Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
Pártoktatási tapasztalatok a kisvárdai járásból (Cikk a 2. oldalon.) 21 község — egyetlen termelőszövetkezetben (Interjú a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM Ära 50 fillér 1959. JANUÁR 20. KEDD Igaz-e, hogy csődbejutott a kereszténység ? (Cikk az 5. oldalon.) Í! Asszonyoknak, lányoknak (Rovat a 4. oldalon.) . .IDmaaDaamDOQíJDDODoaDamnnrrrnnnnnnnnnnr^rw-i § TANULÓ FALVAK □ l/gyik humoráról közismert szakemberünk még évekkel ezelőtt is úgy jellemezte a szabolcsi földek □ nagyrészét, hogy „oda csak bukfencet lehet vetni." Tulaj- D donképpen igaza volt, hiszen főképp a baktai és a nyírbátori ri járásokban találhattunk olyan talajokat, amelyek a bo- gáncskórón kívül jóformán semmit sem termettek. Persze, nem is csodálnivaló ez. A földbirtokos nem fektetett pénzt a talaj megjavításába, a szegényparaszt pedig nem bírta anyagiakkal a gazdálkodást. Legtöbbször pedig az is oka volt a rablógazdálkodásnak, hogy senki sem segítette elő a helyzet megváltozását. Hiába dolgozott erejét megfeszítve Westsik Vilmos, a homoki tudós, hiába tárta fel a lehetőségeket — nemigen akadt, aki alkalmazhatta módszierét. Tizennégy év... S, ma virágzó gyümölcsösöket találunk ugyanezekben a járásokban, ma egész komolyan emelkedik a termésátlag, s termővé tették a legsoványabb homokot is. És ennek nem csupán az állam gazdasági segítsége volt az alapja. Ez elsősorban. De az is, hogy a felszabadulás utáni években ezrek és ezrek ültek le az iskolapadokba, a művelődési házakba, a mozik vásznai elé. És az analfabétizmussal együtt tűnt el és tűnik egvre inkább tova a szakmai tudatlanság, a hozzánemértés. Jött a munkásosztály — amelynek segíteniakarása a különböző rendeletekben, határozatokban öltött testet, jött a könyv, a szakfilm és jöttek a különböző téli esték, tanfolyamok. Ezek mind azt a célt szo’gál- ták közvetve, vagy közvetlenül: legyen minden dolgozó paraszt szakember, okos, művelt munkása a földnek! S ugyanabban a megyében, ahol a szakembereknek is oly híján voltunk, ezekben a napokban hetvenhat ezüstkalászos tanfolyamon két és félezer dolgozó paraszt ismerkedik a gyümölcsösök fejlett kezelési módszereivel, a talajerő utánpótlásának loojchh eszközeivel, a hibridkukoricatermesztés hogyanjával. Mezőgazdasági szakkörök, ankétok, viták egész sorát tartják és Kossuth-díjas tudósok, igen tekintélyes kutatók áldozzák fel munkájukat, hogy továbblépjenek a szabolcsi falvák. Államunk milliókat költ arra, hogy a kísérleti és tangazdaságok a tájjellegnek leginkább megfelelőeket te- -nyésszék ki a burgonya, rozs, a kukoricafajtákból, amelyek meghonosodhatnak a mi vidékünkön. A legjobban megfelelő állatfajtákat — mint a borzderést, a comwald és a többieket — a legjobban tejelő egyedeket kiválasztani és továbbtenyészteni — ehhez segít bennünket az a sok-sok intézkedés, amely az utóbbi években látott napvilágot. S, amire nem is olyan régen még nem volt lehetőség, az ma megvalósult. Termelőszövetkezeteink nagy többsége alkalmazza a Westsik Vilmostól tanultakat. A sóstóhegyi Virágzó Föld Tsz. így ért el tizenegy mázsás termésátlagot rozsból, a nyíregyházi Dózsa Tsz. még ennél is többet. A megye homokos területű járásaiban sikerrel alkalmazzák a kísérletek eredményeit. A kisvárdai járás dolgozó parasztjai az ezüstkalászos tanfolyamon tanulták meg, hogy milyen előnyös a műtrágya alkalmazása. De ők azt is tudják: nem elég egyes műtrágyaféleségeket a földre szórni, és nem mindegy, mikor milyen szükséges. A tanulás nyomán alakult ki a legmegfelelőbb vetésforgó a szabolcsi falvakban, kezelik a gyümölcsöst szakszerűen. Nem véletlen az sem, hogy a legjobban a nagyüzemi gazdaságoknál váltak be a legújabb agrotechnikai módszerek. Állmi gazdaságaink és termelőszövetkezeteink adottságaiknál fogva jobb eredményeket érnek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nem mintha az utóbbiaknál nem lenne meg a tudás megszerzésének értelme. A magasabb terméshozamok lehetőségei az egyénieknél is megvannak. De a tanfolyamok eredményei közé azt is be kell sorolni, hogy a gépi mun' _, a tervszerű talajerőutánpótlás igazi előnyeit közel sem élvezhetik a kisparaszti gazdaságok úgy, mint a nagyüzemek. A téli hónapokban tanulnak a dolgozó parasztok, tudást, erőt gyűjtenek a tavaszra. A tanácsok és a népfront-bizottságok jól szervezték meg a téli oktatást. Az elmúlt hat hónap alatt sokszáz előadást tartottak és 120 szakfilmet mutattak be a falvakban húszezer néző előtt. A filmek mindegyike nagy érdeklődést keltett. Különösen tetszett a „Nyitva a kiskapu“ című játékfilm, amely művészi eszközökkel rajzolta meg a paraszti jövendőt. Nem véletlen, hogy azok érik el a legjobb eredményt a termelésben is, akik elsajátítják a gyakorlat elméleti előfeltételeit. A kisvárdai járásban az ezüstkalászos gazdatanfolyamok hallgatói rendelték meg a legtöbb műtrágyát, ők termelnek földjeiken elsőízben hibridkukoricát. És nem lehet őket meggyőzni arról, hogy nem éri meg a fáradság. Tanul a megye, tanulnak a falvak. Lelkesítők a távlatok, jiiszen a tudás sokszorosan visszatérül. Ennek nyomán lesz egyre több az élelem, a ruházat, virágzóbb az élet. KjDüODl. Kálmánházán is van már termelőszövetkezet ♦ Az ellenforradalom óta Kálmánházán nem működött termelőszövetkezet. Ennek egyik és legfőbb oka volt, hogy a korábban működő szövetkezet nem volt példamutató. Az utóbbi időben egyre többször szobajött a szövetkezet alakítása. Ebben a munkában a járási szervek is segítették a dolgozó parasztokat. így* jött létre január tizenhatodikén egy új szövetkezet, aminek a tagjai nagyrészt olyan parasztok, akik a korábbi szövetkezetnek nem voltak tagjai. Tizennégy család 22 tagja 203 hold földön Lenini Ifjúság néven alakította meg a szövekezetet. — Jelenleg három tagú vezetőséget választojtak, mert rövidesen újabb belépőkre számítanak és majd akkor bővítik tovább a vezetőséget. Elnök Cselószki János lett. Besstereeen három millió forintot fizettek u munkaegységekért A besztercei Új Barázda Termelőszövetkezetnek százhetvenki- lenc tagja van. A szövetkezet tagjainak szükségletét és a jószágál- lomány takarmányozását biztosító cikkféleségek termesztése mellett területükhöz, a tagok számához viszonyítva igen nagy arányban foglalkoznak szerződéses növényféleségek termesztésével is. Az elmúlt évben főleg magkenderből volt jelentős jövedelmük. A zárszámadás alkalmával kétmilliókilencszázhatvankétezer forint készpénzt osztottak ki. Egy munkaegység értéke meghaladta az ötvennégy forintot. Kétszázliat taggal gyarapodtak egy hét alatt a termelőszövetkezetek Az elmúlt hét a termelőszövetkezeti mozgalom további felfelé ívelését mutatja: 153 család 206 tagja lépett a közös gazdálkodás útjára. A meglévő szövetkezetekbe 130 család 175 taggal lépettbe és a rápolti Rákóczi termelőszövetkezeti csoport 9 taggal gyarapodott. Új termelőszövetkezet alakult Kálmánházán. A számszerű gyarapodás terén nagy mozgalom bontakozott ki néhány szövetkezetben. A dombrádi Vörös Csillag 8, a nagyhalá- szi Petőfi 9, a tiszadobi Táncsics 13 és a mátyusi Petőfi TSZ 16 taggal szaporodott egy hét alatt. Az alacsonyabb termelési formák közül Tiszakóródon szölőte- Iepítési, Rohodon gyümölcstermelési szakcsoport és Bokönyben baromfinevelési társulás alakult. Nyírkátán ugyancsak gyümölcstermelési szakcsoport alakult 50 hold földön. Félmilliós nyereség —* Kiváló eredmények anyövónytermelésben -14,5 liter a fejési átlag — Egy kiló sertéshús előállítási költsége 13,81 forint Példát mutat az Vjfehértói Állami Gazdaság Nem mindig mondhattunk jót az Űjfehértói Állami Gazdaságról. Volt eset, amikor többször is bírálat érte itt a vezetést. A múlt esztendőben aztán sokat változott a helyzet. Bizonyítják ezt az eredmények, amelyek a gazdaság dolgozóinak jó munkáját dicsérik. A szívós kitartó munkának köszönhető, hogy most félmillió forintos nyereségre számítanak. Csaknem minden növényféleségből teljesítették, illetve túlteljesítették termelési tervüket. Míg az egyéni gazdák búzából alig hat és fél mázsás holdanként! eredményt értek el, addig az állami gazdaság 11.71 mázsával dicsekedhet. Rozsból 8.94, őszi árpából 12.63, tavaszi árpából 9.08, zabból 8.83 mázsás volt a termésátlaguk. Kukoricából május j morzsoltba átszámítva 12.67 mázsa volt az eredményük. Mindezt a szakszerű gazdálkodásnak és a helyes műtrágyahasználatnak köszönhetik. A kalászosok holdanként 150 kiló nitrogén- & ugyanennyi szuperfoszfát műtrágyát kaptak. Az állami gazdaság vezetői most orra törekszenek, hogy eredményeiket megismertessék a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal. A gazdálkodás helyes módszereiről alőadásokat tartanak a faluban. Kiváló eredményeket értek el az állattenyésztésben is. Egy liter tejet a tervezett 3.51 forinttal szemben 3.28 forintért állítanak elő. Fejési átlaguk 14.5 liter, s ez igen szép eredmény, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezt átlagosan 50-es tehénlétszámmal érik el. Több harminc literes tehenük van olyan, mint a Kedves, amelynek az évi tejtermelése az 5500— 6000 liter között van. A tehenészet túlteljesítette az egy tehénre eső termelési tervét is. A tervezett 3200 literrel szemben tehenenként 3266 liter tejet fejtek az 1953-as esztendőben. Céljuk az, hogy ez évben a 4000 liter tejet érjék el tehenenként. Ezt a rendszeres időbeni etetés?." gondozás-, sál akarják biztosítani. Bevezetik a csoportos takarmányozást, amely azt jelenti, hogy az egyformán tejelő teheneket egy cso- porban takarmányozzák és teljesítésük arányában látják el őket takarmánnyal. Alkalmazzák majd az istállóban való itatóst is. A gazdaságban közel 160 darab növendókmarhát hizlalnak, nevelnek. Általában gondot okozott a súlygyarapodás minél kevesebb költséggel való elérése. Elérték, hogy 1 kiló súlygyarapodást a tervezett 15.93 forint helyett, 15.37 forintos költséggel biztosftnak. A gazdaság terve sertéshúsból 2151 mázsa volt. Ezzel szemben 2200 mázsát értek el. Egy kiló sertéshúst a tervezett 14.23 forint helyett 13.81 forintért állítanak elő. A tavaszi divat szerint Még zerd az idő, s ugyan kinek jutna eszébe ilyenkor a tavaszi lábbeli gondja. Pedig ilyenkor kell reá gondolni ..ülönösen annak, aki a legújabb fazonú cipők elkészítésével törődik. A nyíregyházi cipész ktsz dolgozói munkadarab- aikkal már a tavaszt várják. Garai Miklós szabászmester, a rendelő által kiválasztott színű bőrből és a kívánt modell után szabja a mérték utáni cipőket. A kiszabott darabok Mártcnnéhoz kerülnek tűzésre, majd ezután veszik kézbe azokat az aljazó cipészek. A nyíregyházi cipészszövetkezet kitűnő minőségű munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hónapokkal előre el vannak látva megrendeléssel.
