Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

4 KELETMAGYARORSZÄG 1959. FEBRUAR 21, PÉNTEK Intézkednek a kulturáltabb ellátás érdekében / Értekezletei tartott a megyei áruforgalmi bizottság A megyei tanács kereskedelmi osztálya mellett működő árufor­galmi bizottság a nagy- és kiske reskedelmi vállalatok, lerakatok vezetőivel, a vállalatok párttitká- raival, sz. b. elnökeivel és meg­hívott kereskedelmi dolgozókkal értekezletet tartott. Megvitatták a megye kereskedelmének múlt évi eredményeit, tapasztalatait és megbeszélték az áruellátás és kultúrált kereskedelem tovább­fejlesztésének feladatait. Két bizottság alakult szakem­berekből, mely vizsgálni fogja, hogy az elkövetkezendő időkben milyen intézkedéseket kell tenni a kereskedelmi szerveknek annak érdekében, hogy a lakosság áru­ellátása a mennyiség és válasz­ték biztosítása mellett minél in­kább kulturáltabb legyen. Nagyobb lendületre kapott a munkaverseny a Ruházati Gyár nyíregyházi telepén, amióta nyil­vánosságra hozták az exporlruhát gyártó szalagok országos verse­nyét, és ebben Megyeri István szalagja második lett. A szalag minden dolgozójának jutalmat je­lentett ez a helyezés, a szalag legjobb dolgozójának: Sándor Miklósnak pedig 1 heti utazást a vállalat költségén a Szovjetunió­ba. 8 négytízéül! íiaromiitsnyésztés iskolája GriiJHcn Március 2;-án újabb lanfo'yam- sorozatot indít a Gödöllői Kisál­lattenyésztő Kutató Intézet. Me­gyénként 20—40 főnyi termelő­szövetkezeti baromíigondozó vesz részt az egyhetes tanfolyamokon. A vezetőség rendszeresen érté­keli és a dolgozóknak 10 í apon- ként a tudomására hozza a ver­senyben elért eredményeket, a helyezéseket. Az eredmény: min­den szalag túlteljesíti a tervét és sokat javult a munka minősége, ami megmutatkozik a leértékelé­sek csökkenésében és az első­osztályú ruhák számának növe­kedésében. Több elsőosztályú ruha készül Jót rajtáinak a ruhagyáriak Üj filmekről — röviden Csaknem 700 Mlemiter elsőrendű víziül alakul ki a Keleti Főcsatorna teljes kiépítésével Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság a tiszalöki dúzzasztómű üzembehelyezése után számításo­kat végzett az újonnan létesített, illetve a továbbiakban építendő csatornahálózat gazdaságos ki­használásáról. Megállapították, hogy ’ a tiszai erőműrendszer, tel­jes kiépítésével a Tiszán, a mel­lékfolyón és a Keleti Főcsatornán kereken 700 kilométer hosszú ví­ziót hálózat kialakításával kell számolni. Az új víziót elsősorban az Alföld anyagszállításait — az építőanyag, a tüzelőanyag, a ga­bona: olcsó fuvarozását oldja meg. ■ Az új hajóútaknak összekap­csolása megteremti a lehetőséget, hogy a tokaji kő olcsó víziúton jusson az Alföld építőanyagban szegény vidékeire, ugyanakkor a borsodi iparvidék termékeinek szállítását is megkönnyíti az Al­föld mezővárosaiba. A hozzáve­tőleges számítások szerint minden 100.000 tonna szállított árunál csak vonóerőben 5—6 millió fo­rint lehet a megtakarítás. A me­zőgazdasági terület szállításra ke­rülő árumennyisége évenként kö­rülbelül 450.000 tonna. A teljes áruforgalmat számítva, a tiszai vízrendszer hajóforgalma évente hozzávetőlegesen 44 millió forint megtakarítást jelent a népgazda­ságnak. Egészségügyi szakiskolákba lehet jelentkezni Érettségizett lányok részére egészségügyi szakiskola indul az alábbi helyeken: Védőnőképző iskola (bentlaká­sos) indul október hónapban Bu­dapest, Istenhegyi u. 32 sz., alatt. Ápolónőképző iskola (bentlaká­sos) indul szeptemberben Buda­pest, Makarenko utca 15 sz. Ok­tóber hónapban Budapest, Erkel u. 26 sz,, és novemberben Buda­pest, Szentkirályi u. 7 sz. Diétásnővérképző iskola (bent­lakásos) szeptemberben indul Bu­dapest, III., San Marcó u. 48— 50 sz. Laboratóriumi asszisztens képző iskola indul szeptemberben Bu­dapest, III., San Marcó u. 48-50. Gyógytornászképző iskola (bent­lakásos) indul szeptemberben Bu­dapest, II. , Frankel Leó u. 38. Ápolónőképző iskola Nyíregyhá­zán . a megyei kórházban indul (bentlakásos) szeptemberben. Az iskolákkal kapcsolatos felvi­lágosítást az iskolák igazgatói ad­ják. A kérelemhez csatolni kell önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, iskolai bizonyítványt és vagyoni bizonyítványt 4 Ifi-as év MAGYARUL BESZÉLŐ SZÍNES SZOVJET FILM Négy homokszem a hullámzó tengerben... négy ember a polgár- háború sodrában... Melyik utat fogják választani? Hogyan talál­ják meg egymást a milliók kö­zött, akiket a forradalom széles Oroszországban szétszórt?... Ros- csin és Kátya, Teljegin és Dása, a NŐVÉREK című film hősei, az ő sorsuk pereg tovább A 18-AS Év­ben. A film Alekszej Tolsztoj Gol­gota című regényének második részét dolgozza fel. 1918 döntő esz­tendő a polgárháborúban, s ugyan­ilyen döntő jelentőségű hőseink egyéni életében is. S harcukat egymástól távol, egyedül kell meg­vívniuk. A négy főszereplő most is, akár­csak az első részben, felejthetet­len élményt jelentő alakítást nyújt. Veszelovszkaja bátortekin­tetű Dásája és Nyifentova férjét sirató Kátyája sokáig emlékeze­tes marad a néző előtt. Medve- gyev Teljegin szerepében, Gri- cenko Roscsin szerepében szintén olyanok, mintha a könyv lapjai­ról léptek volna elő. Csaknem Eiáromezer nyelvet beszélnek a világon A világon ma 2796 nyelvet be­szélnek, nem számítva a dialek­tusokat és tájszólásokat. A leg­elterjedtebb nyelv a kínai. Ezt több mint félmilliárd ember be­széli. A második helyen az angol szerepel, amelyet 250 millió em­ber használ. Ezután az orosz kö­vetkezik 180 milliós számmal. A német és a japán nyelvet egy­aránt mintegy 100 millió ember beszéli. A többi 2783 nyelvet 50— 50 milliónál kevesebb ember hasz­nálja. fl világ legnagyobb ál.aikertje Az amszterdami állatkert felül­vizsgálta állatállományát ■ és ki­mutatta, hogy állományát tekint­ve jelentősebb a frankfurti, a pá­rizsi, a római, a newyorki, a ba- seli, a pretoriai és a tokiói állat­kertnél. Valóban: az amszterdami „Zoo”- aak több mint 5000 állata van, nem számítva a rovarokat, patká­nyokat, egereket és a mocsárlakó­kat. Hétszáz emlősállata, több mint 150 fajhoz és fajtához tarto­zik. Ezerszáz madár (255 fajta), 450 csúszómászó és kétéltű (több mint 00 fajta) és több mint 2000 hal is él az állatkertben. Szórakozás, tánc -— es a többiek Kinek van végül is igaza? Az ankétnak ezt a címet adták: , Az ismeretterjesztő munka a fiatalság körében’1 — mégis sok szó esett a szórakozásról, a tánc­ról ezen a Besssnyii-klubban meg­tartott összejövetelen. A tánc nem tartozik azon ismeretek közé, ame­lyeket a TIT terjeszteni hivatott, miért szenteltek hát olyan nagy figyelmet e témának? Az ankét résztvevői KlSZ-titká- rok, pedagógusok, társadalmi szer­vek, intézmények vezetői voltak. Porzsolt István, a Köles y-gimná- sium igazgatója, a TIT pedagógiai szakosztályának elnöke javasolta, hogy rendezzenek olyan táncos szórakozással egybekötött műso­rokat, amelyek keretén belül az ifjúság ismeretanyaga is bővül. A táncok közötti szüneteket használ­ják ki és ilyenkor a környezethez ülő formában valamilyen hasz­nos, tartalmas műsorszámot iktas­sanak be. A hozzászólók két táborra sza­kadtak: volt, aki mereven e'zár- kózott a „tánctól" és voltak akik a többség — megfelelő táncos- szórakozási lehetőség megterem­tését sürgették. Nyíregyházán nincs a fiatalok­nak olyan tánchelyiségiik, ahol a .ársadalmi érintkezési formákat elsajátíthatnák és a szalontár.cok népségére, ízléses módja;ra meg­tanítanák őket. A tánc pedig ;gyütt jár a fiatalsággal. Amint azt a hozzászólók elmondták, az összes klasszikus zeneszerző élet­művében szerepel a kor, táncze­neinek valamilyen darabjá, és a mai tánczene nem ítélhető el álta­lában. Persze, az olyan táncot, ami az „amerikai életmód’1 nyeg­leségét terjeszti, arra semmi szük­ség. Tévedés ne essék, az ankéton másról is beszéltek. Az ismeret- terjesztés módszerbeli kérdéséről, anyagáról. Sokan elmondták a vé­leményüket, azonban a legjobban hangsúlyozott kérdés a tata ság szórakozásának, művelődésének a problémája volt. Az ankét anya­gát földolgozzák és újra megvitat­ják. Kétségtelenül helyes dolog, hogy a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megfe elő módon foglalkozik az ifjúság ügyével. Helyes lenne, ha a következő vi­tába az ifjúság is bele szólna. — kiss — Panaszos levél nyomán: j Megbüntették a/ ilírányi árdrágítókat A minap panasz-bejelentés ér­kezett a Nyíregyházi Állami Ke­reskedelmi i eiúgyelóséghez. A íévteien levélíró azt kúogasolta, ..ogy a íöldművesszövetkezet TUZÉP-telepén a harmadosztályú brikett-szenet mázsánként 43,4ü forint helyett 49.20 forintért áru­sítják. A panaszos levél nyomán az állami kereskedelmi felügye­lők a helyszínen győződtek meg az árdrágításról és megállapítot­ták: az ibrányí földművesszövetke­zet TÜZÉP-telepe valóban kapott 230 mázsa III. osztá­lyú brikett szenet, melynek fogyasztói ára a telepre be­szállítva mázsánként 45.60 fo­rint. Ellenben az ibrányl fmsz-telep vezetője Gyurcsán István, — akit már előzőleg hasonló árdrágításért 300 fo­rintra büntettek — az emlí­tett szenet mázsánként 49.20 forintért árusította, a harmadosztályú szenet másod- osztályú árban. Az ellenőrzés más szabálytalanságot is felderített. Február 11-én és 12.-én a szö­vetkezet részére érkezett 380 má­zsa Petőfi bányai nyers darabos lignit, melynek fogyasztói ára 14.50 forint, azonban ezt az állo­másról 17.70 forintért értékesítet­ték. Ugyancsak 17.70 forintért árusították a dolgozóknak a da­rabos kocka nyers lignitet, mely­ből 270 mázsa érkezett és fo­gyasztói ára 15.5U forint., Az állami kereskedelmi fel­ügyelet a szabálytalanságot a helyszínen megszüntette és Gyur­csán István telepvezetőt árdrágí­tásért 400 forint, Gégény Balázs üzemágvezetőt az ellenőrzés el­mulasztásáért 200 forint pénzbír­sággal .sújtotta es elrendelte az árdrágításból eredő többlet befi­zetését. Ez aztán a meglepetés! Elnek-e a földön máj omemberek Manapság gyakran olvasunk arról, hogy ez, vagy az az utazó ősemberhez hasonló lényt látott. Joggal várja az olvasó a vá­laszt arra a kérdésre, hogy valóban élnek-e ilyen emberek Föl­dünkön? A szovjet távirati irodának a közelmúlt­ban kiadott jelentése szerint egy szovjet kutató kijelentette, hogy Közép-Mongólia pusztaságain még ma is élnek olyan majom­emberek, melyeknek fejlődése az állati színvonalat még nem haladta meg. A Komszomolszkája Pravda című szovjet ifjúsági lap is meg­erősítette a hírt. Ugyanis egyik cikké­ben B. Porshnov pro­fesszor az állítja, hogy a Mongólia pusztasá­gain élő majomembe­rek igen erősen ha­sonlítanak az ember­re, de váluk lekerekí­tett formájú és félig behajlított térdekkel járnak. Testük mére­te az emberével meg­egyező. ' Állkapcsuk' erő télj es és a homlo­kuk alacsony. A mongóliai majom- emberről legelőször egy olasz utazó írt még a 13. században. Századunk elején egy orosz kutatónak is sikerült meglátnia egy majomembert, elfogni azonban nem tudta. A majomember elme­nekült Porshnov professzor nézete szerint a mon­góliai majomember anatómiai szempont­ból ' a neandervölgyi embertípushoz sorol­ható, de életmód te­kintetében eltér attól.

Next

/
Thumbnails
Contents