Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

1959. FEBRUÁR 20, PÉNTEK KELETM AGYARORSZÁG 5 Hruscsov elvtárs a nemzetközi politika fő kérdéseiről t Az országgyűlés csütörtöki ölése n Szovjetunió nemzetközi helyzete szilárdabb, mint valaha Kedden Tulában ünnepi ülésen adták a tulai területi dolgozóinak a Lenin-rendet a mezőgazda- sági termelésben elért sikerei­kért. Az ünnepi ülésen beszédet mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. Kijelentette, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete szilárdabb, mint va­laha. A Szovjetunió nemzet­közi tekintélye még tovább növekszik, ha országunkban továbbra is si­keresen folytatjuk jelenlegi poli­tikánkat. Eredményeink pedig már most is bámulatba ejtik az egész világot — mondotta. Hruscsov ezután a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről be­szélt. A Berlinnel kapcsolatos szovjet javaslatnak, valamint a német békeszerződésre vonatkozó szovjet tervezetnek nyugati vissz­hangjáról szólva azt mondta: Nemzetközi kérdéseket ma már nem is lehet fegyveres erővel megoldani. A korszerű fegyverek­kel viselt háború nagy áldozatok­kal járna és hatalmas pusztításo­kat okozna minden országban, tekintet nélkül földrajzi helyze­tükre. Ez nagy csapós lenne az emberiségre. Mi ezt jól tudjuk és ezért mondjuk: írjuk aló a béke- szerződést. Egyes nyugati politikusok azt mondják — folytatta Hruscsov,— hogy ha a Szovjetunió a Né­met Demokratikus Köztársaság javára le is mond azokról a jo­gairól, amelyek az Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjet­unió és Franciaország által alá­írt szerződések alapján Nyugat- Berlinre vonatkozólag megilletik, a nyugati hatalmak nem fogják ezt elismerni. Erre így válaszol­hatunk: önök, uraim azt elis­merhetik vagy nem ismerhetik el, ettől azonban a Német De­mokratikus Köztársaság nem szű­nik meg létezni. A nyugati hatalmak egyes har­cias, mértéket nem ismerő sze­mélyiségei azt állítják, hogy ha a Nyugat-Berlinbe vezető út el­lenőrzése a Német Demokratikus Köztársaság kezébe kerül akkor ők fegyveres erővel törnek utat maguknak. így csak olyan emberek beszél­hetnek — akik figyelmen kívül hagyják a reális tényeket — hangsúlyozta Hruscsov. Ismeretes, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban szovjet csapatok állomásoznak. E csapatok nem azért vannak ott, hogy biliárdoz- zanak. Olyan kijelentésekkel akarnak megfélemlíteni bennün­ket, hogy ha mi akadályokat tá­masztunk, akkor ők lőni fognak. Ámde mindenki tudja, hogy ha valaki lőni kezd, ez a háború kezdetét jelenti. Mindenkinek, aki kard csőrte- téssel próbálkozik, azt taná­csoljuk: ha önök idegesek, vegyenek hidegzuhanyt, nyug­tassák meg idegeiket. Ellen­kező esetben a békét veszé­lyeztetik, Hruscsov hangoztatta, tartha­tatlan egyes nyugati politikusok­nak az az elképzelése, hogy ha elzárják a Nyugat-Berlinbe ve­zető szárazföldi utat, akkor légi- hidat létesítenek. Ha aláírják ugyanis a békeszerződést a két német állammal, mondotta Hrus­csov, vagy közülük az egyikkel — márpedig a Szovjetunió és a hitleri Németország ellen harcolt többi államok egész sora hajlan­dó aláírni ilyen szerződést — ak­kor a Német Demokratikus Köz­társaság egy szuverén állam min­den jogával és kötelezettségével rendelkezik és ezeket a jogokat nemzetközi törvények szavatolják majd. Ennél fogva — jelentette ki Hruscsov — nem tűrhető el semmiféle merénylet a Né­met Demokratikus Köztársa­ság területe ellen — ahol Berlin is fekszik —, sem szá­razföldön, sem a levegőben, sem vizen. A Német Demokratikus Köztársa­ság szuverénitásának mindenne­mű megsértése kellő visszautasí­tásban részesül, tekintet nélkül arra, hol történik ez a sértés: vízen, szárazon, vagy a levegő­ben. Az imperialista urak mind­ezt vegyék figyelembe. Azzal vádolnak bennünket — folytatta, — hogy tőlünk indul ki a hidegháború. Ámde — tette fel a kérdést Hruscsov, — ki szítja valóban a hidegháborút? Az, aki javasolja, hogy szüntes­sük meg a hidegháborús állapo­tot. írjuk alá a német békeszer­ződést, tegyük Nyugat-Berlint a nyugtalanság tűzfészke helyett demilitarizált, szabad várossá, teremtsünk normális viszonyokat, hogy minden ország saját belá­tása szerint fejlődhessék, vagy az. aki egy új világháború előkészí­téséért továbbra is fenn altarja tartani a hidegháborús állaootot. hogy elérhesse agresszív céliait Ezzel nem lehet minket meg­ijeszteni — folytatta Hruscsov, — mi nem akarunk harcolni és nem szándékozunk más államok határait átlépni. Ha azonban megsértik a mi határainkat vagy szövetségeseink határait, akkor nem maradhatunk közömbösek. Aki kísérletet tesz e határok megsértésére, és fegyveres erővel próbálja megvalósíta­ni hódító céljait, az megsem­misítő visszautasításban ré­szesül. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a nyugati politikusok között is vannak olyanok, akik józanul ér­tékelik a jelenlegi helyzetet. Eb­ben az összefüggésben említette Mansfield amerikai szenátor nemrég közzétett nyilatkozatát, amelyben Mansfield kifejtette, szerinte hogyan lehetne megszün­tetni a Németországgal fennálló ‘hadiállapotot. Véleményünk szerint e javas­latok figyelmet érdemelnek —■ mondotta Hruscsov. — Ilyen józanabb álláspontot képviselő emberekkel meg lehetne egyezni. A hidegháború folytatásának szószólói azonban támadjak Mansfieldet, azzal vádolják, hogy engedményt tesz a Szavietunió- nak. Nekünk senki semmiféle en­gedményt nem t«sz — állapított? meg Hruscsov. — Mansfield egy­szerűen józanul és egészségesen gondolkodik. Macmillan angol miniszerel- nök közelgő moszkvai látogatásé ról szólva Hruscsov kijelentette: — Mi szívesen látjuk Anglia miniszterelnökét és külügyminisz­terét. A nn népünk vendégsze­rető. Ha az angolok tiszti, szívvel jönnek hozzánk, azért, hogy megegyezzenek és megjavít­sák államaink, valamint a Nyugat és Kelet közötti vi­szonyt. akkor mi a magnn1' részéről hozzé 'árulunk m’rd. ahhoz, ami előseírifi a viié" békéjének megszilárdítását. Beszéde végén Hruscsov az Iránnal való kapcsolatokról szólt. — Amikor az iráni kormány barátsági és megnem támadás1 szerződés megkötését javasolta nekünk — mondotta, — elküld­tük delegációnkat. Ma már tud­juk, hogy az iráni sah az Egye­sült Államok, Anglia és Törökor­szág nyomására elállt a szerződés megkötésére vonatkozó javaslatá­tól és elhatározta, hogy kétoldalú katonai szerződést köt az Egye­sült Államokkal. E szerződés nyomán Irán amerikai katonai támaszpont­tá válik. Az iráni sah azt állítja, hogy Iránt a Szovjetunió részéről va­lamilyen veszély fenyegeti. Ezek az állítások teljesen alaptalanok — hangsúlyozta Hruscsov. — Ré­gen szomszédok vagyunk és a Szovjetunió ezalatt egyszer sem adott alkalmat rá, hogy a barát­ságtalan magatartás vádjával il­lessék. Éppen ellenkezőleg. Az utóbbi években tárgyalások út­ján sok vitás kérdést sikerült megoldanunk. Tulajdonképpen mitől fél az iráni sah? Nem tőlünk, hanem saját népétől — folytatta Hrus­csov. — Ügy lászik nem bízik trónja szilárdságában, ezért magánva- gyonát sem tartj,a Iránhan, ha­nem Angliában. Komolyan nyug- talanítja mindaz, ami Irakban történt. Mint ismeretes, a bagdadi szerződést Irak fővárosáról ne­vezték el. Amikor azonban Irak népe felkelt a rothadt királyi hatalom és az imperialisták zsold- jába szegődött iraki kormány el­len, akkor nem segített sem a bagdadi szerződés, sem a Dul­les—Eisenhower doktrína. Hruscsov kijelentette, hogy az iráni sah mindennél jobban fél sajt népétől, és azzal, hogy két­oldalú katonai szerződést ír alá az Egyesült Államokkal, azt akarja elérni, hogy amerikai csa­patok oltalmazzák a trónját. A dolgot viszont úgy állítja be, mintha Iránt a Szovjetunióval szemben kellene biztosítani. — Ezek az állítások a naív embe­reknek szólnak. A Szovjetunió sohasem fenyegette és nem is fenyegeti sem iránt, sem bármely más országot. Arra törekszünk — mondotta Hruscsov —, hogy az iráni nép világosan lássa álláspontunkat. Mi semmi rosszat nem akarunk a munkaszerető iráni népnek. Ter­mészetesen leleplezünk minden olyan politikát, amely ártalmas és káros népeineknek. a Szovjet­unió és Irán népének. (TASZSZ) TITO ELNÖK AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁGBA LÁTOGAT Port Szudán, (Tanjung): Joszip Broz Tito köztársasági elnök és kísérete hatnapos szudáni láto­gatása után szerdán az Egyesült Arab Köztársaságba indult ALGÉRIÁBAN GÉPPUSKATŰZZEL MEGTÁ­MADTAK EGY AUTÓBUSZT Párizs, (MTI): Az Algériából Párizsba érkeztt hírek szerint a felkelők kisebb csoportjai szerdán este behatoltak Constantine kül­városaiba. Egy felkelőcsoport gép- puskstüzet zúdított egy autóbusz­ra. A felkelők megtámadták a Bone és Ain Beida között közle­kedő autóbuszt is. Az utasokat leszállították, az autóbuszt fel­gyújtották. Bone és Constantine között egy tehervonat aknára fu­tott. A mozdony és hét vasúti kocsi a robbanás következtében lesiklott. (Folytatás a 2. oldalról.) tőség, hogy a rendelkezésre álló anyagmennyiségből több termé­ket állítsunk elő és ilyen módon megalapozzuk a hasznos irányú tervtúlteljesítést. Minthogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakában a szocialis­ta építés meggyorsítása, a ter­melőerők fejlesztése a központi kérdés, nagy figyelmet kell for­dítani a beruházási tevékenység­re. 1958-ban először — a befeje­zetlen beruházások állománya je­lentősen csökkent. A beruházási tevékenység javításánál 1959-ben előrehaladást kell elérni. A fel­emelt beruházási keretet terv­szerűen és koncentráltan kell felhasználni. Csak olyan új be­ruházásokat szabad megkezdeni, ahol a tervek készen vannak, a technológiai feltételek teljes mér­tékben tisztázottak. Meg kell rövidíteni az épít­kezések kivitelezésének idő­tartamát és az anyag és mun­kaerő jobb koncentrálásával, az építőipari tevékenység he­lyes megszervezésével bizto­sítani kell, hogy a beruházá­sok műszakilag szükséges idő alatt befejeződjenek. Csök­kenteni kell az építési költ-* ségeket, ezért az anyagtaka­rékosságra, az építőipari gé­pek jobb kihasználására, a munka jó megszervezésére az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Biztosítani kell, hogy a tervek a legkorszerűbbek, a gazdaságos kivitelezést és üzemeltetést biz­tosítók legyenek. 1958-ban a népgazdaság kísér­letei emelkedtek. Jelenleg ipari üzemeinkben megvannak a nor­mális, egyenletes ütemű terme­léshez szükséges anyagkészletek. Egyes üzemek azonban indoko­latlanul terven felüli készletek gyűjtésére törekednek. Határozot­tan fel kell lépni a szükséglete­ken kívüli készletgyűjtéssel szem«! ben, mert az haszontalan célra1 köti le a népgazdaság anyagi erőit. Végezetül fejlődésünk szem­pontjából valamennyi állami szervnek, vállalatnak, intézmény­nek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése össztársadalmi ügy és a mozgalom fellendítésében mindenkinek megvan a maga feladata. Ahhoz, hogy a termelőszövet­kezetek nagyüzemi gazdálko­dásának kialakítására irá­nyuló törekvések eredménye­sek legyenek, hogy országo­san elörelendüljön a termelő­szövetkezeti mozgalom, az ál­lami gazdaságok jó vetőmag­vakkal, tenyészállatokkal, a gépállomások kiváló gépi munkával, a felvásárló szer­vek a termelőszövetkezeteket segítő szerződéskötésekkel és azok jó lebonyolításával, az ipar jó gépekkel, műtrágyá­val és vegyi anyagokkal, az építőipar a beruházások idő­ben és jó minőségben való elvégzésével járuljon hozzá. A kormány az 1959. évi népgaz­dasági terv és költségvetés ösz- szeállításánál számolt a termelő­szövetkezeti mozgalom jelentős fellendülésével: ezért a népgazdasági tervben és a költségvetésben megfelelő tar­talékot biztosított a területi­leg fejlődő és az újonnan alakult szövetkezetek meg­szilárdításának, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges be­ruházások anyagi alátámasz­tásának céljaira. Emellett a kormány számít arra is, hogy az építőanyagipar és az építőipar dolgozói — mint azt a múlt évben is tették, — a terv túlteljesítésével növelik az épí­tőipar termelését és ezzel segít­séget nyújtanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sike­res végrehajtásához. Antos István pénzügyminiszter befejezésül a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy az 1959. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot fogadja el. Henkel András elvtárs felszólalása Antos István pénzügyminisz­ter beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt többek között Benkei András elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizott­ságának első titkára is. Benkei András elvtárs a föld­művelésügyi költségvetéshez szólt az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága nevében. — Mezőgazdaságunk termelése — mondotta — a tervezet sze­rint 5.2 százalékkal haladja meg az előző évit. A növénytermelés színvonala az 1958. évihez vi­szonyítva — a tavalyi gyengébb termést figyelembevéve — na­gyot) mértékben emelkedik, mint az állattenyésztésé. Munkásosz­tályunk segítségével, a vegyipar kapacitásának bővülésével mező- gazdaságunk ebben az évben több mint 576.000 tonna műtrá­gyát kap. — Ebben az évben három újabb hibridkukorica feldol­gozó üzem létesül. 1959-ben 2892 traktorral, 1254 vetőgép­pel. 840 silókombájnnal, 182 gabonakombájnnal, 408 csép­lőgéppel és 110 kenderarató­géppel, valamint számos más munkagéppel erősítik meg a gépállomásokat. A gépállomások tervfeladata gépi munkákban mintegy 3.5 százalékai magasabb a tavalyi tényszámoknál. Gépállomásaink 1959-re mintegy 136 millió fo­rint gépi beruházási keretet kap­nak. A továbbiakban az ország ter­mőterületének védelmét szolgáló vízügyi létesítmények felújításá­ról, az ár és belvízvédelemről be- szélt, majd ezt mondotta: ebben »z évben megvalósul a hároméves terv erdősítési és fásítási programjának negy­ven százaléka. Majd rámuta­tott: a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a ter­melőszövetkezeti mozgalom eddiginél gyorsabb ütemű fejlődését. A mezőgazdasági bizottság ja­vasolja a kormánynak, hogy az idei gyorsabb fejlődés érdekében az illetékes minisztériumok a tervhivatallal együtt biztosítsák a mezőgazdaság fokozott beruhá­zási igényeinek kielégítését, kü­lönösen az anyagszükségletet és az építési kapacitást. Arra kell törekednünk* bogy a számszerű fejlődés együtt­haladjon a gazdasági megszi­lárdítással. Mezőgazdaságunk szocíabsta fejlődésének megfelelően fejlesz­tenünk kell kutatóintézeteink munkáját és több mezőgazdasá­gi szakembert kell képeznünk. A földművelésügyi költségvetésben mindkét feladatra megfelelő összegeket biztosítottak. Tudomá­nyos kutatóink a költségvetésben: előirányzott 83 millió forintból is láthatják, hogy pártunk és kor­mányunk anyagiakban is nagy lehetőségeket nyújt számukra. Végül a földművelésügyi költ­ségvetést az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága nevében el­fogadja és az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlotta.

Next

/
Thumbnails
Contents