabad választásokat akarnak tartani, hogy Nyugat-Németországban a kapitalista rendszert megszüntessék. Adenauer kancellár úgy látszik, erre még csak nem is gondol pedig ez a változat is lehetséges. Ám ez a németek dolga.

íVz atom- és Mdrogéufegvyer-kísérletek megszüntetéséről

szólva kijelentette, hogy a Szovjetunió partnerei az e kérdésről immár három hónapja tartó genfi tárgyalásokon célul tűzték ki a megegyezés meghiúsítását. Sok jelből vontuk le ezt a következtetést.

Először is: Az Egyesült Államok Anglia teljes támogatásával kísérletet tett, hogy voltaképpen semmivé tegye a szakértők genfi tanácskozásán tavaly nyáron elért hasznos eredményeket. Az amerikai kormány kezdetben helyeselte a szakértők következtetéseit, de aztán váratlanul kijelentette, hogy valamiféle „új adatok“ vannak, s ezek szerint a föld alatti nukleáris robbantásokat állítólag nehezebb észlelni, mint korábban gondolták. Valójában éppen fordított a helyzet: idővel egyre könnyebb lesz bármiféle nukleáris robbantás észlelése, mert az ellenőrzés technikája állandóan tökéletesedik.

— Ugyancsak az egyezmény megkötésének meghiúsítását szolgálják azok a követelések is, ámeneket az Egyesült Államok és Anglia támasztott, amikor a kísérletek megszüntetését kimondó szerződés ellenőrzési rendszerének létrehozásáról folytattunk tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a robbantást észlelő á’lamok személyzete csakis külföldiekből kerüljön ki, s így a külföldi felügye- 'ők akadálytalanul utazgathassanak a szerződés tagállamainak •egész területén.

Céljuk az is, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben az ellenőrző bizottság az említett á1- lomások és felügyelők jövendő felettes szerve, a nyugati országok képviselőinek egyszerű szavazattöbbségével a Szovjetunió biztonságát érintő határozatokat erőszakolna ki.

— Ebbe soha sem egyezünk bele —1- jelentette ki Hruscsov.

— Ha teljesítenek azokat a

követeléseket, amelyeket mast az Egy esült Államok és Anglia küldöttsége Genf ben támaszt. annyit jelentene: beleegyezünk, hogy területünkön a nyugati hatalmak valóságos kémhálózr tol szervezzenek

meg.

— Azt mondják egyesek — folytatta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok és Anglia előterjesztette javaslatait, s ezek szerint megengedi, hogy saját területén is ugyanilyen ellenőrzési rendszert létesítsenek. Ez talán

igaz is, de nekünk semmi szükségünk nincs rá, hogy az ő területükön felderítést végezzünk, mert nem célunk a háború.

— Nekünk nincs katonai támaszpontunk, az Egyesült Államok körül sem Mexikóban, sem Kanadában, sem az Egyesült Államokkal szomszédos egyéb országokban. A Szovjetuniónak egyáltalán nincs semmiféle katonai támaszpontja más államok területén, mivel véleményünk szerint efféle támaszpontok létesítése különösképpen saját területeinktől hetedhét országon is túl — nem más, mint háborúra, agresszióra való készülődés. A nyugati hatalmak katonai támaszpontokkal vettek körül bennünket, s ma már arra törekszenek, hogy a mi területünkön is katonai hírszerzési támaszpontokat létesítsenek és hogy joguk legyen a szovjet terület berepülésére, e felderítés segítségével tehát kiválaszthassák a legmegfelelőbb pillanatot, amikor katonai támaszpontjaikat hazánk ellen működésbe hozhatják. Szeretnék, hogy e terveik megvalósításában mi mé^ segítsük is őket. Ném volna egy kicsit zsíros a falat?

— Azt akarjuk, hogy a nukleáris kísérletek megszüntetését jól lehessen ellenőrizni, de nem engedjük meg, hogy a nyugati hatat k az ellenőrzés örve alatt megsértsék

hazánk szuverénitását.

— Ha az Egyesült Államok és Anglia lemond ésszerűtlen követeléseiről, akkor a Szovjetunió :ajlandó minden feltételt biztosíhogy a külföldi képviselők részvételével megalakuló ellenőrző állomások eredményesen működhessenek, hogy a műszaki berendezést felállítsák és kiszolgáló személyzetének működését biztosítsák.-• '

Ezután Hruscsov megállapította, amikor a Szovjetunió partnerei a genfi tárgyalásokon szándékosan elfogadhatatlan javaslatokat terjesztenek elő, nyilván meg akarják hiúsítani e kérdés megoldását, amint ezt a váratlan támadás megelőzésének kérdésével is tették, s így annak megoldását voltaképpen befagyasztották.

Ügy látszik, a kísérletek megszüntetésével foglalkozó értekezleten is bizonyos ideig folytatni

szeretnék az időhúzást, hogy közben előkészítsék a közvéleményt a tárgyalások kudarcára, s így végleg meghiúsítsák a rendkívül fontos kérdés megoldását. „Én csak örülnék annak — fűzte hozzá Hruscsov — ha feltételezéseim nem válnának valóra.”

— Ami a Szovjetuniót illeti — mondotta -— még egyszer szeretném kifejezni óhajunkat, hogy egyezzünk meg mielőbb a nukleáris kísérletek megszüntetésében. Bármikor készek vagyunk e kérdésről olyan szerződést aláírni, amely ésszerű feltételeiken alapul és biztosítja a robbantások kellő ellenőrzését.

Ezután Hruscsov megállapította, hogy' a kongresszusi küldöttek beszédét és a testvéri kommunista és munkáspártok küldötteinek üdvözlő szavait, a teljes egyetértés, a nemzetközi szolidaritás, nemzetközi kommunista és munkásmozgalom valamennyi kérdésében a nézetek egysége jellemezte. Rámutatott, hogy a jugoszláv revizionisták rendkívül ingerülten reagáltak a kongresszus munkájára. A jugoszláv sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyek esetleg próbálkozásaikkal igazolni szeretnék a revizionista politikát,

el szeretnék titkoini a jugoszláv nép előtt, hogy a Szovjetunió együttműködésre törekszik Jugoszláviával, el akarják ferdíteni a Jugoszlávia és a szocialista országok viszonyában kialakult tényleges helyzetet. A jugoszláv vezetők revizionista politikájukkal igyekeznek megbontani a munkásosztály forradalmi erőinek a dolgozok létérdekeiért vívott harcban kialakult egységét.

Hogy milyen szennyes, provokatív fogásokhoz folyamodnak a jugoszláv revizionisták abban az igyekezetükben, hogy megbontsák a szocialista országok egységét, erről tanúskodik az a tény, hogy Humphrey amerikai szenátort hívták tanúként a „Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nézeteltérései”-ről terjesztett koholmányaik igazolására.

— Egyenesen nevetséges az a feltételezés — folytatta Hruscsov, — hogy én bármilyen bizalmas

viszonyt tarthatnék fenn egy olyan emberrel, aki húsz esztendős, harcos kommunistaellenes múltjával dicsekszik. Mindenki, aki egy kicsit is tájékozott a politikai kérdésekben (marxista- leninista ismeretekről már nem is beszélve) megértheti, hogy Humphreyvel lehetetlen bizalmasan beszélgetni a kommunista pártok politikájának kérdéseiről, s arról, milyen a viszonyunk leg jobb barátainkkal: a Kíüai Kommunista Párt vezetőivel.

— Minthogy a jugoszláv sajtó elhallgatja a jugoszláv nép iránt az SZKP XXI. kongresszusán kifejezett baráti érzéseket — mondotta Hruscsov — ismét kijelentjük, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártja a legbarátibb érzésekkel viseltetik Jugoszlávia testvéri népei, és a jugoszláv kommunisták, az illegalitás és a partizán háború hősei iránt.

— A szovjet nép a jövőben xs arra törekszik, hogy együttműködjék Jugoszláviával állami vonalon, az imperializmus ellen, a békéért vívott harcban és mindén olyan kérdésben, amelyekben álláspontunk megegyezik majd. •

Hruscsov zárószavainak befejezéséül a következőket mondotta:

— A XXI. kongresszus elfogadja a kommunista építés nagyszerű programját. Pártunkra. a hős szovjet népre nagy feladatok várnak. A hétéves terv teljesítése olyan magaslatra emelt majd országunkat, hogy senkiben sem marad kétség, milyen óriási fölényben van a kommunizmus az önmagát túlélt kapitalizmussal szemben.

Büszkélc vagyunk arra a nemzedékre, amely lerakta a szocializmus első alapköveit és felépítette a szocializmus felséges épületét. Kortársainkra vár, hogy valóra váltsák az emberiség álmát: fel kell építeniük a kommunista társadalmat, a Föld legigazságosabb társadalmát.

Századok tűnnek majd el, de sohasem fog elhalványulni hősi korszakunknak — a szocializmus és a kommunizmus építése korszakának dicsősége”,

*

Moszkva, (TASZSZp A kongresszus küldöttei és a vendégek! lelkes tapssal fogadták Nyikita Hruscsov zárszavát.

Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Hruscsov beszámolója alapján előterjesztett határozati javaslatot és a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaság-fejlesztési tervének ellenőrző számait.

Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a XXI. kongresszus elnöksége nevében javasolta, hozzanak határozatot, hogy az SZKP sorön lévő kongresszusát 1960 helyett

1961-ben hívják össze. A kongresszus küldöttei egyhangúlag el-! fogadták ezt a határozatot.

— A napirend kimerült, a határozatokat elfogadtuk — mondotta Hruscsov. — Engedjék meg, hoey az SZKP rendkívüli, XXI. kongresszusát — amelyet a nép a kommunizmus építése kongresz- szusának nevezett el — bezárjam.

A teremben felharsant az éljenzés. Valamennyien felálltak, a kongresszus küldöttei elénekeltél! a párt himnuszát, az Internac ionálét

(Az SZKP XXI. kongresszusának határozatát lapunk holnapi számában köaöljüfc.)

lyet Mikojaa elvtárs uiazása az Egyesült Államok közvéleményére gyakorolt.

Hruscsov azután