Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-10 / 8. szám
2 M M l’MAüVA«UK»/AG 1959. JANUÁR. 10, SZOMBAT Mi érdekli az asszonyokat? Nőtanácsaink sokat tesznek azért, hogy az asszonyok megany- nyi igényét kielégítsék. A nyírbátori járás területén 14 kézimunka szakkör, 11 szülők iskolája, 5 szabó-varró és ugyanennyi sütőfőző tanfolyam működik. Három községben szerveztek olvasókört, két helyen fonó szakkört. Újabban a játékkészítés fortélyai is érdeklik az asszonyokat. Nyírbátorban, Máriapócson, Nyírpilisen és Nyírcsászáriban szerveznek ilyen szaktanfolyamot. A statisztika azt mutatja, hogy legnépszerűbb a kézimunkázás, de újabban sok asszonyt érdekel a gyermek- nevelés is, hiszen ez áll a második helyen. Hét nj taxiórát * kap Nyíregyháza Jóleső érzéssel vettük tudomásul a közelmúltban, hogy az AKÖV több Moszkvics és War- szava autót mondhat magáénak. Hanem teltek a napok és a taxipiacon csak nem mutatkoztak ezek a kocsik; Vitéz elvtárs, a forgalmi osztály vezetője erről az alábbi tájékoztatást adta: — örömmel közölhetem, hogy hamarosan, még a tavasz előtt újabb hét kocsit — 4 Moszkvics és 3 Warszava — szerelünk fel folyamatosan taxiórával és bocsájtunk a város rendelkezésére; Természettudományi előadás - filmelőadással A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete természettudományi előadássorozatában legközelebb dr. Jakus László kutató ismerteti a magyar barlangkutatás legújabb eredményeit. Az előadást január 19-én, hétfőn tartják. Ugyanakkor bemutatják az „Aggtelek" című színes, magyar tudományos kisfilmet is, amelyet nemrég nemzetközi fesztiválon díjaztak. A hogy belépünk a gyárlca- pun, szembetűnik a rend, a tisztaság és a bejáratnál álló nagy versenytábla, amely azt hirdeti, hogy a vállalat dolgozói túlteljesítették 1958. évi tervüket. És az eredmények mellett az újévi versmondatok, amelyekben jó munkát, bőséget és boldogságot kívánnak a gyár dolgozóinak. Nézzük csak, mit tesznek mindezekért a vállalatnál. Bogár Mihályi, a vállalat főkönyvelőjét kérdeztük meg, hogy az 1958, évi termelés adatait ismerve, milyeh tanulságokat vonnak le? — 1958-ban mintegy 25 százalékkal volt magasabb a vállalat termelése, mint 1957-ben. A tervet csak nagy nehézségek árán, megfeszített munkával tudtuk teljesíeni. Problémákat okozott, hogy — a többtermelés feltételest, a kisebb-nagyobb beruházást és korszerűsítést a termelés közben kellett végrehajtani. Súrlódások, zökkenők voltak, amelyeket nagyobb tervszerűséggel jórészt el lehetett volna kerülni. A vállalat műszaki dolgozói sok tapasztalatot vonhatnak le az elmúlt év munkájából, amelyeket gyümöl- csöztetni lehet 1959-ben. Szükség van erre, hiszen,, ez évben mintegy 30 százalékkal nőtt a tervünk: Közel másfélmilliós beruházást tervezünk. Ezáltal javul majd a gőzellátás s mintegy 30 ezer tonnával több nyersolajat dolgozhatunk fel. Sokkal több benzint, gázolajat, fűtőolajat, vazelint ad a lakosságnak üzemünk. A vállalat dolgozóinak keresete, átlagbére 192 ezer forinttal emelkedik. 25 új munkást veszünk fel az év folyamán. — Mint könyvelési szakember, úgy látom, hogy a vállalat műszaki dolgozói képesek a feladat elvégzésére. normákra, meg a technikai fegyelemre nagyobb gondot kellene fordítani. Ezzel sok pénzt megtakaríthatnánk! 1‘ethő károlyné a vállalat irodájában dolgozik. Igen szorgalmas. Öt kérdeztük meg a vállalat szórakozási lehetőségeiről. — Több, mint hetvenen vágyunk a vállalatnál fiatalok, akik közül ötven a KISZ-tag. Nekünk az üzem nemcsak munkahelyet jelent, hanem a tanulás és szórakozás helyét is. Kultúrházunk- ban hetenként kétszer van filmelőadás, két hetenként a debreceni Csokonai Színház, vagy a Faluszínház előadásait láthatjuk, örülünk annak is, hogy a vállalat televíziót vesz, mert' a hirek szerint már lehet „fogni” a műsorokat. A szórakozást illetően én — és azt hiszem velem együtt legtöbb fiatal — legjobban a táncmulatságot ' kedveljük. Szilveszterkor például nagyon jól mulattunk. De szórakoztunk is! Van színjátszó . és táncoscsoportunk. Rendszeresen tartunk előadásokat. Olvasási igényeinket kielégíti az ötszáz kötetes könyvtár. Nyáron pedig kollektív kirándulást rendezünk... Molnár József fűtő nemcsak a fényképen, az életben is vígkedélyű t ember. Képzésünket is megelőzi a válasszal! — Amíg ilyen vidámnak látni a munkásokat ebben az üzemben, mint én vagyok, elhihetik, hogy nem rossz a hangulat! Dolgozni kell és akkor jó a kereset is! A fizetés 1300—1600 között havonta. Jó a megélhetés és a munkás szívesen dolgozik, takarékoskodik, hogy ennek nyomán még több jusson, — Ahol én dolgosom mondja — félév alatt 250 ezer forintot takarítottunk meg egy. újítással. — Minden dolgozónak érdeke a takarékosság, hiszen hasznát látójuk a nyereségosztáskór, Nekem taz a véleményem, hogy , az anyagil/ agykendős cigányasszony áll t' a Kalinin utca 24 előtt, a Gyermekvédő Otthonnál. Tán egy órája is, hogy türelmes 'n várakozik: a fiát várja, Varga GyusZl- kát. Amikor utoljára látta, még pályás volt, karonülő — s azóta bizony már tizennégy esztendő is eltelt. Valahol Borsod megyében volt Gyuszi állami gondozásban, de most itt a végzés, még az utcán is a kezében szorongatja: a bakta- lórántházi járási tanács gyámhatósága az állami gondozást megszüntette és elrendelte, hogy a gyereket a szülőnek, özvegy Varga Jó- zsefnének kiadják... Hát most őt várja, a fi&t — az állomásról egyenesen ide hozzák. Igaz, hogy eddig feléje sem nézett, azt sem tudja, hogy néz ki a gyerek — dehát már egy tizennégy éves legény elkélne otthon, Vaján a háznál. Q a barna legény kísérőiével meg is érkezik. Az asszony elrikoltja magát: — Fiam, kisfiam!... Nyuszika megütközve tolja el magától az ölelésre tárt karokat. Már ott állnak az irodában, s a kisfiú elhúzódik minduntalan az anyjától, szorosan kísérőjéhez simul. — Érted jöttem, kisfiam, hazaviszlek — mondja az asszony. — Engem? — riad a legényke. J---------------------GYUSZI HAZAM KG'! r — Engem ugyan nem! — jelenti ki I határozottan, erélyesen. — Gyere haza, majd megnősít- j lek! A bátyád is megházasodott, a j nővéred is férjhez ment, már gyerekeik vannak... — Jó, maguk úgyis csak ezt tud- j ják csinálni — válaszol öregesen. Balogh János az olajtöltÖfejtő állomáson dolgozik. Neki már nem tetszik, hogy a sok olaj keveredik a sárba. — A töltőállomást még a múlt rendszerben építették, és azóta hétszerte több nyersolajat fejtünk itt havonta. Betonpályát kellene építeni, megemelni egy kicsit a töltőállomást, mert ebben a lucs- pccsban két pár bakancs megy tönkre évente. Az üzemben más területen megcsinálták az utat, inkább ide kellett volna azt a pénzt beruházni. A probléma megoldásán gondolkozni kell a vállalat vezetőségének! Szabó Aulai és ÍNemcs Imre jó - étvággyal fogyasztják az ebédet az üzemi konyhában. Hogy ízlik? — Jól főznek itt. Én már dolgoztam Diósgyőrben is, de itt jobbat és többet adnak. 3.60-at fizetünk az ebédért. A reggeli egynyolcvanba kerül és akinek kell, vacsorát is adnak. Ma savanyú bableves, burgonya, virsli és cékla volt a menü — mondta Szabó. — Tessék az újságba Írni, a szakácsnőt, meg a kiszolgálókat is, mert nagyon meg vagyunk velük elégedve. A munkások, a gyermekek szülei társadalmi munkával építették fel a nemrég felavatott óvodát, ahol a „jövő szakemberei” nőnek, j ! rta: ( Orosz András. Hammel J**sd. BELÜL I GYÁRKAPUN í újságban hírül adjam megyénk dolgozóinak: a nyírbogdányi üzemi munkások töretlen versenykedvvel termelnek, s azt tűztük célul, hogy a minőségi követelmények betartása mellett, takarékoskodva, a költséget csökkentve legalább egy héttel a határidő előtt fejezzük be első negyedévi tervünket. Munkakörülményeink általában megfelelőek. Működik a műszaki kör, ahol a műszakiak továbbképzése folyik. Magasabb iskolába is járnak a műszaki dolgozók. Én például kapcsolótáblakezelői tanfolyamra, járok, és ha január második felében letesz.em a vizsgát, segédelektrikusi képesítőt kapok. Jól működnek a politikái szemináriumok is. — 1959. évi te nmünkben nyolc család részére építtett a vállalat lakóházat a gyárunk közelében. A kultúrház mellé helyezzük az üzemi konyhát,1 s a jelenlegiből szintén kialakítunk néhány lakást. Van sz;ép fürdőnk. A vállalat gondoskodott arról is, hogy a távolról üzembe járó munkásokat gépkocsi szállítsa a munkahelyre és haza. Tóth Árpád üzemi muszc rész, termelési felelős a munká sokat érdeklő tervekről beszél. — Nem mulasztom el, hogy a' komolyan Gyuszika. — Én nem akarok ilyen életet élni, rendes ember akarok lenni! — Gyere, kapsz hegedűt, vagy ha akarsz, kerékgyártó is lehet belőled... L ijárom a nyolc osztályt *'■ és szakmát tanulok — s Gyuszi nem akár aZ anyjával menni. Kéri, vigyék őt vissza a megyasszói gyermekotthonba, ahol sikerrel elvégezte a hat osztályt — s ott akar tovább is tanulni. S amikor a bizottság úgy dönt, hogy Gyúszi visszamegy Megyasszóra, a gyermek arca felragyog. Az asz- szony még próbálkozik, majd leforrázva távozik. L ste indul visszafelé a vonat. ■ Gyúszi, á kis cigánygyerek | beül a fogadóba, olvas. Barna fiírt- • jeit hátfaveti. okos, nyílt, arca \ nagy figyelembe merül. Múlnak az órák. de ő csak hajtja a lapo- 1 kát. Nemsokára indul vissza a ! szeretett, jólismert neúelők, társak | közé —- vissza a becsületes, mu ni ’ kásáié the, ahol rá ii számítana . ahol neki is megvan a helye.:.' GYŐRI ILLÉS GYÖRGY, f S míg a szülők termelnék a ;,kis Lacik, Pistik, Évik és Marikák fa gyári óvodában gondos fel- í ügyelet mellett játszanak. Jó del- ! *uk van a napköziben. Van sók í játék és verset is tanulnak az óvónénitől,
