Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

1959. FEBRUAR 2«, PÉNTEK KELETMAGYARORS7AG 5 Disziinnepséggel nyitották meg Nyíregyházán a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot Szerdán este tartották meg a József Attila Művelődési Ház zsúfolásig megtelt termében a Magyar-—Szovjet Barátsági Hó­nap megnyitó díszünnepségét. — Miután a magyar- és a szovjet himnuszt a József Attila Művelő­dési Ház zenekara eljátszotta, dr. Merényi Oszkár, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke elnöki megnyitót mondott. A megnyitó után Nagy Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője tartot­ta meg ünnepi beszédét. — Beszédében többek között a következőkről szólt: Sok nehéz harcot kellett megvívnia népünknek, amíg lét­rejöttek azok a feltételek, ame­lyek megvetették égj' ilyen nagy­szerű, nemes barátság alapjait. E feltételek csak a második világ­háború után, népi demokráciánk fejlődésének viszonyai között jö­hettek létre, elitkor, amikor a dolgozó nép a munkásosztály és a Kommunista Párt vezetésével nálunk is végérvényesen a szo­Falusi pártszervezeteink, jelen­tős részében már lezajlottak az e havi taggyűlések, amelyeken meg­vitatták a kommunisták a decem­beri párthatározat végrehajtásá­nak feladatait a termelőszövetke­zetek fejlesztésével kapcsolatban. Nincs példa arra. hogy akár egyetlen párttag, vagy a taggyű­lésre meghívott tömegszervezeti vezető ne értett volna egyet a ha­tározattal. S ezt értékes álláspont­nak lehet nyilvánítani. Ma azon­ban nem elegendő csupán szavak­ban, vagy hallgatólagosan az egyetértés, hanem egységes cse­lekvésre van szükség. A kommu­nistáknak gyakorlati életben pél­dájukkal, tetteikkel kell bizonyíta­ni egyetértésüket pártunk pa­rasztpolitikájának végrehajtásá­ban. Annál is inkább szükség van erre. mert minden feltétele meg­van a tsz-mozgalom fellendülésé­nek. Nagy általánosságban az jel­lemzi falusi kommunistáink több­ségét, hogy nemcsak szavakban helyeslik a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének meggyorsí­tását, hanem példát mutatnak, cselekednek, agitálnak ennek ér­dekében, mint Beregsurányban, Tiszaszalkán, Nuírbogdányban és sok inás községben. Ahol a kom­munisták átérzik felelősségüket a munkáshatalom sorsáért, a mun­kás-paraszt szövetség erősítéséért és a szocializmus egyetemes épí­téséért, ott. ez nem is lehet más­ként. :* De ne restelljük szóvá tenni, bogy a szavak és a tettek kettős egységével nincsen minden rend­ben. Igaz, hogy csak szórványo­san fordul elő ilyen jelenség falu­si pártalapszervezeteink egyik- másiknál, ott is csak néhány párt­tagnál. Mégis bűn volna ezt el­hallgatni, hiszen például Rohodon a pártonkívüli egyénileg dolgozó parasztok is ujjal mutogotnak né­hány párttagra, mint akik vizet prédikálnak és bort isznak. Hogy agitálhatnának eredményesen — bár a taggyűlés határozatot hozott —, amikor az őket agitáló elviár- saknak ilyen válaszokat adnak ezek a póttagok: „Elvileg benne vagyok, őszre, vagy talán hama­cializmus építésének útjára lé­pett. Egy-egy ilyen évforduló min­dig újabb és újabb színekkel, tar­talommal gazdagítja azt a nemes harcot, amely a magyar és a szovjet nép barátságának továb­bi erősítéséért folyik. Munkánk előbbreviszi a magyar és a szovjet nép ügyét, előbbre az emberi haladást, s ami minden­nek mélységes előfeltétele: a vi­lág békéjének ügyét! Nagy elvtárs ezután a magyar és szovjet nép barátságának ere­detéről, történelmi hagyományai­ról, a Tanácsköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatáról, majd a szovjet nép állandó segítségéről beszélt. Ismertette a nemrég le­zajlott XXI. kongresszuson elfo­gadott hétéves terv legfontosabb célkitűzéseit. Nagy elvtárs beszéde után ün­nepi műsor következett. A díszünnepség méltó megnyi­tója volt Nyíregyházán a Ma­gyar—Szovjet Barátsági Hónap­nak. *. 1 Gy. I. Gy. Záhony nemcsak kincses kapu, hanem kincses föld is lesx Tudósítás a változás nagy napjairól Záhony neve túl a i#gye ha­tárán is, mint kincses kapu sze­repel. Tizennégy éve már itt özön- lik be hazánkba a szocialista testvér, a Szovjetunió baráti se­gítsége, a vasérc, a gyapot, az olaj és a különféle gépek. Ezeken a februári napokon újabb hírnévre tesznek szert a záhonyiak. Megyénkben az elsők között lép az egész község dolgozó parasztsága a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Talán mire ez a tu­dósítás napvilágot lát, már jön is a jelentés, hogy Beregsurány, Nyírbogdány és Tiszaszalka mel­lett Záhony is a szocialista köz­ségek sorába tartozik. Hogyan kezdődött? A múlt őszi tanácsválasztások idején elnöknek a korábbi időben mezőgazdasági felügyelői tisztet betöltő Balázs Gyulát választot­ták. Az Üj Föld TSZ élére pedig Jung János egyetemet végzett agronómus került. A két mező- gazdasághoz értő kommunista a Központi Bizottság decemberi ha­tározatának megjelenése után el­készítették az Üj' Föld Termelő- szövetkezet Vázlatos tervét és el­indultak a község legtekintélye­sebb gazdáihoz estézni. Kikérték a véleményüket, hogy ők jórak tartják-e, ha a szövetkezet ezt és ezt csinálja. Elmondták, hogy a munkaegységet 53 forintra terve­zik. Ezt úgy érik el, hogy 22 da­rabbal növelik a tehenek számát, 30 darab hússertés kocát állíta­nak tenyésztésbe, harminc holdon esőztető öntözést terveznek cs így tovább. így beszélgettek Béres Károly 22 holdas, Rubóczi István 13 holdas, Béres Géza 9 holdas, Pócsik Ferenc 14 holdas, Pokol Imre 18 holdas gazdákkal. El­mondták, hogy azért is kérik a javaslatukat, mert tudják, hogy ők is rövidesen tagjai lesznek a szövetkezetnek és olyan tervet szeretnének készíteni, ami az egész község dolgozó parasztságának a véleményével találkozik. A köz­ség párt-, tanács- és tsz-vezetői ezekből a beszélgetésekből azt szűrték le, hogy ezeknek az embe­reknek a többségük már igén kö­zel áll ahhoz, hogy a szövetkezeti utat válassza. Segítenek a munkások Tapasztalataikat jelentették a járás vezetőinek, akik intézked­tek, hogy a járási tanácstól né- hányan segítsenek ebben a mun­kában. A legnagyobb segítséget a záhonyi munkásoktól, a vasutas pártbizottság révén kapták. Így i idült meg a szervezett agitáció réhány nappal ezelőtt Záhonyban. ; A népnevelők elmondhatták azt ;:s az Uj Föld TSZ-ről, hogy a núlt évben 48 forinttal zártak kgyan, de 200 ezer forintot még kioszthattak volna, azt azonban ' oent hagyták a folyószámlájukon, hogy az új esztendőben, ne Térje őket meglepetés. Természetesen ezen túl a különféle alapokra tar- t ilékoltak. A felvilágosító szó- xak meglett az eredménye. Az első- napokban beléptek a falu 1 gtekintélyesebb gazdái. Néhány ■ 7—8 holdas gazda van még kint mbb valószínűleg megérek rá.” Mire jó ez az elhárító, elodázó taktikázás? Mit lehet várni ezek után a pártonkívüli egyéniektől? Azt, amit S Gy. tanácstag mondo­gat a népnevelőknek: „Engem ne agitáljanak, tagjelöltje vagyok én a termelőszövetkezetnek, de még nem érett meg a gyümölcs.” Lám, az ellenérvek rokonok, bár szá­nalmasan gyöngék, s ezt már át­vették mások is Rohodon. Jármiban is van hasonló jelenség egy két párttagnál. Lám, a párttagok el­térő magatartása, maradisága fé­kezőleg hat a falu megmozdulá­sában itt-ott, s ezen elgondolkod­hatnak az illető pártalapszerveze­Élharcosok felelőssége tek vezetőségi tagjai és kommu­nistái, mart ők is felelősek azért, hogy csak olyan párttagokat tud­tak nevelni, akik nem emelkednek ki a tömegek uszályából. Már pe­dig a munkásosztály élcsapatának tagja lenni annyit jelent,; mint a nép leghaladóbb erői, élharcosai közé számítani. De élharcos­nak számíthat-e az aki csak sza­vakkal hirdeti á haladást és köz­ben maga megáll egyhelyben? Aki nem jár elől, hogy menjenek azután a többiek? Kétségtelen, hegy nem egyedül csak a párttagok egyetértése és példamutatása szükséges a szo­cializmus felépítéséért folyó eredményes harchoz. Ez csak egyik — bár sorrendben az első — előfeltételé a falu teljes kollek­tivizálásának. Vannak még szá­mosán kételkedők, bizalmatlanok, ingadozók, akiket meggyőzni ak- Icor sem könnyű, ha már vala­mennyi párttag gyakorlatilag is részese a közös gazdálkodásnak. Ma Baráti asszon) találkozó Nyírteleken A Nyírteleki Állami Gazdaság üzemi nőbizottsága ma, pénteken délután két órai kezdettel ba­ráti találkozót rendez a község­beli egyénileg dolgozó asszonyok, termelőszövetkezeti asszonyok és a gazdaságban dolgozó nők ré­szére. A találkozó során megvi­tatják: mit tehetnek a nyírteleki édesanyák, fiatalasszonyok a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­séért. A nyíregyházi rádió mai műsora a 223.8 méteres középhullámon Mai kommentárunk. — Mi tör­tént háromszáz méteren belül (napi krónika). — Üj belépőknek szól a nóta. — Arany szív-arany diploma. — Leveles ládánkból. — Hangos plakát. a középparasztok közül, a többi már mind belépett. Szerdán délután Nemes Andor és Kovács Gábor népnevelők már a harmadik belépési nyilatkozatot töltötték ki Szinku Mihály házá­nál (délelőtt szerezték meg Hajdú Gyula 8 holdas és Fórián Gyula négy holdjáról az aláírást). Alig, hogy aláírta a házigazda, a két szomszéd is jelentkezett, hogy ná­luk már jártak népnevelők, akkor még nem léptek be, de most már látják, hogy község nagyob­bik fele és a dolgos középparasz­tok is a belépők között vannak, így ők is kémek egy-egy belépési nyilatkozatot. így írta alá Szíp- kuéknál Béres Béláné és Resku Mihályné is a belépési nyilatko­zatot. \.w, új belépők közölt Pócsik Ferenc 14 holdas java- korabeli parasztember az eilen- ÍJrradalom előtt már tagja volt a szövetkezetnek. Akkor mint könyvelő dolgozott és a járásban első volt, a megyében pedig a második helyezést érte el a köny­velők versenyében. Elvállalná újra a könyvelést. Szívesen mutogatta a szép két lovát, a takaros kazal lucernáját, portáját. Mind ez azt igazolja, hogy nem a szegénység miatt cseréli fel az egyéni gazda­ságot a közössel, hanem azért, mert ott még többet vár. : Pócsik István hét holdas gazda, Sőt azt lehet mondani, hogy éppen ez a dolog legnehezebbik oldala. Ez felszabadult, eltökélt, igazi forradalmi vezetőket, meggyőző szavú, bátor és igazságszérető személyiségeket kíván. S ezek a kommunisták, ők feddhetetlenek és megtámadhatatlanok legyenek. Amit hirdetnek, azt éljék is. A tömegek csak az ilyen embereket követik. Sokszor mondogatjuk, hogy soha ilyen nagyfokú nem volt a dolgozó nép bizalma a párt iránt, mint napjainkban. És ez így is van. A falu kommu­nistáin és helyi vezetőin most már a sor, hogy ők is kivívják az osztatlan bizalmat és ne hi­vatkozhassanak rájuk, mint olya­nokra, akik maguk is passzívak, vagy elhajolnak a párt hivatalos politikájától a gyakorlatban. Az MSZMP Központi Bizottságának 1958. decemberi határozata meg­adta a helyes útirányt, józan, megfontolt és hatásos módszere­ket adót számunkra. E határozat alapján egységesen és lelkesed­ve fáradozhatunk a isz-mozgalom fejlesztéséért. Ebből a munkából nem húzhatja ki magát egyetlen párttag sem! Igaz, ez nem kizá­rólag pártügy, ■ hanem ' a legele­venebb társadalmi ügy, de ép­pen a kommunisták az erjesztői és kezdeményezői a nép javára irányuló minden erőfeszítésnek. A kommunisták feladata az is, hogy a tömegszervezeteket: a tanácsokat, a népfront-bizottságo­kat, az ifjúság és a nők szer­vezeteit mozgósítsák erre a nagy­szerű és a legidőszerűbb feladat­ra. Érdemes okulni a Győr me­gyei példából, ahol a párttagok mellett a népfrontbizottsági el-' nökök és titkárok egyöntetűen a termelőszövetkezetet válasz­tották, a falu tömegéi pedig kö­vették példájukat. < A kommunistákat többek ’ kö­zött az jellemzi, hogy feltétlenül igazmondók. Szabadítsa meg hát magát minden egyes párttag a. maradiság kötelékeitől, hogy fel­emelt fejjel mondhassa ni so szomszédainak, ismerőseinek: Mi szocialista Magyarországot aka­runk mielőbb, mert a szétapró­zott mezőgazdaság nagyon vissza­húz bennünket a feilödésben. A fejlett mezőgazdasági nagyüzem ma szükségszerűség az egész vi-1 lágon. De amig a kapitalista or- j szagokban a kisemberek tönkre- J tétele útján, addig nálunk a pa-1 r asztok önkéntes szövetkezései útján akarjuk a. fejle+t technika; és tvdománv eszközeivel kiak- í názvi a földet a többtermelés, ’ saját jólétünk és az ország ja- í t’dro. * ♦ Az idő sürget: cselekedjünk, í érveljünk, vitázzunk és szervez-i zünk mindenütt, ahol már most * lehetőség van a tsz-mozgalom 1 fejlesztésére. Miért várjunk őszig, * vagy ki tudja meddig arra, amit | már most is megtehetünk? • r (Z. A.) aki gyermek kora óta ra gyümölcs­fáik szerelmese, saját gazdaságiá­ban két hold jó gyümölcsöst ke­zelt. Most szívesen kamatoztatja majd a tudását az 50 holdban. Bíró Béla bácsi, mint idősebb vasúti dolgozó, a földjét viszi be, de maga marad a vasútnál. A szö­vetkezetbe a felesége jár dolgozni. Azt tartja ő. is, hogy két felé nem tüdott helyt állni, másokkal kel­lett dolgoztatni' a földjét, amiből haszon nem igen volt. A szövet­kezetben lesz csak jól művelve az ő öt holdja is. Akik még gondolkoznak \ Szerdán délután a tanácsházán alálkoztunk Pethő András dol­gozó paraszttal, akt a szövetkezet elnökével beszélgetve arra kérte az elnököt, hogy ne úgy tegye­nek, mint a korábbi fejlesztés idején, amikor a sok rossz sze­keret összevásárolták, de nem használták. Van a szövetkezetnek kerékgyártója és csináljon az újat. Amikor ezeket a szavakat mondta, még egyéni paraszt vo’t, de a szíve, az esze már a tsz-ben volt! Arra kérte a tsz-elnököt, hogy a családjával hadd beszélje meg a dolgot és aztán szó lehet az aláírásról. Hasonlóan nyilatkozott Mészá­ros Gyula dolgozó paraszt is. Le­het, hogy mire e sorok megjelen­nek, pjár mind a ketten az Üj Föld tagjai lesznek és ők is hoz­zájárulnak ahhoz, hogy Záhony­nak a földjét is megillesse a kin­cses jelző. Csikós Balázs, Jelenet a közeljövőben bemutatásra kerülő új magyar - filmből! A 39-es dandárból.

Next

/
Thumbnails
Contents