Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

1 KEl.l.TM AO' AKOUS/.AG 1339. JANUÁR 10, SZOMBAT KÖZSÉG A HOMOKOM Nagy templom, nagy szegénység — ígyen a szólás mon­dás. Alapja ennek az, hogy a múltban a legszegényebb embe­rek fordultak legszívesebben az éghez, mivel éhhez a földhöz semmi joguk nem volt, hacsak az nem, hogy feltúrták, mag­gal vetették be, amelyet aztán szárbaszökkehve más aratott le. j Girbe-gurba utcák kanyarognak Penészleken, dombról le, dombra fel. Homok az egész hátár, állítólag a legrosszabb ( földek vannak erre az egész nyírbátori világban. A házak többsége még a régi, kicsi, homlokuk kifelé domborodik, mintha gondolkoznának: van-e helyünk még ebben a világ­ban? Köztük az új házak, valóságos paloták. De á régi házak többjén már palatető. cserép, pedig látszik, hogy azelőtt eze­ken is nád, szalma volt. Érzik a falun, hogy szűkös világ járt erre, amikor építet­ték. És még ma sincs külsőleg sokkal többje, az új családi házakon kívül. Ismételjük meg: külsőleg! Mert az első benyo­mások ezek. Néhány meglepetés Az Iskola nagy. , A pedagógusok csoport ban be­szélgetnek, szünet van. Mintna csak egyetemisták adtak volna ta­lálkozót, csupa fiatal arc, víg ke­dély, ifjúság. Áz igazgatót keresem. .— Nincs itt — válaszol előbbre lépve egyik fiatal lány, alig hihe- tem, hogy ő is pedagógus. Akkor az igazgató helyettesét.- Én vagyok - mondja ugyanez a lány. Később, amikor megjön az igaz­gató, Holló János elvtárs, (maga se öreg még, de már az élet de­rekán) büszkén int az igazgatóhe­lyettesre: az én lányom! Az én ne­veltem!. Lengyel Mária valóban idevaló, e faluba, szülei a felszabadulás után kaptak három hold földet, azon gazdálkodnak ma is. Három gyerek van még otthon, Márián kívül, s ahogy ő mondja: mind a r«gyen iskolába járunk! De egy­előre még csak ő tanít, a többiek tanulnak. Tizenhat nevelő van a faluban, j belőlük kettő kint a tanyán. Hét j tanya egyesülése: Penészlek. ' Minden vasárnap valami kul-! túrműsor! Hogy csinálják? Holló János: — Hiszen vagyunk j tizenhatan! • ! De akkor is! Minden vasárnap? j Hol tanulnak ennyi színdarabot? Félreértés! Itt, ebben a kis fa­luban tudják, hogy a kultúra nem ; csupán a színjátszást fedi. Isme- ' retterjesztás, filmvetítés, s .más I előadások váltják egymást a mű- j soros estekkel. ’— Mi itt egy nagy család va-! gyünk — mondja jó érzéssel az igazgató, — és égy kicsit én va­gyok az apjuk a fiataloknak. Egybehangzó vélemény Mielőtt még az igazgató meg­jött volna, összegyűltünk az igaz­gatói szobában, néhónyan. Faggat­tam őket, nem nehéz ez a falusi élet? — Hát nehéz — mondta Paál Mária (Paál László festőművész rokona, kétségkívül). — De meg lehet szokni, sőt, mi már meg­szerettük! Paál Mária orosz szakos tanár, állami gondozott gyermek volt, az egyetemről került egyenesen ebbe a faluba, gyakorló évét is itt töl­tötte. — Bizony, — szól közbe csen­desen egy fiatal asszony, Viraszkó Istvánné, — amikor idekerültem Taktaharkányról, Miskolcon jár­tam Iskolába, három hétig minden szünetben csak bolyongtam itt az udvaron, és sírtam. Olyan elha­gyatottnak éreztem magam. Demi lányok, itt laktunk a „Bagolyvár­ban’' (valami tanítók-épülete le­het), s esténként vendégül jöttek a többi tanítók, az igazgatónk is, és kezdtünk színdarabokat tanulni, táncolni, kézimunkázni, vitázni. Észre sem vettem, és nagyon megszerettem. Itt mentem férjhez is, férjem is tanít, ö Nyírtelekről került ide. Most mar ei nem men­nénk! Aztán kórusban bizonygatják, hogy olyan jó így együtt az élet, szeretik és megértik egymást, tele zannak programmal, nincs una­Időszerű bökkenőnk 1 Megnéztem az Annában { egy törzsvendég életrajzát * S a bevezetés sorai közt 1 igen furcsa mondat állt: • : A jó anyja felsóhajtett J mielőtt megszületett: 1 Gyermekem bár fiú lenne. « s erre ő báríiú lett. * — kiss — • lom, nincs keserűség! Meg kell értenem, hogy itt van valami nem hétköznapi: itt tényleg nagy csa­ládként élnek a fiatalok, az „apa’1 és felesége körül. Itt van a mag, ami kicsíráztat­hatja a falu műveltebb életét. Holló János közel húsz éve ta­nít, él Penészleken. — Nyilván vallhatom magam penészlekinek. — mondja. — Iskolaigazgató, sok­féle társadalmi elfoglaltsága van, funkciója. Mind között a legfonto­sabb: ő a párttitkár. Nem akart túl sokat, ezt megér­teni, ahogy emlékezik munkás éveire. Aki túl sokat akar, az ke­veset végez. Dshát nem sok az, hogy itt mindig jó a közszollem, hogy pontos program szerint dol­goznak a pedagógusok nemcsak az iskolában, — a gyermekek, — harem vasárnaponként, és min­dig, amikor lehet, megbeszélik tanítási módszereiket, egyszóval gondoskodnak saját fejlődésük­ről? Hegy a szórakozásuk nemes, és ez oly kisugárzó hatással van a községre, hogy a bicskáé, vere- kedűs szellem már , a múlté? Ha valaki vét a pedagógusok közül, azt nagyon szigorúan vonja fele­lősségre ez a kis közösség. Itt, a községben mintegy 600 (hatszáz!) analfabéta volt. Számtalan tanfo­lyam eredménye, hegy már csak azok maradtak írástudatlanok, akik javíthatatlanok. Hét évíoyá- ma veit a dolgozók iskolájának, a vasárnapéi kénti előadásoknak 100—300 látogatója van. A baj estistül jár Szegény volt ez a falu, a múlt ban, csak a temploma nagy. Nem is oly rég halt meg valaki, aki ku- ruzs'ó hírében áilt. Egy asszony karját majdnem le káliéit vágni, mert marhag.anét, pókhálót rakat­tak rá a ,,javások’*. De ez is. a ba­bona, kiveszőben van, a fiatalok mát a ma gyermekei s az öregek java is eljár vasárnaponként az iskolába Mert kuUúfhéz nincs. Mozi sincs. Villany sincs. — Általában könnyebb feísordini azt, ami vari. Dehát ez hogy lehet? Nehéz volna'megmondani. A ré­gi tanácsvezetés rcssz volt, az el­nök részeges hírében . járt. Így ment tönkre a két tíesz is, ame­lyeket már csak az adósság tar­tott össze. Nem kezdeményeztek társadalmi munkát, és a község­fejlesztésben sem sok maradt, mert a nadrágszíj parcellák nem jelentenek gazdagságot. A falu messze elmaradt attól az általá­nos fejlődéstől,, amely pedig oly jellemző njogyérik minden telepü­lésére. • Most már ez is kezd megváltoz­ni. Tíz százalékot szavazott meg a községfejlesztési hozzájárulásra, és megindult a társadalmi munka is egy orvosi lakás építésére. El­határozták, hegy önál'ó körzeti or­vost hoznak; ne csak heti két al­kalommal jöjjön a doktor vizsgál­ni Penészlekrc, De miért nem tett a falu az el­múlt tíz évben valami nagyobb lépést? Miért nem kezdett kuHúr- ház építéséhez?'Teremthették vol­na mozihelységét is, és akkor bi­zonyosan kaptak volna keskenyf.il- mgs vetítőgépet a megyétől. Holló János egyedül állt a harc­ban. Ö maga is tudja, a"z a baj, hogy a pártszervezet főleg alkal­mazottakból állt, most inkább ér­telmiségiekből, <3 nem volt olyan tetterős, mint kellett volna, hogy a tanács hibái ellen is küzdhessen. Megtettek, amit. lehetett, a jószán­dék félreismerhetetlen. Holló elv­társ többet nem is vehetne magá­ra! Áz a baj, hegy mindig túl so­kat vállal. Minden estéje foglalt. Rendkívül „nehéz” falu ez, mert nagyen szegény cselédsorsból in­dult. Nem volt, itt. ritka,. hogy ágyak helyett szalma volt a föl­dön, s azon aludt hét-nyolc gye­rek. Ehhez képest óriásit léptek előre! Ennek nyoma sincs! Sőt! Belülről a házak takarosabbak, a gyermekek elég jól öltöznek, az igény megvan. A cselédek fö'dtu- ajdohosok lettek, ragaszkodnak földjeikhez, dolgoznak. Do a so­vány föld így, kis parcellákban nem mutat jövőt. Előbbre kell nézni! A pedagógusok „családjának” ;ó összefogása a példa, hogy csak ez az út lehet eredményes. Á ta­nács most már gondos gazdája lett a községnek, a faluban megindult a gyümölcsösxtés. Hetven holdra szántak gyümölcs társulást, 10 holdra már meg is van. A belter­jesség felé kell fordulni, hegy ki- kényszerítsék 3 fö’dből azt, amit '.ehet. Csak a közösségi munka, a szervezett összefogás eme'heti fel 1 falu gazdasági életét! Bizonyos, hogy már sokáig nem ég petróle­umlámpa sem Pencszlcken, meg kell vetni alapjait a mozinak, kultúrháznak. S hogy a munká­nak erős motorja legyen: meg kelj erősíteni a pártszervezetet! Az értelmiségieken kívül — akik ér­demeit nem lehet e'yitatni — be kell vonni olyan becsületes példa­mutató dolgozó parasztokat, akik személyes példamutatással erőtel­jesebben viszik magukkal a falut 3 feltartúztathatstlán fejlődés út­ján. 1 Sipkay Barn* Spor tie (j u ze te k (s általános- és U'izépiskolui testnevelés hely zeteröl Érdemes néhány pillantást vetni az elmúlt évre, felmérni, hogy 1058-ban milyen eredmé­nyeket értünk el, s milyen hiá­nyosságok mutatkoznak még az általános iskolai testneve­lési munkák terén. Először ta­lán beszéljünk azokról a je- . lenségekről, amelyeket a kö­zeljövőben fel kell számolni, vagy nagy mértékben meg kell javítani. Még mai napig is akadnak olyan általános isko­lák, ahol az igazgatók, s ma­guk a nevelők is — elég hely­telenül — másedrangú kérdés­ként kezelik az általános is- i kólái testnevelés kérdését. I Hogy ez mennyire így van, azt í bizonyítja, hogy a testnevelési I órák helyett más órákat tarta­nak meg. Ez főleg az alsóbb tagozatnál jellemző. S ezzel kapcsolatosan eléggé hiányos a testnevelési órák tanterveinek, óravázlatainak a készítése is, s szinte nevetséges hogy he­lyenként milyen liberálisan osztogatják a testnevelési je- «vekst. /> általán-s iskolák I felső tagozatainál gyakran ta­pasztalt helytelen jelenség, hogy szaktanár hiányában, nem a legmegfelelőbb testnevelő kanja meg a testnevelési órá­kat, esetlég három-négy tanár tért'a rrokat, amr'v termé­szetszerűleg hátráltatja ; a I munkát. A legnagyobb problémát a ■ szaktanárok hiánya okozza. En- I nek alátámasztására elég, ha. egy adatot közlünk. A megye? bon tii testnevelő szakos ta­rát működik, s ezzel szem­ben az osztott, iskolák száma 143. Ugyancsak hiányosok a felszerelések is. A tanyai* H-. letve kis iskoláknak összes felszerelésük a legtöbb eseti' néhány magasugró mé* és saját készítésű kislabd:«* áll. S ehhez a problémához kapcsolódik a tornatermek kérdése is. A megfelelő számú és felszerelésű tornatermek hiányban fordul aztán el >, hogy á testnevelési munkák- I ban, különösen télen: úgyszól­ván visszaesés mutatkozik. Ezek a hiányosságok meg­vannak. s ez elkövetkező idők­ben (talán beszélhetnénk évek­Mepflcpö A nyúbegdányi Lombik Sportkörének vezetőit és spor­tolóit egy igen furcsa véle­mény habontetta fel — s te­gyük hozzá, hegy joggal — az elmúlt napokban. A közel­múltban egyesült a nyírbog- dányi Lombik és a nyírbogdá- I nyi MEDOSZ Sportkör, Lom­bik néven. (Ehhez csak any- I nyit: nagyon ésszerű dolog j veit.) Az egyesült, s ilyenfor­mán megerősödött sportkör j hat szakosztályt akar működ- I t.etni ez év folyamán. S ah- I hoz. hogv az rt.Vtikai. p-ztri1'- i tenisz, kézilabda, röplabda, I úszó, va'amint a labdarúgó szakosztályukat eredménye­sen tudják működtetni, ke­vésnek találták a havi ötezer forint fedezetét, amit a sport­körnek kiutaltak. Szakszerve­rői is!) segíteni kell, hogy meg­szűnjenek. Természetesen beszélni kell az eredményekről. Tálán a legielentösebo ezen a Liren á járási testnevelési szakfel- ugy tuet tusa, amely . azt eredményezte, hogy az el- [ múlt időszakban 268 iskolát és 1 mintegy 665 nevelőt látogattak meg és ellenőrizték a testne-j velési munkát. Az elmúlt év- j ben 72 általános iskolai sport- kör működött megyénkben, s az eredmények közé sorolhat- 1 juk, hogy ez a szám növeked­ni fog, hiszen a fennálló ren­delkezések érteimében mindeij oszlott iskolában sportkört kell A középiskolai testnevelési j munkát vizsgálva, kétségtele- I nül kedvezőbb képet kapunk ) — függetlenül attól, hogy l: azért íu is unad javítani valu. Megyénkben nyolc középisko­lának van saját tornaterme, 1 hat középiskola bérelt, illetve kölcsön termekben tartja a foglalkozásokat, s mindössze I három intézet nem tud torna- | teremhez jutni. A telszerelé- j sekkel való ellátottság túlnyo- | mórészt elfogadható. A nyári j foglalkoztatások idején nagy J segítséget jelent, hogy a sport­körök általában rendelkezésre bocsátják a sporttelepeket. Nyíregyházán ilyen szempont- 'ból külön jelentőséggel bírna a diáksporítelep még jobb ki­használása. Ehhez persze áz. kellene, hogy az illetékesek a közeljövőben az eddiginél lé­nyegesen behatóbb anyagi és erkölcsi támogatást nyújtsa­nak. Az év folyamán megrende­zett versenyek azt mutatták, hogy a középiskolások szerét-' r ,Y„és akarnak sportolni, s az eredményt illeti, csak annyit, hegy: érdemes is fog­lalkozni a középiskolásokkal. A közeljövőben a Megyei Testnevelési és Sporttanács a testnevelési szakemberekkel, a párt- és tömegszervezetek ve- j zetőivel karöltve tanácskozni log az általános és középisko­lai testnevelés helyzetéről. A tanácskozás, illetve a született határozatok ismertetésére visz- szatérünk. vélemény zetükhöz fordultak segítsé­gért, s> a Vegyipari szakszer­vezet sportosztályának egyik vezetőjétől — Vigh elvtárstól — meg 13 kapták a kicsit fur­csa és elgondolkodtató „se­gítséget". Azt válaszolta, hogy „őket különösebben nem ér­dekli a nyirbogdányi sportkör, hiszen az olyan messze van tőlük, egészen kint a szovjet határszélen 11!” Ezzel a véleménnyel se- hogysem tudunk egyetérteni, s egy dologra nagyon kíván­csiak vagyunk. Vajon Vigh elvtárs meg tudná-e mutatni azt a határozatot, vagy MTST rendeletét, amely arra hatal­mazna fel egy sportvezetőt, hogy ilyen kurtán-furcsán in­tézzen el ügyeket? Béri László. Vasárnap Napkoron szerepe) a nyíregyházi cigányegyüttes Nagy izagalommal készülnek a Nyíregyháza, Ságvári-telepi ci­gányegyüttes tagjai a megyei túr­óéra. Már több helyen léptek fel. Vasárnap a napkoriak látják őket vendégül. A városi Nőtanács és a Hazafias Népfront támogatásával működő együttes tagjai Lakatos Vilmos és Horváth János vezetésé­vel nagy szorgalommal készültek fel erre a szereplésre. Mindén este I próbáltak. A 32 tagból álló együt- I tesben szerepel a 75 éves Horváth j György és a négy esztendős Laka- ! tos Éva. Napkoron a Kártyavetést, a Vetélkedést, szóló, páros és gyermektáncokat, cigánydalokat és a cigányéletből merített életké­peket mutatnak be. Áz élőadás teljes bevételét az együttes táncruhák vásárlására fordítja.

Next

/
Thumbnails
Contents