Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
Záhonyi riport (a 3. oldalon.) ★ Élharcosok felelőssége (Cikk a 3. oldalon.) XVI, ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ara 50 iUlér 1959. FEBRUÁR 20, PÉNTEK Városi lányok (Riport a 4. oldalon.)-k Hruscsov elvtárs beszéde (an 5. oldalon.) Az országgyűlés szerdai üléséről j A beszámoló vitája A vita első felszólalója, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára, a népfront-mozgalom eredményeiről beszélt. Bészletesen beszámolt a népfrontnak a közélet demokratizálásában végzett munkájáról, a népfront-munkának a választás előtt kialakult új vonásairól, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos vitákról, a községpolitikai munka megtárgyalásáról a lakosság széles rétegeivel. A választásokon és azóta is nőtt a Hazafias Népfront körül a politikai közéletben részvevők száma, A Hazafias Népfront egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a maga eszközeivel elősegítse a mezőgazdaság szocialista átszervezését, amely nem verseny, vagy kampányfeladat, hanem állhatatos állandó politikai munkát kívánó, felelősségteljes nemzeti feladat. Ezután a berlini kérdéssel foglakozott, majd a beszámolót elfogadta. Németh Károly Csongrádi megye képviselője a Nyugat-Német- országban folyó háborús előkészületek kérdéséről, a német kérdés megoldásáról szólt. Nánásl László a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatokról beszélt. A dolgozó parasztoknak, az ipari munkásoknak és az értelmiségieknek egyaránt meg kell érteniük, hogy a tsz-mozgalom fejlesztése az egész társadalom ügye. A tsz-ek támogatását olyan módon tartja helyesnek, hogy az ne elvtelen pénzosztogatás legyen, mint a múltban, hanem a többtermelésre, a korszerű gazdálkodásra ösztönözzön. Maros József né a beszámoló művelődésügyi részéhez szólt hozzá. A többi között arról az ellentmondásról beszélt, hogy bár szocialista kultúránk alapja a marxizmus—leninizmus, ugyanakkor a kulturális alkotómunkában oly nagy szerepet játszó értelmiség egy része még nem tette magáévá a marxizmus—leninizmus világnézetét. Méltatta a tudományos kutatás távlati tervét. A beszámolót elfogadta. Turjánszki Mihály a beszámoló ipari vonatkozásaihoz szólt hozzá, s több szempontból, mint Csepel Autógyári dolgozó is értékelte a kormány helyes intézkedéseinek jó hatását a termelésben, az új termelői árrendszer előnyeit, s a dolgozók növekvő bizalmát. Szólt a munkásosztály helyzetének meg- j avulásáról, végül hangsúlyozta, hogy az autógyári dolgozók is ki kívánják venni részüket a tsz- mozgalom támogatásából. Ezután az elnök a vitát bezárta és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Minisztertanács beszámolóját. A* országgyűlés határozata a német békeszerződés megkötésére tett szovjet javaslat és NDK-kormánynyilatkozat i ámogatásár ói A napirend második pontjaként az országgyűlés állást foglalt a Szovjetunió kormányának a német békeszerződés tárgyában tett javaslatával kapcsolatban. A napirend előadója Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke volt, aki méltatta a szovjet kormány nagy jelentőségű kezdeményezését, felvázolta azt a nagy veszélyt, amelyet a nyugatnémet felfegyverzés, Hitler egykori tábornokai kezébe került tömegpusztító fegyverek jelentenek. Emlékeztetett arra is, mennyit szenvedett Magyarország a német uralkodóoeztályok hódító törekvéseitől, utalt a Magyarországról kiseprűzött fasiszták nyugat-németonszági tevékenységére és felforgató szervezeteik 1956-os szerepére. Meleg hangon emlékezett meg a német történelem első munkás-paraszt hatalmáról, az első békeszerető német államról, a német nép valódi érdekeit megtestesítő Német Demokratikus Köztársaságról, amellyel, mint mondotta, a magyar nép teljes szolidaritást vállal és sok sikert kíván törekvéseihez. Javasolta, hozzon az országgyűlés határozatot, melyben a magyar kormány tárgyalási készségét kihangsúlyozva támogatja a Szovjetunió és az NDK kormányának a német békeszerződés mielőbbi megkötésére irányuló konstruktív kezdeményezéseit. Az országgyűlés külügyi bizottsága javaslatára elfogadott határozat üdvözli és helyesli a szovjet kormánynak 1959. január 10-én e tárgyban kelt szóbeli jegyzékét, valamint az NDK Népi Kamarájának január 21-i nyilatkozatát. Az országgyűlés megbízza a kormányt, készüljön fel a Szovjetunió által javasolt béketárgyalásokra és minden tőle telhetőt tegyen mag a békeszerződés sikeréért. Felhívja a német békeszerződés megkötésében érdekelt valameny- nyi állam parlamentjét, támogassa a szovjet béke javaslatot. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését csütörtökön 10 órakor tartja. Napirenden az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása szerepel. II mezőgazdaság szocialista átszervezése össztársadalmi ügy és a mozgalom fellendítésében mindenkinek megvan a maga feladata Aa országgyűlés csütörtöki ütése Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg, s a képviselők lelkes tapsa közepette köszöntötte a Guineái Köztársaságnak a teremben megjelent kormányküldöttségét, s az egész magyar nép nevében sok sikert kívánt a Guineái Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz. Az üdvözlésre Beavogui Louis Lansana, a Guineái Köztársaság kormányküldöttségének vezetője, gazdasági és tervezésügyi miniszter válaszolt. Megköszönte a meleg fogadtatást, majd kifejezésre juttatta, milyen nagy fontosságot tulajdonít Guinea korI mánya és népe ennek a látoga- ' tásnak. Azért is jöttünk, hogy kifejezzük hálánkat a Magyar Népköztársaságnak, amely elsők között ismerte el köztársaságunkat. Látogatásunk egyszersmind jó alkalom arra, hogy megerősítsük az országainkat összekötő barátság szálait — mondotta. A guineai kormányküldöttség vezetőjének nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés megkezdi az 1959. évi költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetést Antos István pénzügyminiszter ismer— az ipar dönt 5 része takarékossági Intézkedésekkel, teljes egészében ellensúlyozta a béremelés önköltségnövelő hatását és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellen- forradalom előtt. Az ipari vállalatok vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhívását, intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költségfajták csökkentésére és az intézkedési tervek végrehajtásával tekintélyes összegű terven felüli nyereséget értek el. A takarékossági intézkedéseket jól támasztotta alá a vállalati nyereség fokozásában a dolgozók anyagi érdekeltsége. Az előzetes számok alapján a nyereségrészesedés országosan a múlt évit valamelyest meghaladó mértékű lesz, Előz'eláthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt évinél valamelyest kisebbet a könnyűipar vállalatai. milliárd forinttal emeltük a beruházásokat, félmilliárd forinttal a felújítási kereteket. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az ipari anyag- készletek és a központi tartalékok, A terven felül létrejött erőforrások másik része, az exportterv túlteljesítésére szolgált. Elsősorban az ipari terv túlteljesítésének köszönhető, hogy az expói ttervet 12 százalékkal túlteljesítettük. Ez minthogy az alapanyagtermelés is a vártnál kedvezőbben alakult, a magasabb termeléshez szükséges importot csak kismértékben — 2 százalékkal — kellett felemelni. A bérből cs fizetésből élők reáljövedelme a tervnek megfelelően alakult, A parasztság reáljövedelme — a gyengébb gabona-* termés következtében — csekély mértékben a tervezett alatt maradt. A kiskereskedelmi forgalom öt százalékkal haladta meg az elmúlt évit. 195íl-ban kedvezően alakultak a pénzügyek is A termelési terv túlteljesítéséből és a gazdaságosság javulásából eredő akkumulációs többlet, teljes mértékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi készletek növekedése következtében terven felül jelentkező kiadásokra. —* Tervszerűen alakult a tanácsok költségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevételek maradéktalanul befolytak: a falusi és városi lakosság —- igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett adófizetési kötelezettségének. Az exportterv túlteljesítése következtében aktívan zártuk a nemzetközi fizetési mérleget Ea lehetővé tette, hogy kis mértékben növeljük devizatartalékainkat és csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló hiteleinket, Figyelemreméltó jelenség, hogy a lakosság takarékbotét állománya egy év alatt egy- mllliárd forinttal növekedett Ez évben — másfél hónap alatt — közel négyszázmillió forintos további betétállomány emelkedés következett be, Antos István a továbbiakban a hároméves terv jelentőségéről beszélt, Az 1958. évi tervteljesítós tapasztalatai azt mutatják — mondotta, — hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és a gazdaságpolitikának az az alap- eive, hogy a terv célkitűzéseit az ország reális lehetőségeire alapozva, a gazdaságosság fokozott érvényesítésével és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményesnek bizonyult a népgazdaság tartalékainak feltárására, Lezárult az elleni'orr adal ml károk helyreállításának időszaka A gazdasági vezetés a meny- ny iségi eredmények túl hajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyártmányösszetétel kialakítását, a gyártmány és a gyártás korszerűsítését, a helyes termelési szerkezet kialakítását, a termelési költségek csökkentését helyezte előtérbe. Eredményeseknek bizonyultak a bérgazdálkodásban a beruházások tervezésében végrehajtott intézkedések. A felvásárlási árpolitika és a termelőszövetkezetek (Folytatás a 3. oldalon,)* A forradalmi munkás-paraszt kormány az 1959. évi költségvetés összeállításánál azokra az eredményekre támaszkodott, amelyeket 1958-ban elértünk a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésében — kezdte meg beszédét Antos István pénzügyminiszter. 1958-ban az ipari termelés a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult. Az állami ipar termelése 12 százalékkal magasabb volt, mint 1957-ben. A tervet döntő részben a népgazdaság számára szükséges és fontos termékből teljesítettük, s ez növelte a népgazdaság erőforrásait Kedvezően alakult az ipari termelés gazdaságossága is. A száz forint termelési értékre eső költségek színvonala — a még nem végleges adatok szerint —• az állami iparban 2.1 százalékkal, az építőiparban 1.5 százalékkal, a közlekedésben pedig 1.6 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél. Az ellenforradalom után a termelési költségeken beiül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre. 1958-ban már — a bányászat és az építőipar kivételével — A mezőgazdaság teljesítette tervét A mezőgazdaságban a növény- termelés — minthogy a gabona- termést az aszályos időjárás sújtotta, — a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Ugyancsak a tervezettnél jobbak az állattenyésztési eredmények. Kimagaslóan kedvezően alakult a szőlő- és bortermelés, összességében a mezőgazdaság teljesítette tervét. A két nagy termelőszektoi .redményeinek egybevetése alapján megállapítható, hogy 1958- ban sikeres veit a gazdasági tevékenység és a népgazdaságban jelentős összegű terven felüli erőforrások jöttek létre. Ezeket a terven felül létrehozott anyagi eszközöket mindenekelőtt a felhalmozási alap bővítésére használtuk fel. 1.5 tette, 1958-ban sikeres volt hazánk gazdasági tevékenysége Antos István elvtárs beszéde
