Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-28 / 50. szám
M59. FEBRUÁR Sí, SZOMBAT Rri.rrMAOT An 3 Biszkn Béla belngrminiszter ^Y^egrházára érkezik Mint már hírül adtuk, március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából diszünnepséget rendeznek Nyíregyházán. Az ünnepségen, — amely délután 4 órakor kezdődik a Dózsa György utca 25. szám alatti tiszti klub nagytermében — Biszku Béla belügyminiszter elvtárs tart ünnepi beszédet. A beszéd után színes kultúrműsor következik, melynek keretében a város élvonalbeli színjátszói és táncegyüttesei lépnek fel. Attila aranykoporsója nyomában A nyíregyházi múzeum igazgatójának sikeres kutatása niYIBOGDANYi SZÁMVETÉS Dr. Csallány Dezső, a Nyíregyházi Jósa András múzeum igazgatója régóta kutatja Attila székhelyét és sírját. Most sikerült megtalálnia azt az eddig ismeretlen folyót, amelyet Priszkosz bizánci történetíró ,, említ Attila székhelyének megállapításával kapcsolatban. Pirszkosz útleírásában elmondja, hogy az Al-Duna után három hajózható és több kisebb folyón keltek át. A harmadiknak említett Drinkát eddig nem ismerték. Csallány Dezső megállapította, hogy a Drinka azonos a mai Hódmezővásárhely alatti Dilinka érrel. E helytől kezdve pedig már csak körülbelül 48 kilométerre lehetett a Bö- di—réven és a Tiszán át Attila székhelye. Ez a terület ma a íi* sza hurokkanyarja által körülzárt sziget, amelynek nyugati bejáratát a folyó szabályozásakor átvágták. A szigeten a Priszkosz által említett fürdő is megvan. A feltevések szerint tehát ott volt Attila székhelye és sírja is. A kutatást folytatják. A napokban Nyíbogdányban a tanács elnök szobájában egy középkorú, magas parasztember vitázott. Juhász György 12 holdas középparaszt azt bizonygatta, hegy jobban jár, ha nem lép most tavasszal a közösbe. Amikor beleegyeled- tem a vitába, azt mondta: Csatáznak a számok ■— írja! — és előre megnyert- nek vélve a csatát, leült mellém egy székre. — Termelek két holdon húsz mázsa búzát — kezdte. — Ez négyezer forint! Ezerkétszáz négyszögöl területen nyolc mázsa árpát és egy hold négyzsáz öl földön tizenöt mázsa rozsot. Ez összesen negyvenhárom mázsa kalászostermény, nyolcezer- hatszáz forint értékben. — És a kiadás? — kérdeztem. — öt mázsa búzaföldadó, két mázsa kerülőbár, öt mázsa gáp- — és cséplőmunkásrész és négy mázsa vetőmag. — Marad huszonhét mázsa, 5.400 forint értékben! — szóltam. — Termelek egy holdon nyolc mázsa dohányt. Ez tizenkétezer forint. Nyolcszáz ölön száz máII repülőgép és az ejtőernyő szerelmesei között A bátrak klubjának összejöveteléről Szokatlan helyzet. A szobában teljésen körülvettek a repülők, ejtőernyősök, megannyi bátor ember. Furcsa elvegyülni közöttük s állni a kérdő tekinteteket: Hát te hol repülsz, veled még nem találkoztunk.,; Igazán nem, azaz egyszer, három éve, egy tavaszi napon az első kis riport a levegőben született a nyíregyházi repülőklub életéről. Azóta sokat fejlődtek a fiúk, megtanulták a vezetés fortélyait és még szenvedélyesebben megszerették a repülést. Nőtt a „család44 Éppen erről — a megtett útról és az elkövetkező napokról — a tavaszi, nyári repülésekről beszélgettek csütörtökön este a repülő- klub ünnepélyes tagkönyvkiosztó gyűlésének résztvevői. Színültig megtelt a terem. Eljöttek az ifjoncok, az új jelentkezők is. Népesedett a család. A család, amely eddig is népes és változatos volt. Különféle foglalkozásbeli emberek találnak itt egymásra — van közöttük mérnök, technikus, vasutas, diák, munkás, ipari tanu’ó, katona, vállalatvezető .:. Közös jellemvonásuk és érdeklődési körük, a repülés barátokká kovácsolja ókét. S az év első tagkönyvkiosztó gyűlésén fejlődtek tudásban, kedvben, létszámban. Repülés és hazaszeretet Miért repülnek? Miért jelentkeznek újabb és újabb tagok? Nem nehéz kitalálni a választ. A repülés és ejtőernyőzés iránti rajongás mellett megvan bennük az a másik értékes valami is, amit általában úgy hívnak: hazaszeretet Ezért foglalkoznak munka után, tanulás után a megerőltető & sok gyakorlást kívánó repüléssel. Találni közöttük olyat is, mint Mécs Imre, aki 35 éves korában lett ejtőernyős, és nemrég Ugrott életében először. Hasonlóan bátor, talpraesett, becsületes ember Orosz János záhonyi vasutas, Szekszárdi Pál technikus és a többiek. A honvédelem és a sport közös szenvedélye hozta a levegő vándorai közé a két lányt, Kardos Olgát és Fekete Verőnkét, s az új embereket, Kertész Gábort, Veres Bélát, Pásztor Jánost... Kiváló repülők akarnak lenni, .nint Hargitai Ferenc és Rezmann Gyula, akik még jóval alul vannak a harmincon és már tíz éve dolgoznak a szövetségben bacsüBiztos jövedelmi forrás! Kamatmentes eiöteg! Fsfv tagosítást az 1 Ha tforgalm i Válla lat községi ichásárlói nyújtanak lettel, sokat akarnak tanulni _Ko- cács Györgytől, a népköztársaság érdemes sportolójától, azejtőer- nyős világrekordertői. Irány: az égbolt Új könyvet, kék tagsági igazolványt kaptak a nyíregyházi repülőklub tagjai. Megbecsülést és további kötelezettséget jelképez az új könyv. Üj repülési év előtt állanak, új. emberekkel gyarapodtak, még jobbén kell vigyázniuk magukra, egymásra, türelmesen nevelni és tanítani a fiatalokat. Erről vallottak ezen az estén a tagkönyvek átvételekor. Megválasztották a repülőklub új vezetőségét és a jutalmak, oklevelek átvétele után még hosszasan barátkoztak, ismerkedtek egymással. — P. G. — A napokban egy vállalatnál megjelentek a felsőbb szervek gazdasági szakemberei, hogy személyesen győződjenek meg a gépkocsik állapotáról és a gépkocsivezetők szakmai-közlekedési ismereteiről. Amikor a „pilóták" meghallották a hírt, nyomban „szervizre vitték“ a kocsikat és másnap reggel minden kocsi katonás sorban ott állt a vállalat garázsa előtt. A kocsivezetők szeme ragyogott az örömtől és az önbizalomtól. Mindenki azt hitte, hogy az ő kocsija a legszebb, vagy legalábbis a legtisztább. De mielőtt a szemleb- zottság megérkezett volna a garázshoz, körülvették egymás kocsijait és úgy mustrálták mindmegannyit. A kocsi vezetője pedig torlórcngy- gyal, szarvasbőrrel a kezében figyelte kollegái véleményét. Mire végignéztek minden kocsit, a szemlebi- zottság is megérkezett. Enyhe izgalom futott végig a vizsgára várakozó kccsivezetőkön. De általában mégis sikerült a nyugalmat megőrizni, zsa cukorrépát. Ez 3.600 forint. Nyolcszáz öl magkenderből kétezret kapok. Másfél hold kukorica 2.500 forint értéket terem. Egy hold lucerna (első kaszálá- sú) 20 mázsát ad hatezer forint jövedelemmel. Lesz még egy hold csillagfürt magnak. Ebből is kapok ezerötszáz forintot — mondta. — Ez összesen harmincötezer forint — adtam tudtul a végösszeget. — Keresnék én ennyit a téeszben ? — kédezte diadalmas mosoly- lyal. — Ezért nem lépek be tavasszal — tette hozzá. — Mennyi lesz az ossz kiadás? — kérdeztem újra. ,— Lesz az is! — szólt. Több marad azonban, mint ameny- nyit a szövetkezetben keresnék. — Számoljunk! — biztattam. — Készpénzfizetési kötelezettségem nyolcezer forint. A két ló takarmányozása ötezer forint. — A családból hányán dolgoznak? — öt gyerek van, de még csak az asszony segít. Ötven napszámot is fizetek a nyáron, naponta ötven forintjával. Ez kétezerötszáz forint. Javításokra, ekeélezésre és egyéb munkákra ezer forintot szánok. Vettem hét mázsa műtrágyát nyolcszásnegyven forintért. Elvetek öt mázsa burgonyát háromszáz forint értékben. — Ez összesen 17 ezer 640 forint. Ha ezt levonjuk a nyers- bevételből, marad 17 ezer 360 forint tiszta jövedelem. — fordítottam közelebb hozzá a papírdarabot, hogy ellenőrizze. — Annyi! — hagyta jóvá —, majd hozzátette: — Ennyit nem keresnék a téeszbe! Nagyüzemi kilátások A számvetést megelőzően arról is szó volt, hogy Juhász György az 1953-ban feloszlott Petőfi termelőszövetkezet 45U holdas egybefüggő tábláján (melyen jelenleg mintegy 35 cÁ oiz.Lq.CL néhányan még arra is képesek voltak, hogy nyugodt közömbösséget erőltessenek arcukra. Volt azonban a kocsivezetők közt egy magas, vékony, szőke ember, aki egy pillanatra sem állt meg kollegái mellett. Folyton jött-ment, topogott és mormogott, mint a leckéjét ismétlő diák. Társai alig figyeltek rá, hiszen megszokták már a szőke ember természetét, azt is természetesnek vették, hogy rém tud jól magyarul. A kocsik szemléje után az elméleti vizsgára menet, mégis megkérdezte tőle valaki: — Stefán, tudsz? — Ah, én mindent tud, mindent tud, ba- ráta ... A bizottság elhelyezkedett, a Uccsivczetők is leültek, mint az iskolások szoktak. A szemle- bizottság fellapozta a névsort, feltett egj’-két érdeklődő kérdést a vállalat gépkocsifelelősének, aztán rákerítette a sort a vizsgára. Elhangzott az első, majd a második kérdés, visszhangoztak rá a feleletek. Természetesen mind-mind másként, teljesen egyénien. Egyszer aztán az elnök Stefán nevét mondta ki fennhangon. Kis moraj futott végig a termen. Az elnök ceruzájával kopogott. Stefán felállt. — No, Stefán, hány kilométeres sebességgel szoktál a városban hajtani? — Tizenöt! — hangzott a válasz. — Az kevés, Stefán —- figyelmeztette jóindulatúan az elnök. — Akkor ötven! — felelte. — Rendben van, öt- vennel haj tol...— hagyta jóvá az elnök, majd megkérdezte: — Mondd meg nekem, hogy milyen tábla jelzi az egyirányú közlekedést. család gazdálkodik) új termelőszövetkezetet akar alakítani, de csak ősszel. Szóbahoztam újra. — Ha a 450 holdas területen most tavasztól gazdálkodna, mit és mennyit tudnának termelni? — Tudom iáén... — húzta fel a vállát. — Mégis! — biztattam. — Százötven hold kalászos területen ezerkétszáz mázsa teremne — kezdte. Az előbb a sajátján tír. mázsás átlagot számolt, most nyolcat, de hagytam. — Ebből mennyit oszthatnának munkaegységre? — Kilencszázötven mázsát — mondta, majd nagyüzemi gazdálkodásban jártas vezetőkhöz illően sorolta, hogy dohányból 72, forgóból 280, káposztából 43 vetőburgonyából 77, csillagfűriből 150, hibrid-kukoricából 240 ezer forint jövedelmük lenne a kiosztásra kerülő kétszázezer forint értékű terményen kívül. — És jószágból? — Hizlalhatnánk ötven darab sőremarhát. Ez is hozna százhúsz ezret. MegstHdolliilí... Közel 1 millió 300 ezer forint a jövedelem. Ebből félmillió kiadásokra és a közö3 gyarapításra kell. S még így is a nyolcszázezer forint járandóságból 80 forint jutna egy munkaegységre. Juhász György számítása szerint a 450 holdas táblára tízezer munkaegységet fordítanak. Ebből családjával ötszázat teljesíthetne zárszámadásig. — Negyvenhét mázsa ter- ményt kapna ősszel, összes jövedelme pádig negyvenezer forint“ lenne a háztájin kívül! Koppintottam ceruzámmal apapírra. Igen, igen!... — «ólt gondolkodva. Kisvártatva felállt. Ahogy megindult az ajtó felé, látszott rajta, hogy tűnődik. — Meggondoljuk... meg... — mondotta amikor már a kilincsen volt a keze. Na.au Tibor. Stefán gondolkozott. Ismer ő minden közlekedési táblát, tudja, melybe mit jelent, csak az a baj, hogy nem tudja elmondani. „Röviden, vagy sehogy!” — gondolta és eszerint fogalmazta meg a választ. — Gömbölyű! — mondotta.' — Jó, jó, de milyen színű? — kérdezte az elnök. — Piro». Az elnök moéoíygott a bizottság tagjainak is egyre fényesebb lett a szeme. — És milyen szín van még azon a táblán? — igyekezett kérdéssel segíteni az elnök. — Feher. — Van még azon egy fekete átló is, nem? — Van, ván ... — erősítette meg Stefán. Az elnök bólintott, majd egy végső kérdést tett fel. — Mi van akkor, ha nincsen ilyen tábla? Stefán gondolkozott egy kicsit, majd világos logikával azt felelte: — Ákor tesznek! (—ágy—)
