Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

1959. JANUÁR 23, PÉNTEK tUüLETMAGYARORSZAG 3 Mikojan egy napot Koppenhágában tölt Koppenhága, (TASZSZ): Mint már jelentettük, Mikojan az Egye­sült Államokból hazatérőben csütörtökön Koppenhágába érke­zett. Mikojan egy napot tölt a dán fővárosban, látogatást tesz egy hajógyárban, majd felszólal a dán- szovjet együttműködés fejleszté­sén munkálkodó társaság estjén. Francia lapok Mikojan amerikai útjának mérlegéről Párizs, (MTI): A párizsi polgári sajtó, amely az utóbbi napokban negatívnak igyekezett feltüntetni Mikojan amerikai útjának mérle­gét, most hangot változtatott, ft. párizsi polgári lapok kommen­tárjai szinte egybehangzóan úgy vélik, hogy a német kérdés el­mozdult a holtpontról. A párizsi sajtó valószínűnek tartja, hogy a nyugatiak engedményeket tesz­nek. A degaulleista Combat szerint, ütött az engedmények órája. A lap kommentátora megállapítja, hogy az államszövetség gondola­tát ma nem tartják olyan meg- valósíthatatlannak és elfogadha­tatlannak az amerikai külügymi­nisztériumban, mint két hete. A Combat véleményeltérést feltéte­lez Washington és Bonn között. Argentínában továbbra is feszült a helyzet Buenos Aires, (TASSZ—AFP— AP): Miközben Frondizi elnök Washingtonban tárgyal, az argen­tínai szakszervezetek szerdán este elhatározták, hogy helyi idő sze­rint éjféltől kezdve megszüntetik a négy napon át tartott általános sztrájkot. Szerdán ismét megje­lentek a burzsoá lapok. A La A kubaiak egymilliós tömege tüntetett az új kormány mellett Fidel Castro beszélt a nagygyűlésen Havana (Reuter): A kubaiak csaknem egymilliós tömege vett részt szerdán délután Havanában egy tömegtüntetésen, amelyen támogatásáról biztosította Urrutia elnököt és Fidel Castrót, a forra­dalom "Vezetőjét. A tüntetők fel­vonulása Havana utcáin több mint két óra hosszat tartott. A menet kubai zászlókat és transzparense­ket vitt magával, amelyeknek fel­iratai a bűnösök megbüntetését követelték és tiltakoztak a kül­földi beavatkozás ellen. Az elnöki palota elé felvonuló tömeg éltette FideF (jastrót és for­radalmi dalokat énekelt. Fidel Castro a tömeg előtt másfélórás beszédet mondott. Elutasította az amerikai és a mexikói lapok, és politikusok bírálatát a kubai ki­végzésekről. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban rá- galomhad,járatot folytatnak a kubai forradalom ellen, mert tudják, hogy a kubai kormány kilátásba helyezte a külföl­dieknek adott koncessziók fe­lülvizsgálását. Castro, akinek beszédét a hall­gatóság ünneplésével többször félbeszakította," kijelentette, azért követeli mindenki a há­borús bűnösök megbünteté­sét, mert ez a büntetés igaz­ságos. Hozzátette, hogy csak azokat vég­zik ki, akik gyilkosságokat kö­vettek el. Közölte, hogy kérni fogja az Egyesült Államokat, adja ki a területére menekült háborús bűnösöket. KILŐTTÉK A JUPITER- RAKÉTAT — LEZUHANT AZ ATLAS Cape Canaveral. (REUTER): Az amerikai hadsereg Cape Ca­naveral-! kísérleti telepén kilőt­tek egy Jupiter-rakétát. Ez az első ilyen kísérlet december 13. óta, amikor egy hasonló típusú rakétában majmot lőttek fel a világűrbe. Mint ismeretes, a le­zuhant rakétát és a majmot nem találták meg. A mostani jelenté­sek nem számolnak be róla, va­jon a szerdán fellőtt Jupiter- rakétának van-e élő utasa. A Massachusetts államban lévő Cambridge-i csillagvizsgáló inté­zetbe jelentés érkezett, amely szerint a négytonnás Atlas-raké- tával fellőtt amerikai műhold a Csendes Óceán fölött visszatért a Föld légkörébe és lezuhant. A műhold zuhanását egy amerikai hadihajó figyelte meg. „4 vezetők kölcsönös látogatásai mindenkor hasznosak66 Eisenhotver elnök sajtóértekezlete Washington, (TASZSZ): Eisen­hower elnök szerdai sajtóértekez­letén kijelentette, A. I. Mikojan és az Egyesült Államok vezetői­nek megbeszélései arra irányul­tak, hogy tisztázzák az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcso­lataiban jelenleg fennálló problé­mákat. Hangsúlyozta, hogy ezek a megbeszélések nem te­kinthetők tárgyalásoknak, hanem több nemzetközi kér­déssel kapcsolatban a két or­szág álláspontja kölcsönös megvilágításának. Eisenhower közölte, hogy A. I. Mikojan és az Egyesült Államok vezetői találkozóin nem került sor új javaslatok megtételére. Újságírók kérdéseire válaszol­va Eisenhower megjegyzéseket fűzött A. I. Mikojannak az Egye­sült Államokban tett látogatásá­hoz. Erősen reméli — mondotta a többi között, — hogy A. I. Mikojan világos képet alkot magának az Egyesült Álla­mok álláspontjáról. A lényeges az, — Eisenhower el­nök szavai szerint — hogy az Egyesült Államok megbékélést akar a Szovjetunióval és ésszerű alapokon kész tárgyalásokat foly­tatni, de nem engedi meg, hogy nyomást gyakoroljanak rá. Eisenhower elnök arra a kér­désre válaszolva, hogyan véleke­dik Nixon alenlök Szovjetunió- beli látogatásának lehetőségéről, kijelentette, hogy véleménye szerint a vezetők kölcsönös látogatásai minden­kor hasznosak. Az ilyen látogatások, éppúgy mint az üzleti élet, a tudomány képviselőinek, a szakembereknek látogatásai lehetővé teszik egy­más jobb megértését. Hóra és a Nuustra Pallabra meg­jelenését azonban a hatóságok még nem engedélyezték. Mint a TASZSZ Buenos Aires-i tudósí­tója jelenti, a hatóságok „katonai övezetté" nyilvánították a hűtő­házak környékét és egyes más városnegyedeket. Ugyanakkor tengerészgyalogság szállta meg a La Plata-i olajfinomító műveket. Az ötmillió lakosú Buenos Airesbe újabb és újabb ka­tonai egységek érkeznek, köz­tük lovassági és gyalogsági alakulatok, Entrerios és Cor- rientes tartományból. A La Prensa című lap jelentése szerint a sztrájk idején csupán a Villa Devcto elnevezésű fegyin­tézetbe 250 sztrájkolót szállítot­tak. Habsburg Ottó visszatérése veszélyeztetné Ausztria semlegességét Bécs. (MTI): Az ausztriai Ho-> raklith művek üzemi bizottsága a gyár dolgozóinak nevében távirat­ban szólította fel a bécsi belügy­minisztériumot, hogy semmi kö­rülmények között ne adjon Auszt­riába szóló beutazási engedélyt Habsburg Ottónak. A távirat hang­súlyozza, hogy Habsburg Ottó visz- szatérése az ország semlegességét veszélybe sodorná. Ausztria dolgo­zói nemet mondanak Habsburg Ottó visszatérési szándékára. Disentis. (REUTER): öt svájci munkást eltemetett a lavina. Hár­mat sikerült megmenteni, kettő meghalt. Lapzártakor jelentik: Február elsejétől hajtják végre az egyes egészségügyi dolgozók bérrendezéséi A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány a Földművelés- ügyi Minisztérium előterjesztésé­re határozatot hozott a termelő- szövetkezetek gazdasági megerő­sítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. A Minisztertanács ezután meg­hallgatta és jóváhagyta a Munka­ügyi Minisztérium és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa közös jelentését a munkásvédelem hely­zetéről. A Munkaügyi Miniszté­rium előterjesztésére a kormány jóváhagyta egyes egészségügyi dol­gozók 1959. évi bérügyi intézkedé­seinek irányelveit, s keretszámait. A bérrendezést 1959. február I-től keli végrehajtani, az év 11 hónap­jában összesen körülbelül 124 millió forintos költségkiadással. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyta az Egészségügyi Mi­nisztérium jelentését a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről, az egészségügy területén, majd folyó ügyeket tárgyalt. IDÉN SZÁZEZER CSEHSZLOVÁK DOLGOZÓ TÖLTI szabadságát külföldön Ebben az évben összesen száz­ezer csehszlovák dolgozó tölti majd szabadságát külföldön. Ez 20 ezerrel több, mint 1958-ban. A dolgozók többsége a népi demok­ratikus országokat keresi fel. A Német Demokratikus Köztársa­ságban körülbelül 45 ezer, Bulgá­riában és Romániában csaknem 33 ezer csehszlovák dolgozó üdül majd. Továbbra is szerveznek tár­sas utazásokat Moszkvába és Kiev- be. A TU—104-es repülőgéppel há­rom csoport a Kínai Népköztársa­ságba utazik. Itt az óriás harcsa A rosszkedvűség* és a házasélet A közelmúltban egy házaspár állt a párizsi bíróság előtt. Vál­tak egymástól. Mégpedig azért,, mert a férj mindig Rosszkedvű. A bíróság el is választotta egy­mástól a házasfeleket, egyúttal elvi döntést is hozott, mely sze­rint a férjnek a legrosszabb eset­ben sem szabad heti háromszor- nál többet rosszkedvűnek lenni. Ha ezt képtelen betartani, akkor \ ki lehet mondani a házasság fel­bontását. Ennek a bírói döntés­nek a hírét több újságunk kö­zölte és amint várni lehetett az espressók kerek asztalkáinál sok vitára adott okot. Itt városunk­ban is több társaságban szóba került. Olyan is volt, hogy egy válni vágyó, de a hosszos cere­móniáktól visszariadt férfi iri­gyen. felkiáltott, amikor elolvasta a hírt: — Ej, a'fene a jódolgukat! De akadtak többen, akik a francia jó modor, udvariasság és asszony iránti tisztelet zsákutcá­ba jutását látták benne és meg­döbbenve vették tudomásul: íme a jó modorról híres franciák sem angyalok. Voltak, akik hi­báztattak. A nők többsége a fér­fit, hogy rossz modorú, durva, feleségével szemben nem gyön­géd. A férfiak zöme az asszonyt mondta ki bűnösnek: Szerencse, hogy elválasztották őket, mert nem lehet jó az az asszony, aki ilyen apróság miatt a bíróságra szalad... és ha a férjnek anyagi gondjai voltak? Kevesen látták meg a vitatkozók közzül, hogy a rosszkedvűség ilyen szerepre jut­va túl mutat a házasélet kere­tein és a társadalomra irányítja a figyelmet. Tagadhatatlan, hogy a házas­ság bajjal jár, tehát bosszúság­gal és rosszkedvűséggel is. Hogy azonban a bajszülte rosszkedvű­ség milyen gyakori az már több, mint egyik vagy másik házasfél jellemi szépséghibája, és sokkal jelentősebb jelenség, minthogy egy-két embert lehetne érte hi­báztatni. Akik jobban és köny- nyebbeh élnek általában j.obbke- délyűek, mint azok, akik .min­dennapos kenyérgondban vannak A gondok megfolytják a derűt, . a vígságot és ha nem is teszik az embert haragossá, morgolódó- vá, de gondterhelté ráncolják a homlokot, letörlik az ajakról az önfeledt mosolyt, befelhőzik a derűs csillogásra leghajlamosabb szemeket is. Az ember rosszked­vű lesz. Márpedig a mai Francia­országban bőven van ok bosszú-! ságra, hiszen az algíri háború! ma is sokat felemészt, a munka-! nélküliség is nő, az árak is oly! magasra nőttek, akár de Gaulle,! a frank értéke, a kereset értéke! csökkent. Ha viszont az életkö-! rülmények javulnak, a gondok! fogynak és egyre ritkábban jön a! rosszkedvűség. Mindezeken túl az a tény, hogy ■ egy bíróság válóoknak mondja! ki a roszkedvűséget, a társada-; lom erkölcsi .arculatára is rámu­tat, Milyenek lehetnek az ural­kodó erkölcsi elvek ott, ahol egy enyhe kedély állapot törvényes; bontóok? Milyen fokon állhat a; család- és gyermekvédelem?; Olyanon, amilyet egy tőkés ál- __ Iámtól várni lehet. A francia ;ió-J modor hanyatlása is szoros kap-} csolatban van a társadalmi élet-} tel, mint ahogyan a francia fér-fj jek kedélyállapota sem pusztán! t a férjek egyéniségéből fakad. Ko-, g ze van hozzá az algíri háború- * nak, köze van hozzá De Gaulle politikájának, a fasizálódásnak.! A franciák családi életéi «n • megjósolhatjuk — a jövőben! még nagyobb szerepet kap majd! az a rosszkedvűség, amely De! Gaulle demokráciájában bontó! okká emelkedett. A napokban sokan adtak meg jakil& nem látták, gyönyörködje­ria ászcsárda előtt kifüggesztett' példányban. ■íaS harcsa előtt. Fényképező­,j linkkel is megörökítettük, hogy I (Hammel József felvétele.) Időszerű bökkenőnk Kossuth-szálió tetején ott díszeleg egy írásmű, Felszólít: „Gyújts hulladékot!" — Ugye, milyen stilszerű. Van-e, vagy nincs hallott-étel. — Oldalamat nem fúrja, Csak azt tudnám, hogy a MÉH-vel Mikor lettem pertuba?

Next

/
Thumbnails
Contents