Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

1959. JANUÁR 6, KEDD KELETMAGYARORSZAG a A száguldó rakéta óriási győzelem Moszkva, (TASZSZ): Anatoli j Blagonravov akadémikus a Kom- szomolszkaja Pravda vasárnapi számában összeveti az amerikai és a szovjet holdrakéta-kisérlete- ket, s ezt írja: „Helytelen lenne lebecsülni, vagy csökkenteni az amerikai tudósok és tervezők űr­A Szovjetunió mindent megtesz a megegyezésért fiz Izvesztyija a genfi háromhatalmi tárgyalások folytatásáról Moszkva. (TASZSZ): Január 5- én Genfben folytatódik az atom­fegyverkísérletek beszüntetésének kérdésével foglalkozó háromhatal­mi értekezlet. M. Mihajlov ebből az alkalomból cikket írt a Iz­vesztyija vasárnapi számában. A cikkíró rámutat, hogy teljes niértékben az ameri­kai és az angol kormánytól függ, hogy sikerrel zárul-e a genfi értekezlet. Felelettel tartoznak a népeknek, megtesznek-e mindent az atom­fegyverkísérletek beszüntetése kérdésének megoldása érdeké­ben. Mihajlov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió mindent megtett MANSFIELD SZENÁTOR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EURÓ­PAI TÁMASZPONTJAIRÓL New York. (MTI): Mansfield demokratapárti szenátor vasárnap televíziós nyilatkozatában kije­lentette, a távírányított lövedékek fejlődése felvetheti a gondolatot, hogy az Egyesült Államok ki­vonja csapatait Európából. Az Egyesült Államok európai tá­maszpontjai veszítenek jelentősé­gükből — mondotta. és megtesz a megegyezésért. Egy­öntetű vélemény szerint azokat az egyenlőre i-ég igen szerény sikereket, amelyeket a genfi érte­kezlet felmutathat, a szovjet kor­mány jóakarata biztosít tta. A genfi értekezlet most olyan sza­kaszba lép, amelyben a tárgyaló feleknek vagy megegyezésre kell jutniok, vagy vállalniok kell a felelősséget a megegyezés meghiú­sításáért. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat... az első negyedév folyamán száz­tíz darab villás burgonyaszedő­gépet készít lengyel exportra, to­vábbá hatvan darab huszonnégy kalapácsos darálógépet, valamint ötszáz darab „kontyos” tetőszer­kezetet készítenek, amellett, hogy az álandóan előadódó javítási munkálatokat is végzik. Átadtak moszkväban A BERLINNEL FOGLALKOZÓ NYUGATNÉMET JEGYZÉKET MOSZKVA, (DPA): Hétfőn dél­előtt Kroll nagykövet Szemjonov helyettes szovjet külügyminiszter­nek átadta a Német Szövetségi Kormány válaszjegyzékét a Szov­jetunió Berlinnel kapcsolatos ja­vaslataira. hajózási munkásságának jelentő­ségét, de úgy . érzem, hogy az Egyesült Államokban a bolygó­közi repülés problémájának meg­oldását hibásan közelítik meg. A Szovjetunióban minden kozmikus kísérlet mindenek­előtt komoly tudományos kí­sérlet. Az Egyesült Államok­ban — úgy érzem — szenzá­cióhajhászás folyik, olyan célokat helyeznek előtérbe, amelyeknek semmi közük a tudo­mányhoz. Az Egyesült Államok­ban a rakétakutatás vezetői egy dologra törekedtek: visszaszerez­ni az elvesztett tekintélyt, meg­győzni a világot az Egyesült Ál­lamok állítólagos műszaki fölé­nyéről, elvonni a közvélemény figyelmét a szovjet tudomány és technika elvitathatatlan sikereiről. A bolygóközi térben száguldó rakéta óriási győzelem, amely méltán sorakozik a szovjet nép sok egyéb győzelme mellé.” &lq^&iL(b%Lkazta.tö siaHsztika A nyíregyházi rádió műsora Hírek. — Tudósítás a tanácsel­nökök tanácskozásairól. — Hall­gatóink javasolják. — 50.000 kh. földön mezőgazdasági üzem Haj- dú-Biharban. — Levél egy barát­nőhöz. — A debreceni Arany Bika szálló zenekara játszik Magyari Imre vezetésével. — Nők műsora. ttelyreigusítús Január 4-i, vasárnapi lapszá­munk második oldalán cikk je­lent meg a nyíregyházi megyei kórház életéről. A cikkbe nyomda- technikai okok miatt sajnálatos hiba csúszott. A második alcím alatti 11. sor értelme helyesen: szemészeti osztályunk ... tények mutatják, hogy a kapita­lista világ válságba jutott. Ame­rikában csökkentették a beruhá­zásokat, csökkent az új megren­delések havi összege — ezzel együtt az ipari termelés. Követ­kezésképpen gyorsan nő a mun­kanélküliség (egy év alatt 3,2 millióról 5,1 millióra) egy év alatt 15 milliárd dollárral csők­ként a munkabérek összege, az emberek kevesebbet tudnak vá­sárolni — tovább kell csökkente­ni az ipari termelést, tovább nő a munkanélküliség. .. stb. .. s a kapitalizmus bekerült az ördögi körbe, amelyből nincs kiút! Te­kintve, hogy Amerika a kapita­lista világ ipari termelésének körülbelül felét adja, az ameri­kai válságjelek, a kapitalizmus hullafoltjai megjelentek más ka­pitalista országok testén is. De talán jobb a helyzet szellemi té­ren? Nagyon szép pavilont állí­tott fel az USA a brüsszeli vi­lágkiállításon. De a benne elhe­lyezett szobroknak nevezett kín- zagyvaságok világosan mutatják a művészet, a szellem haldoklá­sát. Az egyik legtekintélyesebb angol burzsoá lap, a Times Li­terary Supplement nemrégiben egy kihaló állatfajhoz, a kacsa­csőrű emlőshöz hasonlította a mai polgári angol irodalmat... A tudományos elmaradást pedig mindennél jobban példázzák, a szovjet "szputnyikok s az ameri­kai kaputnyikok. \ szovjet emberek „boldog ^ új esztendőt ’’kívántak egy­másnak, a világ valamennyi né­pének és gyönyörű, fenséges új­évi üdvözletként fellőtték a ma­gasba a szovjet holdrakétát. Ennél szebben nem kezdődhe­tett volna meg 1959. Úgy látszik, az 1959-es eszten­dő a béke sorozatos győzelmei­nek esztendeje lesz. Soltész István A karácsony előtti yßpckban hivatalos ügyeimet intézvén felkerestem egyik barátomat köz- ügyeket intéző hivatali helységé­ben. A szívélyes fogadtatás után barátom bemutatott hat munka­társának, — akik éppen a szobá­ban voltak. — A hivatalos idő megkezdése előtt mindenféléről szó esett. Egy- szercsak barátom munkatársai­hoz fordult. — Mii szóltok Mórocz doktor esetéhez? A hat férfi kérdően nézett egy­másra. — Mórocz doktor? — Igen, igen! Mórocz doktor esetéhez! A Keletmagyarország hosszú cikket írt róla a napokban. Nem olvastátok? — Hogy őszinte legyek, én nem szoktam a Keletmagyarorszagot olvasni, — téri ki a válasz elöl az egyik. A többi nagy hümmö- gés közepette vallotta be, hogy ők arra a cikkre nem emlékeznek. Az egész magyarázkodás alatt az volt az érzésem, hogy egyikőjük sem olvassa a helyi lapot. A munkaidő megkezdődött, a munkatársak elvonultak, ki-ki szobájába. Barátom rámkacsin­tott. — Nos mit szólsz hozzá!?... — Hogy őszinte legyek, furcsál- lom, — válaszoltam. — Vajon ho­gyan világosítják fel az esetlege­sen feléjük forduló, tanácsot ké­rő falusi és tanyasi dolgozókat, akiknek kevésbé van módjukban lapot olvasni‘2 — Ha van kedved komám, gye­pe velem! Kíváncsi vagyok, ho­gyan alakul ez az egészen vélet­lenül tudomásomra jutott statisz­tika, D aratom átvezetett egy má- sik szobába, ahol négy kü­lönböző korú nő gépelt. Néhány udvarias, közömbös mondat után feltette a kérdést. Meglepetten néznek fel az írógép mögül. — Én csak a mozik műsorát szoktam elolvasni, — csicseregte egy kis szőke. A többi hallgatott. Tovább mentünk. A harmadik szobában öten voltak. Elhangzott a kérdés. Egyik nő megszólalt. — Igen, igen! Emlékszem a Mó­rocz ügyre. Ugy-e, valami bur­gonya ügybe keveredett? A többi hallgatott. Barátom elnevette magát, s né­hány szóval ismertette az ügyet. — Ugy-e, hogy valamennyire emlékszem, csak annyit összeol­vas az ember, hogy összekevere­dik benne. Az volt az érzésem, restelte be­vallani, hogy nem olvasta. — Jé de ilyet! Ez érdekel, el fogom olvasni! — csapta össze ke­zét egy idősebb hölgy közülük. Elköszöntünk. Tovább mentünk. Két idősebb férfi ült a szobában. Felcsattant barátom kérdése is­mét. Az egyik kérdően nézett vissza rá, a másik hátrafordult, s egy állványról különböző pesti la­pok közül kezdte összeszedni a Keletmagyarorszagot. — Lám, pontosan az a szám hiányzik. Tudod, az egyik is, a másik is elviszi autóútjára, s az autóban felejtik, pedig én el szoktam olvasni. Csak éppen ezt az egyet nem olvastam. De engem is érdekel, mondd el néhány szó­val. — Kíváncsi vagy rá?! — Igen. — Kifúrja-e az oldaladat a kí­váncsiság!? — — Ki! — Akkor nem mondom el, mert szeretnék látni egy kifúrt oldalú kartársat. 1VI evettünk. Hasonló körülmények kö­zött gyűjtöttü!:' össze az ered­ményt. Barátom 32 kartársa közül kettő olvasta el a cikket, — akik rendszeresen olvassák a helyi la-, pót, — három át szokta futni, egy csak a moziműsort nézi, a többi...1, Eltűnődtem. Vajon kik olvassák! a Keletmagyarorszagot? Hiszen a‘ lap nemcsak tudósít, hanem ne­vel is. Hazafelé menet megálltam az újságárus bódéja előtt. Szemlé­lődtem. Abban a pillanatban idő­sebb munkás kérte a helyi lapot. Alig lépett hét-három lépést, be­leolvasott. Megszólítottam. — Bocsánat! Látom, hogy nagy figyelemmel olvas, engedje meg. hogy megkérdezzem, mi a%, ami legjobban érdekli? — Szeretem olvasni a helyi új­ságot, — válaszolta. — Engem kü­lönösen az ipari cikkek érdekel­nek, de azért elolvasom az egész újságot. — Köszönöm! Csak erre voltam kíváncsi. — léptem vissza hogy tovább gyűjtsem a magánszorga­lomból megkezdett „statisztikát". Pár perces további szemlélődésem alatt 17 lap kelt el. Sikerült egy nőt is megkérdeznem, mi érdekli legjobban a lapból. — Minden! A megye és a város minden eseménye. Szívesen olva­som a karcolatokat, tárcákat, de a megjelenő vitacikkek, az asz szonyrovat is kedvenc „cseme­gém^. Most a vasárnapi számok­ban megjelenő „panaszkönyv" ér­dekel a legjobban. Szemlélődésem alatt, — amely ^ mindössze egy órahosszát tartott, — nyolcvanhármán vet­ték meg a helyi lapot és sokan ezek közül alighogy elléptek a. bódétól, belelapoztak. Megnyugodtam. Az előbb a hi­vatalban egészen elkeserített az a tény, hogy sokan azok közül, akik mindennap foglalkoznak a megye lakosságával, ügyes bajos dolgaik­kal, nem tájékozódnak, nem olvasnak újságot. Itt a bódé előtt azonban mégis jóleső érzéssel láttam, hagy vannak akik keresik és szívesen olvassák a Keletmagyarorszagot, és ezek száma nem is kevés. Érdemes volt elgondolkozni ezen a statisztikán. J. D. Újfajta olcsó műszálszövetek kerülnek forgalomba Az ipari termelői árrendszer be­vezetésével egyidőben életbelépett fogyasztói árváltozások kiterjed­nek több ruházati cikkre is. Csök­keni a műszál és a nylon méter­áruk, a szintetikus műszálból kö­tött holmik, fehérneműk, pulóve­rek, harisnyák ára is. A viszkóza és a szintetikus műszál olcsóbb, mint a pamut, illetve a gyapjú, ■noha használati értéke legalább olyan, vagy még jobb is. A textil­gyárak és a kötszövő gyárak fel­készültek arra, hogy a leszállított árucikkekből elegendőt gyártsa­nak, sőt még növelik is a válasz­tékot, mert nagyobb keresletre számítanak. Szintetikus műszálból háromszor annyi kötöttáru készül mint tavaly. Áruk lényegesen csökkent: a plüss nylon pulóverpél­dául 450 forint helyett 286 forint, a balonpulóver 320—340 forint helyett 270 forint. A pamuthoz hasonló műszálszö­veteket gyűrődésmentesen,új szö­véssel és nyomott mintázással bo­csátották ki. A Győri Textilgyár többek között tropikálszerű jófo- gású műszálszövetet készít, amely olcsóbb lesz mint a flanell, noha annál sokkal szebb s jobb. A Ma­gyar Pamutipar az új évben celán műszál pikét, shantungot és ugyanebből az alapanyagból vas­tagabb, szövethez hasonló krepp­szerű, kétoldalt nyomott mintás kelmét gyárt* IVj éhány hónappal a háború ’ befejezése után elbeszélés félét írtam s ebben arról volt szó, hogy egy idegen, messzi égi­testről megérkezik a Földre az Emberséges Ember nagykövete, hogy tárgyalásokat folytasson a nagyhatalmakkal a tartós földi béke megteremtése érdekében. Őszintén szólva azért folyamod­tam marsbéli közvetítőhöz, mert nem igen bíztam abban, hogy e földgolyóbis teremtményei képe­sek lennének nyugton megférni egymás mellett. Túlságosan kö­zel volt hozzánk a háború, ret­tenetes pusztításaival, mintsem teljes legyen a reményünk a tar­tós békéhez, szilárd legyen a hi­tünk az emberiségben..; Ki gondolta volna akkor, eze­lőtt másfél évtizeddel, hogy mégis földi ember lesz az, aki idegen égitestre küldi majd el a béke nagykövetét?! Mert a szovjet holdrakéta a béke nagykövete! A történelem során nála ragyogóbb pályát nem futott be élő, eleven diplo­mata sem. Az újságok arról ír­nak, hogy Jules Verne és Alexej Tolsztoj regényes világűr-hősei­nek álmát váltja manapság va­lóra a szovjet tudomány, amikor utat tör más égitestekre való el­jutásra, amikor az ember biro­dalmát kiterjeszti naprendsze­rünk határáig. En ennél többet mondok. Az egész emberiség ál­mát váltja valóra a szovjet tudo­mány, amikor a béke tábora számára legyőzhetetlen fegyvert ad, amikor a békének oly ra­gyogó csillagát szegezi az égre, amelyet nem homályosíthatnak el gyász-fekete háborús vészfel- legek. Nemcsak az az örömünk, hogy az ember csodálatosat al­kotott, hogy megkezdődött a természet végleges leigázásának korszaka, hanem az a legfőbb örömünk, hogy a béke szovjet fi BÉKE NAGYKÖVETE embere teremti ezt a csodát, -— hogy a béke híveinek kezében van, az a hatalmas erőfölény, amelynek birtokában legyőzzük a természetet. És az emberi ter­mészet gonoszságát is. A történelem a társadalmi törvényszerűség útján ha­lad és nem azt produkálja, amit az amerikai imperializmus kép­viselői, vagy az angol House of Commons háborús konzervativ- jai szeretnének. Ennek követ­keztében a holdrakéta belseje szovjet lobogót és címert visz a világűrbe, és a Lunik rádiójelei úgy hangzanak, mint a béke és a szocializmus győzelmi himnu­sza. Ez igy Van rendjén. Nemcsak világszenzációk mutatják ezt, hanem a mindennapi élet ese­ményei is. Madame Dupont, az átlag francia háziasszony, vagy Mrs. Smiths, az amerikai csa­ládanya gondterhelt arccal ment ki újév után a piacra, mert ott minden drágább lett, s az üzle­tekben is emelkedtek az árak. Viszont Kovácsné örömmel vette tudomásul, hogy olcsóbb lett a zsír, a szalonna, a rétesliszt és sokminden más. (Igaz, hogy a belföldi perzsaszőnyegek ára emelkedett, dehát perzsaszőnye­gek nélkül egyenlőre boldogan lehet élni..) A kapitalizmus sírja felé tántorog, a szocializmus egyre életerősebb, virulóbb, gaz­dagabb lesz — és ma már vilá­gos, hogy egyedül a szocializmus képes megváltani az emberisé­get a társadalmi, gazdasági, er­kölcsi bajoktól, gondoktól, vál­ságoktól és felemelni a közbol­dogság, a csodálatos világosság honába, Tények, letagadhatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents