Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
1959. JANUAR 18. VASÁRNAP RELETMACiYARORSZAU 7 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejléd isiről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1958-ban A jelentés többek között így hangzik: A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozó 1958. évi népgazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg az állami ipar termelésének az 1957. évi színvonalát 7 százalékkal meghaladó növelését írta elő. A külkereskedelemben a terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével és a behozatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruházások összegének 3 százalékos, a kiskereskedelmi eladásnak 7.5 százalékos növelését írta elő. Mindezen feladatokat olymódon kellett megvalósítani, hogy emellett az 1957-ben nagymértékben megnövekedett reálbérek és reáljövedelmek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a tervidőszak végére előírt 6 százalékos reálbéremelkedés elérhető legyen. 1958-ban a népgazdasági tervben előírt ezen főbb fe1 adatok megvalósultak, sőt a legtöbb te- rürleten a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az állami ipar a teljes termelési tervét 4 százalékkal túlteljesítette, a külkereskedelmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a tervben előírt mértéket. A beruházásokra fordított összeg — a beruházási keretek évközben! felemelése folytán — 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit a terv előírt. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirányzott mértéket. A munkások és alkalmazót ink egy keresőre jutó reálbére — az előzetes számítások szerint — 1957. évi szinten moágott, mivel azonban a foglalkoztatottság nőtt és a béreken felül 900 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, a munkás és alkalmazott családok reáljövedelme több volt, mint 1957-ben. 1958-ban a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: Ipar 1958-ban az egész ipar teljes termelése 12 százalékkal, ezen beiül a szocialista iparé 11 százalékkal, az állami iparé 12 százalékkal volt több, mint 1957-ben. Az ipari termelés szerkezeti átalakulása 1958-ban megkezdődött. 1958-ban az alapanyag- és energiatermelő ágazatok tizennyolc százalékkal, a gépipar tizenhét százalékkal, a könnyűipar tíz százalékkal, az élelmiszeripar négy százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A híradástechnikai ipar 29 százalékkal, a műszeripar 18 százalékkal termelt többet, mint 1957- ben. A könnyűipar termelésének 10 százalékos növekedése mellett a textilipar 9 százalékkal, a ruházati ipar 12 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A termelés növeléséhez hozzájárult, hogy az egész ipar 1958- ban mintegy hatvanezer dolgozóval többet foglalkoztatott, mint 1957-ben és hogy a egy munkásra jutó termelés az állami iparban nyolc százalékkal volt több, mint az előző évben. A termelékenység a nehéziparban 12 százalékkal, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban öt százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az évfolyamán kielégítő és egyenletes volt. 1958-ban valamelyest javult az ipari termelés minősége, technikai színvonala, bővült a termékek választéka. 1958-ban általában csökkent az ipari termékek önköltsége és a termelési költségszint alacsonyabb volt, mint amennyit a terv előírt. Beruházások — építkezések 1958-ban a termelési és a külkereskedelmi terv túlteljesítése lehetővé tette már az év folyamán a beruházási keretek felemelését. Ennek folytán 1958-ban — az előzetes számítások szerint — 8—10 százalékkal volt több a beruházásokra fordított összeg, mint 1957-ben. Előzetes adatok szerint az év folyamán mintegy 35.000 lakás épült. Az új lakásoknak több, mint a fele két és több szobás. A beruházási és a fejújítási építkezéseket kivitelező építőipari vállalatok termelési értéke 1958- ban öt százalékkal, ezen belül az állami építőiparé hét százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben. Az állami építőiparban öt százalékkal kevesebb építőipari munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Mezőgazdaság A növénytermelés eredményei az 1958-as késői kitavaszodás és annak következtében, hogy egyes időszakokban kevés volt a csapadék, a legtöbb növénynél lényegesen alatta maradtak a kiemelkedően jó 1957. év terméseredményeinek és egyes növények terméshozama nem érte el a tervezettet. A felszabadulás utáni évek átlagát azonban a legtöbb növény terméshozama meghaladta. A vetésterület szerkezete — a terveknek megfelelően — az 1957 —58. gazdasági évben kedvezően változott: a kenyérgabona-vetésterület terhére megnőtt az ipari növények, az evelő pillangósok és az abraktakarmányok vetésterülete. A szőlő- és bortermés mennyiségben és minőségben is kiemelkedő volt. A növénytermelési eredményekhez nagymértékben hozzájárult az, hogy 1958-ban 4.6 millió mázsa műtrágyát használt fel a mező- gazdaság. 30 százalékkal többet, mint 1957-ben. Az állatállomány 1958. év folyamán növekedett és az állati termékek termelése is meghaladta az 1957. évi szintet. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma 13 százalékkal, területük 16 százalékkal emelkedett az év folyamán. Az év végén 3.560 mezőgazdasági termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban több mint 146.000 család, illetve 175.000 tag, az ország szántóterületének 13.5 százalékán folytatott közös gazdálkodást. A mezőgazdasági termények az állatok és az állati termékek állami felvásárlásának terjedelme együttesen mintegy kilenc százalékkal haladta meg az 1957-ben felvásárolt mennyiséget. Belkereskedelem A kiskereskedelmi forgalom 55.4 milliárd forint voit, öt százalékkal nagyobb, mint az 1957. évi, de 2.5 százalékkal kisebb, mint amennyit a terv előírt. A kereskedelmi készletek értéke az év végén meghaladta a 17 tnilliárd forintot. Közlekedés A közlekedés összes agaiban 1958. évben 144 millió tonna árut és 1918 millió utast szállítottak. Az áruszállítás 13 százalékkal, a sze- j mélyszállítás 12 százalékkal múltai felül az 1957. évi teljesítménye-1 két. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél jóvalkedvezőbben alakult: a kivitel 40 százaikkal volt több, a behozatal 10 százalékkal volt kevesebb, mint az 1957. évi, ezzel a külkereskedelem a kiviteli tervet 12 százalékkal, a behozatali tervet két százalékkal teljesítette túl. Ennek következtében a kiviteli többlet nagyobb volt, mint a tervezett, ami lehetővé tette a külföldi tartozások csökkentését. Népmozgalom, egészségügy és kulturális eredmények A népesség száma az év végén megközelítette a 9.9 milliót. A természetes szaparodoás 1958-ban körülbelül azonos volt az 1957. évivel, 1958-ban kevesebb gyermek született ugyan, mint a korábbi években, de a halandóság kisebb volt. A csecsemőhalandóság is alacsonyabb volt, mint az előző években. Az év folyamán a fertőző megbetegedések száma általában csökkent. 1958-ban az egészségügyi hálózat 700 új kórházi ággyal bővült. Növekedett a társadalombiztosításban bevontak száma is. Az általános iskolákban az 1958 —59. tanévben, közel 1,269.000 gyermek tanult. Az elméleti oktatás mellett megindult a gyakorlati képzés is. Az 1958—59-es tanév elején 636 tanteremmel több állt a tanulóifjúság rendelkezésére, mint az elmúlt évben. Az egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma az 1958—59. oktatási év elején 31.600 volt. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Kétségtelenül a német kérdésre vonatkozó szovjet javaslatok és ezek visszhangja van ma a világ érdeklődésének középpontjában. Annál is inkább, mert Nyugat- Németország remilitarizálása veszélyezteti a világ békéjét. Nyu- gat-Németországnak katonai felszerelése és atomhatalommá fejlesztése nemcsak a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, — tehát azokat, akik ellen mindez elsősorban irányul, de Nyugat-Németország jelenlegi szövetségeseit, a nyugati nagyhatalmakat is gondolkodóba ejti, sőt aggasztja. A londoni Times megállapítja: „Az újrafelfegyverzett és atomfegyverekkel felszerelt Németország öt, vagy tíz év alatt rettenetessé válik és ha még De Gaulle tábornok végre is hajtja az úgynevezett „.francia csodát”, Nyu- gat-Németországnak lesz a legnagyobb hadserege Nyugat-Európá- ban. A lap felteszi a kérdést: „Hogyan háríthatja el ezt a veMi a legfőbb gátja a megegyezésnek? A német kérdésben ez a gát eltávolítható-e, és ha igen, mily módon? — Ezek a kérdések foglalkoztatják a világot. A szovjet kormány Berlin státusának kérdésével kapcsolatban közzétett javaslataiban világosan rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmak a Szovjetunió példáját követve, a potsdami egyezmény elvei szerint jártak volna el, ma már megoldott lenne a német probléma, Európa szívében egységes, demokratikus német állam lenne, amely senkit sem fenyeget, hanem az európai béke biztosításához járul hozzá. A Német Szövetségi Köztársaság megteremtése és annak a potsdami egyezménnyel teljesen ellentétes politikája gátolja a megegyezést. Adenauer és kormánya abból a meggondolásból indult ki, és ehhez görcsösen ragaszkodik, hogy Németországot egyesegyedül a monopolista és militarista Nyugat-Németország képviseli és a Német Demokratikus Köztársaságnak, a béke támaszának puszta létezését is kétségbe vonja. A német békeszerződés megszületéséhez, Németország egységesítéshez, az európai béke biztosításához elsősorban ennek a tarthatatlan álláspontnak a megváltoztatása vezet. kérdésben tett szovjet javaslatok | világvisszhangja mutatta meg talán a legerzékelhetooben, hogy Adenauer Nyugat-Németországot a diplomáciai Sztálingrád felé viszi. A berlini kérdés felvetése lehetetlenné tette a nagyhatalmak elzárkózását a német kérdés egészében hangoztatott álláspontjuk felülvizsgálatától, és megnyitotta az utat az új és több eredménnyel kecsegtető tárgyalások felé. A Joumál De Génévé című svájci lap is kijelenti: „Az ajtó nyitva áll, hogy újra kezdjék a tárgyalásokat.” A Die Tat című svájci lap még arra is rámutat, hogy a szovjet politikának erős oldala a német kérdésben az, hogy a dolgokat a maguk nevén nevezi és felveti „a legkellemetlenebb és legégetőbb problémákat is.” A nyugati hatalmak politikájának gyenge oldala viszont — teszi hozzá, — hogy „gyakorlatban még soha efélét nem tettek, viszont azt a látszatot szeretnék kelteni hogy a német probléma jelenlegi állapota határozatlan időre fenntartható és ez semmiféle súlyosabb következményekre nem vezet.” t Uj momentumok — új lehetőségek „Az ajtó nyitva áll4* A Szovjetunió békeoffenzívájE egyre-másra méri a csapásokat as Adenauer-féle katasztrófa diplomáciára. A Berlin státusénak A haladó sajtó világszerte hangsúlyozza a helyzet megmerevedé sének súlyos veszélyét és követeli, hogy a nyugati hatalmak is tegyék meg a megoldás felé a szükséges lépéseket. Ezért is fogadták széles körben nagy érdeklődéssel Dullesnak azt a legutóbbi kijelentését, hogy §5 Egyesült Államok véleménye szerint Né metország egyesítésének ne«i az úgynevezett „szabad választások” az egyetlen útja. Az úgynevezett „szabad választások” hamis tétele már hosszú évek óta lehetetlenné tette, hogy a megegyezésre irányuló törekvések kijussanak a kátyúból. Ha Dulles szerint is van a megegyezésnek más módja, akkor ez r.em kevesebbet jelent annál, minthogy a Nyugat hajlani látsziK arra, hogy most már ne zárkózzék el teljességgel a két Németországgal való tárgyalás elől. Mint egy angol külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban kijelentette, Anglia tárgyalni fog szövetségeseivel arról a lehetőségről, hogy a Németország jövőjéről tartandó négyhatalmi tanácskozásokba a német nép képviselőit is bevonják. Mikojan amerikai látogatása része a szovjet békeoffenzívának Ezzel tehát megvan a lehetőség, hogy mindkét Németország képviselői ott legyenek a tárgyalásokon. Waiter Lippmann a New York Herald Tribune-ban megjelent kommentárjában írja; „Dulles- nek a sajtóértekezleten elhangzott szavai megnyitották az ajtót a Németország jövőjével foglalkozó tárgyalások előtt.” — Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szócsöve igyekezett — elsősorban Bonn érzékenységére tekintettel — Dulles kijelentéseinek hangnemét módosítani, annak a hangsúlyozásával, hogy a szabad választások lenne a „leg- logikusabb” megoldás. De ugyanakkor annak megismétlésével, hogy más megoldások is lehetségesek, az amerikai álláspontban történt bizonyos módosulást item hogy tagadta volna, de még alá is támasztotta. Dulles maga is rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel kijelentései a nyugati szövetségeseinél — nyilvánvalóan elsősorban Bonnban — találkozhatnak, de hangoztatta: létezik közös nevező is a két fél között a kérdés megoldására, mégpedig „az a kölcsönös óhajtás — az éles ellentétek ellenére, — hogy leüljenek tárgyalni,’ Dulles kijelentette azt is, hogy véleménye szerint Mikojan amerikai látogatása a legkülönbözőbb kérdésekben, így a német kérdésben is „meghozza a két ország nézeteinek kölcsönös, jobb megértéséti” Maga Mikojan egyik sajtóértekezletén ugyancsak utalt nehézségre, de másfajta nehézségre, mégpedig arra, hogy a Szovjetunió békekezdeményezései, többek között a német kérdés megoldására vonatkozó javaslatai eddig az Egyesült Államok ellenállásán rekedtek meg. Mikojan mégis úgy látja, hogy az érintkezések fenntartásával kell és lehet megtalálni a mindkét fél számára elfogadható feltételeket a kérdések megoldására. Mikojan látogatása része a Szovjetunió következetes békepolitikájának, és bizonyára hozzájárul a vitás kérdések megoldásához szükséges békés atmoszféra kialakításához. Megvan annak a reménye, hogy, a német békeszerződés Szovjetunió előterjesztette tervezete hozzásegít ahhoz, hogy a világ köz-, véleménye megadja a kegyelem-^ döfést az Adenauer-féle katasz-j trófa-diplomáciának, végre és> végképp elmozdítja a német kér-! dést a holtpontról: Felcsillanó remények A német kérdés az érdeklődés középpontjában szélyt Oroszország? És hozzáfűzi: „Ez Hruscsov problémája!” A cikk nem hagy kétséget, hogy ' „Hruscsov problémája” többek kö- ’ zött Anglia problémája is. És minden országé, amelyet a német I imperializmus újjáéledése veszé- ' lyeztet. De le is vonja a következtetést ebből a Times-- „Nem szabad félni a Szovjetunióval folytatandó megbeszélésektől.” A német kérdés megoldása ter- " mészetesen éideke a Német De- mokartikus Köztársaság lakéi- • nak éppen úgy, mint a Német ■ Szövetségi Köztársaság állampol- : gárainak, hiszen az ő határukon- találkoznak közvetlenül a háború- és a béke erői Európában. Ugyan- akkor a békeszerződés megkötése a német néppel előnyös minden : népnek, mindenkinek, aki békét- akar és gyűlöli a háborút.
