Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

1969. JANUAR 81, SZERDA KEUETM AGY A RORSZ AG 5 Az afrikai konti­nens középső ré­szén elhelyezkedő, mintegy 2,350.000 km2 területű (ha­zánk területénél 25-ször nagyobb), igen gyéren lakott, Magyarország la­kosságát csak ke­véssel felülmúló, 12,300.000 főnyi la­kosú, Belga Kongó óriási természeti kincsekkel rendel­kezik. Belga Kongó adja uránból a ka­pitalista világter­melés 60%-át, gyé­mántból 58%-át, rézből 10%-át; on­es aranytermelése is igen jelentős, de ezeken kívül szá­mottevő mennyi­ségben találhatók meg területén úgy­szólván az összes ásványok és ércek. A Belga Kongót környező országok közül a nyugaton és északon elhe­lyezkedő Kongói Köztársaság és Kö­zépafrikai Köztár­saság, a volt Fran­cia Egyenlítő Afri­ka gyarmataiból aa utóbbi időben vál­tak autonom köztársaságokká, Szudán, amely régebben angol gyarmat volt, már néhány éve független állam és az ország déli Belga IÁoaitró Mikojan külkereskedelmi kérdésekről tárgyalt és sajtóértekezletet tartott hétfőn Washingtonban határainál fekvő Rhodesia és Nyaszaföld a Brit Nemzetközös­ségen belül jelentős autonómiával bír. A Belga Kongóban az utóbbi napokban lejátszódó események arra utalnak, hogy a többi afrikai országhoz hasonlóan Belga Kongó népe is megindult a függetlenség és a felszabadulás felé vezető úton. Mihojan elutazott Washingtonból Washington. (AFP): Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettes kedden dél­után 14.40 órakor Washingtonból New-Yorkba utazott, ahonnan re­pülőgépen még ma elindul Moszk­va felé. A washingtoni vasútállomáson Az atomfegyverkisérletek megszüntetéséről tárgyaló értekezlet ülése Genf. (MTI): Az atomfegyverkí- sérletek megszüntetéséről tárgyaló értekezlet 38. ülése kedden 15 óra­kor kezdődött és 17.20 óráig tar­tott. Az ülésen David Orm Zybore, a brit küldöttség vezetője elnö­költ. Az ülésen az értekezlet elé ter­jesztett okmányokról és az ellen­őrző szervezet személyzetének ösz- szeállításáról tárgyaltak. A legközelebbi ülés szerdán 15 órakor lesz. elutazása előtt Mikojan a követ­kezőket mondotta az újságírók­nak: „Kérem, fejezzék ki hálámat Washington lakosságának és mindazoknak, akikkel az Egyesült Államokban találkoztam, azért az igen meleg fogadtatásért, és ven­dégszeretetért, amelyben engem részesítettek, valamint azért, hogy békét és barátságot kívánnak a Szovjetunióval. Amint hazaérke­zem, közölni fogom vezető szemé­lyiségekkel az amerikai nép leg­jobb kívánságait és békevágyát.” WASHINGTON, (Reuter—AP): A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe­lyettese hétfőn az amerikai kül­ügyminisztériumban Douglas Dil- ionnal, a gazdasági ügyekkel fog­lalkozó államtitkárral tárgyalt a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokról. Délelőtt részt vett az amerikai országos sajtóklub villásreggelijén, s válaszolt a meg­jelentek kérdéseire. Délután a kereskedelmi minisz­tériumban tett látogatást, ahol egy órán át tárgyalt Strauss ame­rikai kereskedelmi miniszterrel. Hétfőn este a washingtoni szov­jet nagykövetség adott búcsúfo- gadást Mikojan tiszteletére, Az NDK válasza a szovjet kormány jegyzékére Berlin, (TASZSZ): Walter Ul­bricht, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese január 19-én fogadta M. G. Pervuhint, a Szov­jetunió berlini nagykövetét és át­adta neki az NDK kormányának válaszjegyzékét a szovjet kor­mány január 10-i jegyzékére és a német békeszerződés szovjet ter­vezetére. Az NDK kormánya jegyzéké­ben megállapítja, hogy a szovjet kormány jegyzéke és békeszerző­dés-tervezete a legpozitívabb vá­lasz arra a jegyzékre, amelyben az NDK kormánya 1958. szeptem­ber 4-én a német békeszerződés előkészítésének megvitatását ja­vasolta a négy nagyhatalomnak. — A szovjet kormány — mondja a jegyzék — ugyanazok­ból az elvekből indul ki, amely elvek a Német Demokratikus Köztársaság kormányát vezérlik. Az NDK fejlődésének menete tel­jes összhangban van a szovjet javaslatban ismertetett elvekkel. A Német Demokratkus Köztár­saság kormánya hangoztatja jegyzékében, hogy a békeszerző­dés megkötésének -magában kell foglalnia a nyugat-berlini meg­szállási rendszer megszüntetését is. Ez a lépés kiküszöbölné az európai feszültség legveszélyesebb gócát és megjavítaná a két né­met állam megértését. Az NDK kormánya a szovjet kormány új kezdeményezésének helyeslésével kijelenti, hogy egyetért a német békeszerződés szovjet tervezetével. Osztatlanul támogatja a szovjet kormány ja­vaslatát, hogy a legrövidebb időn belül hívjanak össze széleskörű békekonferenciát. Egyidejűleg ki­jelenti, hogy kész résztvenni ezen a konferencián, valamint a négy nagyhatalommal e tárgyban folytatandó előzetes megbeszélé­seken. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya — mondja befejezésül a jegyzék — folytatja erőfeszítéseit, hogy az egész né­met népben egységes álláspontot alakítson ki a békeszerződés kér­désében. A megyei tanács ülése 1959. január 27-én, ked.den dél­előtt 10 órakor ülésezik a megyei tanács. A napirend előtt: A végrehajtó bizottság beszámolója a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról és a tanács leg­utóbbi ülése óta végzett munká­járól. A végrehajtó bizottság tagjai­nak eskütétele. Napirendi tervezet: 1. 1959. évi tanácsi terv megállapítása. 2. Munkaprogram megállapítá­sa 1959. évre. 3. A megyei NEB 1959. évi munkatervének jóváhagyása. iBánáti körutazás Románia délnyugati mezőségem terül ei Bánát ősrégi tartománya, A Duna majdnem 150 km-es szaka­szon szeli át ezt a vidéket, mielőtt tovább folytatná útját a Fekete-tenger felé. Ugyancsak a bánáti szakaszon halad át a Duna a Kárpátok hegyláncán és 136 km-es utat tesz meg a hegyek között. A nagy folyó sokezer év alatt vájt medret magának a hegyek között, s ké­sőbb az emberek hajózásra is alkalmassá tették ezt az utat. Bánátnak itt két du­nai kikötője van: Bazias és Orsóvá. Ha ezen a vidéken a Dunától észak felé megyünk, az út a hegyek közé vezet. ‘Ahhoz, hogy a vonat át tudjon haladni a jhegyek között, az embereknek öt alagutat ‘kellett építeniük a sziklák között. A vasút vadregényes vidékeket szel keresz­tül, évszázados bükk- és tölgyfaerdőkkel borított hegyláncok között halad. A he­gyek magasabb részeit boróka és futó­fenyő borítja. A hegyek között az erdőgaz­daságok fűrészeinek zaja visszhangzik. A Coma havasok között, a hasonnevű völgyben terül el Herkules-fürdő a maga kénes és jódos, majdnem 60 fokos gyógy­forrásaival. Már a rómaiak ismerték eze­ket a forrásokat, melyeknek híre még az ország határain túl is messzire eljutott. A bánáti havasok aljában az éghajlat fnelegebb és nedvesebb, mint az ország más részeiben. A kertekben már kora tavasszal orgona virít, az egyébként oly kényes gesztenye bő termést ad, sőt a melegebb éghajlathoz szokott fügefa ter­mése is kiadós. Orsovától egészen Zsom­bolyáig eperfák övezik az utakat, az em­berek összegyűjtik az eperfák leveleit és ■a selyemhernyók millióinak táplálására használják fel. A selyemhernyótenyészet már a XVIII. század első két évtizedében kezdődött el, Olaszországból hozták ide. A selyemhernyótenyészet olyan elterjedte vált, hogy Bánát szolgáltatja ma az ország tisztaseiyem-termelésének majdnem két­harmadát. A selyemgyárak központja Lugos városa. A hegyek és a dombok aljában hatal­mas gyümölcsöskeirtek terülnek el. Bá­nát híres gyümölcstermelő vidék. Erre a tartományra azonban nemcsak a gyümöl­csösök, az eperfák, a patriarhális falvak jellemzőek. Az emberek a föld mélyéből érceket és szenet bányásznak ki. Az első szénbányát 1790-ben nyitották meg Ani- nán. Az Otelul Rosu, Nadrag és Resita üzemekben a bánáti szénből és vasércből öntöttvas és acél születik. Resitá-nak, vagy ahogyan nevezik, a a szén és a vas fellegvárának a története mindössze két évszázadra tekint vissza, de ez a két évszázad nagy eseményekben bővelkedik. Még kétszáz évvel ezelőtt a Birzava folyócska mentén hatalmas erdők terültek el. A környező dombokon és hegyoldalakon pásztorok terelgették juh- nyájaikat, a hegyi ösvényeken erdészek, aranykeresők jártak. Éjszakánként csak a szénégető kemencék tüzei villantak .fel, ugyanis magántermelésben égettek fából szenet. Az első kohókat 1770-ben éoítették fel. Mária Terézia embereket küldött ide hogy azok a Habsburg birodalom hírének és erejének növelésére használják fel a fát, az ércet és a bánáti románok munká­ját. Egész nemzedékek áldozták fel életü­ket azért, hogy Resita megszülessék. A város szívét a nagy kohászati kom­binát képezi. Ezért az egész város együtt él a martinkemencékkel, a kohókkal, a hengerművekkel és a mozdonyokkal. A hatalmas kombinát sohasem pihen. Több nap kell ahhoz, hogy az ember bejárja csarnokait, műhelyeit és üzemen és csak nehezen lehet eligazodni a számtalan vaíúti vágány között, az egyik üzemet a másikkal összekötő hidak és pályák kö­zött. Az emberek élete megelégedett. A gyár falain túl a munkások kényelmes lakásokban laknak, mozik, színházak stb. á lnak rendelkezésükre. A régi szomorú éle*- nyomai lassan eltűnnek. Elhagyjuk Resitát, mögöttünk marad a völgy, amelyben ez a város elterül. Előt­tünk hatalmas síkság bontakozik ki. A bánáti alföldön vagyunk. A végtelen me­zőt most hó fedi, de e takaró alatt rejlik az ország egyik legnagyobb gabonaraktá­ra. Sok helyen gabonatárolók emelked­nek. Kilométereken !• ereszí ül egyetlen mezsgyét sem látni. A tartomány szántó­földjeinek több mint egyhrrmada az ál­ami és szövetkezeti gazdaságok művelése alatt áll. A Bánátban búzán és kukoricán kívül cukorrépát, dohányt és rizst ter­mesztenek. A folyóvizek mentén marhacsordák, ménesek legelésznek, előbbiek és utóbbiak is szebbnél szebb fajállatokból állnak. A baromfitelepeken leghom fajtájú barom­fit tenyésztenek. A bánáti táj egyik jellegzetessége ma a traktor és a kombájn. A mezőgazdasági munkálatokat már sok községben teljes egészében gépekkel végzik el. * A kiterjedt síkság útvonalainak ke­reszteződésénél terül el Temesvár, a tar­tomány fővárosa, amely szép és nagy parkjairól nevezetes. A város központjá­ban, a magas épületek, a különféle intéz-, mények és áruházak között nagy a for­galom. A gyámegyedben szinte végte­len a sok üzem és vállalat láncolata. A városnak több textilgyára, cipőgyára, bú­torgyára és élelmiszeripari üzeme van. Az egyik legnevezetesebb gyára, amelyet a népi hatalom éveiben teljesen újjáépítet­tek, az „Electromotor’*, amely — mint ahogyan a neve is mutatja — villanymo­torokat gyárt. Temesvár ugyanekkor nagy egyetemi központ is. A műszaki egyetemről mind több és több mérnök kerül ki. Az utcák este is tele vannak emberekkel, munká­sok, tisztviselők mennek operába, vagy színházba, megtekintik a román nyelvű Állami Opraház, vagy a temesvári ma­gyar színház, vagy a német színház elő­adásait. , Ha Temesvárt elhagyjuk és észak felé folytatjuk útunkat, a Maros partján elte­rülő Arad városába jutunk. Az elmúlt években ez a város is nagy fejlődésen ment át. A híres aradi textilgyárak és va­gongyár mellett a város ma nagy gép­gyárral is rendelkezik, a „Iosif Ranghet” gépgyárral, melynek esztergagépein büsz­kén olvashatjuk, hogy: „Készült a Ro­mán Népköztársaságban." De nemcsak a város ipari élete változott meg. A kultu­rális átalakulást mutatja a Filharmónia, az Állami Színház. Az ember nem hagyhatja el ezt a vi­déket, mielőtt nem tekinti meg Lipovát és Moneasát, ezt a két üdülőhelyet. Sok ember tanúskodik az itteni források gyó­gyító erejéről. Bánátban az emberek négyféle nyel­ven beszélnek, látogatásunkkor négy féle népviseletet láthatunk, De hiába beszél-' nek más nyelvet az itteni lakosok és hiába öltöznek más és más viseletbe, va­lamennyien, legyenek, románok, magya­rok, szerbek, vagy németek, ugyanazért a célért harcolnak: felépíteni a szocializ­must közös hazájukban, a Román Nép- köztársaságban. — K —

Next

/
Thumbnails
Contents