Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-05 / 284. szám

193S. DECEMBER 5, PÉNTEK KELETMAGYA R«R«7 AG Önkiszolgáló boltok nyílnak — Fejlesztik a házhoz szállítást ­Bővítik a holt hálózatot Fried Andor elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője nyilatkozott szerkesztő­ségünknek arról, hogy milyen in­tézkedések várhatók a kereske­delem területén a fejlődés érde­kében? — Arra törekszünk, hogy egy- egy területen még jobb legyen a különböző árucikkeket árusító boltok elosztása. E célból feltér­képeztük a jelenlegi bolthálóza­tot és azokon a helyeken, ahol még messzire kell a lakosságnak menni bevásárlások végett, a le­hetőségekhez mérten új boltokat létesítünk. Tekintettel leszünk arra, hogy a külső perifériákon is árusítsanak a boltok tejterméke­ket és zöldségféléket. Meglévő boltjainkat a jövő esztendőben tovább csinosítjuk, berendezéseit felújítjuk, és gondoskodni aka­runk arról, hogy a boltoknak megfelelő raktárul; legyen. — Tovább fejlesztjük főleg a városban, de többek között Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban is a kiszolgálást meggyorsító új módszereket. Mátészalkán két héten belül megnyitjuk az első önkiszol­gáló csemégcboítot, Nyírbá­torban pedig még ebben a hó­napban az önkiválasztó cipő- boltot. Az önkiszolgálás előfeltétele az, hogy a boltban minél több árut helyezhessünk el úgy, hogy a választási igényeket kielégítsük, a vevők elé „tálaljuk” az e adó árukat. A jövő esztendőben Nyíregy­házán is létesítünk önkiszol­gáló boltokat, többek között az Arany János utcai berhá- zaknál. —■ A minisztérium lehetővé tette, hogy a kereskedelmi vál­lalatok fiatalokat foglalkoztathat­nak a vásárlóközönség által tör­tént árumegrendelések hazaszállí­tására. Ezt a módszert is fejlesz­teni kívánjuk. A nyíregyházi Csemegeboltban ez a módszer be­vált, havonta 40—50 ezer forint értékű előre leadott megrendelést szállítanak a megrendelők cí­mére. Azt akarjuk, hogy a vá­sárlóközönség egyre elégedettebb lehessen a szocialista kereskede­lem munkájával. Tavasszal újra megrendezik a megyei borversenyt Tájékoztató a bortermelő gazdáknak termelőszövetkezetek, téeszcsék, szakcsoportok, hegyközségek , ég egyéni termelők figyelmét, hogy jó bortermelési eredmények ese­tén nevezzenek be a második bor­versenyre. A jelentkezéseket a községi ta­nács és a népfront-bizottság ja­vaslata alapján december 31-ig kell bejelenteni a járási tanács mezőgazdasági osztályára. A szervező bizottság — a mi­nőségi bortermelés továbbfejlesz­tése érdekében — a második ver­senyben való részvételből is ki­zárja a direktterrnő fajtákat. Budapestről, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem húsz utolsóéves közgazdász hall­gatója látogatott el megyénkbe, látogatásuk célja volt megismer­kedni közvetlenül néhány mező- gazdasági nagyüzemmel s tanul­mányozni azokban az üzemgaz­dásági kérdéseket. A szabolcs-szatmári állami és gyümölcstermelő nagyüzemei; spe­ciális üzemtani tennivalóiról Nagy Sándor megyei kertészeti felügyelő tartott előadást. A ta­pasztalatgyűjtés végett érkezett hallgatók kétnapos itt-tartózko- dásuk ideje alatt meglátogatták a Nyíregyházi Kertészeti Techni­kum tangazdaságát, a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézetet és a kislétai Rákóczi Termelőszö­vetkezetet. A téli szezon ismeretterjesztő előadásai legfeketébb zuga volt, sokat szen­vedett a háborútól, ,és az embe­rekben nyomot hagyták az évek. Innen adódott, hogy kicsit félve és bizonytalanul fogtak új életük megalapozásához. Olykor hibák is gátolták őket, és olykor híjával volt a legfontosabb: az őszinte szó... — Más pennával írnak mosta­nában — ínagyarázta a fejkendős Oláh néni, tarpai özvegy asszony. Kétségtelen, igaza van Oláh né­ninek. más pennával írnak már Tarpán, és a nagy választás — ábogy itt nevezték megadta a jelt Esze Tamás unokáinak sorako zóra. A tarpaiak: parasztok, kő- bányászok, fuvarosok, iparosok, ér­telmiségiek megmutatták: igenis kuruc vér folyik bennük, tudják hova tartoznak, s a népfront je­löltjére szavaztak egytől egyig. — És ami akkor elkezdődött, az tovább folyik — mondja toll­ba rövid beszélgetés alkalmával Bácsi Péter a tarpai népfront-bi­zottság idős elnöke. sze Tamás elgondolásait. *J álmait valósítja meg a Népfront. Azt akarja, amit Esze Tamás és Rákóczi, hogy elége­detten éljen, a r.ép a maga ere­jéből, emberségéből. Tetszik ez u tarpaiaknak? De még mennyire.. Példa rá a községi kultúrház, amelyben valamennyiük verej­téke benne van. A Népfront ve­zetésével közösen építik a kultúra palotáját. Tarpa sem akar lema­radni a többi .beregi fámtól. És az nem igaz, hogy itt bárki ellen­sége lenne önmagának. Ki is el­lenkezne a Népfront javaslatá­val, hogy levezetik a sok bosszú­ságot okozó belvizeket, és rendbe­hozzák a csatornákat, mert egy- egy nagyobb esőzéskor még a la­kóházak is veszélyben vannak. Kinek jutna eszébe kivonni ma­gát a közös munkából, amely va­lamennyiük érdeke. A Népfront több érdekes elgondolást akar megoldani a község dolgozóival. I átszatra alig más Tarpa, L mint "c többi sárzsámo- lyon ülő beregi falu. ' Mégis van benne valami utánozhatatlanul tarpai. Mindjárt szembetűnik ,a sok boltíves kapu, a szorosan egy - másbakaroló házacska, a tégla­köntösbe bújtatott iskola, a széles kövesutak, a felbőkre pillantó kultúrház, s lépten-nycmon ta­lálkozunk a régebbi idők marad­ványával, az omladozó taposó­malommal, Esze Tamás kuruc ge­nerális emlékeivel, Bájcsy-Zsi- linszky Endre sírjával., A falj mellett áll őrt a tarpai hegy, ahol tompa robbanás visszhang­zik, a föld belsejében dolgoznál; a kőbányászok. A sajátos tarpai vonás persze nem is a község külső, panorámá­jában, Iranern a tarpai magyarok­ban keresendő. Mert á tarpái em­ber masabb, mint a többi beregi. Az egész falu tulajdonképpen egy nagy család, mindenki rokona mindenkinek és szinte valameny- nyién Esze Tamásnak, Ha meg­állítunk valakit' a bemutatkozás után, nem marad el a megjegy­zés: — Én tarpai kuruc-vagyok... Alig néhány éve. még némelyek azt hitték, a iabaneverő ősök iva­déka cöak a szájával kuruc, kút lömben egész más Ver csörgődé, zik benne, hisz . még sgját magá­nak sem akar jót. Persze, akik így elmarasztalták a tarpaiakat, azok aligha * Ismerték őket. És még nagyobb baj. hogy' nem is törekedtek megismerni hétköz­napjait, gondjait, bajait. Lehet-e csodálkozni, hogy egy kicsi’ ma­gára , maradt a> tappai nép, írem látott túl a község határán ás az ősöktől való származást emlegetve éltéka maguk különös, fásult. hétköznapjait. V itathatatlan. kapott a köz­’ ség a népi demokráciáról sármentes utat, iskolát, korszerű boltokat, cs ki tudja még mi mindent. Ezt nem is vettéx rossz néven a , tarpaiak, de valahogy mégsem vették kézbe, a saját.sor­sukat, jövőjük égyehgetéset úgy ízig-vérig kuruc módra. Talán azért is, hogy a vezetők és a já­rás segíteni akarói kevesen igye­keztek közelférkőzni e különösnek vélt emberekhez, megérteni, ne1 vélni, bátorítani őket. Sót, miha­mar arról is megfeledkeztek, hogy a múltban Tarpa a sötét Bereg Elbírálják az irodalmi palyazatoKat teszik as öregkort * * A BIOLÓGUS NAPOK TANULSÄGAI radványait, amelyet a Bükk hegy- jég keleti részén, Csérépfalva ha­tárában . lévő Súbalyuk bar.ang- Dan 1932-ben lefolytatott ásatás- sor . találtak. A szövettani kutatások leg­újabb .eredményeiről dr. Pósalaky Zoltán hisztokémilius, az MTA Kí­sérleti Orvostudományi Kutató- intézet tudományos, kutatója tar­tott színvonalas előadást. Az élni vágyó ember az öre­gedés problémáját is szorgalma­san kutatta, s a kérdés megoldá­sával Cicerótól, Sanecától és Aris- totslestől ’ kezdve csaknem min­den nagyobb bölcselő, természet- tudós és orvos megpróbálkpzott. Legújabban nemzetközi értekez­Faluesteket rendeznek nemsokára, melyen megismerik a tarpaiak a munkájukhoz segítséget jelentő mezőgazdasági szakismereteket, tájékozódnak egy-egy fontosabb rendeletről... Az is tervük, hogy a cigánygyerekek részére eigánv- iskolát építenek, hogy ne kelljen messziről, a falu túlsó széléről járni a cigánygyerekeknek. Meg is oldhatóba kő nem kerül pénzbe — itt bányásszák —, a vályogot pedig kivetik a cigány-szülők. 1 lyen emberek a tarpaiak, 1 ha megértik és segítik őket, hogy végleg elfelejtsék a múlt minden átkát. Bizonyrájuk fér a segítség, a kultúra, a mű­velődés. A múlt évben egy olva­sója volt a községi könyvtárnak, az idén negyvennél is több és minden héten belép valaki az olvasók táborába. De még ez is kevés egy 5—6 ezer lelkes köz­ségben. Jó lenne, ha a Hazafias Népfront, a községi pártszervezet és tantes­tület hasznos, tanulságos ismeret­terjesztő előadásokat kezdemé­nyezne a téli estéken, főleg ter­mészettudományi, orvosi, vagy az embereket leginkább érdeklő té­mákról. Hasznosak lennének az utcánkénti nipironfestek is, ahol rendszeresen szót értenének a vezetők a faluval, kikérnék az emberek véleményét. A korszerű mezőgazdálkodás megismertetését sem felejtheti ki terveiből a Népfront, mert csak úgy erősöd­het a már működő méhész szak­csoport, úgy alakul meg a hegy­község, és úgy ismerik meg a tar­paiak a nagyüzemi gazdálkodás fortélyait, Nem árt, ha a Haza­fias Népfront tovább ápolja a szomszédos községekkel a barát­tal, közös falutalálkozókat, teN melasz övetkezeti látogatásokai, összejöveteleket rendeznek. * tarpai kurucok tehát so rakozót fújtak, a helyi Népfront-bizottságon es a párt- szervezeten múlik, hogyan veze­tik csatára Esze Tamás un ok áii. Páll Géza Csak szót kell érteni . . ! Egyetemisták a mezőgazdaságban Az idén először rendezlek bor versenyt Szabolcs-Szatmúr me­gyében. A versenyben előtérb« kerültek azok a termelők, akii: valóban nagy gonddal, hozzáér­téssel kezelték boraikul Az ide vetélkedés utat nyitott a meg ve borkultúra fejlődése előtt. A megyei tanács mezőgaz las -v gi osztálya és a Hazafias Nép front mezőgazdasági bizottsági elhatározta, hogy meghirdeti i második megyei borversenyt ainit 1959 tavaszán rendezne! meg. Felhívják a bortermelő ál­lami-, kísérleti-, és célgazdaságok TIT de az előadók saját magul választotta témát is feldolgozhat nak ezenkívül. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Szabolcs-Szatmár me- gyei szervezete a napokban szer- j ződéseket köt különböző vállala-í tokkal, üzemekkel, tsz-ekkel. A1 szerződésekben vállalatok és in-1 tézmények ismeretterjesztő elő-J adásokat kötnek le a TIT-nél. Aí társulat szervezete több minti kétszáz előadástémát sorolt fel,l mintegy 13 csoportba osztva eze-J két és*innen választhatják ki aj megfelelőket. Hogy csak néhányat « említsünk: politikai, jogi és ál-J lamtudományi, történelmi, művé-« szettörtáneti, egészségügyi elő-« adások lehetőségét biztosítja a? Bővül a géppark ] A Vencsellői Gépállomáson 1949- J ben mindössze 5 szántó cs egyi darab szállító traktor volt csupán,- valamint 8 darab traktoreke. —\ Jelenleg 46 erőgép, 10 aratógép,"' 36 cséplő. IC ve tógép, 44 traktor­eke, 22 kultivátorí 8 burgonya- í szedő és ásógép. 3 burgonyavető -j gép, 3 fűkasza, 3 rendsodró, egyí négyzetbe vető gép, 8 herefejtő, 5 silótöltőgép, 8 műtrágyaszóró ésJ 2 szelektor van a gépállomáson* a termelőszövetkezetek és egyéni-; loa nnlnnTr', nrri*n£rr?. 1 Eredményes a magyarországi ősember kutatás Szénné. tehermentessé A Tudományos Ismeretterjesztő Xársuiat Szabolcs-Szatmár me. ’yei szervezetének biológiai szak- asztálya igen értékes e öadásso- rozatet tartóit, amely egyben a biológus tanárok, orvosok tovább­képzését, de. ugyanakkor minden érdek’ődonek világnézeti nevelé­sét, valamirt a természettudo­mányban folyó legújabb kutatási eredmények megismerését szol­gálta. A magyarországi ősembc-rku- tatásról dr. Maian Mihály egye­temi tanár, a budapesti Termő szét tudományi Múzeum munka­társa tartott előadást. Részletesei ismertette legértékesebb leletün­ket. a neanderláii embernek a ma eteken vitatták meg a kérdést és nsgalaku.t a Nemzetközi G-r- mtológiái Társaság, amely az iregség kérdésével íog-aKsozik. Igen érdekesen vetítéssel .ismer­etté .az idivenat-kozó. eredménye­iét, és fe’adatokat. azt, hegy negállapítsál; az ember általános ileckorát s az elöregedés élettani :ünetcit és alaki elváltozásait. Rámutatott arra, hogy a szccia- isla társadalomban miként gon- loskodnak az öregkor tehérmen- .esítéeéről, hogy az öregkorral járó biológiai állapotot széppé, is emberségessé tegyék. Dr, MargHics Gyulán?, a biológiai szakosztály e'nöke. A Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár irodalmi pályázatára beérkezett munkák elbírálása hétfőn megkezdődött. A pályá­zatra igen sokan küldték, el az írásaikat, s minden kategóriában szépszámú mű várja az elbírálást. A Móricz Zsigmond könyvtár ve­zetői, s zsűri tagjai jelenleg még , mitiaössze annyit ár ulták el, hogy I tehetséges író emberek élnek a I megyében, az derült ki az eddigi ! olvasások közben. A pályázati > munkák elbírálása most decem- tber 13-ig megtörténik és azered­> ményt ugyanekkor nyilvánosság­► ra is hozzák. ► , ..........— ► Géppel szórjál* I« műtrágyát ► A, nagycst.rkaszi Új Élet TSZ- [bt.i nagy becsülete van a'mútrá- fgyának. A cukorrépa-í oldj ükön ► már elvégezték az aiaptrágya ki­szórását. A minap Magyar-And- | rás zctoros műtrágyaszórógéppel | SO mázsát szórt ki a tavaszi árpa t alá. A műtrágy aszórógép után a [traktor jár és jó mélyen leiov­► gat ja a talajt. b . a övőre is kiakarják használnia t 3004-ss adta kedvezményeket. Eb- E ben az esztendőben is majdnem 150.000 forint árengedményben ré- | szesültek a műtrágyanormák túl- [ teljesítése után, hát még a tér- [ méstöbblet mennyi lehet, ami a, műlrágyaszórásból ered

Next

/
Thumbnails
Contents