Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

2

KELETI! AGT A BOKSZ A©

1959 FEBRÜÄR M, CSÜTÖRTÖK

n megyei tanácsülés egyhangú állásfoglalása

4 tanácsok és tanácstagok legfontosabb feladatat segítem a mexögaxdaság szocialista átssertestesét

A 24-én tartott megyei tanácsülés első napirendi pontja tárgyalásának már a kezdete sem mindennapi volt A másfél héttel korábban készült előterjesztés adatait helyesbíteni kellett. Akkor még csak 270 termelőszövetkeze * működött, azóta újabb 8 tsz alakult. Ä tágok száma 14.000- ről 15.970-re szaporodott. A közös használatban lévő földterület akkor 94.000 holdat tett ki és az ülés napján már 100 ezer holdon felül birtokoltak a termelőszövetkezetek. Ezek a számok igazolják, hogy megyénkben is gyökeres változások álltak be a szövetkezetek számszerű fejlődése terén. Egyes községekben már az ugrásszerű fejlődés feltételei is megvannak, ezt mutatja az utóbbi hetekben alakult hat szövetkezeti község példája és a most érlelődő további szocialista községeké is.

Segíteni kell a dolgozó parasztokul«k tíi útra térésben

A vitában felszólalók — még az egyénileg dolgozó paraszt tanácstagok is — valamennyien hangsúlyozták, az előrehaladás- ' hoz elengedhetetlenül szükséges i a nyugodt, a szövetkezet mellett : reális tényekkel magabiztosan i végzett felvilágosító munka. A : jelenlegi párt és kormányveze- , lésben bíznak a dolgozó parasz- . tok. A több mint kétéves követ- j kezetes politika eredménye ez. A \ mostani felvilágosító munkának ,-j ezt a bizalmat még tovább kell ] erősíteni. .

Hoppla! r— kiáltja Pallas Károly, —■ „« a hatvanadik „szálacska”. Óriások országában éppen egy dobozra való lenne”. Kis baltája fokával egyet-kettőt <,dacsap a rönk végére, % eiaeí az asztaluk, hogy példamutatással és felvilágosító szóval segítsenek a vajúdó parasztoknak a helyes utat választani, Az 1945-06 felszabadulás óta soha nem tapasztalt felemelkedést ért él a parasztság. Sokan úgy hiszik, hogy ez a fejlődés, a fokozott igények kielégítése továbbra is megoldható a kis parcellán. Ezért van szükség a felvilgosító szóra, hogy az így gondolkozó dolgozó parasztoknak megmagyarázzák a jelenleginél még jobb életet csak a nagyüzemben lehet biztosítani,

dooozkákba „költöznek’ & rövidesen talán még Naményba is „ellátogatnak,”

sát. A gépállomások gépei az új szövetkezeteknek és a fejlődőknek további 50 százalékos árkedvezménnyel dolgoznak. A tavaszi vetésre biztosított 800 mázsa kedvezményes keserű csillagfürt magot is 50 százalékos kedvezménynyel kaphatják ezek a szövetkezetek.

A íakurmányaiap biztosításá- i hoz a pillangós terület fokozásán j till nagy segítséget nyújt a 235 | mázsa hibrid silókukorica vető- j mag, amit a szövetkezetek kap- | nak. Tovább folyik a „dzsungel” j gyümölcsösök felújítása. Üj öntözőtelepek létesülnek megyénkben, közel 500 holdem. Talajjavítást végeznek ebben az évben 1950 holdon a tiszai oki és a szatmári részeken,

A jelenlegi termelőszövetkezeteket alapul véve, mintegy 3000 darabbal kell növelni a szarvasmarhaállományt, Tízezer darabbal nő a sertések szánta. Különösen mélyrehatóan foglalkozott a tanácsülés a baromfitenyésztés kérdésével, Erre az évre mintegy 200 ezer darab baromfi felnevelését kell megszervezni a szövetkezetekben.

Az építkezésben az állami támogatóson túl nagy gondot kell fordítani a helyi lehetőségek kihasználására. Átmenetileg megfelelő istállókat lehet építeni vályogból helyi fedőanyaggal is, ami nád vagy asúpszalma.

Széleskörű, színvonalas falusi kttllnfimmkát

;

Alig volt felszólaló, aki nem említette volna a kulturális ne- I velőmunka fontosságát a mező- \ gazdaság szocialista átszervezése, valamint a további gyors felemelkedés érdekében. A dunántúli ugrásszerű fejlődés egyik alapfeltétele, hogy ott a parasztságnak nagyobb lehetősége volt úgy a szak, mint az általános műveltség megszerzésére.

A tanácsülés határozatba foglaltai hogy az általános tanfolyamokon túl, amin egyéni és tsz- tagok vesznek részt, 50 termelőszövetkezetben a művelődési osztály szervezzen énekkart és más irányú kultúrcsopcartokat. A termelőszövetkezetek szervezése és megerősítése egyaránt politikai, gazdasági és kulturális munka. 1-Ia az egyik is háttérbe szorul, akkor a mozgalom, a fejlődés látja kárát,

Hammel Jóméi

Szabó néni barátai

A tanácsoknak, faraécstageknak ott lehet csak a maga és a esa- áz mórt a legfontosabb felada- ládja jövőjét megalapozni.

Fokozott támogatás az új és növekvő szövetkezeteknek

▲ aaíwegea líse&jeient 3004/1-es i tárgyalta á tanácsülés a temielő- kormányhatárotzac szellemében > szövetkezetek állami támogatáMéreg kerül a fejükre!

Cs. S.

lyazás gondját is letudta. Talán már ki is találta a kedves olvasó, hogy valamiféle gyufassálak a kép „főszereplői”. Igen. A vá- sárosnaményi állomáson készült e felvétel s a szegedi gyufagyá; ba irányított fűzfa rönkök berakását örökíti meg.

Könnyű arányosítani a hosszú szálfákhoz az alig 5 centiméternyi gyuíácskákat. Elképzelhető mennyi munka kell még hozzá, míg a kis pálcikáit elkészülnek. A rönkből előbb megfelelő karikákat szeletelnek, majd aprítják azokat. E műveleteket talán nehéz végig gondolni, de valójában, a modern gépekkel rövid idő alatt elvégzik azokat. Ha pedig a kis oálcikák elkészültek a többit már könnyű kitalálni. Méreg kerül fejükre. csinos címkékkel díszített

, | sarki házikó fehér falú,

I 1 mint a friss hó, fagyszitta

szalmatetővel. A lakója gondredős, fehéredö arcú, de egyenes tartású idős néni.

. özvegy Szabó Péterné harmincnégy esztendeje nyitja egyedül a pitvar ajtót. Férje fiatalon ment el, utána, egy 18 éves lánya. A többiek egészségesek, egy híjával elkerültek távol a szülőháztól. S azóta egyedül éli a maga özvegyi életét Szabó néni. A gyermekektől néha levelet hoz a posta, felvillan egy kis derű az öreg házikóban. aztán elvész, újra rátelepszenek az egyhangú magános hétköznapok.

Szabó néni azonban nincs egyedül. A leghűségesebb barátai, „akikkel’’ megosztja napjait a ! könyvek. Milyen jók és hálásak I ezek a könyvek! öreg korban veI

zetik el a törékeny asszonyt olyan tájakra, ahol még sohasem járt. Megismertetik olyan dolgokkal, amikről eddig nem tudott. Örömet is kölcsönöznek a könyvek és válaszolnak sok kérdésre.

Nem Szabó néni az egyedüli, hisz sokan vannak falusi asszonyok, férfiak, akik hasonló korban jutottak' el a könyvek kapujába. Fiatalon a sok gürcölés mellett nem volt idejük, tehetségük az olvasásra s nem voltak falusi könyvtárak az öreg Szabó nénik számára, S nem is a Szabó néniknek írták hajdan a könyveket. Most nekik, s róluk írják. A könyvek derűt csalnak a komoly, ráncos arcokra, eddig ismeretlen szépségek tárulnak fel. Szabó néni 78 éves. Kis falucskában lakik, Nyírfákon, de a könyvek bebarangoltalak vele a félvilágot. Hány embert, hány világot ismeri meg, mindig tanult valamit. 78 éves. Tanul, olvas, rádiót hallgat, 3 érdeklik a ma eseményei. A könyvek feledtetik vele az elmúlt éveket, s végtelen nyugodt levegőt, tisztaságot visznek a fehérre meszeli kis falusi házba.

(Páll)- ■ ■' ........ ............... —---A nagyszerű forradalmár és pedagógus

h. krupszkaja születésének 90. évfordulójára

Krupszkaja forradalmi te-ra” elnevezésű lenini szerve! vekenysége a múlt évszázad í elején kezdődött. A 20 esztendős : leány akkor ismerkedett meg 1 a marxizmus tanításaival, s ' elhatározta, hogy egész életét | a nép szolgálatának szenteli. ! „A marxizmus — írta később — kimondhatatlan boldogságot hozott számomra: tudtam, merre kell haladnom, bíztam az ügy végső győzelmében, amelynek életemet szenteltem”.

Krupszkaja 1891-ben került közvetlen kapcsolatba a munkásokkal. A marxizmus eszméit terjeszti közöttük. Tanít a munkások vasárnap esti iskoláján. „Az iskolában eltöltött öt év — emlékezik vissza — eleven vérkeringést vitt marxista tudásomba és örökké összekapcsolt a munkásosztállyal”.

1894-ben, egy marxista körben megismerkedett V. I. Leninnel. Ettől kezdve Krupszkaja Lenin élettársa, hű barátja és kitartó munkatársa lett.

Krupszkaja különösen nagy érdemeket szerzett a közoktatás fejlesztésében. Már a forradalom előtt leleplezte a bur- zsoá iskola képmutató jellegét, újtípusú közoktatásról álmodott, s bízott abban, hogy a győztes proletáriátus létrehozza azt az iskolát, amely az élet igazi gazdájává, a kommunista társadalom aktív építőivé neveli a dolgozók gyermekeit.

Krupszkaja a szibériai • száműzetésben írt művében ' megrajzolta az újtípusú iskola körvonalait. „A szocialista társadalomban az iskola természetesen nem hasonlít majd a jelenlegi iskolákhoz — írta — .A jövőben a tanulók több ismeretet szereznek, s hozzászoknak a termelő munkához. Az újtípusü iskola nemcsak tanítja majd a gyermekeket, hanem egyaránt fejleszti szellemi és testi erejüket, hasznos, energikus állampolgárokat nevel belőlük”.

Krupszkaja, „Közoktatás és demokrácia” című könyve nagy szerepet játszott a marxista-leninista pedagógiai tudomány továbbfejlesztésében.

Krupszkaja nagy munkál végzett a „Harci szövetség a munkásosztály felszabadításázetben, s ezért 1896-ban Leninnel együtt Szibériába száműzték. Az emigráció éveiben az „Iszkra” szerkesztőségi titkára, majd pedig a párt Központi Bizottsága külföldi részlegének titkára volt.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után teljes erö- vei hozzálátott az elmélet és a gyakorlat egységének elvén alapuló oktatást rendszer kialakításához. „Olyan embereket kell nevelnünk. — írta — akik politechnikai látókörrel rendelkeznek, s a munkát és a tanulást egységbe • tudják forrasztani”.

Krupszkaja kiemelkedő szerepet töltött be az tskoláiiki- vüli’ nevelés és' a ' kulturális felvilágosító munka megszervezésében is. Nagyon sokat tett a felnőtt lakosság közoktatása és kulturális fejlődése érdekében. Vezetése alatt kezdődött meg a kommunizmus' eszméjének széleskörű terjesztése a szakszervezetekben, a Komszomnlbsn és a többi társadalmi szervezetben. A politikai felvilágosító munkát párt- munkának tartotta, s. vélamé-. nye szerint ez' teljes egészében hozzátartozott a párt harcához a szovjet rendszer megszilárdításáért és a szocialista társadalmi rend diadaláért.

A kulturális felvilágosító intézmények feladata — írta 1920-ban — hogy biztosítsák „a dolgozó tömegek eleven, tevékeny és öntudatos részvételét a nagy alkotó munkában, az új, szocialista munkásélet építésében”

Krupszkaja pedagógusokat, tudósokat, írókat és társadalmi személyiségeket mozgósított az írástudatlanság felszámolására.

Még tovább sorolhatnánk krupszkaja párt és állami tevékenységének részleteit. Ott volt a lenini Komszomol bölcsőjénél. a pionírszervezet létrehozásánál, harcolt a nők társadalmi jogainak kivívásáért, a XV. kongresszustól kezdve tagja volt a párt’ Központi Bizottságának. Pedagógiai tudományos munkásságé val elnyerte a tudományok doktora címet, maid a Szovjet Tudományos Akadémia tiszte-, letbeli tagjává választották.

Mi hír a nagyvilágban ?

Ha ezt kérde» valaki Berényi Jóskától, a 14 éves barabási kispostástöL úgy erre is tud válaszolni, Be legszívesebben huncutkásan szemébe nevet a kérdezőnek s ennyivel,, üti el a dolgot. „Ne - tőlem tessék kérdezni, itt hozom a legfrissebb újságokat, azokban mindenről Deszámolnak. A Jóslta gyerek ugyanj csak „félhivatalos” postás -{édesanyját.-, segíti ki a „kilomé- terezésben”), de ha, nagy táskáját- nyakába kanyaríthatja, lem ismer magánál boldogabb gyerkőcöt;