Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-10 / 8. szám
1 KEl.l.TM AO' AKOUS/.AG 1339. JANUÁR 10, SZOMBAT KÖZSÉG A HOMOKOM Nagy templom, nagy szegénység — ígyen a szólás mondás. Alapja ennek az, hogy a múltban a legszegényebb emberek fordultak legszívesebben az éghez, mivel éhhez a földhöz semmi joguk nem volt, hacsak az nem, hogy feltúrták, maggal vetették be, amelyet aztán szárbaszökkehve más aratott le. j Girbe-gurba utcák kanyarognak Penészleken, dombról le, dombra fel. Homok az egész hátár, állítólag a legrosszabb ( földek vannak erre az egész nyírbátori világban. A házak többsége még a régi, kicsi, homlokuk kifelé domborodik, mintha gondolkoznának: van-e helyünk még ebben a világban? Köztük az új házak, valóságos paloták. De á régi házak többjén már palatető. cserép, pedig látszik, hogy azelőtt ezeken is nád, szalma volt. Érzik a falun, hogy szűkös világ járt erre, amikor építették. És még ma sincs külsőleg sokkal többje, az új családi házakon kívül. Ismételjük meg: külsőleg! Mert az első benyomások ezek. Néhány meglepetés Az Iskola nagy. , A pedagógusok csoport ban beszélgetnek, szünet van. Mintna csak egyetemisták adtak volna találkozót, csupa fiatal arc, víg kedély, ifjúság. Áz igazgatót keresem. .— Nincs itt — válaszol előbbre lépve egyik fiatal lány, alig hihe- tem, hogy ő is pedagógus. Akkor az igazgató helyettesét.- Én vagyok - mondja ugyanez a lány. Később, amikor megjön az igazgató, Holló János elvtárs, (maga se öreg még, de már az élet derekán) büszkén int az igazgatóhelyettesre: az én lányom! Az én neveltem!. Lengyel Mária valóban idevaló, e faluba, szülei a felszabadulás után kaptak három hold földet, azon gazdálkodnak ma is. Három gyerek van még otthon, Márián kívül, s ahogy ő mondja: mind a r«gyen iskolába járunk! De egyelőre még csak ő tanít, a többiek tanulnak. Tizenhat nevelő van a faluban, j belőlük kettő kint a tanyán. Hét j tanya egyesülése: Penészlek. ' Minden vasárnap valami kul-! túrműsor! Hogy csinálják? Holló János: — Hiszen vagyunk j tizenhatan! • ! De akkor is! Minden vasárnap? j Hol tanulnak ennyi színdarabot? Félreértés! Itt, ebben a kis faluban tudják, hogy a kultúra nem ; csupán a színjátszást fedi. Isme- ' retterjesztás, filmvetítés, s .más I előadások váltják egymást a mű- j soros estekkel. ’— Mi itt egy nagy család va-! gyünk — mondja jó érzéssel az igazgató, — és égy kicsit én vagyok az apjuk a fiataloknak. Egybehangzó vélemény Mielőtt még az igazgató megjött volna, összegyűltünk az igazgatói szobában, néhónyan. Faggattam őket, nem nehéz ez a falusi élet? — Hát nehéz — mondta Paál Mária (Paál László festőművész rokona, kétségkívül). — De meg lehet szokni, sőt, mi már megszerettük! Paál Mária orosz szakos tanár, állami gondozott gyermek volt, az egyetemről került egyenesen ebbe a faluba, gyakorló évét is itt töltötte. — Bizony, — szól közbe csendesen egy fiatal asszony, Viraszkó Istvánné, — amikor idekerültem Taktaharkányról, Miskolcon jártam Iskolába, három hétig minden szünetben csak bolyongtam itt az udvaron, és sírtam. Olyan elhagyatottnak éreztem magam. Demi lányok, itt laktunk a „Bagolyvárban’' (valami tanítók-épülete lehet), s esténként vendégül jöttek a többi tanítók, az igazgatónk is, és kezdtünk színdarabokat tanulni, táncolni, kézimunkázni, vitázni. Észre sem vettem, és nagyon megszerettem. Itt mentem férjhez is, férjem is tanít, ö Nyírtelekről került ide. Most mar ei nem mennénk! Aztán kórusban bizonygatják, hogy olyan jó így együtt az élet, szeretik és megértik egymást, tele zannak programmal, nincs unaIdőszerű bökkenőnk 1 Megnéztem az Annában { egy törzsvendég életrajzát * S a bevezetés sorai közt 1 igen furcsa mondat állt: • : A jó anyja felsóhajtett J mielőtt megszületett: 1 Gyermekem bár fiú lenne. « s erre ő báríiú lett. * — kiss — • lom, nincs keserűség! Meg kell értenem, hogy itt van valami nem hétköznapi: itt tényleg nagy családként élnek a fiatalok, az „apa’1 és felesége körül. Itt van a mag, ami kicsíráztathatja a falu műveltebb életét. Holló János közel húsz éve tanít, él Penészleken. — Nyilván vallhatom magam penészlekinek. — mondja. — Iskolaigazgató, sokféle társadalmi elfoglaltsága van, funkciója. Mind között a legfontosabb: ő a párttitkár. Nem akart túl sokat, ezt megérteni, ahogy emlékezik munkás éveire. Aki túl sokat akar, az keveset végez. Dshát nem sok az, hogy itt mindig jó a közszollem, hogy pontos program szerint dolgoznak a pedagógusok nemcsak az iskolában, — a gyermekek, — harem vasárnaponként, és mindig, amikor lehet, megbeszélik tanítási módszereiket, egyszóval gondoskodnak saját fejlődésükről? Hegy a szórakozásuk nemes, és ez oly kisugárzó hatással van a községre, hogy a bicskáé, vere- kedűs szellem már , a múlté? Ha valaki vét a pedagógusok közül, azt nagyon szigorúan vonja felelősségre ez a kis közösség. Itt, a községben mintegy 600 (hatszáz!) analfabéta volt. Számtalan tanfolyam eredménye, hegy már csak azok maradtak írástudatlanok, akik javíthatatlanok. Hét évíoyá- ma veit a dolgozók iskolájának, a vasárnapéi kénti előadásoknak 100—300 látogatója van. A baj estistül jár Szegény volt ez a falu, a múlt ban, csak a temploma nagy. Nem is oly rég halt meg valaki, aki ku- ruzs'ó hírében áilt. Egy asszony karját majdnem le káliéit vágni, mert marhag.anét, pókhálót rakattak rá a ,,javások’*. De ez is. a babona, kiveszőben van, a fiatalok mát a ma gyermekei s az öregek java is eljár vasárnaponként az iskolába Mert kuUúfhéz nincs. Mozi sincs. Villany sincs. — Általában könnyebb feísordini azt, ami vari. Dehát ez hogy lehet? Nehéz volna'megmondani. A régi tanácsvezetés rcssz volt, az elnök részeges hírében . járt. Így ment tönkre a két tíesz is, amelyeket már csak az adósság tartott össze. Nem kezdeményeztek társadalmi munkát, és a községfejlesztésben sem sok maradt, mert a nadrágszíj parcellák nem jelentenek gazdagságot. A falu messze elmaradt attól az általános fejlődéstől,, amely pedig oly jellemző njogyérik minden településére. • Most már ez is kezd megváltozni. Tíz százalékot szavazott meg a községfejlesztési hozzájárulásra, és megindult a társadalmi munka is egy orvosi lakás építésére. Elhatározták, hegy önál'ó körzeti orvost hoznak; ne csak heti két alkalommal jöjjön a doktor vizsgálni Penészlekrc, De miért nem tett a falu az elmúlt tíz évben valami nagyobb lépést? Miért nem kezdett kuHúr- ház építéséhez?'Teremthették volna mozihelységét is, és akkor bizonyosan kaptak volna keskenyf.il- mgs vetítőgépet a megyétől. Holló János egyedül állt a harcban. Ö maga is tudja, a"z a baj, hogy a pártszervezet főleg alkalmazottakból állt, most inkább értelmiségiekből, <3 nem volt olyan tetterős, mint kellett volna, hogy a tanács hibái ellen is küzdhessen. Megtettek, amit. lehetett, a jószándék félreismerhetetlen. Holló elvtárs többet nem is vehetne magára! Áz a baj, hegy mindig túl sokat vállal. Minden estéje foglalt. Rendkívül „nehéz” falu ez, mert nagyen szegény cselédsorsból indult. Nem volt, itt. ritka,. hogy ágyak helyett szalma volt a földön, s azon aludt hét-nyolc gyerek. Ehhez képest óriásit léptek előre! Ennek nyoma sincs! Sőt! Belülről a házak takarosabbak, a gyermekek elég jól öltöznek, az igény megvan. A cselédek fö'dtu- ajdohosok lettek, ragaszkodnak földjeikhez, dolgoznak. Do a sovány föld így, kis parcellákban nem mutat jövőt. Előbbre kell nézni! A pedagógusok „családjának” ;ó összefogása a példa, hogy csak ez az út lehet eredményes. Á tanács most már gondos gazdája lett a községnek, a faluban megindult a gyümölcsösxtés. Hetven holdra szántak gyümölcs társulást, 10 holdra már meg is van. A belterjesség felé kell fordulni, hegy ki- kényszerítsék 3 fö’dből azt, amit '.ehet. Csak a közösségi munka, a szervezett összefogás eme'heti fel 1 falu gazdasági életét! Bizonyos, hogy már sokáig nem ég petróleumlámpa sem Pencszlcken, meg kell vetni alapjait a mozinak, kultúrháznak. S hogy a munkának erős motorja legyen: meg kelj erősíteni a pártszervezetet! Az értelmiségieken kívül — akik érdemeit nem lehet e'yitatni — be kell vonni olyan becsületes példamutató dolgozó parasztokat, akik személyes példamutatással erőteljesebben viszik magukkal a falut 3 feltartúztathatstlán fejlődés útján. 1 Sipkay Barn* Spor tie (j u ze te k (s általános- és U'izépiskolui testnevelés hely zeteröl Érdemes néhány pillantást vetni az elmúlt évre, felmérni, hogy 1058-ban milyen eredményeket értünk el, s milyen hiányosságok mutatkoznak még az általános iskolai testnevelési munkák terén. Először talán beszéljünk azokról a je- . lenségekről, amelyeket a közeljövőben fel kell számolni, vagy nagy mértékben meg kell javítani. Még mai napig is akadnak olyan általános iskolák, ahol az igazgatók, s maguk a nevelők is — elég helytelenül — másedrangú kérdésként kezelik az általános is- i kólái testnevelés kérdését. I Hogy ez mennyire így van, azt í bizonyítja, hogy a testnevelési I órák helyett más órákat tartanak meg. Ez főleg az alsóbb tagozatnál jellemző. S ezzel kapcsolatosan eléggé hiányos a testnevelési órák tanterveinek, óravázlatainak a készítése is, s szinte nevetséges hogy helyenként milyen liberálisan osztogatják a testnevelési je- «vekst. /> általán-s iskolák I felső tagozatainál gyakran tapasztalt helytelen jelenség, hogy szaktanár hiányában, nem a legmegfelelőbb testnevelő kanja meg a testnevelési órákat, esetlég három-négy tanár tért'a rrokat, amr'v természetszerűleg hátráltatja ; a I munkát. A legnagyobb problémát a ■ szaktanárok hiánya okozza. En- I nek alátámasztására elég, ha. egy adatot közlünk. A megye? bon tii testnevelő szakos tarát működik, s ezzel szemben az osztott, iskolák száma 143. Ugyancsak hiányosok a felszerelések is. A tanyai* H-. letve kis iskoláknak összes felszerelésük a legtöbb eseti' néhány magasugró mé* és saját készítésű kislabd:«* áll. S ehhez a problémához kapcsolódik a tornatermek kérdése is. A megfelelő számú és felszerelésű tornatermek hiányban fordul aztán el >, hogy á testnevelési munkák- I ban, különösen télen: úgyszólván visszaesés mutatkozik. Ezek a hiányosságok megvannak. s ez elkövetkező időkben (talán beszélhetnénk évekMepflcpö A nyúbegdányi Lombik Sportkörének vezetőit és sportolóit egy igen furcsa vélemény habontetta fel — s tegyük hozzá, hegy joggal — az elmúlt napokban. A közelmúltban egyesült a nyírbog- dányi Lombik és a nyírbogdá- I nyi MEDOSZ Sportkör, Lombik néven. (Ehhez csak any- I nyit: nagyon ésszerű dolog j veit.) Az egyesült, s ilyenformán megerősödött sportkör j hat szakosztályt akar működ- I t.etni ez év folyamán. S ah- I hoz. hogv az rt.Vtikai. p-ztri1'- i tenisz, kézilabda, röplabda, I úszó, va'amint a labdarúgó szakosztályukat eredményesen tudják működtetni, kevésnek találták a havi ötezer forint fedezetét, amit a sportkörnek kiutaltak. Szakszerverői is!) segíteni kell, hogy megszűnjenek. Természetesen beszélni kell az eredményekről. Tálán a legielentösebo ezen a Liren á járási testnevelési szakfel- ugy tuet tusa, amely . azt eredményezte, hogy az el- [ múlt időszakban 268 iskolát és 1 mintegy 665 nevelőt látogattak meg és ellenőrizték a testne-j velési munkát. Az elmúlt év- j ben 72 általános iskolai sport- kör működött megyénkben, s az eredmények közé sorolhat- 1 juk, hogy ez a szám növekedni fog, hiszen a fennálló rendelkezések érteimében mindeij oszlott iskolában sportkört kell A középiskolai testnevelési j munkát vizsgálva, kétségtele- I nül kedvezőbb képet kapunk ) — függetlenül attól, hogy l: azért íu is unad javítani valu. Megyénkben nyolc középiskolának van saját tornaterme, 1 hat középiskola bérelt, illetve kölcsön termekben tartja a foglalkozásokat, s mindössze I három intézet nem tud torna- | teremhez jutni. A telszerelé- j sekkel való ellátottság túlnyo- | mórészt elfogadható. A nyári j foglalkoztatások idején nagy J segítséget jelent, hogy a sportkörök általában rendelkezésre bocsátják a sporttelepeket. Nyíregyházán ilyen szempont- 'ból külön jelentőséggel bírna a diáksporítelep még jobb kihasználása. Ehhez persze áz. kellene, hogy az illetékesek a közeljövőben az eddiginél lényegesen behatóbb anyagi és erkölcsi támogatást nyújtsanak. Az év folyamán megrendezett versenyek azt mutatták, hogy a középiskolások szerét-' r ,Y„és akarnak sportolni, s az eredményt illeti, csak annyit, hegy: érdemes is foglalkozni a középiskolásokkal. A közeljövőben a Megyei Testnevelési és Sporttanács a testnevelési szakemberekkel, a párt- és tömegszervezetek ve- j zetőivel karöltve tanácskozni log az általános és középiskolai testnevelés helyzetéről. A tanácskozás, illetve a született határozatok ismertetésére visz- szatérünk. vélemény zetükhöz fordultak segítségért, s> a Vegyipari szakszervezet sportosztályának egyik vezetőjétől — Vigh elvtárstól — meg 13 kapták a kicsit furcsa és elgondolkodtató „segítséget". Azt válaszolta, hogy „őket különösebben nem érdekli a nyirbogdányi sportkör, hiszen az olyan messze van tőlük, egészen kint a szovjet határszélen 11!” Ezzel a véleménnyel se- hogysem tudunk egyetérteni, s egy dologra nagyon kíváncsiak vagyunk. Vajon Vigh elvtárs meg tudná-e mutatni azt a határozatot, vagy MTST rendeletét, amely arra hatalmazna fel egy sportvezetőt, hogy ilyen kurtán-furcsán intézzen el ügyeket? Béri László. Vasárnap Napkoron szerepe) a nyíregyházi cigányegyüttes Nagy izagalommal készülnek a Nyíregyháza, Ságvári-telepi cigányegyüttes tagjai a megyei túróéra. Már több helyen léptek fel. Vasárnap a napkoriak látják őket vendégül. A városi Nőtanács és a Hazafias Népfront támogatásával működő együttes tagjai Lakatos Vilmos és Horváth János vezetésével nagy szorgalommal készültek fel erre a szereplésre. Mindén este I próbáltak. A 32 tagból álló együt- I tesben szerepel a 75 éves Horváth j György és a négy esztendős Laka- ! tos Éva. Napkoron a Kártyavetést, a Vetélkedést, szóló, páros és gyermektáncokat, cigánydalokat és a cigányéletből merített életképeket mutatnak be. Áz élőadás teljes bevételét az együttes táncruhák vásárlására fordítja.
