Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-11 / 289. szám
2 &ELETM AG¥ ARORSZ AG 1958. december 11, csütörtök APRÓPÉNZ POLITIKA PORCS ALMÁN Egy idegen falubeli mondja: — Porcsalma higgyék cl, szerencsés falu! En nem tudom, de amihez a porcsalmaiak hozzányúlnak, az biztosan sikerül. A sárból Is aranyat merítenek. Hogy csinálják.,. T A Tyúkod melletti Porcsalma lassan kibontakozik a zúzmara és a dér fátylából, A kertek tájáról sertésperzselés szaglik, kucsmás fiú lihegve cipel borosflaskát az utcán, apróságok igyekeznek az iskolába. Csinos falu Porcsalma. Szinte nem is falu, hanem mezőváros, tiszta utcáival, gondosan ápolt tágas parkjaival, betonjárdáival, Tényleg igaza van a másf alubelinek ? Porcsalma szerencsés község, külsőre is elsőséget biztosít magának? Van benne valami. Azonban ami Porcsaknán történik, az nem a véletlen, hanem az ittlakó és dolgozó emberek akaratából van. Valójában mi történt Porosaimén? Ami történt és történik megyeszerte, azt pores almai kezdeményezésnek nevezik. Nemrég olyan közös faluépítés, falutisztítás, csinosítás indult itt, amely túlnő a megye határain. A porcsalmaiak ugyanis egységesen összefogtuk a községi pártszervezet és tanács irányításával, új parkokat létesítettek a községben, elültettek 18 ezer facsemetét, lefektettek több mint 6 kilométer hosszúságú járdát, rendbehozták az utaltat, az árkokat, átereszeket, körülkerítették a sportpályát, megjavítottak 170 hold legelőt, s mindent közösen, együttesen. Egy-egy nap 50—60 ember dolgozott a falu építésén a társadalmi munkák értéke majdcsak eléri a 200 ezer forintot. Ezért mintaközsége a csengeri járásnak Porcsalma s ezért akadnak mindennap látogatói a környező községekből, hogy nem másnak, hanem saját szemüknek higyjenek. És a szemüknek hinni kell.;. De hogy is volt csak, hogy kezdődött ? Ha kellemetlen is, de a kezdeti lépéseknél majd csak elcsúsztak néhány köbméter kavicson. Rendbehozták a parkokat, ligeteket a község szívében és a többi nagyobb munkákat is, amikor napirendre került a járdaépítés. Itt torpantak meg ... Miért? A kavics miatt. A tanács vezetői közel 300 köbméter kavicsot rendeltek Sátoraljaújhely mellől, de csali 50 köbméter érkezett meg. Mit te- gyenk? Éppen a Rákóczi utca volt Boron, az emberek már előkészültek lapáttal, csákánnyal, ásóval, álltak volna a betonkeveréshez, de kavics nélkül ez nem megy. Közben a kedvüket is elvette a húzódó kavics ügy, a Rákóczi utcabeliek közül többen kijelentették: — Majd ha lesz kavics, akkor hozzálátunk. Addig mit csináljunk. Törjük kette a járomszeget? Majd ha a tanács szerez kavicsot, lesz járdacsinálás, ha nem...? A proletár negyedben Ez a lemondó kijelentés és hangulat eljutott a távolabbi új településre, az Ady Endre utcaiba is. Ezt az utcát proletámegyed- nek nevezik, mert jórészt kendergyári munkások lakják és néhány parasztcsalád. A proletárnegyedben kilenc kommunista család is él, akik elhatározták, kézbe veszik a járdaépítés gondját. Az egyik este munka után elindult „házalni” Almási István kendergyári párttitkár. Habarics Dánielhez nyitott be először. — Komám baj van ... Almási szépen elsorolta a kőműves Haba- ricsnak mi a helyzet. Csenger- ből lehetne kavicsot szerezni csak sokba kerül a fuvar. Ha beszélnének az emberekkel, meg lehetne csinálni közös munkával és csak néhány forintot kellene összeadni a kavics árára, a többit a szállítást, lepakolást és a járdaépítést közösen megcsinálnák. Habarics Dani először nagyra düllesztette szemét, de apránként megértette a dolgot. Nemcsak azt kívánja a barátja, hogy segítsen „házalni", beszélgetni az emberekkel, hanem kőművest szaktudására is számít. — Jó, rendben van. Veszek ki szabadságot a ktsz-től és hozzáfogunk — ezzel búcsúzott Habarics Dani, azaz csak búcsúzott volna, de ehelyett csatlakozott Almási Istvánhoz és átmentek együttesen a szomszédba, Szabó Zsigmondhoz, majd onnan tovább Cseh Józsefekhez, Csohai Gyu- láékhoz és a többi helyekre. A végén népes társaság járta az utcát, az emberek meghallgatták őket, meghányták, vetették a dolgot és megígérték, nem fog ki rajtuk a munka, a maguk érdekében szívesen segítenek. Többek között bekopogtak Képes Albert bácsihoz is, az 50 év körüli ember gyanakodva fogadta őket: Minek as a járda Pista ? Ráérünk még azzal, majd elintézi a tanács.. 5 Ám Almásiék nem tágítottalt, elmagyarázták, menynyivel kevesebb lesz a bosszúság és mennyivel kevesebb lábbelit kell vásárolni, ha legalább az egyik soron megépitik a betonjárdát. Az öreg nem állt könnyen kötélnek. Végül abba kapaszkodott bele, hogy ott kezdjék őelőtte, akkor segít. Az emberek megnyugtatták, ne féljen, mindenki háza előtt lerakják a járdát, közösen mennek végig, de a munkát az utca elején kell kezdeni, ahol -kevesebb az üres telek, több a ház. Végül az utolsó szava az volt Képes Albert bácsinak: Hátha már annyira sürgős, annyira akarjátok, elmegyek én is, de mindenki ott legyen... így bontakozott ki a járdaépítés a községben az Ady Endre utcai kommunisták mozgolódására. Mi lett utána ? A Nagy uícásiak, ahogy ift nevezik a főutcabelieket — meg megálltak, nézték, hogy még az asszo nyok is Láncos Jenőné,' Borosné és a többiek hordják, keverik a betont még vasárnap is. És az Ady Endre utcaiak járdája' nőttön nőtt, mint a mesebeli köntös. S mennél többen látták a közös ösz- szefogást. annál főbb utca küldöttsége kereste fel a tanács veKiállítás a fehérgyarmati kultárházban j zetőket. És most, már nem úgy kezdték mondóké jukat, hogy segítsen a tanács, hanem segítünk mi, mit kapunk a tanácstól. És az emberek segítettek, a tanács nem győzte anyaggal ellátni a járdaépítőket. Ma 13 kilométer hosz- szű — Csengeríg elérne — a por- csalmai betonjárda. De a járdán kívül nemsokára megépül a tanácsháza, az új iskola, egy három kilométeres vízlevezető csatorna, 2 ezer négyzetméter új betonjárda, tíz hid és még sokminden. S mindez a porosaimat pártszervezet kommunistáinak kezdeményezéséből a helyi politikából, a község gondjainak, bajainak intézéséből. A porcsalmai pártszervezet aprópénzre váltja a párt politikáját s a helyi politika hajtásaiból nemcsak új ruhába öltöztetik Porcsal- mát ,hanem korszerűvé teszik a gazdálkodást, egészségessé és tisztává a községet, városiassá a néhány éve még elmaradott falucskát. Nemcsoda, hogy amihez hozzányúlnak, biztosan sikerül és a sárból is aranyat merítenek. így lehetséges. (Páll G.) Mi lesz az 1959. évi tervben? (Folytatás az 1. oldalról.) kétszeresét biztosítja hosszú- lejáratú hitelek formájában a szövetkezeteknek. fl közlekedés jövő évi terve a tehergépkocsiközlekedés további gyorsabb fejlesztését irányozza elő. A lakosság részére jövőre 3000 személy- gépkocsit hozunk forgalomba I nemzeti jövedelem jövőre mintegy 6.3 százalékkal növekszik és 1.3 százalékkal lesz magasabb, mint a 3 éves terv 1959. évi eredeti előirányzata. A terv a reálbéreknek 2.8 százalékos, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének mintegy 4 százalékos növelését irányozza elő. A terv szerint jelentős mértékben nő a foglalkoztatottság, a szocialista szektor keresőinek száma 84 ezer fővel növekszik. Az 1959. év folyamán megszűnik az ifjúsági és női munkaerők foglalkoztatásának problémája, sőt igen nehéz feladat lesz az A fehérgyarmati járás Magyar Szovjet Baráti Társasága a Hazafias Népfront járási elnökségével együtt képkiállítást rendez a fehérgyarmati járási művelődési házban a Szovjetunió mező- gazdaságának fejlődéséről, az agrotechnika legújabb eredményeiről. A járás községei és termelőszövetkezetei közös látogatást szerveznek a kiállítás megtekintésére, mely december 10-től 17-ig lesz nyitva. A képeken bemutatottakat szakemberek magyarázzák meg a látogatóknak. Lj lakóházak, iskolák, raktárak. üzemépületek örülnek a Megyei Építőipari Vállalatnál annak, hogy előre megkapták az 1959. évi munkák kijelölését. Már most sokkal több munkára kaptak jelzést, mint amennyit ebben az évben végeztek. Mi íog épülni Nyíregyházán ? A Toldi és Arany János utcai lakótelep tovább fejlődik. Befejezik azt a 20 lakásból álló épülettömböt, melynek alapozását nemrég kezdték meg. A szomszédságban 84 lakásos bérházat építenek. A Békeház folytatásaként felépítik a Jókai cs a Dózsa György utca sarki 27 lakásos bérházat, valamint a Kossuth utca elején az Irodaház folytatásaként a 12 lakásos háromemeletes házat. A színházzal szemben lévő telken egy 20 lakásos emeletes házat építenek, a Színház utcán a színház közeié ben pedig ugyancsak egy 20 lakásos bérházat. A Gábor Áron laktanyában befejezik a 14 lakás kialakítását és további 20 lakást alakítanak ki. A Tokaji úton üzemépületet építenek a Városgazdálkodási Vállalatnak, a Simái úton gépcsarnokot a Vízügyi Igazgatóságnak, a Guszevnél 3 millió forint beruházással raktárt építenek a Rövidköt. Nagyker. Vállalatnak. A Debreceni úti Tü- zépteleppel szemben mesterséges megtermékenyítő állomást építenek. A Simái úton ecetraktár for épülni. A Dohányfermentálóbar másfélmillió íprint beruházássá" -íűszaki anyagraktár építése is r á llalat tervébe szerepel. Befe z’k a tanítóképző átalakítás' ••mkélatait. Nagyarányú építkezés a megyében Nemcsak a városban, hanem a .negye járási székhelyein és községeiben is építeni fog a Mérvéi Építőipari Vállalat. Záhonyban befejezik a 20 ikeíház építését es további 30 lakás építését kezdik meg. Ugyanitt éíkezőállon.ást létesítenek a vasutas dolgozók részére. Csengerben ú.i sütőüzem épül. Fehérgyarmaton bővítik a téglagyárat és megkezdik a 30 millió forintba kerülő 269 ágyas kórház építését. — Ugyancsak Fehérgyarmaton zöld- sigrrktárat és a gépállomáson a Megyei Építőipari V. 1959. évi tervében hangárt építenek. Mátészalkán új százvagonos terményraktár épül és tovább építik a gimnáziumot. Vásárosnaményban is építenek egy7 százvagonos terményraktárt, a dohánybeváltóban pedig műszaki anyagraktárt. Kislétán befejezik a Gyermek- otthon átalalakítást, Kállősemjén- ben a Növényvédőállomason a négy lakás építését Tiszadobona két nevelői lakást és Tiszalökön a kéttantermes iskolát. Befejezik a négytantermes iskola és nevelői lakás építését Pócspetriben, Tornyos pálcán, Vásarosnamény- ban és Ajakon. Űj négytantermes iskolát és nevelői lakást építenek Nyírbélteken, Nagyecse- den, Jármi-Paposon, Fehérgyarmaton, Fábiánházán, Penészleken, üköritófülpösön, Tunyogmatol- cson és többek között Tiszavas- variban is. Kisvárdán befejezi a vállalat a Barimfikeltető Állomás építését. Ezeken kívül a vállalat sátoraljaújhelyi főépítésvezetősége mintegy 12 millió forintot kitevő munkát végez Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Orosz Andrác építőipar növekvő munkaerő- szükségletének biztosítása. 1 növekvő vásárió erő alapján az ez évihez képest 6.4 százalékkal nő a belkereskedelmi forgalom. Ezen belül az átlagosnál jobban növekszik az iparcikkek eladása, az élelmiszerforgalmon belül pedig a magasabb tápértékű élelmiszerek aránya. Ruházati cikkekből az ez évi várható teljesítéshez képest 7.8 százalékkal, csokoládéáruból 16.6, tojásból 10.6, tejből 8.9, almából 32.4, déligyümölcsből és gyarmatáruból 27, 250 köbcentis motorkerékpárból 40.5, Mopedből 52.2, televíziós készülékből 132, hűtőszekrényből 140, tetőcserépből 11.8, tetőpalából 31.8, hálószoba-bútorból 40, kombinált szekrényből 62 százalékkal kap többet a kereskedelmi hálózat, mint tavaly. — Textiláruból és más cikkekből is jelentősen nő a választék, lényegesen kevesebb lesz a hiánycikk, bár lesz jövőre is néhány . terület — pl. lakástextil, bútor, ahol az igényeket nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. A tervhez képest megnövekedett nemzeti jövedelemből az életszínvonal tervezett növekedését biztosítva, lehetővé vált a felhalmozási alap növelése 14.7 milliárd forintot fordítunk jövőre beruházásra. A beruházásból 76 százalék jut a termelő, 24 százalék pedig nem termelő beruházásokra. A jövő évben többek között teljes kapacitással üzembe helyezzük a Ti- szapalkonyai Hőerőművet Az 1959. évi terv a lakáshelyzet javítását, a szociális és kulturális színvonal emelését irányozza elő. 1959-ben állami erőből mintegy 13.350, OTP öröklakás-akció keretében pedig 1700 lakás építését irányozzuk elő. A magánlakásépítés segítésére mintegy 620 millió forint hosszú- „ lejáratú kölcsönt biztosít a terV , a bérből és fizetésből élők számára: Ez mintegy 12—13 ezer állami támogatásos családi ház megépítését teszi lehetővé. — A parasztság lakásépítkezéseivel számolva, a terv további, mintegy 12—13 ezer családi ház saját erőből történő építéséhez biztosítja a szükséges építőanyagokat. így' tehát 1959-ben állami és magánerőből összesen mintegy 37— 38 ezer lakás épül. A terv 1200—13Q0 általános iskolai osztályterem építésével szár mól. A kórházakat mintegy 500 ággyal, az orvosi körzetek számát 41-el növeli. Befejeződik a miskolci színház építése, megkezdődik az Erkel Színház korszerűsítése. Győrött folytatjuk íz új szélesvásznú mozi építését. Megalakult a csengeri járási tanács Kedden tartotta alakuló ülé- jét a csengeri járási tanács. A mandátumvizsgáló bizottság munkája ős jelentéstétele befejezése után a Hazafias Népfront járási bizottsága által tett javaslatok alapján megválasztották a végrehajtó bizottságot és az állandó bizottságokat. Mezőgazdasági, pénzügyi és községfejlesztési, művelődési, szociális és egészségügyi, valamint ipari és kereskedelmi állandó bizottságokat választottak a tanácsi munka, valamint a tanács és lakosság közötti kapcsolat további javítása érdekében. A végrehajtó bizottság tagjai egyhangú szavazással választották elnökké Lánczi Jánost, elnök- helyettesekké Papp Endrét és Kocsány Gyulát. A tanácsülést egyenruhás úttörők köszöntötték. „Munkájuk során gondoljanak fánk, úttörődre is“ — kérték az apróságok. A meleghangú köszöntésre válaszolva Lánczi elvtárs ígérte: mindenben segítségükre lesznek az úttörőknek, majd jótanulást kívánva, átvette a virágcsokrot. Ezután került sor a községi tanácsok végrehajtó bizottságai tagjainak jóváhagyásra, végül az elmúlt években eredményes munkát végző járási tanácstagokat emléklappal jutalmazták meg. Lapzártakor érkezett: Teljesítette éves tervét a nagykállói malom Lapzártakor távirat érkezett szerkesztőségünkbe nagykállói feladóktól. íme a szöveg: „örömmel jelentjük, hogy évi tervünket a mai napon, december 10-én teljesítettük. Aláírás: a nagykállói malom dolgozói.” Gratulálunk a húsz nap megta- karításhozl
