Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-25 / 21. szám
1959 JAMJAR S3, VASÁRNAP KELETIM AGYA RORSZAG 5 v ----Érdekességek a mezőgazdaság világából + ■ - •• Élősködő növények Az élősködő — és a legtöbb esetben hasmos — rovarokhoz hasonlóan igen szép számmal találunk a növények között is olyanokat, amelyek más növényeken élve, ázok tápanyagait elszívják és ezáltal kárt okoznak a gazdanövénynek. Nálunk legjelentősebb és a mezőgazdasági termelésben nagy kárt okozó az aranka, a szádorgó és a fagyöngy. Mindegyikre jellemző, hogy szívó gyökereit a gazdanövénybe ereszti és annak rovására táplálkozik; ezáltal azok elsorvadnak. A fehér fagyöngy örökzöld, egész életét a fákon élve tölti. Erdei és gyümölcsfákon élősködik, Termése fehér bogyó. A fakin sárga bogyójú, lombhullató. A ragacsos bogyók thagvai a madarak csőrére ragadva terjednek tova és újabb fákon megtapadva csíráznak ki és élősködnek tovább“. A szádorgónak több változata él a dohány, napraforgó, lóhere és lucerna tövén. A látszat az, mintha saját gyökereivel venné fel a táplálékot, mivel a gazdanövény gyökereire telepszik és itt szívja el a tápláló nedveket, s így válnak a kultúrnövények csökkent termésűekké, vagy el is pusztulnak. Védekezés ellenük: mélyen kiirtani a gyökereket és nem szabad hagyni, hogy a szádorgó magot érleljen. Az aranka a herefélék szárán élősködik, tapadó korongjaival szívja el a táplálékot, de megtámadja a lent, paprikát, burgonyát stb. is. Két másodpercenként égj lopás A termeszeknek, ezeknek a hangyákéra hasonló alkatú és „államalkotó” rovaroknak az élete igen szigorú „szabályok” között folyik. Az államalkotó termeszek között munkamegosztás van. A „király” és „királynő” funkciója a termeszállam tagjainak az utánpótlásáról való gondoskodás. Mások a termesz-vár védelmét látják el, míg a legtöbb a táplálékszerzéssel, a boly építésével, a lárvák etetésével van elfoglalva. Némelyik termesz-vár m Orlásvirág eléri az 5—6 méter magasságot is. A fészek belsejében fekszik a mozgásra képtelen, több centiméter nagyságú anya, amelynek feladata a népesség szaporítása. Az anya naponta 30 ezer petét rak le. Két másodpercenként egyet, tíz éves élettartama alatt általában 100 milliót. Az anya által lerakott tojásokat a szorgos munkás-termésaek azonnal a költőkamrákba szállítják. Ilyen szaporaság mellett nem csoda, ha egy-egy termesz-várban több millióan élnek. A meiegégövi fák tövében, a szumátrai őserdőkben néha igen érdekes jelenségeket lehet tapasztalni ; hatalmas, 80—90 centiméter átmérőjű, húsvörös színű virágok hívják fel magukra a figyelmet, s ezek az óriásvirágok minden levélzet nélkül jelennek meg. Rafflésia, ez a csodálat, virágú növény fák gyökerein élősködik, levél és egyéb szervei egészen elcsökevényesedtek. Az egész növény jóformán egyetlen óriási virágból áll. Ennél nagyobb virágot nem ismernek. Se szeri, se száma a sok panasznak Baktalórántházán. A kis iskolásgyermekek szinte minden nap sírva panaszolják szüleiknek, nevelőiknek, hogy este, az iskolából hazamenet . V. Sándor négy tagú fiatalkorú bandája meglesi őket, megveri, elszedi.a. sáljukat, zsebkendőjüket, sőt "a pénzüket is. A rendőrségre egyre gyakrabban -érkeznek a feljelentések nyúl-,, vagy galamblopás, apróbb tolvajlások miatt. Akad olyan is, akinek a kerékpárjáról leszedték a dinamót, másnak a padlásáról elemeitek egy zsák tollat. Kik a tettesek? A rettegett négyes Minden osztály-bán ismerik őket az iskolások. Amikor osztályonként megkérdezzük, hogy kit bántottak eddig, igen sok kar emelkedik magasba. Főleg a lányok panaszkodnak. K. Vera nyolcadik osztályos például elmondja, hogy anyjától vásárlásra kapott pénzt, s éppen a boltba tartott, amikor V. Sándor, L. András, a másik V. Sándor és S. István, a „rettegett négyes” útját állta. Futásnak eredt, de megfogták. L. András megmotozta a zsebébe nyúlt és kiemelte a 350 forintot tartalmazó pénztárcát. Más iskolások elmondják, hogy a „négyes” rendszeresén megzavarja az úttörők őrsi ' gyűléseit, trágár szavakat kiabálnak, s bántalmazzák a kisebbeket. Még az idősebb nevelőkkel is szembe- szállnak. Egy alkalommal például a gyerekek színdarabot próbáltak. A próba végeztével hazafelé indultak, de már ott várt rájuk mind a négy „útonálló”. Beszaladtak a nevelőjükért, Z.-néért, akinek a négy fiú trágár gorombaságokat kiabált. A nevelők és a szülők szerint már tűrhetetlen a négy gyermek garázdálkodása. Rossz példájuk ragadós, fenyegetésekkel és izgalmas „kalandok” ígérgetésével másokat is elrontanak, maguk közé csábítanak. A baktalórántházi tájol megy a szamosbecsi lányoknak. Egyre három fiú is jut. Válogathatnak. Törik is magukat a becsi legények, hogy elnyerhessék a szépnem kegyeit. „Párizsban szép a nyár...” száll a csilingelő nóta a lányok ajkáról. Aztán „Őszi fekete fellegek...”, meg „Juhász legény, szegény juhász legény...” így sorba, fáradhatatlanul. A lányok, Cere Rozi, Rápolti Ica, Dómján Dóri, meg Kati Fóti Erzsi nagy igyekezettel pörgetik az orsót és várják — a legényeket. Nem várattak sokáig magukra. Karikás Miklós, Páti Gyuszi meg a többiek nagy ártatlanul besomfordáltak és lett mindjárt riadalom. A lányok csiklandós, sírás nevetéssel szedték le magukról a sok tollat, amit a fiúk nyakuk közé szórtak. Es micsoda kavarodást okoztak a verebek? A fiúk hozták őket, és eleresztették a szobában. Gyorsan telik az este mókázás közben. Orsó- kapás. van, de a kiváltástól legtöbbször elesnek a fiúk;, a lányok igen rátartiak. Az öregek, Varga Joli nagymamája, meg Erzsi néni, a szomszédból, üldögélnek, hallgatják a fiatalokat és idézgetik a régi időket, amikor még őtőlük is elkapták az orsót a legények. — Mulatósabb, pompásabb ez a fiatalság, mint a mi korunkban volt — állapítják meg az öregek. Csalc ez a nyavalyás mozi ne lenne itt. Nem lehet ezekkel bírni vasárnap. Hogy a templomba mentiének...? Áz ilyen beszédeket persze megmosolyogják «. fiatalok és játszanak, nótáinak tovább. Az este jó arra is, hogy a tanítók meglátogassák a családokat és a gyereknevelés kérdései mellett szót váltsanak egyeb dolgokról is. Három pedagógus van az ötszáz lakost számláló faluban. Mindhárom fiatal és kettő idevalósi: Szeles Tibor igazgató és Szatmári bácsi lánya, Katalin. Kondor Sándor rápolti. Sokszor előfordul esti beszélgetések után, hogy a család elhatározza, elmennek és tanulnak az iskolában egy kis számtant, történelmet, mert bizony esténként a gyerekek „sarokba szorítják” a szülőket, amikor a másnapi feladatok készítése közben segítségüket kérik. Már csak nem maradhatnak szégyenben a gyerek előtt! Az ismeretterjesztő előadásokra sokan eljárnak esténként a becsiek. Legjobb helye az ilyen összejöveteleknek a téesz új kultúrtermében van. A pedagógusok mezőgazdasági és egyéb természettudományos dia-filmeket vetítenek. Ilyen alkalommal 40—50-en népesítik be a helyiséget. Szeretnek tanulni a szamosbecsi emberek. A kocsma este nyolc után már igen gyéren látogatott. Korábban még elmennek a legények megbeszélni a „haditervet”, „meríteni” egy kis bátorságot, a fonókban való udvarláshoz, de később már nyugodtan bezárhatják a boltot. Kellemesebb az orsókapkodás, egy-egy ügyesen megszerzett csók, mint rideg kocsmában való téblá- bolás. öreg este van. A disznótoros házaktól lassan szállingóznak haza a vendégek. A fonóban egyre gyakrabban segít a rádió, amikor a nóta fonala megszakad. A nagymama, meg Erzsi néni is bóbiskolnak már a guzsaly és nyüst fölött, a háziak ötéves Erzsikéje, és a négyéves Ica is elteszi másnapra a „gyönyörüszép” varrást. Szedelözkü- dik a fiatalság. Az „Akácos út, ha végig megyek rajtad én...” már a búcsú akkordjai. A végét már ott kint, a havas utcán, a sziporkázó csillagok alatt dudolgatják, s az összebuvó párok kimondhatatlanul is azt találgatják; holnap hol találkoznak majd? Alszanak a szamosbecsi házak. Magukba zárják az elmúlt nap eseményeit és dédelgetik a holnapot. • • Itt-ott kutya ugat, hírül adja a másiknak, hogy egy késői vendég most tart hazafelé.' Samu András ren nem egyszer látni pénzre kártyázó, verekedő, csúfolódó kiskorúakat. A sok panasz és vád után elhatároztam, hogy felkeresem otthon mind a négy kis „gonosztevőt”, lássam, milyen környezet, milyen okok viszik őket a rossz útra, s hogyan, miképpen lehetne megakadályozni züllésüket. „Az én Bandiban) nem tesz ilye?.. L. Andrist nem találtam otthon, csak a szüleit. Amikor anyjának elmondtam fia tetteit, köztük K. Vera esetét, felháborodva tiltakozott: — Aljas rágalom az egész! Az éri Bandikám nem tesz ilyet... — s körömszakadtáig védi, takargatja a fiát. A szomszédoktól megtudom, hogy ez mindig így történik. Ha apja meg akarja a gyermeket fe- nyíteni, az anya rögtön védelmére kel. Az ő fia nem lehet rossz, mások azok, akik rosszat mondanak róla. S mit lát a gyermek otthon? Az apja juhász, egész nap kint van a legelőn, s már évek óta nem szól a feleségéhez, akivel haragban van. Régebben mindennaposak voltak az összetűzések, viták a házastársak között. Négy gyermekük van, Bandi a legidősebb fiú, az iskolába nem járt rendszeresen, szülei nem törődtek a nevelésével, s miután többször megbukott, a harmadik osztály után kivették az iskolából. Néha segít az apjának, de minden alkalmat megragad a csavargásra. Példájára már öccse is kezd rosszalkodni. Nyugodtan tehetik, hiszen > anyjuk megvédi őket... A kisebbik V. Sándor apja be-, csületes gazdálkodó, öt testvére van, idősebbek, mindegyik becsületes, szorgalmas fiatal. Őt a rossz társaság rántotta magával, s szülei ma sem tudják, hová keveredett. Éppen ezért hitetlenkedve fogadják a panaszokat, s a kis szőke . Sanyi sírvafakad. Az iskolában is rossz tanuló volt, s a hiba ott van,, hogy szülei nem ellenőrzik kellőképpen. Hyúliopás és javrtóintéze! S. Pistiéknél éppen disznóölésre érkeztem. Otthon van éppen Pisti is, meg több kistestvére. Összesen tizen voltak testvérek, de egyikük meghalt. Amikor elmondom a panaszokat, az apja fenyegetőzéssel válaszol: — Tudom én, honnan fúj a szél, s majd teszek is róla... Pedig talán éppen itt kell a bajt keresni. A környéken jól tudják, hogy az apa, önálló kőművesmester, nem veti meg az itókát, sőt bíróság elé is került már idősebbik fiával, Andrással együtt egy biciklitolvajlási ügyben. Akkor Andrást el is ítélték egy esztendei javítóintézetre. Nyilvánvaló, hogy kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem a fiával törődne.. Édesanyja még fordítana gondof a gyermek nevelésére, dehát kilenc gyermek mellett kevés idő jut erre is, különösen akkor, ha nincs kire támaszkodnia. Ha Pisti több jót látna maga körül, s megszabadulna a rossz barátok társaságától, bizonyára megváltozna. A „vezér” az idősebbik V, Sanyi. Nyúllopásért egyszer már egy évet töltött a kalocsai javítóintézetben, s most megint elítélték fel- fügesztett nyolc hónapi börtön- büntetésre, ugyancsák- nyúllopásért. A falu szélén találtam rájuk, ahol édesanyjával, és mostohaapjával él, aki már harmadik férje az anyjának Az anya tehetetlen Jóképű, jólmegtermett fiú Sanyi. Ahogy az ember nyílt arcába néz, nem tételez fel róla annyi nyegleséget és rosszindulatot, ami a hangjából és modorából kitetszik. Mindent tagad. — Miért másztál a szomszéd padlására? — Mászott az isten! — Miért nem mész dolgozni? — Megy a franc! — Látod, édesanyád egész életében gürcölt érted, s most is reggeltől estig mos, takarít a szanatóriumban. Reá nem gondolsz? Hallgat, de úgy látom, nagyon elgondolkodik. Éppen néhány hete történt, hogy az édesanyjától lopott pénzből egy 14 éves falubeli kislányt Pestre szöktetett. Nem mert hazajönni, rendőrök hozták. Anyja sír. — Tehetetlen vagyok... Ügy érzem, kemény kézzel, okos szóval sok mindent el lehetne érni Sanyinál. Érzelemmel, a szívére hatva meg lehet menteni a tisztességes emberi életnek. Hová vezet a négy fiú útja? Ma, még csak kisgyermekeket bántalmaznak és sálat, vagy galambot lopnak. De holnap?... Nincs idő tétovázásra. Azonnal bele kell avatkozni az életükbe, s ha szükséges, az idősebbik Sanyit és Bandit felügyelet alá kell helyezni. Mindegyikükkel meg lehet szerettetni a munkát, a becsületes életet, hiszen még kiskorúak, akikre élénken hat környezetük. Ha rossz hatással van rájuk az a környezet, van mód arra is, hogy onnan elvigyék őket. Bizonyára azonban magát a környezetet is meg lehetne változtatni. Csak egy kis határozottság, emberség, az egész falu összefogása szükséges hozzá. Segítsünk, amíg nem késő... Győri Illés György. Kárpáti József elvtárs tart előadást Nyíregyházáit ? A Szovjetunióból a közelmúltában hazatért Kárpáti József elv- | társ rendkívüli követ és megha- »talmazott miniszter, a vöröske- J reszt főtitkára tart előadást szov- | jetunióbeli tapasztalatairól február 6-án Nyíregyházán. Kárpáti | elvtárs tanulmányozta a Szovjet •Vöröskereszt, valamint a Szovjet Vörös Félhold-társaságok munkáját, melyről a járási főorvosoknak, a nyíregyházi körzeti orvosoknak, a Vöröskereszt járási titkárainak és a meghívott vöröskeresztes aktíváknak számol be a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat székházában. Az előadás iránt -szakmai körökben máris nagy az érdeklődés, A társadalom segítségét kérjük Segítsünk a négy kis „útonállón"
