Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

kfxftmagvarorszAg 1959. JANUAR 11, VASÄKNAF H tft £ X 1959. juumir ,1 lasárutig>. Ágota ^oooocrxxxxxxxxxxxxxx^ooooooooooooocooooooocx: T rr ai z volt a kis beregi faluban — írja az újság friss - hírekben. „Va­lahol már megint ég” — sóhajt fel a járókelő, amint vészes szirénázással tovarohan a tűzoltó kocsi az út kövezetén. A tűz ördöge megyénket sem kerüli el. Kiváltképpen ak­kor, ha nemtörődömség, vagy hanyagság révén szélesre tár­juk előtte a pusztulás kapuját. Talán az emlékezetes ököritói tűzvész, vagy a múlt évek esetei tanították meg megyénk né­pét a fokozott figyelemre és vigyázatra. Így lassan már el­mondhatjuk, hogy megyénk területén elég régi és szép ha­gyományai vannak az önkéntes tűzoltóságnak. Számtalan ne­héz percben és a „kedvezőbb” napokban versenyekén tettek tanúságot tehetségükről, ügyességükről. Azokban a községekben, ahol az önkéntes tűzoltó testü­letek jól dolgoznak, a lakók nyugodtan- hajthatják le fejüket. Ezért vettünk most tollat a kezünkbe.: mi a legilletékesebbek, a hivatásos tűzoltók azt szeretnénk, hogy megyénk valameny- nyi falvában nyugodtak, tűzvésztől mentesek legyenek a nappalok és éjszakák. Kérjük a lakosságot, hogy a községi ön­kéntes tűzoltóság munkájában minél-többen vegyenek részt, illetve támogassák azt. Tűzoltónak lenni, emberek, kis csalá­dok biztonságára vigyázni: megtiszteltetés, s az önkéntes tűz­oltó a falu megbecsülését élvezi. Jelentkezzenek hát minél többen e nemes, és megtisztelő szolgálatra. Tűzrendészen Osztályparancsnokság. oooooocxxxnooooooooooooooooooooooooooooooooc PÄLYÄZATI felhívás Az általános iskola VIII. osz­tályát kitűnő, jeles vagy jó ered­ménnyel végzett fiúk, kisebb számban lányok pályázhatnak a Debreceni Dohányipari Techni­kum I. osztályába. Az intézet az ország egyetlen dohányipari szak- középiskolája, négy éves taninté­zet. A végzett tanulók a dohány- termesztés, kiképzés, gyártás és értékesítés területén helyezked­nek eL A legkiválóbbaknak lehe­tőségük van egyetemi tanulmá­nyok folytatására is. Az iskola mellett diákotthon és tanulószoba működik. A kiválóan tanuló gyer­mekek, ha arra mindenképpen ér­demesek, évi 4000 forint ösztöndíj elnyeréséért is pályázhatnak. Ér­deklődőknek részletes felvilágosí­tást nyújt az iskola igazgatósága. Cím: Dohányipari Technikum Debrecen, Irinyi u. 1—3. Telefon: 30—29. IDŐSZERŰ BÖKKENŐNK Nemrég egy albérlő olvasta a sajtót. Egyszercsak felugrott s bezárta az ajtót. — „Egy cirkusz bolhát vesz” — őrült ennek nagyon. Hisz' a lakásából összejön egy vagyon. — kiss — MINIATŰR TELEVÍZIÓS KÉPERNYŐ Egy fiatal ausztráliai munkás két centiméter hosszúságú televí­ziós képernyőt készített, amely egészen’ tisztán adja vissza a ké­peket. A fiatalember édesapjami- niatüífestő .volt, ★ MEGINT LESZ DÉLIGYÜ- MÖLCS A CSEMEGÉBEN A nyíregyházi Csemege Áruház­ban datolya és füge állandóan kapható, A jövő héten újra érke­zik narancs, sőt valószínűleg mandarin is, ugyanolyan árban, Nyíregyházán szerepel az állami Bábszínház , Az , Állami Bábszínház négy előadást rendez 14-én, szerdán a Móricz Zsigmond Művelődési Ott­honban. Az első élőádás délelőtt fél 10 órakor kezdődik, majd 11 órakor, fél .3 órakor és 4 órakor is a közönség elé lépnek. A bu­dapesti együttes a „Mesél az erdő” című mesejátékot mutatja be, amely két részből áll: az el­sőnek; címe: „Többet ésszel, mint érővel”, a második pedig a „Da­rázsvár”. Meg kell még itt je­gyezni, hogy a bábjáték nemcsak a gyermekeknek jó szórakozás, hanem a felnőtték számára is ér­dekes. n.int a narancs. Ismét kaphatók a Mirelit-készít­mények: málna, eper, cseresznye, meggy, sárgadinnye, egres, zöld­ségfélék, tök, zöldbab, borsó, sós­ka, paraj. A „HASZNOST" A „KELLEMES­SEL”? ... Chatani város (Virginia állam) városatyái elhatározták, hogy a börtön, már" rég esedékes mázo­lását elhalasztják mindaddig, amíg egy hivatásos festőt és mázolót börtönbüntetésre ítélnek. ★ JÓL SIKERÜLT A TAGKÖNYV- KIOSZTÄS A fülesdi K1SZ- . BEN Hónapok óta készültek a fia­talok Fülesden a KlSZ-tagköriyv kiosztásra. Rendbehozták és ki­díszítették a kultúrházat, részt- vettek a vásútavató ünnepség megrendezésében és 650 forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek, s az összegért zenegépet vásárol­tak. A tagkönyvkfosztó taggyűlé­sen értékes tervek születtek a KISZ jövőbeli munkájához. Jelenleg műsoros est rendezé­sére készülnek; ★ A GUSZEV LAKÓTELEPIEK FIGYELMÉBE! A Megyei Tanács Közlekedési Osztálya és az Autóközlekedési Vállalat közli az érdekeltekkel, hogy január 12-től kezdve a Be­loiannisz térről 6.40 órakor és 7.20 órakor indul autóbusz a Gu- szev lakótelephez, s onnan visz- sza a Beloiannisz térre, 7,05 óra­kor és 7.30 órakor.. Egyéb járatok m.gszűnnek ezen a vonalon. ★ MÁGNÁS MISKA A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ ELŐADÁSÁBAN Az Állami Déryné Színház Szirmay Albert: Mágnás Miska című operettjét mutatja be ja­nuár 17-én a József Attila Műve­lődési Házban. Az operettben a színház élgárdája szerepel és igen jó előadásra számíthat a nyíregy­házi közönség. 17-én, szombaton délután 5 órai kezdettel ifjúsági előadást rendeznek, amelyet a középiskolások szervezetten is megtekinthetnek, a második elő­adás este 8 órakor kezdődik. ★ FÉRJEK, FELESÉGEK ANKÉTJA A Megyei Nőtanács január 14-éh , szerdán délután félhat órai kezdettel a József Attila Műve­lődési Házban „Férjek feleségek ankétja” címmel előadást rendez. BELYEGSAROK Világviszonylatban nagy mérték­ben emelkedett a magyar bélye­gek árfolyama Múlt év novemberében kapták meg a bélyeggyűjtő körök a Szö­vetségtől az 1959. évi külföldi ka­talógusokat1 a svejzi Zumstein Európa katalógust és a francia Yvert világkatalógust, a napok­ban pedig megjelent a könyvpia­con a Magyar Filaltélia Vállalat kiadásában a magyar bélyegek árjegyzéke. Mindhárom katalógus kellemes meglepetést jelentett a magyar gyűjtök számára, mert a magyar bélyegek értéke úgy belföldi, mint világviszonylatban igen nagy mértékben emelkedett. Ennek egyik oka az, hogy a magyar bé­lyeg szerte a világon nagy becs­ben tartott és igen keresett „va­luta”. Másik oka azokban az in­tézkedésekben rejlik, amelyeket az elmúlt évben foganatosított Kossá miniszter elvtárs, és ame­lyek a szervezett gyűjtők érde­keinek fokozott védelmét és a ma. gyár bélyegek értékének stabili­zálását célozták. Ezúttal csak néhány példa fel­sorolásával kívánjuk jellemezni a magyar bélyegek árszint alakulá­sát: Múlt év nyarán jelent meg . a „Brüsszeli emlékblokk”, mely rendkívül keresett cikk volt a vi­lágkiállításon 10 Ft névértékben kapták á szervezett gyűjtők ezt a blokkot, melyet az új magyar ka­talógus már 120 Ft-rá értékel, a Zumstein kát. 15 sVeizi frankra, az Yvert kát. pedig 1250 francia frankra értékelte. A „Televíziós blokk ára 25.— Ft-ról 80.—-ra, a „Rovar sor” ér­téke 22.— Ft-ról 50.— Ft-ra emel­kedett. Az Álum*niupa bélyeg ér­téke két éV alatt 5.— Ft-ról 100.— Ft-ra ugrott fel, 1956 óta mintegy 120 magyar bélyegsor ára emel­kedett 10Ó százalékkal,' vagy még ennél is nagyobb arányban. A fentiekben elmondottak nagy­ban hozzájárulták ahhoz, hogy a szervézetT gyűjtők tábora az el­múlt évben rohamos mértékben Gyermekeknek — úttörőknek Hz indiánok — Winetou kései unokái . jVI agárói az indián életről *■'-* keveset tudunk. Csak olvasmányainak édes és ka­landos emlékéi -fűznek a’ pré- rik haláltmegvető, bátor lo­vasaihoz, a sziúk és delavárok lélegzetelállító harcához, Wi- nétouhoz és Bőrharisnyához, a 1 villanó tomahawkokhoz és a vigvamok füstjén száradó skalpókhoz. Az indián szó hal­latára kigyúl a fantáziánk, el­szorul szívünk és élmények emléke sugárzik felénk. A valóságban; kevesebb ro­mantika és annál.több tragikum kísérte az indiánok életét. Az Ázsiából évezredekkel ezelőtt Amerikába került.-’ ilép nevét Kolumbus tévedéséből- 'kapta, aki azt hitte, hogy India part­jait érte el, amikor Ameriká­ban kikötött. Közülük a ma­yák, aztékok, inkák művésze­tek területén ismertté tették nevüket, míg más helyeken, főleg Dél-Amerika őserdeiben élő törzseik még ma is kóbor­lók, .nomád állapotban élnek. Egyés törzsek a múltban kü­lönös . szertartásaikon meg­ették a megölt ellenség agyát, szívét, tettük rugója azonban nem kanibalizmus volt, hanem az a hitük, hogy így a megölt harcos bátorsága és eszessége beléjük költözik. Szertartásaik közül híres az esővarázsló csörgőkígyó-tánc, mely a Puebto-indiárioknál ma is dí­vik. Puszta kézbe, majd szá­jukba vett kígyóval táncolnak és a kígyótáncost nem fenye­geti veszély, mert kisgyermek- koruktól hozzászoktatták őket a kígyóméréghez. A hopik harcosavató nap-tánca, vagy az Amazönas-menti törzsek jurup pari-tánca, melyet az aratás ünnepén, évente egy­szer tartanak. Ezen a napon avatják az if­jakat is férfivá, — korbácso­lás kíséretében. Szertartás ideje alatt az asszonyokat erdőben őrzik, s halálbüntetés veszélye tiltja el őket az ünnepségtől, melyre csak a férfi-avatás befejezté­vel, a tánc kezdetekor térhet­nek vissza. Az Amazonas öserdeiben Egyes törzseknél a matriarc­hatus, az asszony uralom nyo­mai is megtalálhatók. Legerő­teljesebb formájában az Ama­zonas; őserdeiben élő pochsas törzsnél,' előfordul észak-ame­rikai indiánoknál is. Például a pueblo-indiánöknál, akik Ari­zonában laknak, s nem vigwa- nokban, hanem sziklába vájt épületekben laknak, a lakás mindig az asszony tulajdona. Varázslók a A dél-amerikai őserdőkben élő indián törzsek életét esz­tendőkön át; tanulmányozta Stirling néwyorki professzor. Érdekes adatokat gyűjtött az indián orvoslásról. Ezt minden törzsnél a visinuk, ezek a va­rázsló csodadoktorok végzik, munkájuk érdekes, keveréke látványos külsőségekkel vég­zett ráolvasásszerű hókusz­pókuszoknak és nemzedéke­kén át öröklődő tapasztala­toknak, az egyes növények gyógyhatásáról. Hivatásuk nem veszélytelen, egyrészt, mert bármikor hívják őket, a dzsungel úttalan utain nyomban el kell indulni ok a beteghez, másrészt, ha nem sikerül a gyógyítás a hozzátartozók fel­jelenthetik a törzs véneinél. Az ítélet vagy az emberélet szokásos ellenértékét, vagy pe­dig — ha súlyos mulasztásban találták vétkesnek — saját ahová a férfiak „beházasod­nak“. Ha a házaspár nem fér össze, a válást a nő hajtja végre úgy, hogy a férj holmi­ját kirakja a lakásból. A férfi mikor hazatér, s látja a kü­szöb elé tett batyut, megérti, hogy a válás „jogerőre” emel­kedett és hazatér az anyai házhoz. A jivaro indiánoknál az asszony-harcosok haladnak a menet élén. dzsungelben életével fizet betege haláláért. Ez úgy látszik csak ritkán tör­ténhetik meg, mert Stirling professzor szerint a visinuk majdnem mind meggazdago­dott emberek. A gyógyítás me­nete az, hogy a dzsungel va­rázslója megidézi a minura szellemet, utána pedig ellát­ják a beteget orvossággal, me­lyet maguk készítenek és sok­szor valóban meglepő ered­ményt érnek el' vele. A visi­nuk értenek a sebészethez is, különösen a tört csontok gyó­gyításához. Érdekes, hogy a gipszkötés alapelvét az indiá­nok évszázadok óta ismerik, bár a gipsz teljesen ismeret­len előttük. Brazíliában a cso­daorvosok a bőségesen talál­ható gumifák lecsapolt nedvé­vel vonják be az összeillesz­tett tagokat, ami olyan kemé­nyen és mégis rugalmasan fogja össze az eltört csomót, hogy az nem mozdul el. Indián aranyművese* emelkedett és még nagyobb az általános érdeklődés most az őszi és téli bélyegkiállítások lezajlása után. Az elmúlt évben mint­egy 8000 felnőtt taggal és 5000 if­júsági taggal gyarapodott a szer­vezett .gyűjtők száma országos vi­szonylatban. Az 1959. évi bélyegkibocsátások Az 1959. évi bélyegkibocsátási urogram is igen érdekesnek ígéi- kezik. A következő, sorok fognak megjelenni: Magyar népi táncok, Balaton sorozat, Postamúzeum, Lepke, Madár, MSZMP Kong- sresszus, Zeneszerzők sorozat ős blokk, Budapesti vívóvilágbajnok­ság, a légiposta sorozat 20.— fo­rintos záróértéke és a bélyegnapi sorozat. A bélyegek rajzai terv szerint egészen eredeti, újszerű stílusban' fognak készülni. — A gyűjtők tábora mindenesetre kí­váncsian várja már- az 1959. év magyar bélyegújdonságait, me­lyek valószínűleg világszerte sok új barátot fognak szerezni a MABÉOSZ tagjainak. Dr. Horváth Sándor. Az indiánok általában bá­mulatos kézügyességűek és egyes foglalkozásokban ősi kultúrájuk van. Ilyen elsősor­ban a Peru, Columbia és Me­xikó területén élő indiánok aranyművessége, amely vissza- nyúlik a XIV. századig. 1640- ben az indián aranyművesek már Ismerték a hevítés után fokozatos lehűtéssel végzett lágyítást, kétrészes öntőfor­mákat használtak. Mielőtt az európai hódítók Amerika föld­jére léptek, csodálatos ízléssel formált, felbecsülehetetlen ér­tékű ékszert készítettek az in­dián aranyművesek. Páratlan ügyességre, dús fantáziára val­lottak. ezek a tárgyak, melyek az Amerikába özönlő kalando­rok, a „sápadtarcú kalando­rok’1 kincsvágyát nyomban fel­ébresztették. s elindították egy nép évszázadok óta tartó tra­gédiáját. Az indián tragédia történelmi tény: Az új világ­részt megszálló hódítók, an­golok, spanyolok, portugálok versenyben irtották a.z indiáno­kat, akik nyíllal és harci bárd- dal kezükben szálltak szembe a gyarmatosítók ágyúival. Haj­szolt vadakká váltak saját földjükön, százezreket irtottak ki közülük. És bár 1824-tól bizonyos jo­gokat kaptak törvényekben és rendeletekben, 1924-ben pedig hozzájutottak egy másodrendű, csökkentett jogi állampolgár­sághoz is, a Niagara Falls-i eset mutatja, hogy az indiánok üldözése mind a mai napig tart. És a kiásott csatabárdok mutatják, hogy a harc sem ért még véget, az a harc, melyet a XIX. század elején Tecum- seh indián szabadságvezér in­dított meg, majd 30 évvel ké­sőbb Osceola a hős törzsfőnök folytatott az elnyomók ellen. Az indiánok rezervátumokba zsúfolva, szükségtől, betegsé­gektől pusztítva is állják a küzdelmet és míg nem kapnak teljes emberi jogot, nem szív­ják el a békepipát elnyomóik­kal. Kiss István. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents