Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-17 / 303. szám

XV. ÉVFOLYAM 303. SZÁM Ára 50 fillér 1958. DECEMBER 17, SZERDA Megtárgyalták a megyénkben felállítandó mezőgazdasági szakiskolák ügyét a községek társadalmi vezetőivel iNagy Sándor elvtárs ismertette a feladatokat Tegnap, kedden délelőtt a me­gyei tanács nagytermében össze­gyűltek azoknak a községeknek a társadalmi vezetői, amelyekben a mezőgazdasági továbbképző szakis­kolák felállítását elhatározták. Resztvettek az ülésen a községek párt és tanácsi képviselői, valamint az iskolaigazgatók. Ar ülést Arató Ferenc elvtárs, a ‘ megyei tanács művelődési osztályának vezetője Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának ágit. prop. osztályvezetője tartott előadást a megjelenteknek. — Valamennyien részesei va­gyunk annak a munkának, — kezdte beszédét, — amelyet dol­gozó népünk a szocializmus épí­tése terén végez. Igen jelentősek azok az eredmények, amelyek az elmúlt 13 év alatt, s az elmúlt két évben születtek. Az ellenforrada­— Amikor mi az ifjúságról be­szélünk megyénkben, a mi me­gyénk mezőgazdasági jellegéből adódóan súllyal a falusi ifjúság­ra, a paraszt ifjúságra gondolunk. A falusi ifjúság problémáját vi­szont feltétlenül össze kell kap­csolni megyénk mezőgazdasági helyzetével, a mezőgazdaság előtt álló feladatokkal. — Pártunk azt a feladatot tűzte a párt és az állami szer­vek elé, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való átté­rés és a mezőgazdasági terme­lés gyorsabb úícmü fejlesztése érdekében a parasztság általá­nos és agrotechnikai művelt­ségének színvonalát, szakmai tudását emeljük. Ezután Nagy Sándor elvtárs a statisztika tükrében mutatott rá, hogy az iskola be nem fejezése rányomta bélyegét a fiatalok fej­lődésére. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a mezőgazdasági szakis­kola végzésével párhuzamosan biztosítani kell az általános iskola nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az iskola és az élet közelállása nap­jainknak mind égetőbb kérdése. Ki­emelte, hogy aL egy főre eső termelés tekintetében meg kell elő: > ünk Nyu­gatot, s hozzátette, hogy ez az idő a szocializmus országaiban nem is olyan messze van már. Jelenlegi oktatási rendszerünk nem tesz ele­get azért, hogy az ifjúságot erre a harcra előkészítse. lommal szemben is megvédtük ezeket az eredményeket. Az ellen­forradalom óta pedig jelentős elő­rehaladás történt. Még nagyon sok további feladat vár ránk s az ifjúságra. — A szocializmus építésének eredménye döntő mértékben függ attól, hogyan készítjük fel ifjúsá­gunkat az e téren reá váró felada­tok végzésére. nyolc osztályát el nem végzettek­nek az iskola teljes befejezését, mivel szakmunkás vizsgákra csak a nyolc általános iskolai végzett­séggel rendelkezők bocsáthatók. — A fiatalokba szocialista tár­sadalom tagjai — folytatta, — azé a társadalomé, amelyben helyzetüket az fogja meghatároz­ni, hogy mennyiben tudják ki­venni részüket a közösségi mun­kából, mennyi értékkel- tudják gazdagítani az egész társadalmat. Ez pedig felkészültségüktől függ. Hogy a kívánt eredményt neve­lési vonatkozásban mielőbb elér­hessük, annak első feltétele, hogy az iskolából kikerült fiatalokat, érdeklődési körüket, életkori sajá­tosságaikat megismerjük, ezt kö­vetően pedig ismertetni kell ve­lük a szocialista erkölcs összete­vőit, eszményképeket kell eléjük állítani, világnézetüket helyes módszerekkel mindinkább mate­rialistává kell tennünk. Középpontba kell állítani az ifjúság nevelését! — Pártunk igen fontos feladat­tá tette számunkra az ifjúság ne­velésének ügyét. Ehhez a megfe­lelő formát meg kell teremteni. E formák megteremtéséhez össze kell fognia a helyi pártszerveze­teknek, állami szervnek, a KISZ. nek, s a munkába bele kell kap­csolódni a nevelőknek is. — A párt megyei végrehajtó bizottságának határozata szerint az ifjúság nevelésének kérdéséta párt, a tanács, és egyéb tömeg­szerv munkájának központjába kell állítani. Fejlettebb technikával az elavult termelési módszerek ellen Beszédének második részében Nagy elvárs utalt arra, hogy az ország földterülete lakosságához viszonyítva nem sok, s ezt növelni nem lehet, csak a terméseredmé­nyek fokozásával, Viszont a mezőgazdaság népgazdasá­gunk egyik döntő termelési területe is, a nemzeti jöve­delem létrehozásában és az ország exportjában közel 40 százalékkal vesz részt, A szomszédos országokhoz vi­szonyítva termelési módsze­rünk elavult, túlhaladott. Ezen csak technikai javításokkal, a szakmai képzettség általános emelésével lehet és kell is segí­teni. — Ezért a mi paraszt fiataljaink számára biztosítani kell a mező­gazdasági szakképesítés megszer­zését, mint ahogyan ez már né­hány szomszédos országban meg is van. Arra kell oktatnunk, nevel­nünk ezeket a fiatalokat, hogy a mezőgazdasági munkában megtalálják életük célját, jö­vőjét. Ezután a szakiskolák felállítá­sának egyes kérdéseiről beszélt, ismertetve a feladatokat, s az is­kolák szervezésének módját. R kulturális élet valamennyi területén emelni kell a tartalmi színvonalat! Ifjúságunk társadalmi helyzete — Ezeknek az iskoláknak a szervezése nemcsak kulturális probléma — mondotta befejezé­sül. — Egész társadalmunk prob­lémája, ezért a legmesszebbmenő segítséget kell nyújtanunk, hogy ,’zzel a párt által meghatározott feladatokat mielőbb egész társa­dalmunk érdekében eredménye­sen megoldhassuk. Ifjúságunk igényli a művelődést A következőkben a jelenlevők mondták el véleményüket, ta­pasztalataikat az ifjúság nevelésé­vel, az új iskolák bevezetésével kapcsolatban. Sokféle szakmai kérdés merült fel és kapott választ, nagyobbrészt szervezeti problémák. De minden felszólalás azt bizonyította, hogy pártunk ismét járható utat talált a fontos, jövőbe vezető úton. Ti- szavasváriban 150 gyermek, és még több szülő jelent meg az ez­zel kapcsolatos értekezleten, és olyan gyermekek is jelentkeztek, akik nem végezték el a nyolc álta­lános iskolát, mert érzik a mű­veltség hiányát. Csupán néhány pe­dagógus jegyezte meg (egymás kö­zött csupán) hogy ezek a tervek szépek, de túl sokat markolnak. Ez az értekezlet is bizonyította azonban, hogy társadalmi veze­tőinkben, és pedagógusaink zö­mében fiatalos lendület él', ha né­pünk ügyéről van szó. Mind pár­tunk, mind a tanács megteremti a lehetőséget az iskoláknak, s ha a községek társadalmi szervei ösz- szefognak, hivatástudó, lelkes pe­dagógusainkkal, szinte máról hol­napra élő valósággá lesz az ifjú­ság nevelésének új, nagyszerű gondolata. Sipkay Barmi. Megnégyszereződött az állami gazdaságokban tanuló dolgozók száma Azt az elvet, hogy a mezőgaz­daságban alapos szakmai felké­szültséggel rendelkező dolgozók vegyenek részt a termelésben, el­sősorban az állami gazdaságok valósítják meg. A fejlődést tükrö­ző számok mutatják, hogy 1957- ben például 331 állami gazdasági dolgozó végzett különféle szak- munkás-tanfolyamot s az idén ez a szám 1315-re az előző évinek négyszeresére emelkedett. Néhány szakterületen október elején indult meg a szervezett oktatás. A gépesítési tantolya- mot 184, a növénytermelésit 258, az állattenyésztésit 126, a gyü­mölcstermelésit 316 és a szőlőter­melési tanfolyamot 120 hallgató­val kezdték meg. Vannak speciális szarvasmarha, sertés, faiskolai és dohánytermelési tanfolyamok is. Nyírlugoson 59 fiatal tanul a téli elméleti oktatás keretében az ipari tanulóképzés mintájára. Ja­nuárban tejgépkezelő, Super-Zetor , és R—S—09-es traktorkezelői tan­folyamok is indulnak. Serényen dolgoznak a kislétai Rákóczi Tsz-ben Mindég akad sürgős munka a kovácsmü- helyben. Nagyon sürget a dohány csomózása és bá­lázása. Ezért, amint az idő engedi, minden ép­kézláb embert a dohány munkáihoz összponto­sítanak. 120 holdas gyümölcsösükben példás a rend Képünkön: bemutató metszést tartanak a szak­emberek. (Hammel felv.) V-ttéf «ff* Itt a téli faápolás ideje

Next

/
Thumbnails
Contents