Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-30 / 311. szám

4 KELLI'MAL«. ARORSZÁG 1938. DECEMBER 30, KEDD Tegye rendbe a húsa táját a pátrohai fmsz A földművesszövetkezeteknek, mint a falu legátfogóbb tömeg- saerveinek, egyik legfontosabb feladatuk a mezőgazdasági ter­melés elősegítése. Ez a tevékenysé­gük az utóbbi időben kezd gya­korlati jelentőséggel bírni. A fel­világosítás, szakmai segítség- adás több községben érezteti ha­tását, s ott, ahol a fentiek gya­korlati gondoskodással is páro­sulnak, a dolgozó parasztok való­ban magukénak érzik a töldmű- vesszövetkezatet. Ahol viszont be­csapva érzik magukat a terme­lők, ott ellentét alrkul ki az fmsz. és a parasztok között, s bizony a szövetkezet ilyenkor nehezen oldja meg a reá háruló egyéb feladatait is. A bajok forrása Pátrohán például bajok van­nak a termelési szerződések kö­tésével. Hogy a főbbeket említ­sük, magkender, cukorrépa, sár­garépa és téli káposzta szerződé­se« termeltetési tervüket nem tel­jesítették. Megkapargatva egy ki­csit a kérdés miértjét, mindjárt a bajok forrására lehet bukkanni. Tavaly például a legnagyobb baj a szerződött növények alá bizto­sított műtrágyák elosztásánál „ütött be”. Egyrészt adták annak is, aki nem kérte, másrészt, aki­nek szüksége volt rá nem ka- tott, Czomba Imre és Pázmány Ééla fmsz. dolgozók osztották el az elmúlt évben a műtrágyát. Ez a két kézen menő elosztás azt eredményezte, hogy aki például cukorrépára és magkenderre kö­tött szerződést és kapott műtrá­gyát, az ugyanegy mennyiséget mindkét helyen elszámolták és levonták a termelési árból. Sok termelőt, jószomszédi alapon, előnyben részesítettek a szerző­dást szpmhpn. Ez volt tavaly. De a tavalyiból égy látszik nem tanultak eleget, pedig Czomba Imre termeltetési felelős a „műtrágya ügy” miatt, a helyi pártszervezet javaslatára otthagyta a munkahelyét. Az idén a műtrágyaellátás terén ugyanaz a veszély van, mint az elmúlt termelési évben. Szóbeli és írásos panaszokkal gyakorta keresik fel a felsőbb szerveket a szerződéses termelők és ezek tu­datják. hogy a műtrágya-elosztás során most is az elmúlt évi hely­zet uralkodik. Műtrágya van rak­táron a fmsz-nél és bizony a szerződő felek sokszor üres kéz­zel mennek haza, mert kielégítik őket azzal, hogy majd a jövő ta­vaszon menjenek. Pedig nyilván­való — s ezt tudniok kell a föld­művesszövetkezet vezetőinek is. hogy az alapműtrágyákat nem tavasszal, hanem ősszel kell a talajba bedolgozni. Mások meg azt mondják, nem is mennek Pázmány Bálához, még ha adnák is á műtrágyát, mert nem akarnak úgy járni, mint ta­valy. A Földművesszövetkezetek Já­rási Központja már másfél-kát hó­napja vizsgálta a pátrohai „mű­trágya-ügyeket”. Ismerik az ot­tani viszonyokat. Ha nedig isme­rik. segítsen is az FJK hogy az igazgatóság olyan embereket ál­lítson az egyes részfeladatok ellá­tására, akik valóban, maradékta­lanul szolgálják a dolgozó pa­rasztság ügyét, hogy ne jóismeret­ségi alapon döntsenek olyanok rovására, akiknek több joguk van a földművesszövetkezet-adta kedvezményeiéhez. K Á Megyénkben is lehet szerződést kötni bogyós gyümölcsök termelésére Megyénkben eddig keveset tö­rődlek a bogyós gyümölcsök •-*- málna. szamóca, köszméte és pi­ros ribiszke — termelésével. Még a belső ellátást sem biztosítottuk, nemhogy külföldre szállítottunk volna. Pedig az éghajlati és talaj- viszonyok alkalmasak e gyümöl­csök termelésére. Az országos akció keretében megyénkben is lehet szerződést kötni ezek telepítésére, illetve ter­melésére. Méghozzá igen kedvező feltételek mellett. Többek közt a termelőszövetkezetek szamócára tizenkétezer, köszmétére kilerc- ezerötszáz, piros ribiszkére nyolc- ezerötszáz és málnára hétezer­négyszáz forint telepítési előlegei kapnak. A szakcsoportok és egyé­nileg dolgozó parasztok szintén jelentős támogatásban részesülnek a bogyós gyümölcsök telepítésénél. S az csak növeli a kedvezményt, hegy két és öt év között kell visszafizetni az előlegeket. A több­ség addig ki is termeli a telepítési költségeket. Különben a szerző­dést a föllművesszövetmezetekkel lehet megkötni s a szaporítóanya­gokat a MÉK. biztosítja. A borbányaiak számolgattak már s hatan málnatelopítéss tár­sulást alakítottak. Összefogva könnyebben megy a munka és többre mennek. Hozzájuk hason­lóan más községek dolgozói is ösz- szefoghatnak és a szakemberek irányítása mellett társulás formá­jában jelentős jövedelemhez jut­hatnak. Utazzunk külföldre wvywwy yy, Ahol a húsvéti csibék bölcsőjét ringatják Bőségesen terített asztal. Kit érhet a falánkság vádja, ha az ünnepek meleg zamaté­ba beleálmodja a sült, vagy paprikás ceirke ínycsiklandó il­latát? Ha mindenki őszintén a szívére teszi a kezét, kórus- bán állíthatjuk: senkit. Az ün­nepekhez úgy hozzátartoznak a a szépen és kiváltképp bősége­sen megterített családi aszta­lok, mint... mint a holdvilághoz f csillagok. Alszenteskedés len­ne azt bizonygatni, hogy az ün­nepeknek nincsen anyagi, élve­zeti oldala. Bizony van, s nem is árt ha van. Sőt az a jó, mert a bőségesen terített asztal azt is megmutatja, ki vagyok, hogy élek. A sok apró családot ösz- szerákVa pedig elibénk tárul egy végtelen hosszú asztal, az aszta­lokon változatos ennivalók. Mert biz’ ilyen volt a karácsony, s minden bizonnyal ilyen bősé­ges, jóétvágyú lesz az újév, s ha egy kicsit előbbre futunk a hús­vét is. Megalakult a szakcsoport Annyi azonban tény, a terített asztalnál aligha gondolkozunk azon, vajon hogy s mint nevel­ték: fel a tálban díszelgő piros­ra sült csibét, ki vigyázott rá, ki hizlalta. Nos, most egy ilyen helyre visszük el az olvasókat, hogy megtudjunk egyet s mást: hóim an kerül majd asztalunk­ra a húsvéti csibe. Utunk állo­mása Nagyhalász, ahol húsz asz- szony kerek két hónapja hozzá­látott a húsvéti csibék ..bölcső­jének” elkészítéséhez. Nagyha­lászban a földművesszövetkezet kebelében ugyanis baromfikelte­tő- és nevelő szakcsoportot ala­kított három élelmes asszony: Nagy Józsefné, Weisz Ferencné és Felföldi Istvánné, hozzájuk csatlakozva a többiek. Elgondo­lásuk mellett, hogy húsvétra rántani való csirkével lepik meg a környék, a megye csirkehúst kedvelőit, az is eszükbe ötlött: egy füst alatt felfrissítik a köz­ség baromfiállományát. A nyír­egyházi tanyavilágból törzs-} könyvezett fajtyukok alól több­ezer tojást szereztek be. A tár-j sulás anyagi alapját fejenként! 150 forint tagdíjjal vetették! meg, közösen összeadták a ta-j karmányt, szakemberek segít­ségével menten összeállították a! leendő „újszülöttek” mintegyj 8—10 fogásból álló „étrendjét”. bék. Mindenesetre a nagyhal á- szi asszonyok, a szakcsoport tagjai, parasztasszonyok, peda­gógusok, alkalmazottak felesé­gei, — és a kívülállók nagy iz­galommal várják a „csibe gó­lya” beköszöntését mert vala­mennyien tanúi akarnak lenni a húsvéti csibék születésének, Már úgynevezett infravörös lámpákat is beszereztek, amik nem másra, mint arra v alók, hogy az apró jószágoknak a ne­velőben télen helyettesítsék a napfényt. Nemsokára kigyulladnak az apró napocskák Nagyhalászban, és „sütnek” a többszáz apró csibére. A csibék nem, de a ne­velők tudják, milyen hasznos, értékes „csemeték” bölcsőjét ringatják. (Páll G.) Megyénk számos dolgozója — köztük a kereskedelmi, pénzügyi ós vendéglátóipari szakszervezet­hez tartozó tagok is — gyakran érdeklődik a külföldi társasutazá­sok lehetőségei iránt. Nagyon so­kan szeretnének szétnézni például a Szovjetunióban': hogyan erősö­dik, fejlődik a szocialista . tábor vezető hatalma és miként alakul, formálódik az ott élő emberek gondolkodása, megélhetése. Az érdeklődés érthető és államunk — az IBUSZ útján — igyekszik is kielégíteni a jelentkező igénye­ket. A külföldi államok látogatásá­nak szervezésébe bekapcsolódtak a szakszervezetek — köztük a KPVDSZ. is. Megyénkben január 5-ig írják össze az alapszerveze­tek; ki hova szeretne utazni a jS- vő esztendőben. A társasutazás iránt érdeklődők biztosan kíváncsiak a költségekre is. Hiszen össze kell vetniük az anyagi lehetőségeikkel. Mert vég­ső soron az dönt, lesz-e a tervből valóság. Többek közt: három na­pos hétvégi autóbuszkirándulás Pozsony—Pöstyénfürdőbe ötszáz- nyolcvan, hat napos bolgár ten­gerparti út repülőgéppel kétezer- egyszáz és kilenc napos moszkvai utazás — kíevi városnézéssel — különvonattal ezernyolcszáz fo­rintba kerül. A szakszervezeti alapszerveze­tek megkapták a részletes tájékoz­tatást, hogy a dolgozókat felvi­lágosíthassák az érdekes, tanulsá­gos külföldi utazások feltételeiről, összeírják a jelentkezőket és eljut­tatják megyei bizottságukhoz. Hírek a íoJdműrcsszörctkezcíek ciciéből Nyolc balkányl asszony — a szövetkezeti nőbizottság kezdeT ményezésérc — Zöldségtermelési szakcsoportot alakított. A társu­lás tagjai korai zöldség tei'me- lésével akarnak foglalkozni. ★ Megjelent az 1959 évi méhésze­ti zsebkönyv. A zsebkönyvét a járási székhelyeken lévő szövet­kezeti könyvesboltokban lehet megvásárolni. ★ A nyírbátori- körzeti szövetke­zét kultúrcsoportja a „Doktor úr” című háromfelvonásos színdara­bot mutatta be nagy sikerrel az ünnepek alatt a' járáisi kultúr- házban. ★ Godzsák Józsefné virányosi szö­vetkezeti tagnak cs családjának nyclcszáz forint részjegyérléke van. ★ A • tornyospáter1 sulás tizenk*' húszezer in- ebből töv taléko1 kiad? Nyírbogát! „kó Van segítség A helyi íöldművesszövetkezct éc vezetői nemcsak szép szóval, hanem anyagiakkal is segítet­tek az asszonyoknak. Először: juttatlak a keltető állomás számára egy helyiséget a Kos­suth Lajos utcában, majd a ne­velendő csibék részére nyi­tottak 10 ezer forint hitelt — az újdonsült baromfikeltető és nevelő szakcsoportnak. Már csak a központot várták, — a megyét — mit szól a dologhoz. A központ szólott is, m;hamar leküldött és berendezett Nagyha­lászban négy darab 500-as keltetőgépet. A tojásokat. —* * először próbaként, mintegy 1500-1 at — elhelyezték a keltető gé-| pékben. Talán mire e pár sor* Nagyhalászba eljut, már kelle-t mes meleg veszi körül a tojáso-j kát, üzemben van a „kotló-gép” J és lassan kikelnek az apró esi- j Új boltok Pátrohán Italboltot és fűszcrboltot léte­sített ebben az évben a pátrohai földniűvcsszövctkczct Lencsés-ta­nyán és Bajorhegyen, a község­hez tartozó két településen. Nem kell most már a két tanya lakói­nak hosszú utat megtenni, ha vá­sárolnivalójuk akad. Az újeszlen-í dobén is építkezik az fmsz., kis-> cukrászdát létesít Pátrohán. SO-* kát segítenek tehát azon, hogy a> falusi lakosság ellátásának szí«-I vonala is egyre emelkedjék. PASZTERNÁK Jóska még egy tucat hónapot sem töltött Bogáton, az ottani munkahe­lyén, de a fiatalok adlak a sza­vára. Hogyisne, mikor mint agronómus — a fold doktora — csupa olyanokat mondott a falubelieknek, amitől elállt a szemük-szájuk. Aki meg fonto­lóra vette és megfogadta a szö­vetkezeti szakember szavút, an­nak hamar tetősebb lett a sze­kere, meg kövérebb a bukszája. ■— Nem hiába tanult ember — tartották róla — tudja is, hogy kell, meg hol kell a paraszt­nak „operálni” a földön ... Egyszóval a földművesszövet­kezet fiatal agronómusa belop­ta magát az emberek szívébe. Hát még a fiatalokéba! Alig­hogy „lehorgonyzóit” Nyírbog ton, máris bekacsintott a KI‘ be. Nemcsak szórakozás vét Egy-egy gyűlésen, ha Ív szólt az előadáshoz, jólese ni a halogatásokat. Ez ú húzta. Meghat — ner sorban — ő is alig két ilcszen... TALÁN EZ V hogy a városka bántotta val' szejövetelek, meg ez is valami. De h ne az egész?... I gondolatokkal, ar gyűlésen keze papír... Nézte, felkiáltott. — Ez az fiú A többiek aztán maguk kimondani a a megyétől vetkezetet termelősz PAS7 járt rr a s” Iá Miért nem valtoxtutnak a mütrágra-elosxtáson ?

Next

/
Thumbnails
Contents