Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-30 / 311. szám
4 KELLI'MAL«. ARORSZÁG 1938. DECEMBER 30, KEDD Tegye rendbe a húsa táját a pátrohai fmsz A földművesszövetkezeteknek, mint a falu legátfogóbb tömeg- saerveinek, egyik legfontosabb feladatuk a mezőgazdasági termelés elősegítése. Ez a tevékenységük az utóbbi időben kezd gyakorlati jelentőséggel bírni. A felvilágosítás, szakmai segítség- adás több községben érezteti hatását, s ott, ahol a fentiek gyakorlati gondoskodással is párosulnak, a dolgozó parasztok valóban magukénak érzik a töldmű- vesszövetkezatet. Ahol viszont becsapva érzik magukat a termelők, ott ellentét alrkul ki az fmsz. és a parasztok között, s bizony a szövetkezet ilyenkor nehezen oldja meg a reá háruló egyéb feladatait is. A bajok forrása Pátrohán például bajok vannak a termelési szerződések kötésével. Hogy a főbbeket említsük, magkender, cukorrépa, sárgarépa és téli káposzta szerződése« termeltetési tervüket nem teljesítették. Megkapargatva egy kicsit a kérdés miértjét, mindjárt a bajok forrására lehet bukkanni. Tavaly például a legnagyobb baj a szerződött növények alá biztosított műtrágyák elosztásánál „ütött be”. Egyrészt adták annak is, aki nem kérte, másrészt, akinek szüksége volt rá nem ka- tott, Czomba Imre és Pázmány Ééla fmsz. dolgozók osztották el az elmúlt évben a műtrágyát. Ez a két kézen menő elosztás azt eredményezte, hogy aki például cukorrépára és magkenderre kötött szerződést és kapott műtrágyát, az ugyanegy mennyiséget mindkét helyen elszámolták és levonták a termelési árból. Sok termelőt, jószomszédi alapon, előnyben részesítettek a szerződást szpmhpn. Ez volt tavaly. De a tavalyiból égy látszik nem tanultak eleget, pedig Czomba Imre termeltetési felelős a „műtrágya ügy” miatt, a helyi pártszervezet javaslatára otthagyta a munkahelyét. Az idén a műtrágyaellátás terén ugyanaz a veszély van, mint az elmúlt termelési évben. Szóbeli és írásos panaszokkal gyakorta keresik fel a felsőbb szerveket a szerződéses termelők és ezek tudatják. hogy a műtrágya-elosztás során most is az elmúlt évi helyzet uralkodik. Műtrágya van raktáron a fmsz-nél és bizony a szerződő felek sokszor üres kézzel mennek haza, mert kielégítik őket azzal, hogy majd a jövő tavaszon menjenek. Pedig nyilvánvaló — s ezt tudniok kell a földművesszövetkezet vezetőinek is. hogy az alapműtrágyákat nem tavasszal, hanem ősszel kell a talajba bedolgozni. Mások meg azt mondják, nem is mennek Pázmány Bálához, még ha adnák is á műtrágyát, mert nem akarnak úgy járni, mint tavaly. A Földművesszövetkezetek Járási Központja már másfél-kát hónapja vizsgálta a pátrohai „műtrágya-ügyeket”. Ismerik az ottani viszonyokat. Ha nedig ismerik. segítsen is az FJK hogy az igazgatóság olyan embereket állítson az egyes részfeladatok ellátására, akik valóban, maradéktalanul szolgálják a dolgozó parasztság ügyét, hogy ne jóismeretségi alapon döntsenek olyanok rovására, akiknek több joguk van a földművesszövetkezet-adta kedvezményeiéhez. K Á Megyénkben is lehet szerződést kötni bogyós gyümölcsök termelésére Megyénkben eddig keveset törődlek a bogyós gyümölcsök •-*- málna. szamóca, köszméte és piros ribiszke — termelésével. Még a belső ellátást sem biztosítottuk, nemhogy külföldre szállítottunk volna. Pedig az éghajlati és talaj- viszonyok alkalmasak e gyümölcsök termelésére. Az országos akció keretében megyénkben is lehet szerződést kötni ezek telepítésére, illetve termelésére. Méghozzá igen kedvező feltételek mellett. Többek közt a termelőszövetkezetek szamócára tizenkétezer, köszmétére kilerc- ezerötszáz, piros ribiszkére nyolc- ezerötszáz és málnára hétezernégyszáz forint telepítési előlegei kapnak. A szakcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok szintén jelentős támogatásban részesülnek a bogyós gyümölcsök telepítésénél. S az csak növeli a kedvezményt, hegy két és öt év között kell visszafizetni az előlegeket. A többség addig ki is termeli a telepítési költségeket. Különben a szerződést a föllművesszövetmezetekkel lehet megkötni s a szaporítóanyagokat a MÉK. biztosítja. A borbányaiak számolgattak már s hatan málnatelopítéss társulást alakítottak. Összefogva könnyebben megy a munka és többre mennek. Hozzájuk hasonlóan más községek dolgozói is ösz- szefoghatnak és a szakemberek irányítása mellett társulás formájában jelentős jövedelemhez juthatnak. Utazzunk külföldre wvywwy yy, Ahol a húsvéti csibék bölcsőjét ringatják Bőségesen terített asztal. Kit érhet a falánkság vádja, ha az ünnepek meleg zamatéba beleálmodja a sült, vagy paprikás ceirke ínycsiklandó illatát? Ha mindenki őszintén a szívére teszi a kezét, kórus- bán állíthatjuk: senkit. Az ünnepekhez úgy hozzátartoznak a a szépen és kiváltképp bőségesen megterített családi asztalok, mint... mint a holdvilághoz f csillagok. Alszenteskedés lenne azt bizonygatni, hogy az ünnepeknek nincsen anyagi, élvezeti oldala. Bizony van, s nem is árt ha van. Sőt az a jó, mert a bőségesen terített asztal azt is megmutatja, ki vagyok, hogy élek. A sok apró családot ösz- szerákVa pedig elibénk tárul egy végtelen hosszú asztal, az asztalokon változatos ennivalók. Mert biz’ ilyen volt a karácsony, s minden bizonnyal ilyen bőséges, jóétvágyú lesz az újév, s ha egy kicsit előbbre futunk a húsvét is. Megalakult a szakcsoport Annyi azonban tény, a terített asztalnál aligha gondolkozunk azon, vajon hogy s mint nevelték: fel a tálban díszelgő pirosra sült csibét, ki vigyázott rá, ki hizlalta. Nos, most egy ilyen helyre visszük el az olvasókat, hogy megtudjunk egyet s mást: hóim an kerül majd asztalunkra a húsvéti csibe. Utunk állomása Nagyhalász, ahol húsz asz- szony kerek két hónapja hozzálátott a húsvéti csibék ..bölcsőjének” elkészítéséhez. Nagyhalászban a földművesszövetkezet kebelében ugyanis baromfikeltető- és nevelő szakcsoportot alakított három élelmes asszony: Nagy Józsefné, Weisz Ferencné és Felföldi Istvánné, hozzájuk csatlakozva a többiek. Elgondolásuk mellett, hogy húsvétra rántani való csirkével lepik meg a környék, a megye csirkehúst kedvelőit, az is eszükbe ötlött: egy füst alatt felfrissítik a község baromfiállományát. A nyíregyházi tanyavilágból törzs-} könyvezett fajtyukok alól többezer tojást szereztek be. A tár-j sulás anyagi alapját fejenként! 150 forint tagdíjjal vetették! meg, közösen összeadták a ta-j karmányt, szakemberek segítségével menten összeállították a! leendő „újszülöttek” mintegyj 8—10 fogásból álló „étrendjét”. bék. Mindenesetre a nagyhal á- szi asszonyok, a szakcsoport tagjai, parasztasszonyok, pedagógusok, alkalmazottak feleségei, — és a kívülállók nagy izgalommal várják a „csibe gólya” beköszöntését mert valamennyien tanúi akarnak lenni a húsvéti csibék születésének, Már úgynevezett infravörös lámpákat is beszereztek, amik nem másra, mint arra v alók, hogy az apró jószágoknak a nevelőben télen helyettesítsék a napfényt. Nemsokára kigyulladnak az apró napocskák Nagyhalászban, és „sütnek” a többszáz apró csibére. A csibék nem, de a nevelők tudják, milyen hasznos, értékes „csemeték” bölcsőjét ringatják. (Páll G.) Megyénk számos dolgozója — köztük a kereskedelmi, pénzügyi ós vendéglátóipari szakszervezethez tartozó tagok is — gyakran érdeklődik a külföldi társasutazások lehetőségei iránt. Nagyon sokan szeretnének szétnézni például a Szovjetunióban': hogyan erősödik, fejlődik a szocialista . tábor vezető hatalma és miként alakul, formálódik az ott élő emberek gondolkodása, megélhetése. Az érdeklődés érthető és államunk — az IBUSZ útján — igyekszik is kielégíteni a jelentkező igényeket. A külföldi államok látogatásának szervezésébe bekapcsolódtak a szakszervezetek — köztük a KPVDSZ. is. Megyénkben január 5-ig írják össze az alapszervezetek; ki hova szeretne utazni a jS- vő esztendőben. A társasutazás iránt érdeklődők biztosan kíváncsiak a költségekre is. Hiszen össze kell vetniük az anyagi lehetőségeikkel. Mert végső soron az dönt, lesz-e a tervből valóság. Többek közt: három napos hétvégi autóbuszkirándulás Pozsony—Pöstyénfürdőbe ötszáz- nyolcvan, hat napos bolgár tengerparti út repülőgéppel kétezer- egyszáz és kilenc napos moszkvai utazás — kíevi városnézéssel — különvonattal ezernyolcszáz forintba kerül. A szakszervezeti alapszervezetek megkapták a részletes tájékoztatást, hogy a dolgozókat felvilágosíthassák az érdekes, tanulságos külföldi utazások feltételeiről, összeírják a jelentkezőket és eljuttatják megyei bizottságukhoz. Hírek a íoJdműrcsszörctkezcíek ciciéből Nyolc balkányl asszony — a szövetkezeti nőbizottság kezdeT ményezésérc — Zöldségtermelési szakcsoportot alakított. A társulás tagjai korai zöldség tei'me- lésével akarnak foglalkozni. ★ Megjelent az 1959 évi méhészeti zsebkönyv. A zsebkönyvét a járási székhelyeken lévő szövetkezeti könyvesboltokban lehet megvásárolni. ★ A nyírbátori- körzeti szövetkezét kultúrcsoportja a „Doktor úr” című háromfelvonásos színdarabot mutatta be nagy sikerrel az ünnepek alatt a' járáisi kultúr- házban. ★ Godzsák Józsefné virányosi szövetkezeti tagnak cs családjának nyclcszáz forint részjegyérléke van. ★ A • tornyospáter1 sulás tizenk*' húszezer in- ebből töv taléko1 kiad? Nyírbogát! „kó Van segítség A helyi íöldművesszövetkezct éc vezetői nemcsak szép szóval, hanem anyagiakkal is segítettek az asszonyoknak. Először: juttatlak a keltető állomás számára egy helyiséget a Kossuth Lajos utcában, majd a nevelendő csibék részére nyitottak 10 ezer forint hitelt — az újdonsült baromfikeltető és nevelő szakcsoportnak. Már csak a központot várták, — a megyét — mit szól a dologhoz. A központ szólott is, m;hamar leküldött és berendezett Nagyhalászban négy darab 500-as keltetőgépet. A tojásokat. —* * először próbaként, mintegy 1500-1 at — elhelyezték a keltető gé-| pékben. Talán mire e pár sor* Nagyhalászba eljut, már kelle-t mes meleg veszi körül a tojáso-j kát, üzemben van a „kotló-gép” J és lassan kikelnek az apró esi- j Új boltok Pátrohán Italboltot és fűszcrboltot létesített ebben az évben a pátrohai földniűvcsszövctkczct Lencsés-tanyán és Bajorhegyen, a községhez tartozó két településen. Nem kell most már a két tanya lakóinak hosszú utat megtenni, ha vásárolnivalójuk akad. Az újeszlen-í dobén is építkezik az fmsz., kis-> cukrászdát létesít Pátrohán. SO-* kát segítenek tehát azon, hogy a> falusi lakosság ellátásának szí«-I vonala is egyre emelkedjék. PASZTERNÁK Jóska még egy tucat hónapot sem töltött Bogáton, az ottani munkahelyén, de a fiatalok adlak a szavára. Hogyisne, mikor mint agronómus — a fold doktora — csupa olyanokat mondott a falubelieknek, amitől elállt a szemük-szájuk. Aki meg fontolóra vette és megfogadta a szövetkezeti szakember szavút, annak hamar tetősebb lett a szekere, meg kövérebb a bukszája. ■— Nem hiába tanult ember — tartották róla — tudja is, hogy kell, meg hol kell a parasztnak „operálni” a földön ... Egyszóval a földművesszövetkezet fiatal agronómusa belopta magát az emberek szívébe. Hát még a fiatalokéba! Alighogy „lehorgonyzóit” Nyírbog ton, máris bekacsintott a KI‘ be. Nemcsak szórakozás vét Egy-egy gyűlésen, ha Ív szólt az előadáshoz, jólese ni a halogatásokat. Ez ú húzta. Meghat — ner sorban — ő is alig két ilcszen... TALÁN EZ V hogy a városka bántotta val' szejövetelek, meg ez is valami. De h ne az egész?... I gondolatokkal, ar gyűlésen keze papír... Nézte, felkiáltott. — Ez az fiú A többiek aztán maguk kimondani a a megyétől vetkezetet termelősz PAS7 járt rr a s” Iá Miért nem valtoxtutnak a mütrágra-elosxtáson ?
