Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

1959. FEBRUAR 5. CSÜTÖRTÖK KELETS4AGYARORSZÄG n .//tint a üadjüicdipos tulka léi... Egy kis bujócslca a szövőszékek között s Polgári Vera mellett kö- * főttem ki. (A képen.) Nem me-\ rém zavarni, nem is igen figyel » rám. Gyönyörű szőnyegminták alakulnak aprólékos munkája nyomán. Csak annyit jegyeztem* meg, hogy nemcsak centivel le-| hét mérni a szőnyeget, hanem' bogra is. Tehát a Vera szőnyege^ 80x160 centiméter, annyi minit 351x179 bog. Biztos, hogy e tudó-J mányom nem elég a perzsasző nyeg készítéséhez, de szevenál he-} lyett bárkinek ajánlhatom: ál-» matlanság esetén számolja meg hány bog van a perzsájában. Vagy hamarosan elalszik, vagy megvir-1 Nem is hinné az ember, hogy 36 fiatal asszonyka és leány ké­pes ilyen csendben is lenni. De­kát a munka figyelmet parancsol s a pajkos csínytevések nem fér­kőzhetnek be a szövőszékek közé. A nyíregyházi Háziipari Szövet­kezet perzsaszőnyeg szövőiről van szó. Közöttük többfelől megkap a szépség. Szép a minták után for­málódó színek harmóniája. Mint a vadvirágos tarka rét. (Igaz, ne­kem a szirmok — a gyapjúszálak \finom kezű karmesterei — tet­szettek jobban.) rád mire végére ér. f Polgári Vera Jenei Julikétól. nemrég tanulta a perzsaszövést.} Nem rég, de Julikéból azóta Ke- ^ rekesné, Verából pedig rátermett perzsás lett. Bizonyítványát na-1 ponta 5—6 ezer bog jelzi, ami pénzben közel 40 forintot jelent. Nehéz munka, de megéri. Sok titka van a szép szövésnek. Ezekkel Gyurkovics LÁszlóné és Percnyi Rezsőné ismerteti meg a lányokat. Azt sem sikerült megtudni, va­jon ki közöttük a legügyesebb. Ha Garai Ilonát írnám, úgy Csatári Kati, vagy Jasku Jolán haragud­hatna. Ha Csonka Ilona mellett szavaznék Machnyik Irénke sér­tődne meg. így hát én a sorrend megállapításától elállók. HAMMEL JÓZSEF. TISZAVASVÁRIBAN az embe­rek többet beszélnek most egy­mással, csoportosulva az utcákon és este a házaknál, vagy u gyű­léseken. A pártnak a termelőszö­vetkezeti mozgalom továbbfej­lesztéséről hozott határozatáról beszélnek. Latolgatják a jövőt. A szándékok mögött bontako­zik az előrehaladás Tiszavasvári község mezőgazdaságában is. Az előrehaladás a község gyorsabb ütemű továbbépítésében és szépí­tésében, az emberek életének, boldogságának jobbrafordulásá- ban. A község világhírű gyárában, a szenvedélyesen vitázó gyűléseken megérlelődik az a meggyőződés, hogy a társadalom szocialista át­alakítása a mezőgazdaság nagy- üzemeltetésével válhat te jess ', úgy lesz olcsóbb a mezőgazdasági ter­mékek termelése és ezáltal fog olcsóbbodni a piac. PÁRTTAGGYÜLÉSEN beszél­ték meg a gyárban dolgozó kom­munisták a fontos határozat vég­rehajtását, azt, hogy a pártonkí- vüli dolgozókkal együtt hogyan valósítják meg a községben a ter­Taglt ön yr cser éré készülnek az MH8 alapszerv ezetek AZ MHS megyei elnöksége az alapszervezeti elnökök részére há­rom napos tanfolyamot tartott, ahol a honvédelmi kiképzési és politikai kérdések mellett a leg­aktuálisabb kérdéssel, a tag- könyvcserével kapcsolatos tenni­valókat is megbeszélték. A hat előadásból álló tanfolyamon kö­zel nyolcvan alapszervezeti MHS elnök vett részt. B TBC ma már gyógyítható, de bai, hogy könnyelműek az emberek! Ih\ Kemény Lajos ,főorvos nyilatkozata 1938-bau tízezer emberből ti­zennégy halt meg TBC-ben, 1958- ban három. A múltban a TBC népbetegség volt, következménye a nyomornak, a szegénységnek. Pusztultak benne emberek és ma mint az adatokból kitűnik a pusz­tulás egész minimálisra csökkent. Elvesztette hát a TBC a népbe­tegség jellegét? Megszűnt-e mint számottevő baj? A Megyei Tüdőbeteggondozó Intézet főorvosát, dr. Kemény La­jost kértük meg, mondja el, hogy mi a helyzet jelenleg a TBC gyó­gyítása terén? Az 1959-es évben milyen fejlődés várható a gyógyí­tásban? Dr. Kemény Lajos főorvos el­mondotta, hogy a napokban érte­kezletet tartottak a megye TBC szakorvosai és az egészségügy il­letékes szervei. Az értekezleten egyöntetűen arra a megállapodás, ra jutottak, hogy az állam segítsége az anyagi gondoskodás már csaknem a maximális, tehát ilyen téren igen kitűnő a helyzet, azonban a TBC ellen küz- , dő orvosok még nem érzik munkájukban a lakosság segítségét. A z emberek gondolkodásában még mindig sok a hiba, az anyagi fejlődéssel nem tart lépést az egészségügyi kultúra emelkedése. — A TBC még mindig nsm vesztette el a népbetegség jellegét, még mindig igen sok TBC-s be­teg van — mondotta Kemény La­jos főorvos. — Jólehet a statisztikai adatok már sokkal szebb képet festenek, de még ez a helyzet is aggasztó. A TBC ma gyógyítható, ha idejé­ben fölfedezik. A tüdőszűrő állomások, vala­mint a röntgenautók ma már elégnek bizonyulnának ahhoz, hogy a bajt, minden esetben idejében fölfedezzék. Főként falukban azonban egy-egy tüdőszűrő vizsgálatra csak hatvan- hetven százaléka megy el a lakos­ságnak, és rendszerint azok hor­dozzák magukban a betegséget, akik távolmaradnak. Ez általában akkor mutatkozik meg, mikor megbetegednek a gyerekek. A be­teg gyermek családjában megvizs­gálják a hozzátartozókat és kide­rül, hogy a nagyapa, vagy vala­mely idősebb családtag már évek óta súlyosan fertőző TBC-s. Az embereknek nem kellene mást tenni, csak elfogadni az ál­lam kétkázzel nyújtott hatalmas anyagi segítségét, az örök orvosi tanácsot megtartva a higiénia kö­vetelményeinek megfelelően élni, és a TBC is eltűnne a számottevő j betegségek sorából. — Beteg ma is van, ha nem is mindig halál a betegség vége — folytatta dr. Kemény Lajos. Elő­fordul, hogy még üzemek is elha­nyagolják az ellene való védeke­zést. A nagyhalászi Kendergyár egészségtelen munkakörülményei­nek következtében már sok TBC-s megbetegedés történt. Addig pe­dig hiába minden igyekvés, hogy a paraszt embert meggyőzzük: ne dugja be szalmával az ablakát és tegye egészségessé környezetét, míg van gyár, intézmény, ahol a helyes munkakörülményt ilyen szempontból nem igyekeznek meg­valósítani. (Pedig mód bizonyosan lenne rá!) Milyen új létesítmények készülnek 1853-ben? — Ebben az évben általában bővítések és felújítások készülnek. Egy szűrőállomás létesül. Kú­racsarnok épül Mándokon. Gáván átalakítások történnek a gondozóban. Nyíregyházán a szűrőállomás egy újabb röntgengéppel bővül. Elkészül a tenyésztési deoentrum, amelyben laboratóriumi kutató­munka folyik. Ebben az évben 150 ezer embert vizsgálnak meg a tüdőszűrő állomásokon, általában olyanokat, akik még sohasem vol­tak szűrővizsgálaton. Három éven belül minden ember átesik a szűrővizsgála­tokon és akkor tisztázódik a helyzet, akkor sikerül fölmér­ni a betegséget. — Gyógyszerek terén hogy áll a TBC kezelés? Milyen egyéb problémája van még a gyógyítás­nak? — 1958-ban az állam egy­millió 209 ezer forintot fordí­tott megyénkben gyógyszerre. Tehát mindenki annyi gyógy­szert kap teljesen ingyen, amennyi éppen a gyógyulásá­hoz szükséges. Probléma inkább ott mutatkozik, í hogy kevés az orvos Jelenleg kilenc betöltetlen állás j van a megye különböző intézeté- | ben. Azonban, ha húsz orvos jön­ne TBC-s betegeket gyógyítani, azokat is eltudnánk helyezni. Saj­nos az orvosok nagyrésze nem szí­vesen jön dolgozni erre a szakterületre. — A nagyobb hiba az, amit már mondtam, -— de nem lehet eleget hangsúlyoz­ni, — hogy az emberek nem tö­rődnek eleget magukkal, a külön­böző szervek felvilágosító mun­kája hiányos. Ha a vizsgálatokon elsőnek a vezetők jelennének meg és mögöttük jönne minden ember, akkor jóval kisebb erőfeszítések­kel is sokkal nagyobb eredmé­nyeket tudnánk elérni — fejezte be nyilatkozatát dr. Kemény La­jos főorvos. ( Kiss ) melőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos feladatokat. Tovább javítják kapcsolatukat a Munka TSZ-szel, melyet már régebben patronálnak. Tíz elvtársat bíztak meg a termelőszövetkezet patro- nálásával. Hatvannégyen vállal­koztak arra, hogy fcj„. -egy ter­melőszövetkezeti taggal agitációs munkát végeznek a községben az egyénileg gazdálkodó parasztok között. Bíznak abban, hogy a ba­ráti beszélgetések segítenek ha­tározni a kívülállóknak. Megállapították a gyárban, hogy ott mintegy 30 olyan dolgozó van. akik földdel is rendelkeznek. Az átlag 3 kh-t tesz ki. El akarják érni azt, hogy a gyárban dolgozók valamennyien igazi munkásokká váljanak. Aki a paraszti munkát szereti, az művelje a földjét, aki viszont az üzemi munka mellett dönt, az hagyja abba a kétlakí- ságot. A határozat megjelenése előtt, még az ősz folyamán többen is azzal a problémával fordultak a gyár vezetőségéhez, hogy nekik nem fizetődik ki a három, négy hold föld művelése. Nem tudnak eleget tenni kötelességüknek az üzemben is. az egyéni gazdaság­ban is. SIMON ISTVÁN egy dolgozó azok közül, akik így gondolkoz­nak: ' — Négy hold földem van. Te­rem rajta egy kis kukorica, bur­gonya, kenyérnek Való. A földte­rület kevés ahhoz, hogy gazdál­kodni lehessen rajta. Nem elég például ahhoz, hogy igás állatot, vagy jószágot lehessen tartani. Nem telik trágyázásra, olyan földművelésre, amilyet a jobb termés megkívánna. Fizetni kell a szántást, a gépet. Nem korszerű a kézzel való vetés. Az üzemi munka mellett fárasztó a növény- ápolás. Ügy határoztunk a család­dal, hogy egy holdnyi földterület nagyon elég „háztájinak”, amit meg tudunk művelni az üzemi munka mellett. A többit a tsz- nek adjuk kishaszonbérbe. BOLEGA JÁNOS 5 hold föld­del rendelkezik. A gyárban belső, szállító munkákat végez. Ezt mondja: — Annyi föld mellett mint ne­kem is van, még jól jön az üzemi kereset. Az egyéni a gazdaságát nem tudja jól megalapozni. Ha meg üzemben is dolgozik, akkor baj van a földművelési munkák időben történő elvégzésével. Ha például nem idejében kapálom a kukoricámat, kevesebb terem. És bizony belátom, hogy a gyárban nem lehetnek tekintettel mindig az én egyéni érdekeimre! Dolgoz­tatni a földet mással és fizetni a napszámot? Nem kifizető! Az is ront az eredményeken, hogy ha például a földem legelőnek jó, nem lesz abban úgy szemester­mény! Már pedig a kisgazda rá van utalva arra, hogy a földterü­letén a megélhetésénez szükség. a! terményeket termelje. — Szeretem az üzemi munkát azért, mert itt kevesebb a baj, nem úgy mint a tsz-ben. Ha a tsz-ben is ilyen szervezettség len­ne, és nem hiányozna a megértés, biz‘ isten a paraszti munkát vá­lasztanám! És mo6t. hogy Tisza vasváriban nagy megmozdulás van a földdel rendelkező emberek között a ter­melőszövetkezetek irányába, Bo- lega János is határozott. A tsz-t választja. KÖVÉR ISTVÁN-ról könnyen azt képzelni, hogy jómódú közép­paraszt. A gyárban a térüzemi munkások csoportvezetője. Párt­tag. A napokban azt mondja neki az egyik munkás: — Hát az elvtárs hogy fog menni agitálni a tsz-be lépés mellett, mikor magának is 6 holdja van!? Kövér István határozottan vá­laszolt: — Én már a taggyűlésen beje­lentettem, hogy a mcst alakuló új tsz-be lépek. így aztán bizonyára sikeresebb lesz Kövér elvtársnak a beszél­getés a községben a rokonság és az egyénileg gazdálkodók köré­ben. O A. Jó alapot teremt a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz Tavaly közepes eredménnyel, munkaegységenként 33.78 forint­tal zárt a Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet Fehérgyarma­ton. Idei tervük azt mutatja, hogy — megvalósítás esetén, — az elmúlt évi eredményeket ma­gasan túlszárnyalják. A növény- termelésben az eddigi öt hold he­lyett 28 holdon lesz öntözéses és száraz konyhakertészetük. Vörös­hagymából, paradicsomból, zöld­paprikából és újburgonyából, va- j lamint egyéb zöldségféléből 169 ezer forint jövedelemre számíta- i nak. Az állattenyésztésüket is meg­szilárdítják. ötvenezer forintért teheneket, huszonötezerért koca­törzset vásárolnak. Tervük sze­rint év végére húsz tehén, tíz nö­vendék, húsz hízómarha, 236 ser­tés, 387 juh, a x idén először 1550 törzsbaromfi és 14 ló alkotja majd az állatállományt. Az ál­lattenyésztésből 400 ezer forint hasznot terveztek. A gyümölcsös hozamát félmillió forintban álla­pították meg. Beruházás terén a leglényege­sebb egy ötven férőhelyes istálló, harminc holdas törpe gyümölcsös, egy robotgép és egy „Úttörő” ön­tözőberendezés. í ársusulaxás repülő­gépen Prágába Az IBUSZ április 6-tól június 26-ig és szeptember 2-től október 11-ig négynaponkint repülőgépet indít Prágába. A négynapos úton résztvevők megtekintik Pilsent, Marianske Lazne-t és Karlovy- Varyt-t is. Az utazás díja 1.277 forint. Jelentkezni február 15-től lehet az IBUSZ-irodákban. Megjelent az ország piacain a téli hajtású saláta, zöldhagyma, karalábé, retek, sőt már a paprika is A gazdaságok üzemi tapaszta­latai azt mutatták: a korai zöld­ségfélék termesztése kifizetődő, a fegyasztóközönség igénye évről- évre nagyobb, elhelyezési nehéz­ség nincs. Ezért egyes gazdaságok tovább bővítik zöldséghajtató üzemeiket. Az előirányzatok sze­rint a növényházak és a hollandi ágyak üvegfelületét legalább negyvenezer négyzetméterrel nö­velik országszerte. A legutóbb érkezett jelentések szerint Szolnok és Hajdú megye termálvízzel fűtött hajtató üze­meiben már mindenütt megkezd­ték a téli hajtású saláta, zöld­hagyma, karalábé, retek, sőt a paprika szedését is. A csemegének számító friss téli zöldség nagy- részét a fővárosban, továbbá Kecskeméten és Debrecenben ér­tékesítik. A koratavaszi hajtatás mindenütt jó eredménnyel ke­csegtet. Rövidesen termőhelyre ül­tetik az előnevelt karalábé, salá­ta, retek, paradicsom és paprika palántáit. A primőr karalábé tö­meges megjelenése február köze­pén, a zöldpaprika, a piros para­dicsom, az uborka és a saláta megjelenése pedig március köze­pén várható. Határoztak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents