Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-14 / 11. szám
1959. JANtlÄR 14, SZERDA HM.H'MAtilA KOKSZA C, 5 Gondoskodás a dolgozókról Bartha József művezető reggel megállapította, hogy minden munkás bejött dolgozni és a munkával való ellátottság terén nincs baj. A gépházban, a szegezőben, a festőben és a nádpalJó- készítőben jól halad a munka. Mikor végzett a „körúttal”, megbeszélte Oláh elvtárssal, a vállalat igazgatójával a napi feladatokat. Aztán visszament a gépházba. Garai István mellett megállt. Nézte a deszkaszabást és a szétesést. Szakértő szeme jobban meglátta, hogy hol lehetne jobban takarékoskodni. — Nézd csak, szaktárs. itt még olyan deszka van, amiből lehet vágni néhány lécet. Jó lesz a szaporító ládákhoz. Ne dobjuk el a forintokat. Tovább ment. Szólt a gépkezelőnek, hogy dél körül majd hagyják abba a kétméteres deszka vágását és 180 centisét vágjanak legalább 500—600 darabot. — Enyje szaki! Nem veszi észre, hogy életlen a kés?! Azért olyan hullámos a gyalulás! — mondta a gyaluló munkásnak és figyelmeztette, hogy a kést köszörülje ki. A szegezőben szinte minden munkáshoz volt egy-két szava. Az egyiktől megkérdezte, hogy mi újság van otthon, a másiktól azt, hogy hogy állnak a házépítéssel. Polacsek bácsitól pedig azt, hogy a mellette dolgozó új munkás, Pesti bácsi érti-e már a szegezés fortélyait? — Ha még egy hónapig fogja csinálni, tán engem is lehagy, már úgy szegez! — mondta „tanítványáról” Polacsek bácsi. A festők szóltak a művezetőnek, hogy küldjön délutánra több munkát, mert fogytán van a tartalék. A nádpadlc-készítők a kész munkák elszállítását sürgették. Ki tudja, hegy egy nap alatt hány dolgot intéz el Bartha elvtárs, és hányszor fordul meg a műhelyekben a dolgozók között, hogy gondoskodjon munkájukról, a termelés zavartalanságáról. Máté András üb. elnök termelést irányítja. Egy éve került az üz„mi szakszervezetek élére, a dolgozók bizalmából. „Katonás ember“ — mondják róla a munkások, mert olyan a járása, beszéde és magatartása. Szereti a rendet, a fegyelmet. A termelő munkában az elsők között van. ö is versenyben van a „.Kiváló dolgozó” címért. Az ebédszünetben és munka után lehet vele leginkább beszélni, olyankor mennek hozzá a dolgozók ügyes-bajos dolguk miatt. Rácz bácsi például azért ment hozzá, hogy segítsen közbenjárásával a KIK-nél, mert rossz a ház kéménye és nem akarják megcsinálni. Egy telefonbeszélgetéssel elintézte az üb. elnök Rácz bácsi problémáját. Más alkalommal Pazonyi Józseffel, a bizalmival beszélgetett, hogy vizsgálja meg az egyik dolgozó helyzetét, aki gyorssegélyt kért és tegyen javaslatot. A vállalatnál van öltöző, és ruhaszekrény minden dolgozónak. Van fürdő, étkező, és kultúrterem is. Az étkezdében panaszkodtak a dolgozók, hogy a kis vaskályha nem melegíti jól be a helyiséget. A szakszervezet javaslatára a vállalat cserépkályhát épített oda. A dolgozókról való gondoskodás még egy pé’dája; Hlavantiné szavait idézzük: — A férjem súlyos betegségbe esett. A szakszervezethez fordultunk segítségért nyugdíjazása ügyében. Elintézték, hogy a férjem nyugdíjba került, engem pedig felvettek a vállalathoz helyette dolgozni. 1500 forint körül keresek itt havonta. Nagyon sokat jelent családunknak ez a gondoskodás. Azokról sem feledkezik meg a vállalat szakszervezete és vezetősége, akik már nyudijba mentek. A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmával Melákh bácsinak nagy csomagot küldtek, benne lisztet, cukrot, rizst citromot és egyéb holmit. — A termelésben is foglalkozunk a dolgozókkal, — mondotta Máté elvtárs — Az új munkásokat olyanok mellé osztottuk be, akik kiválóak a szakmában, s akiktől tanulhatnak. Elértük, hegy a vállalatnál minden dolgozó teljesíti a normáját. S hogy miné! több dolgozó kaphassa meg a „kiváló“ címet és jelvényt, m'n- den üzemrészben kifüggesztettük a kitüntetés elnyerésének feltételeit és most a teljesítésért versenyzőnk. Lehetséges, hogy egész brigárdok, sőt egy egész műhely dolgozói nyerik majd el a kitüntetést. Mint ahogy örülünk a vállalat minden sikerének és annak, hogy jól foglalkoznak a dolgozókkal és törődnek velük, — úgy annak is örülnénk, hogy ha az üb. elnök elvtárs által elmondottak teljesülnének. O. A. Ejtőernyősekéi akarják elfojtani a gyarmattartók a Belga-Kongó szabadságmozgalmát Peking. (Üj Kína): Leopodvilléből érkezett hírek szerint a belga gyarmatosító hatóságok újabb intézkedéseket hoztak Belga-Kongó népének további barbár elnyomására. Elfogatási parancsot adtak ki Leopodville két afrikai polgármestere ellen, akikkel szemben azt a vádat emelték, hogy nem hajlandók együttműködni a belga hatóságokkal, zavargásokat szítanak és a többi polgármestertől aláírásokat csikartak ki a belgák uralma elleni tiltakozásra. Közben folytatódott az ejtőernyősök légi úton való szállítása Belga-Kongóba. A 240 ejtőernyőst, akit a múlt héten Brüszelből a kaminai katonai támaszpontra szállítottak, most Leopodvillébe irányították. Egy másik ejtőernyős egységet, amely Belga-Kongóból útban volt hazafelé Belgiumba, Lisszabonban megállították és repülőgépén visszaszállították a kaminai támaszpontra. Belga-Kongó fővárosában, amely tulajdonképpen ostromállapotban van, feszült várakozással tekintenek a Kongó politikai jövőjére vonatkozó belga kormánynyilatkozat elé. De Heusch őrnagy, Baudouin belga király szárnysegéde hétfőn este rendkívüli megbízatással Belga-Kongóba repült. Katonadolog Nótaszóval meneteltek a katonák a nyíregyházi Eötvös utcán. A zászlók elárulták, hogy lövészetről jönnek. Szemben a járdán gimnazista lány jött pirulva. Hogy is ne pirult volna egy század katona szemének tüzé- től! Talán a szíve is e torkában dobogott. Amikor közelebb értek, a parancsnok vezényelt: — Nóta állj! Csak a léptek csattogtak, válaszul az „egy... kettő!”-re. Olyan díszmenetet „vágtak le“ a katonák, hogy talán a tábornoknak sem különbet. Hanem a diáklány ettől még nagyobb zavarba jött. A füle hegyéig bíborpiros lett és bár a járda kövét nézte, mégis megbotlott és elesett. A táska is kigurult a kezéből. Egy férfi jött utána, az segítette talpra. — Nem fáj ugye? — Nem — felelte pirulva a lány és elnevette magát, — hiszen katonadolog..: Orosz. Két tsz« 1 milliója A kivitelező vállalattól nyert értesülések szerint már majdnem tökéletesen kész állapotban átadták a hodászi és a kántorjánosi termelőszövetkezeteknek a modern, többssázférőhelyes magtárPadlasoá' istállókat. Egy-egy ilyen istálló közel félmillió forintot igényelt. Tavasz kezdetekor — mihelyst az időjárás engedi — az utolsó csinosítás! munkát is elvégzik az épületeken. ÖTEZEK LITERES VAJKÖPÜLÖ \ 11 CIGÁNYISKOLA NYÍLT megyénkben ebben a tanévben. Étkezést az iskola napközi otthonából kapnak a nyíregyházi ci- gányiskola tanulói, sőt ruhát is, melyet részben állami, részben társadalmi hozzájárulásból vásárolnak. A közelövőben új, fémből készült 5 ezer literes vajküpölő kezdi meg működését a nyíregyházi tejüzemben. Ezzel két ötezer literes köpülőgépe lesz az üzemnek. Az lii gép munkábaáliítárával növekszik a termelés és tovább javul a vaj minősége. Hamarosan filmszínházat avatnak Dombrádon A szálkái vegyesipariak építési részlege gyorsított munkával igyekezett azon, hogy Dombrád községben mielőbb elkészüljön a megye egyik legkorszerűbb filmszínháza. A szálkái kőművesek áltál készülő szélesvásznú mozira közel félmillió forintot fordítottak. Legfrissebb hírek szerint a műszaki átadásra a közeli napokban sor kerül. .................................................. a nagykallói járás hat KÖZSÉGE — Baikány, Biri, Geszteiéd, Kálló- semjén, Nagykálló, Szakoly — együttvéve tízezer forintot adott könyvvásárlásokra az elmúlt évben. MI ÉPÜL VIDÉKEN? A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat az első negyedévben kezdi meg és fejezi be a nábrádi kastély átalakítását, melyben egy négy tantermes iskola kap helyet. Tíszaszalkán gyógyszertárat adnak át rendeltetésének még ugyanebben az évnegyedben. a Keletmagyarországi Faipari Vállalatnál, ahol Bartha József a A szovjet űrraktéta túljutott a Holdon., Messzebbre ért, mint az első pillanatban gondoltuk. Síért és behatolt az átlagember lelkének abba a részébe, amit eddig még a tudomány előtt is elzártak a különféle sorompók. A holdrakéta t : tett a Holdon és az ember ciiv figyelme a tudományok felé irányul, de fokozottabb az érdeklődésük a szocializmus kérdései iránt is. Ma már a munka utáni kis- fröccs mellett és a családi ösz- szejöveteleken a „nem politikai" témák mellett előkerülnek olyan politikai témák is, mint például a világrendszerek kérdése. Ezen vitatkozni ma sokkal könnyebb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az űrrakéta tudományos jelentőségének fénye nemcsak arra világít rá, hogy jól fejlődik a szovjet technika és tudomány, hanem arra is, hogy a kapitalizmus világméretű pusztulásának és a szocializmus világméretű győzelmének időszakában élünk. Olyan jelenségeknek lehetünk szemtanúi — hacsak be nem húnviuk a szemünket — amilyenekhez hasonlót az emberiség még nem ért meg eddig. Páratlan a világtörténelemben oé1dául az. hogv két “Uentétes erő két külön, bűző végrendszerre támaszkodjon. Nem volt még né1 da arra, hogy forradalmi esdíi->ok önmaguk ereién kívül egv folyton erősödő viláarpnds7=r roppant erejére. kifogyhatatlan bázisaira támaszkodjanak. — F.z ma íffv van és nea lebe-?- kétséges, hogy a vüá<* sorsát most és a jövőben e két világrendszer egymáshoz való viszc4 két világvendsser hya döntően befolyásolja. Természetes tehát, hogy az átlagember is e kérdések felé fordult, és a felcsigázott érdeklő-* dés közepette szeretné megérteni az eddiginél jobban az emberiség e legbonyolultabb korszakát. De nagyon sok ember előtt még a világrendszer fogalma sem egészen tisztázott. Ezt illetően a legkülönfélébb elméletek röppenlek fel a világon. A tőkés országok politikusai, diplomatái a világért sem beszélnek világrendszerről, ők csak „szabad világot” és „szovjet tömb”-öt emlegetnek. A revizionisták is ezeknek az uraknak a segítségére vannak a ködösítésben. — A szocialista országok közössége szerintük nem más, mint katonai tömb, amit a többi katonai tömbökkel együtt el keil ítélni. A revizionisták akarattal ke- vergetik a fogalmakat, hogy a nemzetközi forradalmi erők ne ismerjék fel győzelmük legfőbb biztosítékát — a szocialista vi- világrendszer létét, hogy ne vegyék észre ellenségüket — a kapitalista világrendszert. — , Mindez azt mutatja, hogy az átlagember részéről is jogos feltenni a kérdést: mit értünk a világiendszer fogalmán” Szocialista világrendszer nem volt mindig, mint ahogy kapitalista világrendszer sem. A fejlődésnek egy bizonyos szakaszában vált világrendszerré, a szocializmus túlnőtt egy ország határán. Itt van azonban a második kérdés: Mikor válik egy társadalmi rendszer világrendszerré? Az első pillanatban talán azt felelhetné az ember, hogy akkor, amikor egy bizonyos társadalmi rendszer alapjai különböző országokban kialakulnak. Ha ezt így elfogadnánk, akkor rabszolgatartó világrendszerről is beszélhetnénk, márpedig tudott dolog, hogy rabszolgatartó világrendszer nem volt. A rabszolgatartó társadalmi rendszer sok országban meg volt ugyan, de nem alkotott vi- világrendszert, csupán csak azonos társadalmi rendszerek voltak. A különböző országokban kialakult azonos társadalmi rendszerek csalt akitor alkotnak világrendszert, ha ezekben az országokban a társadalmi rendszerek objektív törvényszerűségei azonosak, ezek az országok jellegüknek megfelelő szoros politikai, kulturális kapcsolatot tartanak fenn, amely elsősorban közös piacban és a köztük kialakult nemzetközi munka- megosztásban nyilvánul meg. A rabszolgatartó társadalmi rend tehát nem alkothatott világrendszert, hiszen akkor még egységes világpiac nem volt, a munkamegosztás nemzetközivé tétele is a kezdet kezdetén állt. Mi több, még egyes országokon belü.l sem volt egységes piac. A kapitalizmus viszont egységes gazdaságot, egységes piacot teremtett a világon és a munka- megoszást nemzetközivé fejlesztette. Azt is tudni kell, hegy a világpiac kialakításához nem szükséges minden országot bekapcsolni. Akkor is lehetséges világpiac, ha ahhoz még csak néhány ország tartozik. Természetesen következik ebből, hogy egy világrendszer kialakulásához sem szükséges, hogy ahhoz minden ország csatlakozzék. A Szovjetunió és a szocializmust építő országok egy világ- rendszerhez tartoznak: a szocialista világrendszerhez. Miért? Azért, mert ezekben az országokban az alapvető objektív törvényszerűségek azonosak, közös világpiacuk van és fejlett szocialista nemzetközi munkamegosztás kapcsolja őket egybe. Bizonyosan akad, aki még ezek után is azt mondja: A szocialista világrendszer és a szocialista tábor: egy! Vajon egy-e? Azonos-e a világrend- szer és a tábor fogalma? Nem! Nem, mert a tábor fogalma országok közti kapcsolatot, elsősorban politikai kapcsolatot jelent. A gyakorlatban annyit, hogy az egy táborba tartozó országok a fő kérdésekben egységes álláspontot foglalnak el, így például a béke kérdésében. (Folytatjuk.) ns —)
