Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-30 / 311. szám

Ellenséges elemek gyUilttheive lett a megyei Gyógyszertár Vállalat (Cikk a 2. oldalon.) A Jöldművesszővel- kezetek életéből (Összeállítás a 3—4. oldalon.) Világ prmleiáfial XV. ÉVFOLYAM, 311. SZÁM Ára 50 fillér 1958. DECEMBER 30, KEDD A tegnapi Békekölcsőn-sorso- lások gyorslistája (5. oldal.) Nyírbogát! „kóstoló“ (Riport a 4. oldalon.) Termelőszövetkezeti tanácskozás volt Nyíregyházán A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei bizottsága és a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága december 29-én termelőszövetke­zeti tanácskozást rendezett. A ta­nácskozáson mintegy 350 fő je­lent meg, zömében termelőszövet­kezeti elnökök és párttitkárok, valamint megyei és járási veze­tők. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Biszku Béla elv­társ, a Politikai Bizottság tagja, lielügyminisztcr, K. Nagy Sán­dor elvtárs, a Központi Vezető­ség tagja, az FM Termelőszövet­kezet Politikai Főosztályának ve­zetője, Erdei Lászlóné elvtársnő, a Nőtanács országos elnöke, Ben- kei András elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizott­ságának első titkára, Fekszi Ist­ván elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, valamint a társadalmi és politikai szervek vezetői, a ter­melőszövetkezetek küldöttei. A tanácskozáson beszámolót Fekszi István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott. Az értekezlet rész­letesebb ismertetésére későbbi lapszámainkban visszatérünk. Az idén 1,300.000 gyümölcsoltványt vásároltak a termelőszövetkezetek A Szőlőoltvány és Facsemete­forgalmi Vállalat az idei ősszel elégítette ki először teljes mér­tékben a változatlanul élénk vá­sárlási igényeket a téli almafaj­tákból. Rendkívül nagy volt a kereslet az őszibarack iránt is, úgy, hogy a készletek hamar ki­merültek. Most jóelőre felkészül­tek a csemetekertek, s a jövő ősszel már őszibarack-csemetéből sem lesz hiány. Az idén tavaszi és az őszi idényben összesen 1.300.000 gyü­mölcsfacsemetét vásároltak a ter­melőszövetkezetek. Egyes gyü- mölcsnemekb^i azonban ennél' is nagyobb volt az igényük. 1959- ben — a vállalat tervezése sze­rint — nemcsak a termelőszövet­kezet igényét elégítik ki teljes mértékben, hanem az egyéni ter­melőknek is jut a bő készletből elegendő és jó minőségű szaporí­tóanyag. Ezerötven vagon hibridkukorica vetőmag I gazdasági felügyelők megkezdték az igényik összeírását 1959-ben, mint ismeretes, 750.000 hold bevetéséhez elegendő hibrid- kukorica vetőmagot osztanak szét a termelők között. Ehhez a ta­valyi 240 vagon helyett 1.050 va­gon jóminőségű vetőmagot adnak az új szárító és osztályozó üze­mek. Berkó János, a Földművelés- ügyi Minisztérium osztályvezető­je a vetőmagelosztás előkészüle­teiről elmondotta, hogy a jövőre szükséges vetőmag nagyobb része már szállításra kész. A mag mi­nősége kifogástalan, általában 99—100 százalékos tisztaságú és 96—98 százalékos csiraképességű. Két fajta között választhatnak a termelők, az Övári 5-ös fajta hib­rid és a Martonvásári 5-ös bel­tenyésztett hibridkukorica között. A hibridkukorica vetőmagot cseretermény ellennében kapják a termelők. Az Óvári ötösből egy kilóért másfél kiló szokványmi­nőségű, a Martonvásári ötösért két kiló szokványminőségű kukoricát adnak a termelők. Ha nem ren­delkeznek kukorica cseretermény- nyel és ezt igazolni tudják, a megfelelő átszámítási kulcs sze­rint kenyér, — vagy takarmány­gabonát is adhatnak. Az igények felmérése után februárban és március első napjaiban szállítják a helyszínre az igényelt hibrid- kukorica mennyiségeket. 9z ország minden részén használják Lénárt István tizetési táblázatát Az Allatforgalmi Vállalat fel­vásárlói és készpénzben fizető dolgozói közül egyesek az elmúlt években gyakran tévedtek a kü­lönböző súlyú és értékű jószágok árának kiszámi tása alkalmával. Az előfordulható hibák elkerülése végett Lénárt István, a Szabolcs megyei Allatforgalmi Vállalat terv- és statisztikai vezetője fize­tési táblázat kidolgozásához lá­tott. Egy év alatt huszonnégyezer számtani műveletet hajtott vég­re, míg sikerült célját elérni. — Olyan táblázatot szerkesztett, amelynek segítségével bármilyen súlyú és értékű jószág árát pilla­natok alatt megkapja a felvá­sárló. Csupán ki kell nyitni a táblázatot a megfelelő oldalon és leolvasni a felvásárolt állatért járó összeget. Ezzel elkerülhetők a számvetésekben előfordulható hibák, gyorsabb a munka. Amíg nem volt ez a táblázat, az eladó­kat sokáig várakoztatták a fize­tőhelyen. Az új módszerrel lénye­gesen rövidebb idő alatt és sok­kal kisebb hibalehetőséggel álla­píthatják meg és fizethetik ki egy-egy jószág árát. Újítását el­fogadták s ma már az egész or­szágban használják fizetési táb­lázatát. Milliós érték lesz a dombrádi kuhúrház Az ipari termelői árrendezésről és a kádermunkáról tartott értekezletet a megyei pártbizottság ipari osztálya a vállalati igazgatókkal, párttitkárokkal, és személyzeti vezetőkkel 1959 január elsejével új ipari árrendszer lép életbe. A termelői árak megváltoztatása új feltéte­leket teremt a tervezés, a gazda­sági vezetés és az ellenőrzés szá­mára. Az árreform nagy felada­tot jelent az iparban. Fontos ismerni minden gazda­sági és pártvezetőnek azokat az elveket, amelyek alapján az új ipari termelői árrendszer létre­jön és a népgazdaságban alkal­mazásra kerül. A megye; pártbi­zottság ipari osztálya a vállala­tok vezetőivel hétfőn értekezle­ten beszélt erről a fontos kér­désről. Hlilyen lesse az új ipari árrendszer ? Kuhár András elvtárs, az ipari osztály vezetője az új árrendszer sajátosságainak ismertetése előtt arról beszélt, hogy az árnak mi­lyen szerepe van a népgazdaság­ban. Az intézkedés szükségessé­géről elmondotta, hogy a jelen­legi ipari termelői árak, — elte­kintve az új gyártmányok áraitól és néhány termékcsoportban végrehajtott időközi változtatás­tól — a. népgazdaság 1950. évi szer­kezetének és költségviszonyai­nak felelnek meg. Azóta ki­alakult, illetőleg megizmoso­dott néhány új iparág. Az ipar már számos gyártmányt kisebb önköltséggel állít elő, mint évekkel ezelőtt. A ter­melői árrendezés egyik fel­adata, hogy a termelői árakat a megváltozott költségviszo­nyokhoz igazítsa. Ahhoz, hogy a teremelői ár a népgazdasági értelemben vett gazdaságosság mércéje lehessen, a következő követelményeket kell kielégítenie. Előszöris a szocialis­ta gazdaságban az elszámolások és finanszírozások rendjét úgy kell megállapítani, hogy a válla­lati önköltség megközelítően fed­je a gyártmányegységre eső költ- ségráforddítást. Másodszor az önköltségnek az árban meg kell térülnie, harmadszor az ár alap­ja ne a vállalati önköltség, ha­nem a társadalmilag szükséges önköltség legyen. E feltételek megvalósításával az árak egységesek és arányosak lesznek. Az eddigi árrend mind­három vonatkozásban hiányossá­gokat mutatott Az új termelői árrendszer mindhárom vonatkozásban jobb, alkalmasabb a gaz­daságosság mérésére, az anyagi ösztönzés rendszerének tökéletesítésére. A szocialista árképzés alapja: a társadalmilag szükséges önköltség Még mintegy háromszázezer fo­rintnyi munka hiányzik Domb- rádon a leözségi művelődési ház befejezéséhez. A falak már áll­nak, és a körvonalak szép épület születését sejtetik. De kell is, hi­szen a községben sok öntevékeny együttes van, melyek mind helyi­ségre várnak. A terv szerint a kultúrházat 1959-ben átadják rendeltetésének. Arról van szó tehát, hogy a szocialista árképzés egységes ipa­ri termelői árrendszert alakít ki, ahol általában nem az ár igazo­dik a vállalati termelési fel­tételekhez, hanem a vállala­tok igazodnak a társadalmi­lag szükséges feltételekhez. A szocialista árképzés alapja tehát nem a vállalati önkölt­ség, hanem a társadalmilag szükséges önköltség. Mindez már korábban is ismere­tes volt. A hibák abból adódtak, hogy a társadalmilag szükséges önköltséget azonosítottuk az ipar­ági átlagos önköltséggel. Ilymó- don azonban csak az árak egysé­gét lehet biztosítani, de azt már nem, hogy a különböző termékek árai a szükséges költségarányo­kat tükrözzék. Az egységes ár szilárdabb ala­- í•> *• b 'h_vfc5-hf konysági számításokat, 'y az ál­lami szervek biztonságosabban dönthetnek arról, hogy melyik tervváltozat megvalósítása a leg­gazdaságosabb. Segítséget nyújt ahhoz is, hogy az állam központi szervei megfelelően vehessék fi­gyelembe a gazdaságosságot, a termelés és a külkereskedelem áruösszetételének tervezésénél. Az új termelői árrendszerben kerül összhangba első ízben a minisztériumi ipar és a szocialista helyi ipar árszer­kezete. Képet alkothatunk ilymódon ar­ról, hogy mely termékek gyártá­sa olcsóbb az állami nagyipar­ban és mely munkák végzése elő­nyösebb a helyi iparban. Az ará­nyos árak alap .t teremtenek ar­ra, hogy biztosítsuk az összhan­got a gazdaságosság és az önkölt­ségcsökkentésben való vállalati érdekek között. Bevezetése alapot ad arra, hogy a vállalati érdeket fo­kozottabban állítsák az anyagtakarékosság szolgála­tába. Ez fogja jellemezni jónéhány iparágban a, vállalatok által ki­dolgozott és saját hatáskörben végrehajtott műszaki szervezési intézkedéseket is. Az új termelői árrendszerre va- •I ád . : 1 üst cíüggően számos feladatot kell megoldani. Erre vonatkozóan az egyes vállalatok ra jta 'ék a ró ietes s;emponto- kat a felettes szervüktől. A mun­kát azok figyelembevételével kell megszervezni, a sikerekre vezető intézkedéseket megtenni. A feladat most olyan a válla- latvezetőség számára, amit még sohasem csináltak, de a párt biz­tos abban, hogy a végrehajtást végző elvtársak képesek jól meg­oldani a feladatot. Az 1958. évi munkák befejezése, az új év fel­adatainak teljesítése és hozzá az új ipari termelői árrendszer fo­kozott helytállást és felelősségta- nusítást követel a vállalatvezető­ségektől. ‘ Vigyázzanak a tervfe­gyelemre, a műszaki és admi­nisztratív beosztású dolgozók jő együttműködésére és arra, hogy ellenség ne akadályozhassa a fontos munkát, melynek sikeres végrehajtása nagyobb lehetősége­ket jelent az életszínvonal emelé­séhez. Céltudatos, elv hű kádermunkát Az értekezlet második napiren­di pontja a kádermunka fontos­ságáról szóit. Zajácz elvtárs, a megyei pártbizottság tagja a megye 44 üzemében lefolytatott előzetes vizsgálat alapján sok olyan tapasztalatot mondott el az értekezlet résztvevőinek, amelyek a kádermunka megjavításához sok segítséget nyújtanak. A személyzeti vezetők általá­ban elvhűen végzik fontos felada­tukat — mondotta — és céltuda­tos nevelő munkát végeznek a káderutánpótlást illetően. Jobban foglalkoznak a dolgozókkal és őszintén megmondják az illető érdemeit, és hibáit is, amelyek rá- jellemzőek. Azzal, hogy a minő­sítést az illetők tudomására hoz­zák, nevelik is a dolgozót. Intet­te Zajácz elvtárs a dolgozók sor­sát intézőket, nehogy gyűjtöges­sék a hibákat, hanem esetenkint mondják azokat meg az illető­nek, hogy tudjon róla és idejében javíthasson. A bizalmas munkakörök betöl­tésére vonatkozó rendelet végre­hajtása nem mindegyik vállalat­nál történt meg kielégítően. Fő­leg azoknál a vállalatoknál van ezzel hiba, melyek megyén kívüli központokhoz tartoznak. Az igaz­gató elvtársak és a párttitkár elv ak ne tűrjék meg, hogy el­lenséges személy fontos munka­körben dolgozhasson. A szaktu­dás nagyon fontos dolog, de az elvhűség még fontosabb. Harcol­ni kell az ellen, hogy a „jó szak­ember” jelzővel egymást ontos posztokra tolhassa az ellenség. A megbízható vezető beosztású dol­gozókat viszont serkentsék to­vábbtanulásra. A kádermunka helyzetéről el­mondott beszámolóhoz sokan hoz­zászóltak és olyan tapasztalatokat mondottak el, amelyek még ér­tékesebbé tették az értekezletet. Az elhangzottak alapján lehet bízni abban, hogy a vállalatoknál tovább javul az emberekkel való foglalkozás, és a céltudatos, elv­hű kádermunka segíti az előreha­ladást

Next

/
Thumbnails
Contents