Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-31 / 312. szám

KELETMAGTAKORSzAG 1935. DECEMBER 31, SZERDA HIKE ;< Esküt tettek a nyíregyházi katonák 1958. december 31, szerda. Szilveszter vezetői részére a Móricz Zsig- mond Művelődési Házban tovább­képző előadást rendeznek. Az elő­adást Turóczi György, a Debre­ceni Csokonai Színház rendezője tartja, előadását Dobozi Imre: Szélvihar című drámájának a helyszínen történő rendezésével illusztrálja. Közreműködnek a Móricz Zsigmond Művelődési Ház színjátszói is. TEAKIFLIT GYÁRTANAK NYÍRBÁTORBAN Vajjal, tojással és cukorral fi­nom teakiflit sütnek a nyírbátori Sütőipari Vállalatnál. Egy-egy darab nyolc grammnyi. Egy kiló 24 forintba kerül belőle. Már több mázsát sütött a vállalat és 15 dekás mennyiségenként celo­fánba csomagolva 3.60 forintért hozzák forgalomba. BUDAPESTEN VOLTAK AZ ASZTALOS ÉS CIPÉSZ TANU­LÓK A nyíregyházi Helyiipari Iskola asztalos- és cipész tanulói két napos tanulmányúton voltak Bu­dapesten. A cipészek ez XJjpesti Táncsics Bőrgyárban és a Duna Cipőgyárban voltak, az asztalo­sok pedig budapesti bútorgyárak­ban, és funérgyárban ahol meg­tekintették a runy üzemi módszer­rel történő termelést. Kedden tóg­áéi sok élménnyel és tanulsággal érkeztek haza Nyíregyházára. AZ IBUSZ FELHÍVÁSA AZ UTAZÓKÖZÖNSÉGÉHEZ Az IBUSZ nyíregyházi fiókja ér­tesíti ügyfeleit, hogy az évvégi leltározás miatt f. hó 31-én szer­dán 8 órától 15 óráig tart nyit­Unnepi díszbe öltözött a nyír­egyházi Damjanich-laktanya. Vö­rös és nemzeti színű zászlók sze­géi; ezték a szépen előkészített laktanyaudvart. A katonák arca lángban égéit az izgalomtól és a decemberi csípős hidegtől. A kora reggeli órákban már d'sz- be öltözött az egész személyi állo­mány és megkezdődött a látoga­tók érkezése. Majdnem minden második katonához érkezeit láto­gató, szülő, testvér, feleség, meny­asszony. Nagy volt az öröm és az izgalom. Pontban 10 órakor a honvéd- zenekar jelezte Lakó tiszt elv- társ, parancsnok érkezését, amit a jelentésadás követett. Ez idő alatt a díszemelvényen megjelen­tek a meghívott vendégek is. Az eskün résztvett Benkei András elvtárs, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei első titkára, Bíró László elvtárs, a városi tanács elnöke, Valkó elvtárs, az MHS megyei elnökhelyettese, valamint a társadalmi és állami szervek képviselői. Lakó tiszt elvtárs üdvözlő sza­vai után hangoztatta a katonai eskü jelentőségét és szerepét, majd méllatta az 191D-es vörös-* katonák, a II. világháború hőg partizánjainak, az ellenforrada­lom ellen harcoló hősöknek bá—, tor, önfeláldozó tetteit, akik az! eskü szellemében cselekedtek. Ezután Fazekas honvéd kért enged ily t a válaszbeszéd meg­adására, majd az egyik szülő kö­szönetét fejezte ki a parancs- nc.kságnak a meleg fogadtatásért1 és gyermekeiknek neveléséért. Az események gyorsan pereg-*] teli az ifjú katonák egyenkintj olvasták és írták alá az eskü szó-1 vegét szüleik, feleségeik jelenlé­tében. A jólsikerült díszmenet alatt a, fegyvereken az eső cseppjei, a szülők szemében örömkönny csil­logott, mert az eskü idején még jobban összeforrt a dolgozó népi a hadsereggel. A díszebéden Benkei elvtársi mondott pohárköszöntőt és az1 esküt tett katonáknak sok si­kert, erőt és egészséget kívánt, és jó szórakozást a kimenőn, ame­lyet a fiatal harcosok először vettek igénybe bevonulásuk óta. Trunkos József hdgy,: Kuli úrélet Szál mérésekén A fehérgyarmati járás második legjelentősebb községében, Szat- márcsskén a téli idők beköszönté­sével egyidejűleg a kulturális élet is új fejlődésnek indult. A megyei hírnévre szert tett híres énekkar új számokat tanult be, — többek között népdalfeldol- gazásokat, valamint híres forra­dalmi dalokat — melyekkel önál­ló műsoros esten kívánnak szere­pelni. Lakatos József pedagógus — az éneklcar vezetője — saját gyűjtéséből, valamint helyi vonat­kozású népdalokat tanít be. A KISZ-szervezet színjátszócso­portja Kisfalud£ „Csalódások” c. színművét tanulta be, mellyel a szilveszteri műsorra készülnek. A darab betanítását Komár Endróné pedagógus vállalta. A színjátszócsoport terveiben szerepel az az elgondolás, hogy a darab sikere esetén a környező , falvakba is ellátogathatnak. J ó 1 mulafíunk Két vidám színházi estről A modern fösvény, kissé más megvilágításban. Így is lehetne nevezni: a pénz, a vagyon ko­médiája: a „Fukar örökös”. Ro­ger Martin du Gard három sze­replő köré kerít cselekményt, akik közül az egyik kettős szere­pet játszik. Haldoklik a francia paraszt, meg is hal, úgy, hogy mindenesére, a nyelves, dolgos, de önző középkorú lányra nem hágj- semmit. Ez a képzeletbeli örökös vívja meg harcát aztán a haldoklóval, majd az annak he­lyébe lépő öccsével az öröksé­gért, amit a kapzsiság végül is kiüt a kezéből. Tehetséges színészek, jó rendezés Három szereplő a színpadon, közülük kettő bejön a felvonás elején, és ott van végig. Es még­sem unalmas, sőt! A kacagtató je­lenetek egész sora bukfencezik a színpadon, egy halott társaságá­ban, egy hálósipka csüngő bojtja mellett. És ez nemcsak az író ér­deme, hanem a tehetséges színé­szeké, a Déryné Színház igényes társulatáé, a nagyszerű rende­zésé, amely ki tudott használni minden lehetőséget arra, hogy nevetségessé tegye az emberi gyengeségeket, a vagyon utáni rajongást, a számító kapzsisá­got. a ravasz önzést, és a pénzhaj­szába süllyedt emberek megany- nyi rossz vonását. Derecskéi Pál kettős alakítása a testvérek sze­repében, Czéh Gitta örököse, Erős Pál jegyzője egyformán ki­tűnő — hányféle szint, változást kellett képviselniük, hogy a da­rabot pergőnek, önfeledten mu­latságosnak találjuk! Mert an­nak találtuk, bizonykodott a sok kacagás, nyíitszíni taps. Az üreg, kehes, haldokló paraszt, halálán is fukar, rosszindulatú, s az öre­gedő, de még fiatalos féltestvéré, az adósságokba keveredett, iszo­gató, könnyelmű, gyáva, de me­rész iparos egy színpadi szerep: ezt vállalta Derecskéi Pál, s még ennél is többet adott. Czéh Gitta furfangja, ömlengő kedvessége, körömszakadtig harca, taktikázó fecsegése, őszinte dühe, máko- nyos magakelletése mind-mind a játék java. S a buta, részeges jegyző kacagásba fuló figurája: Erős Pál, a színész dicsérete. A miskolciak sikere Mulatságban egy cseppet sem maradt el Gabriela Zapolszka vígjátéka: „Dulszka asszony er­kölcse” a „Furfangos örökös” mellett. Kispolgárok, a lengyel vidéki városka 1910-es éveiben. De lehetne magyar is, lehetne más is, kispolgárok, ez a lényeg. Ez az álszent erkölcsösség, a más alatti romlottság, a képmu­tató, külsőségeket kereső szenny az, amit a darab kipellengérez, főként Dulszka asszony szemé­lyében. Nádassy Anna állította elénk ezt a kívül-belül szennyes „úri- nőt” oly hűséggel, ami nagy ön­megtagadást kívánt, és éppen ezért — túlzásaival együtt — ta­lán a legjobb alakítása volt az estnek. lompos, .dagadtlábú, ro­hanó, fölszínes, romlottságában is kicsinyes ez a Dulszkáné, * család réme, és mégis elismert uralkodója. Nem benne van a nagyratermettség: a család gyenge, kényelmes, megalkuvó, és... és ugyancsak romlott. Zbysek, az „úrfi” ugj'an felis­meri, hogy undorító a kör, de végtére ezt szereti, hiába rug- dalózik ellene. Csiszár András alakítja ezt, színesen, mérték­tartással, pontosan tudja, hol a határ, ahol a vígjátéki figurából tragikus hőssé válna — hiszen erre is módot nyújtana a darab, s ő megmarad egy sokrétű víg­játéki figurának. Júlia szerepé­ben Fodor Teri a romlottság leg­kifinomultabb formáját képvi­seli, a vonzó, kikapós szépasz- szonv diplomatikus gonoszságát. Téby Katalin (Méla szerepében) Csanády Ila (a mosónő), Vargha Irén (Hanka) és Vass Mária (Henriette) mind színvonalas já­tékot nyújtottak. Meggyőző volt, de szerepe szerint kissé szürke maga Dulszka. (Sárközi Sándor alakította.) Hadd emeljük ki még a jelme­zek közül Dulszka asszony „há­zi” gönceit. Nagyon jól jelle­mezték ezek a ruhadarabok. A Miskolci Nemzeti Színház jónéhány sikeres est után ismét meglepetést hozott ezzel az elő­adással, s bár teljességre nem törekedhet e pár sor, de nagj'on hiánj'os maradna, ha nem je­gyeznénk fel a rendező. Nyilassy Judit nevét —- hiszen az előadás egyik legfőbb erénye a jó rende­zés volt. Mindkét előadást Nyír­egyházán, a József Attila Műve­lődési Házban láttuk. V—b _ Szilveszter Elünk és örülünk. 9 Verejték szivárog testünkre a munka óráiban, míg esti- ® lógnak a vasforgácsok, s mig felnőnek az emeletek. Alkotunk. & Meleg ételt, meg pirosrasült kenyeret rakunk az asztalra, £ s olykor borral táltositjuk meg étkünket, tüzesítjük vérkerin- jt gésünket. S Elünk, mert emberek lettünk. ® Emberek, akik gödröt ásunk az alapnak, de végre jus- 2 solunk a felépítményből. Emberek, akik birtokunkba vettük g a színházat, ahol esténként tapsunktól hangos minden zug; a <jf gépet, amelyen a lendkerékszijmk olyan szép a muzsikája; a rétet, ahová ledőlve teleszívjuk tüdőnket tiszta oxigénnel. $ Elraktározzuk magunkban a fáradtságot és az emlékeket. Ú Az eredményeket: a lakást, az új ruhát, a dicséretet. És rán- w coljuk homlokunkat, ha a nagy úton rosszul lépünk. g Ezek vagyunk. w Atküzdünk, átörülünk egy egész évet, míg december 9 utolsó estéjén, a lámpionok ünnepélyes fényében Ssszemo- © solygunk. Koccannak a poharak, cuppannak a csókok, s 9 ahogy felhangzanak az óévet búcsúztató ismert akkordok, fii olyan jólesik emlékezni. ö S közben a falióra békésen elketyegi az újév első perceit. x A nagy út új hajnallal kivilágosodik... S (angyal) m dósító. Sok-sok év után végre Szatmárnak ezen az eldugott ré­szén is átszakította a feliét szala­got a kisvonat. Méltó ünneppel tették emlékezetessé ezt a napot a falubeliek. Ünnepi ebéi követ­te a vezérigazgató és Bctos ta­nácselnök beszédét, majd este friss csárdásra ropták a táncot öregek, fiatalok. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FEL­ÚJÍTÁSA NYÍREGYHÁZÁN A jövőévi tervek szerint Nyír­egyházán több általános iskolát újítanak fel, illetve tataroznak. Többek között 20—45 ezer forint ráfordítással hozzák rendbe az egyes, kertes, hármas, négyes, j ötös és hatos száma iskolákat.* Éidemes megjegyezni hogv ezek-X re a munkákra a város min;egy? 200 ezer forintot biztosított. ★ } TERVTELJ EStTÉS '■ A leveleki malom dolgozói tel-} jesítették 1958. évi termelési tér-} lüket. A termelési tervükben elő-} irányzottakat 37,5 százalékkal} szárnyalták túl. } ★ X TEJBOLTOT KAPOTT KISVÁR-} DA Tegnap délelőtt 10 órakor nyi-X tolták meg az ünnepélyes keretek* között a város most berendezett* tejboltját. A boltot a Szabolcs-* Szatmárymegyei Népbolt Válla-* lat kezeli, s a boltban állandóan? kaphatók: forró kávé, kakaó és? frissen sült palacsinta. • ★ X A „CSIPKERÓZSIKA’- BESZTE-t RÉCÉN * A besztereci általános iskolások? feledhetetlen perceket szereztek a? község lakóinak karácsony első ? napján. A „Csipkerózsika’* című? mesejátékot adták elő. ? ★ 1 A MÓRICZ ZSIGMOND MÜVE- ♦ LÖDÉS1 HÁZ SZILVESZTERI ? ESTJE A Móricz Zsigmond s/akszer-* vezeti művelődési ház érdekes? változatos szilveszteri műsort ren- f dez. Bemutatják a Rose Bernd t című nyugatnémet filmet, majd a} színjátszó csoport kabaré-estje kö- . vetkezik. A iraharéműsor száma; X a legjobb humoristák munkáiból* kerültek ki. A műsor után a mü-í velődési ház színjátszó:, énekkari» tagjai, tánc ,sni reggelig szóra-* koznak otth* nukban. : *r í PÉNTEKEN TARTJÁK .4 ME-? GYE SZÍNJÁTSZÓ RENDEZŐK ► JANUÁR H AVI TQVA.nriK.VP-* ZÖ ELŐADÁSÁT | Január 2-án, pénteken a megyeit színjátszó csoportok rendezői. MA ESTE nyolc órai kezdettel vidám szil­veszteri estet rendez SZÉPSÉG­VERSENNYEL egybekötve a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat. Az est keretében más meglepe­téssel is kedveskednek a sóstóiak a vendégeknek. Kisorsolásra ke­rül többek között egy újévi ma­lac, egy torta és egy üveg pezs­gő. A zenét Horváth Rudolf és tánczenekara szolgáltatja. A szép­ségverseny győztese egy nagy ! kosár virág jutalmat kap. ir ÜJ ÖVÖD A NYlRKÁTÁN Nyírkáta községben 1958 őszén kezdtek hozzá egy modern, negy­ven gyermek befogadására ' épes óvoda építéséhez. A munka igen szépen haladt, és az épület már tető alatt van. Mint megtudtuk: az óvodára fordított több, mint 150 ezer forintot a községfejlész- tési alapból biztosították. Ten* szerint az óvodát 1959 első ne­gyedében nyitják meg. • I AZ ECSEDI SZÍNJÁTSZÓK egyre nagyobb hírnevet szerez- : nek a faluban és környékén. 1 Legutóbb például felújították a Párizsi vendég című darabot és ezúttal is telt ház előtt játszot­tak Nagj’ecseden. A jó munka jutalmaként ma este együtt szó­rakoznak a lelkes KISZ-tagok. Ételről, italról, talpalávalóról gondoskodtak és vidám műsorral búcsúznak az eredményes évtől. *­AZ IPAR A MEZŐGAZDA­SÁGÉRT Megyei viszonylatban is jó- : ftali mondható az ipari és mező- j gazdasági üzemek együttműködé- ! se. A szövetkezetek segítésén túl- i menően most azt kívánjuk meg- j említeni, hogy a Szabolcs-Szat- ' már megyei Építőanyagipari Vál-! lalat 1959-ben 500 súlyvagon trá- I gyávái többet biztosít a mezőgaz- ! daság részére, mint 1958-ban. Ez j bizonyára nagyban hozzájárul j majd a szövetkezetek és az álla­mi gadaságok terméseredményei­nek növeléséhez. ★ 771 EZER FORINT Hz az összeg, amit Nyírbátor köz­ség íejlesztcsére kívánnak fordí­tani a jövő év„en. örvendetes do­log, hogy az újonnan megválarz- j tott tanács ülésén a dolgozók sa­ját elhatározásukból 15 százalék községfejlesztési alapot szavaztak meg. Ebből bőven telik útjaví­tásra, villanyhálózat bővítésre, faluszépítcsre. ~k VASÜTAVATÁS fülesden Nagy nap volt a közelmúltban Füleseién — írja Maka Béla tu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents