Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
2 keustmagyarorszAg 1959. FEBRUAR 4, SZERDA te SZNP XXI. kongresszusának tanácskozása (OaljMis tm 1. «MíMj A* új technika meghonosítását célzó program sikeres végrehajtásának egyik döntő feltétele a munkások szakképzettségének növelései Az iparban jelenleg több mint hétmillió fő- és középiskolai képzettségű szakember dolgozik. Kózlov kiemelte, hogy az elért sikerek a szovjet nép kimeríthetetlen erejét tanúsítják. További eredményeinknek biztosítéka ise sikerekben rejlik. Mihail Perruhin felszólalása A kongresszus kedd délelőtti ülésén a következő felszólaló Mihail Pervuhin, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja volt Hangsúlyozta, hogy a XXI. kongresszus felbecsülhetetlen jelentőségű mind a szovjet ország, mind az egész nemzetközi élet szempontjából Azok az intézkedések, amelyeket a párt az utóbbi években az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése, a kolhozrendszer erősítése, a helyi és köztársasági szervék jogkörének kibővítése területén végrehajtott, a többi intézkedéssel együtt hozzájárultak a gazdasági sikerek eléréséhez, az egész szovjet nép aktivitásának fokozásához. — Ugyanakkor — folytatta Pervuhin, — amikor a párt és a nép fontos intézkedések megvalósításáért harcolt, Malenkov, Ka- ganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja a frakcióé harc útjára lépve, megpróbálta gátolni a XX. kongresz- szus határozatainak végrehajtását. — Keserűen kell megállapítanom — mondotta Pervuhin, — hogy a párt szempontjából oly felelősségteljes időben nem tudtam felismerni e csooort pártellenes szándékait, ki kell jelentenem ezt a kongresszus, pártunk legfelső szerve előtt. Elítéltem és elítélem a pártellenes csoport sza- fcadár tevékenységét. Erről már beszéltem a Központi Bizottság júniusi teljes ülésén és azokon a párttaggyűléseken, amelyeken e kérdésben felszólaltam. Pervuhin kijelentette, hogy teljesen egyetért azzal az értékeléssel, amelyet Hruscsov a kongresz- szuson és a Közporti Bizottság decemberi teljes ülésén beszámolóiban a pártellenes csoport tevékenységéről adott Pervuhin ezután megmagyarázta a kongresszusnak, hogyan tért hibás útra. Kijelentene, hogy bár annakidején kétségeit hangoztatta az *par és az építőipar igazgatásának átszervezésével kapcsolatban és támogatta a Hruscsov elleni támadásokat, de nem értett egyet a pártellenes csoportnak azzal a javaslatával, hogy váltsák le a Központi Bizottság vezetőségét. Pervuhin elmondotta, egyetértett a Központi Bizottsággal abban, hogy s/1 fcséges a szűz- és parlagföldek hasznosítása, egyetértett a nemzetközi élet olyan kérdésében, mint a Jugoszláviához való viszony. — Amióta nagyköveti minőségben dolgozom az NDK-ban, mind jobban látom — mondotta — milyen kárt okozott a Szovjetunió politikájának a pártellenes frak- ciós, csoport. Pervuhin beszéde további részében ismét hangsúlyozta: az egész párttal és a szovjet néppel egyetemben abszolút helyesnek tartja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a párt Központi! Bizottsága az utóbbi években fo- i ganasított. Köszönetét mondott a i Központi Bizottságnak azért, hogy I lehetővé tette számára a párttal szemben elkövetett bűnének jóvátételét és kijelentette, hogy igyekszik rászolgálni a bizalomra. A következő felszólaló Vjacsesz- Jav Jeljutyin, a Szovjetunió felső- oktatási minisztere volt. Kijelentette, hogy a szovjet főiskolák professzorai, előadói, és hallgatói hatalmas lelkesedéssel fogadták a hétéves tervet, a kommunizmus építésének a kongresszuson megvitatásra kerülő programját. Jeljutyin beszélt arról, hogy a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldásúban milyen kiemelkedő szerepe lesz a jól képzett kádereknek. A kommunista párt mindig nagy figyelmet fordított a káderek kiképzésére és ezen a téren nagy sikereket ért el. A Szovjetunióban a munkások és parasztok soraiból új értelmiség született. A miniszter beszélt a káder- képzés más országokhoz viszonyítva egyre növekvő arányairól. A szovjet főiskolák . 1940-ben harmincezer, 1958-ban pedig 94 ezer mérnököt képeztek ki. Az Egyesült Államokban 1957-ben mindössze 31 ezer mérnökhallgató végzett, Angliában pedig 1964-ben 43 ezer mérnököt szándékoznak kiképezni. A Szovjetunióban viszont 1964-ben százezer fölé emelkedik az akkor végző mérnökhallgatók száma. Jeljutyin felszólalásában érintette a tudományos kutatás és a főiskolák munkájának további fejlesztését, beszélt azokról a beláthatatlan lehetőségekről, amelyeket a Szovjetunióban a tudósok alkotó munkájához teremtettek, beszélt a tudomány és a népgazdaság mind szorosabb kapcsolatáról. A szovjet felsőoktatási miniszter hangsúlyozta, hogy a kommunizmus építése szempontjából óriási jelentőségű az ifjúság kommunista szellemű nevelése. Az oktatás és a termelő munka ösz- szekapcsolásáról szóló párt és kormányhatározatok végrehajtása elő fogja mozdítani ezt. A hétéves terv — mondotta Jeljutyin— feladatként jelöli meg 2,300.000 Szakember kiképzését. Ezt a feladatot teljesítjük. A főiskolák dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy kivegyék részüket a kommunizmus építéséből. Ezt követően Mohammed Enna- fá, a Tunéziai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a kongresszust. A kedd délelőtti ülés második felében Szabir Ksmalov (Üzbe- kisztán) elnökölt. A szünet után elsőnek Otto Kuusinennek, az SZKP Központi Bizottsága elnöksége tagjának adták meg a szót. — Kongresszusunk — mondotta Kuusinen — a kommunista építésnek olyan programját fogadja el, amely nagyszerű tettekre mozgósítja az egész szovjet népet. A hétéves terv és az azt követő távlati terv történelm' feladatot állít elénk: kivívni a szocialista termelési rendszer teljes gazdasági győzelmét a kapitalista rendszer fölött. A népgazdaság fejlesztésének héteves terve hosszabb időszakra szabja meg a feladatokat — folytatja Kuusinen. A hétéves terv és a távlati tervek politikai vonatkozásban soklépcsős rakétának számítanak. Ez a rakéta teljes biztonsággal felemeli hazánkat a kommunizmus pályájára. Kuusinen hangsúlyozta menynyire fontosak a Hruscsov beszámolójában foglalt tételek. Pártunknak már régen szüksége van új programra, amelynek tervezetét az SZKP következő kongresszusára el kell készíteni — mondotta. Reális ez a feladat, mivel ma minden alapunk megvan rá, hogy a programot a hétéves és a távlati tervekre építsük. Ha Hruscsov beszámolóját vesszük az SZKP programjának alapjául, úgy a pártnak jó programja lesz — jelentette ki. Turszunbaj Uldzsabej, a Tadjik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, és Ivan Byadik, a sztalinói gazdasági kerület (Ukrajna) népgazdasági ta- íácsának elnöke szólalt fel ezután. Megkapták terveiket a könnyűipari vállalatok A könnyűiparban az elmúlt napokban iparigazgatói értekezleteken ismertették a vállalatok vezetői előtt egy-egy iparág és az egyes gyárak terveit. A tanácskozásokon a műszaki kérdéseken kívül behatóan foglalkoztak a szakemberek nevelésével, a káderképzéssel is. A bútorgyárak igazgatóinak értekezletén megbeszélték, hol tartanak a második műszak megszervezésében, amelynek segítségével 26 és fel százalékkal több bútort akarnak gyártani. Ehhez mintegy nyolcszáz új munkás is szükséges. A bútoriparban 1959-ben jelentős műszaki fejlesztést hajtanak végre. Egyes helyeken folytatják, máshol megkezdik a rekontsruk- ciót. öt gyárban egészen új technológiát honosítanak meg. Az iparág beruházásaira 1959-ben 17.5 millió forint áll rendelkezésre. Ebben az évben az eddiginél jóval több kenderpozdorjá- ból készült bútorlemezt használnak fel. A kötszövőiparág értekezletén a főtéma a kereskedelem, illetve a vásárlók igényeinek jobb kielégítése volt. Lépést tartanak a külföldi divattal. Néhány gyárban eddig ott nem gyártott cikkek készítését kezdik meg. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Igor Kurcsatov akadémikus, a hires fizikus volt. — Mint ahogy Hruscsov beszámolójában megállapította — mondotta Kurcsatov — tudósaink a szabályozható termonukleáris reakciók elsajátításán munkálkodnak majd, hogy ezzel határtalan energiaforrás birtokába jussunk. Megállapította, hogy e feladat nem napjaink problémája, hiszen a Szovjetuniónál! hosszú esztendőkre megvannak a szükséges tüzelőanyagforrásai. E feladat célja az emberiség jövőjéről, a kommunista társadalomról való gondoskodás. — A termonukleáris reakciót az emberiség már megvalósította — jelentette ki Kurcsatov akadémikus, de egyelőre még csak termonukleáris bőm* bák robbantásával. A szovjet kormány arra törekszik, hogy megállítsa ezt a termonukleáris fegyverkezési versenyt. A tudós emlékeztette a küldötteket a szovjet kormánynak a nukleáris fegyver megtiltását célzó javaslataira. A Szovjetunió egyoldalúan megszüntette e kísérleteket, abban a reményben, hogy a nyugati hatalmak követik példáját — mondotta Kurcsatov. — A nyugati hatalmak azonban a termonukleáris fegyverkísérletek új kísérletsorozatába kezdtek. A szovjet kormány 1958. őszén arra kényszerült, hegy biztonsága érdekében -folytassa a termonukleáris fegyverkísérleteket. E kísérletek eredményeképpen a szovjet hadsereg még megbízhatóbb, még tökéletesebb és olcsóbb termonukleáris fegyver!ajtókkal rendelkezik —jelentette ki Kurcsatov akadémikus. Majd felszólalásában a szabályozható termonukleáris reakció problémájával’ foglalkozott, amelyen szovjet tudósok dolgoznak. Kurcsatov rámutatott, milyen nagy a jelentősége, hogy az utóbbi időben ezen a kutatási területen bővült a tudományos kapcsolat a Szovjetunió és más országok fizikusai között, s kifejezte azt az óhaját, hogy tovább kellene bővíteni a nemzetközi tudományos cserét. — A Szovjetunióban berendezések készültek a termonukleáris reakció tanulmányozására. E berendezések mindegyike rendkívül bonyolult műszaki komplexum amelynek étéke több tízmillió rubel. A kutatások — mint Kurcsatov megjegyezte — sikeresen fo’y- nak e berendezések segítségével. A kísérletek sajátos technikai vonatkozásait érintve, Kurcsatov közölte, hegy a termonukleáris reakcióknál lezajló folyamatok tovaterjedését korlátozó falakként bonyolult elektromágneses tereket szándékoznak felhasználni. — Nem , tudom megjósolni — mondotta befejezésül Kurcsatov — a tanulmányozás alatt álló probléma megoldásának időpontját, de kijelenthetem, hogy a szovjet tudósok rnitiden tőlük telhetőt elkövetnek megoldására. Ismét gyártani akarnak a falusi lakosság körében igen kedvelt cikkeket, köztük se- viot gyapjúfonálból kötött mellényeket és ujjasokat valamint úgynevezett kofa-kabátokat, kötelezik a gyárakat, hogy negyedévenként új kollekciókat készítsenek. Az iparágnak * beruházási, felújítási keretből és bankhitelből mindössze 90 millió forint jut a termelő berendezések korszerűsítésére. Ez év első negyedében százezer négyzetméterrel több fésűs gyapjúszövetet gyártanak, mint az előző évnegyedben. Az új divat hosszú évek után isimét előtérbe helyezte a selymet és igen nagy mértékben megnövekedett a selyemszövetek kereslete. A selyemiparnak ebben az évben 24,900.000 négyzetméter kelmét kell gyártani. Igyekeznek kellő választékot nyújtani és az áruk jó minőségének egyik biztosítéka, hogy jobb alapanyagot kapnak. A selyemgyárakban a hároméves terv idején kétszáz új szövőgépet állítanak munkába. Előadás Kínáról Ny ír egy h ászán A TIT földrajzi előadássorozatának harmadik előadása február 5-én, csütörtökön lesz. Ezúttal Tálas Barna tudományos kutató, aki hosszabb időt töltött Kínában, ismertetni fogja ezt a nagy, szocializmust építő birodalmat, amely hatalmas gazdasági ereje, nemzetközi súlya és tekintélye révén a nagyhatalmak sorába emelkedett. Az égés* világ szemeláttára folyik a szocializmus építése ebien a természeti kincsekben rendkívül gazdag országban, amely méreteinél és népességének nagy számánál fogva egy egész világrésszel felér. Az imperialista kizsákmányolás megszűnése óta Ázsiának ebben a részében olyan gigászi méretű termelő munka folyik, amely csak a hatalmas népi energiák felszabadulása következtében indulhatott meg. Az egész világot csodálattal eltöltő gazdasági fejlődést nagyméretű társadalmi átalakulás is követte, amely a kínai feudális urak és a hazai iurzsoázia és az imperialisták kizsákmányoló uralma helyett egy nagyszerű népi közösséget forrnád. Kína a világ legrégibb és egyik legmélyebb kultúrájának a történelmi talaja, amelyen a régi hagyományokból és régi népi erőkből is táplálkozva új kultúra alakul az új életformák keretei között. Tálas Barna a kínai és a mai kínai problémák egyik legfiatóbuszjárat a Guszev-lakótelep és Beloiannisz-iér között A megyei tanács építési és köz- zkedési osztályától nyert értesü- és szerint a mai naptól kezdve az 53. sz. Autóközlekedési Válla- at rendszeres autóbuszjáratot ndit a Beloiannisz tér és a Guszev- lakótelep között. A járat a Kalinin utca elején és végén is megáll. A busz a következő időpontban indul: Beloiannisz térről indul: 5.45, 6.45, 7.20, 14.10, 17.05, 22.50. Guszev-lakótelepről indul: 6.00, 7.05. 7.30. 14.40, 17.15, 23.00. alaposabb ismerője. A tudós kutató nagy felkészültségével és éleslátásával szemléli ennek a fiatalerejű népnek a munkáját, s mutatja be a közvetlen élményeken alapuló élőszó erejével. Az előadást Kínáról szóló kultúrfilm bemutatása követi. A február 5-iki csütörtöki előadás is a SZOT székházban, a Móricz Zsigmond Kultúrotthon- ban lesz. Jegyeket a TIT titkárságon (Zrínyi Ilona utca) lehet elővételben megváltani. Felnőitek részére 3.—• Ft, tanulók részére 2.— forint a belépőjegy ára. Az iskolák a csoportok jegyváltásáról lehetőleg szerdán délig gondoskodjanak. Az előadás délután 6 órakor kezdődik. HÍREK A Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács mező- gazdasági osztálya és a TIT megyei szervezete a nyíregyházi Gorkij-moziban 1959. február 5-én reggel 9 órakor hibridkukorica- termesztési ankétot rendez. A hibridkukorica termesztéséről előadást tart Ajtai Ödön kutató, utána filmet mutatnak be a hibridkukoricatermesztésről. 1959. február 6-án, pénteken a TIT agrártudományi szakosztálya gyümölcstermelési napot rendez. A nap keretében Nagy Sándor megyei kertészeti felügyelő tart előadást és gyakorlati bemutatót. Utána gyümölcstermesztéssel kapcsolatos filmet vetítenek. A Kállósemjéni Növényvédő Állomás ebben az évben négy repülőgépet kap, melyeket a burgonyabogár elleni védekezésben fognak használni. A tervek szerint olyan helyeken alkalmazzák a repülőgépekről való vegyszeres védekezést, ahol nagyobb, egységesebb burgonyaterületek vannak: mint például Ajak és Mándok körzete. KarcsatoT akadémikus, híres fizikus felszólalása
