Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-03 / 2. szám
1559. JANUAR 3, SZOMBAT KELETMAG YAHORSZAG Szilveszter este van. A Csemege boltban nagy a forgalom. Jönnek, mennek, tolakodnak, sietnek a vevők, de azért valamennyien észreveszik, hogy a mindig dús bolt polcai most üresek. Akad ember, aki ettől a látványtól annyira meghökken, hogy megkérdezi: — Már semmijük sines'! — Tessék csak parancsolni, kérem, minaen van... tessék... — biztatja az eladó. A tamáshitű ember azonban kételkedve, csodálkozva megy fel az emeletre és két csomag szódabikarbónát vásárol, pedig csak egy volt szándékában, l.e- feléjövet cigarettából is két dobozzal vesz. Az '.jtóban ismerőssel találkozik. — Mit vettél? — kérdezi a most érkezett. — Szódabikarbónát ás cigarettát. _— És minek ennyi szódabikarbóna, talán pezsgő helyett? — kérdezi csodálkozva az új érkező. — Arra gondoltatp, hogy... — mondja emberünk és az üres polcokra mutat — hiszen látod, hogy már semmi sincs. A társa nevet, nagyon nevet. — Van és lesz! — fe'.eli — Csak leltározni készülnek. — És éppen szilveszterkor? — Igen. — Máskor ez sohse’ volt! — Mos: árleszállítás lesz és elsejétől már az új árakon árul- nak... azért kell nekik most szilveszterkor leltározni. Emberünk megcsóválja a fejét. — Szegények, milyen bosszúság lehet ezt ilyenkor csinálni — pillant egy mellette elhaladó eladóra. Ok sem mindig eladók, olykor vevők is és ezért nekik sem bosszúság, hehe... Tamáshitű emberünk is nevet, de igazában restellik hogy közlékeny ség év el elárulta hirtelenségét. Megpróbálja jóvátenni. — Tudod komám — kezdi — nem is azért... — veszi kézbe a szódabikarbónát — Csak azért vettem kettővel, hogy őszinte legyek, mert megyek az asszonykával szilveszterezni és ott inÉvi 630 millió forinttal lesz több a nyugdíj Mit kell tudni az új nyugdíjtörvényről ? felvilágosításokért. Mi is felkerestük Nagy Károly né elvtársnőt, az SZTK vezetőjét, hogy mondja el, milyen változásokat hózott az új törvény? év kellett a teljes nyugdíjhoz. Most is kaphat ennyi időre is a dolgozó nyugdijat, de törzsnyugdíja annyiszor csökken két százalékkal, ahány esztendő hiányzik a 14 évi szolgálati időhöz. — 1960-ban már 15 évi, 1961-ben 16 évi szolgálati idő kell a teljes nyugdíjhoz, s minden évbén egy- gyel több esztendei szolgálatot kell igazolni a teljes nyugdíjhoz egészen 1970-ig, amikor már 25 évi szolgálati idő lesz szükséges a teljes nyugdíjhoz. A résznyugdíjat bárki megkaphatja, viszont annak összege annyiszor két százalékkal kevesebb lesz, ahány év hiányzik a teljes nyyugdíjhoz szükséges szolgálati időből. — Az a dolgozó, aki például 1929 január 1. óta dolgozott, s átlagkeresete 1600 forintra tehető, törzsnyugdíjként megkapja fizetésének 50 százalékát, azaz 800 forintot. Ehhez kiegészítésül' jár törzsnyugdíjának 30, illetve átlagfizetésének 15 százaléka, azaz 240 forint, tehát nyugdíja összesen 1040 forint. Milyen lényeges változások történtek még? — A régi nyugdijak' összegét is felemelték. A 120 forintos mező- gazdasági járadékot egységesen felemelték 200 forintra, az ipari dolgozók járadékának minirfiúmá pedig legkevesebb 5001 'forint lehet, de ez az összeg nem haladhatja meg a 800 forintot. Azok a régi nyugdíjasok, akik dolgoznak, és munkájukat abbahagyják, szintén megkapták ezt az emelést. Fontos még tudni azoknak a nyugdíjasoknak, akik az 1954-es törvény alapján részesültek eddig nyugdíjban, hogy kapnak majd az Országos Nyugdíj Intézettől egy kérdőívet, melyben a dolgozó nyilatkozik, hogy’ mettől-meddig és hol dolgozott. Ennek alapján emelik mad nyugdíját annyi százalékkal, ahány .évet dolgozott. ■ — Kiknek kedvezett még a törvény? — Felemelték a házastársi pótlékot is 18 forintról 100 forintra. Emelkedett ezenkívül az özvegyi, árvái és szülői nyugdij is. Minek alapján állapítják meg a törzsnyugdíjakat ? — 1959-ben egy év helyett két esztendei átlagkeresetet vesznek ügyfelembe, 1960-ban három, 1961- ben 4, 1962-ben és később pedig öt esztendei átlagkereset alapján állapítja meg az ONyl a törzs- nyugdíjakat. — Az új nyugdíjtörvény milyen mértékben járul az életszínvonal emelkedéséhez? — Az új törvény évente 63Ó millió forintos többletkiadást jelent az államnak, s ugyanennyivel növeli a lakosság a nyugdíjasok jövedelmét. — Van-e még valami közölnivaló? — Szeretnénk megkérni a nyugdíjasokat, hogy felemelési kérelmükkel ne a helyi SZTK-hoz forduljanak, hanem írjanak a következő címre: Országos Nyugdíj Intézet, Budapest, Guszev utca .4, A nyugdíjemelések nagy munkát jelentenek, máról-holnapra nem lehet megoldani mindenkiét. Ezért kérjük, ne türelmetlenkedjenek, a rendes nyugdíját mindenki időben megkapja. ,az emelést pedig pótlólag 1959 január 1-ével. A vállalatokat pedig arra kérjük, hogy’ gondosan őrizzék meg a dolgozók , bérjegyzékeit, hogy a-keresetekből pontosan meg tudjuk állapítani a folyósítandó nyugdíjak összegét. Az új nyugdíjtörvény is bebizonyította, hogy kormányunk va lóra váltja azt, amit igér. Győri Illés György. radt a követelményektől? A városi párt VB határozata ezt az okot a következőkben látja: „...a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták és kommunista csoportok (szakszervezet, tanács, földművesszövetkezet, nötanács, KISZ stb.) nem foglalkoznak rendszeresen a területükön aktívan dolgozó munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek politikai nevelésével, hogy azok egy bizonyos idő múlva önként kérnék felvételüket pártunkba.” A határozat rámutat arra is, hogy nem kielégítő az alapszervezetek vezetőségeinek és a pártbizalmiak munkája sem. Általában a véletlenre bízzák a párt- építésnek ezt a fontos kérdését. Ezért fordul elő, hogy különösebb érdem és politikai előképzettség nélkül egyszerűen csak szimpatizánsokat vesznek fel az esetek jelentős részében. Néhol csökkent a politikai éberség is. Nem ellenőrzik le, hogy a kizárt, vagy kimaradt párttagoknál milyen okok játszottak közre, figyelmen kívül hagyják a kérelmező ellenforradalom alatti magatartását, esetleges büntetett előéletét stb. Mindez súlyos hiba, mert a tapasztalat szerint az ellenség és a karrierista elemek nem mondtak le arról, hogy továbbra is igyekezzenek befér-, kőzni pártunkba cs törekedjenek a pártegység megbontására. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt időben az ellenforradalomban való részvétel, vagy a párt erkölcsét mélyen sértő magatartás (iszákosság, lopás, rossz családi élet stb.) és karrierizmus miatt 84 személyt kellett eltávolítani a nyíregyházi párt- szervezetek soraiból. Hangsúlyozni kell, hogy e fogyatékosságok és hibák nem általánosan jellemzők, de eléggé veszélyesek ahhoz, hogy idejében útját állják a további terjedésüknek és telesen felszámolják őket az éredekelt pártszervezetek. Ezért fontos, hogy a tömegszervezetek kommunistái, kommunista csoportjai megismerjék és megvitassák a városi párt VB határozatát és napirendre tűzzék ezzel kapcsolatos helyi feladataik megvalósítását. A Kisz, Nőtanács, HNF és a Földszöv. kommunTstáinak különösen hálás feladatot jelenthet a tanyabokrokban működő párt- szervezetek patronálása (Felső- badur, örökösföld), illetve létrehozásuk segítése (pl. a Vajda bokorban). A városi párt VB határozata fontos feladattá tette a pártépítő munka tervszerűbb vitelét az üzemi pártvezetőségek — és tegyük hozzá a tsz-pártvezető- ségek — számára is. Szerepeljen ez a kérdés a folyamatos munka alkotórészeként. A tömegszerve- zetekben dolgozó kommunistákat bízzák meg e feladattal és rendszeresen számoltassák be őket a helyzetről, adjanak útmutatást a nehézségek -leküzdésére. Különösen a Gépjavító, Finom- mechanika, Építőipar, Minőségi Ruhaüzem pártszervezeteinek van felelősségteljes teendője a pártépítési munka színvonalának megjavításában, ahol még alig, vagy egyáltalán nem volt tagjelöltfelvétel. Többet kell foglalkozni a már felvett tagjelöltekkel is. Ez úgy a legeredményesebb, ha állandó megbízatást kapnak s ezzel kapcsolatban »rendszeresen beszámolnak a taggyűlésen. A városi párt' VB határozata nagy segítséget nyújt alapszervezeteinek ahhoz, hogy az új esztendő első napjától kezdve behatóbban és éberebben foglalkozzanak a pártépítés kérdéseivel. Elsősorban ne az elvtelen számszerűség hajhászását lássák a tagjelöltfelvételekben,, hanem a munkában kitűnt, népi demokráciánkhoz hűséges dolgozók állandó nevelését, olyan figyelmes közeledést hozzájuk, amelynek eredményeként önként óhajtsanak az élcsapatban harcolni, másokért áldozatot hozni és akik munkájukkal, példás életükkel, erkölcsi magatartásukkal, képzettségükkel, harcosságukkal érdemesekké válnak a párttag megtisztelő címére. ZaJtai Antal. Béla bácsi örökös mozijegye I f ensőséges baráti ünnep- séget rögtönöztek a napokban a Moziüzemi Vállalat egyik szobájában. Amolyan búcsúkoccintásra jöttek, ám az óévvel együtt kedves munkatársuktól is elköszöntek. — Molnár Béla bácsi, a mozigép és a film szerelmese átadta a „stafétabotot”. Nyugdíjba ment, tarsolyában 43 év szolgálata alatt szerzett megannyi emlékkel. A megye első mozijában. 1915-ben ő perdítette meg először az adógép orsóját. Azóta szinte egybefont a közben váltakozó típusú gépekkel, a gépházzal. Régen volt amikor a kémlelő nyíláson át nézte az első filmek idején, mint szökdelnek furcsán a néma alakok a fehér gyöngyvásznan. Nem emlékszik már az első filmre, hiszen akkoriban ném is voltak nagy játékfilmek, gyerekcipőben járt még a mozi, s egy-egy előadás 10—15 kis apró filmből állt. Azóta a szá- guldóan fejlődő technika forradalmi változásokat idézett elő a filmszakmában is. Már múzeumokba kerültek a régi gépek, de ő megismerhette a legmodernebb moziberendezéseket is. Egyik kedves emléke is a közelmúltat idézi és mozigéppel kapcsolatos. Ü.t, külföl- . di vet'tőgépet kapott' 1953-ban a Béke mozi. Ezt, nagyon megszerette és amikor .tavaly, jobban mondva 1957-ben elvitték tőle a kertmoziba, bi- zonv megsíratta „gépbarátját”. Béla bácsi szakmája szerelmese lett, s ilyen szellemben nevelte munkatársait is.. Ami pedig 1 az elválást illeti erről szó sincs. Helyette ugyan Harsányi Antal jelenik meg előadások előtt volt munkahelyén, s a néző észre se veszi, hogy más szempár figyeli a zavartalan előadást a gépházból. De ők már ketten megbeszélték, hogy ezután is sűrűn találkoznak. Dehogy tudna Béli bácsi megválni a gépház zúgó muzsikájától, a filmkockák pergő hangjától. S ha a csigalépcsőn fellátogat régi gépéhez, talán az is kap tőle egy-két simogatást. Molnár Béla nyugdíja 1600 forint köröl mozog, ami biztosítja számára a gondtalan életet. Sokat dolgozott, megérdemli a pihenést. S hogy mégse szakadjon el egészen a megszokott környezettől, arra is módja lesz. A nyugdíjas mozigépész számára minden nyíregyházi moziban örökös tisztelethelyet tartanak fenn.. Ö így mondta a búcsúzó pohárnál. „Fiatal mozigépészek.:, szeressétek ügy munkátokat, a filmet,' s a gépeteket, mint én szerettem. S a vetítésnél úgy vigyázzatok, mintha mindig ott lennék én is a nézőtéren.” (Hammel József.) • v O ni kell... Nekem meg ivás után nagyon égni szokott a gyomrom... — És a szódabikarbónával oltod, mi? — Azzal, különben... pagyon helyes... nagyon helyes... — mondja és kezet nyújt. A barátja utána néz és nevet. ★ Élérkezett az újév. Az esti kirakatokat nézik a járókelők. Soltan hallottak már az árrendezésről és szeretnék tudni, mikor kerülnek kirakatba az új árcédulák és milyen méretű lesz a árcsökkenés. Az Állami Áruháznak van egy kirakata, amelyben már /. nt vannak nz új árcédulák. Nézik vagy harmincán. E"y hang, egy szó, egy megjegyzés nem hallatszik. Kisvártatva jön egy bajuszos bácsi, utána — bizonyosan hozzátartozói — egy másik férfi és két asszony. — Na nézzétek meg. hogy jól mondtam! — mondja, amikor a kirakat elé ér. A másik férfi hümmögve nézi a kirakatot. Pedergeti a bajszát, egy kicsit látszik, hogy kínos neki a dolog. Valami olyasfélét állíthatott, amit itt mindjárt megcáfolnak. A barátja, aki elsőnek érkezett, már mondja is: — Látod, ugye nemcsak a filléres dolgolcat adják olcsóbban... nézd csak, ott van például az a kabát... — mondja, és olyan büszke, mintha ő csinálta volna gz egész árleszállítást. A társa bólogat, majd elneveti magát. — .Azért éppen újévkor csak nem csináltUm volna! — mondja tréfavillantó pillantással. ’ — Miért? — Ak.i újévkor kiad, az egész évben kiad! — feleli a babona szavait idézve. — Akkor jó esztendőnk lesz; mert folyton kapni fogjunk az államtól... A kirakatot bámulok nevetnek, s hogy a nevetéssel megtört a csend, össze sem forrhat mégegy- szer, mert megindul a beszélgetés. Beszélgetnek az egymásnak különben ismeretien emberek... Nagy örömet keltett a nyugdí- asok körében az új nyugdíjtörvény, amely 1959. január elsejével életbelépett. Érdeklődők töwrtrt« vnUnnfn >-v> CtrS <17 Q7 T íí — t Szolgálati idő szerint emelkedik a nyugdíj ! .— Eddig fájó pont volt s ► nyugdíjasok körében, hegy akisnek 20—30 éves szolgálati ideje ►volt, ugyanannyi nyugdíjat ka- Ipott, mint aki csak 10. évet dol- lgozott — mondja. Nagyné elv- [ társnő. — Az új • törvény fel [emelte azok nyugdíját, akik 1929 [január 1-től, vagy későbbi idő- [ponttól dolgoztak. A nyugdíja: [törzsnyugdíjként megkapja fize- f tésének 50 százalékát. Ehhez ki [ egészitésként jár 1929 januái [ 1-től minden igazolt munkába: [töltött év után a törzsnyugdíj : [százaléka. [ — Űj az is a törvényben, hogj f teljes nyugdijat csak az . a dől tgozó kap, akinek legalább 14 esz 1 tendei szolgálata volt. Eddig II A törzsnyiigdíj és a kiegészítések — Hogy van ez a gyakorlatban? — Például ha valakinek 1959- ben csak 10 éve van, törzsnyugdíjként nem a fizetésének 5 százalékát kapja meg, mert ez az összeg csökken nyolc százalékkal. A fennmaradó 42 százalékhoz viszont kiegészítésképpen any- nyiszor 1 százalékos nyugdíjki- egészítést kap, ahány évet ledolgozott. A régi uyugdíjak összegét is felemelték Két pillanatkép as íírrendesésről
