Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-29 / 310. szám

1958. DECEMBER 39, HÉTFŐ K EL ET M A G Y A RO RSZ A G 3 Szemelvények a TIT. 1959-es tervéből A TIT az 1958-as esztendő­i Ben még nagyobb sikereket akar elérni a társadalom- és termé­szettudományok kiterjesztésében, a hasznos ismeretek közkincsá tételében, mint ebben az évben. Éppen ezért jövő évj munkater­vét énnek szellemében készítette el. Mit olvashatunk a tervből? Kulturális foiyóirat Például azt, hogy a TIT 1959 elején — előreláthatólag február­ban — kiad egy újságot. Az új­ság havonta egyszer jelenik majd meg 12 oldalon, a Szabad Föld formátumában, két, esetleg há­rom színű nyomásban. A lapnak az lesz a feladata, hogy segítse megyénk kulturális forradalmát, erősítse a munkások, dolgozó pa­rasztok és értelmiségiek eszmei kapcsolatát, maga köré gyűjtse Szabolcs-Szatmár tudományos és művészeti tehetségeit. Irodalmi hetek Még uem késő! A mezőgazdasági szakemberek körében elterjedt: az idei öszi időjárás olyan, mintha megren­deltük volna. Sok igazság van ebben. Az őszi betakarítási és vetési munkálatokra régen volt olyan jó idő, mint most. Min­den gazdaság és egyéni termelő a legjobb viszonyok között ta­karíthatta be kukoricáját, nap­raforgóját stb. A vetések — a kizöldiilt gabonatáblák bizonyít­ják, — megerősödve mennek a télbe. Az egész őszi talajművelés és növényápolás egyik alapvető feltétele a jó őszi mélyszántás — a homokfúvásos területek kivételével. Az őszi szántások­ra az idő kezdetben szintén kedvező volt. Ezt az első sza­kaszt az állami gazdaságok és néhány szövetkezet ki is hasz­nálta, s elvégezték a szántás legnagyobb részét. A november közepén meglepően bekövetke­1 anacsxoztarscsagrol tartanak ne­ves történészek. Az előadássorozat mintegy kiegészítőjeként a me­gyei állami levéltár dokumentum­kiállítást rendez, a megyei könyv­tár pedig könyvkiállítást, azokból a művekből, amelyek a munkás- mozgalomról, a Tanácsköztársaság fennállásáról és harcáról szólnak. A TIT terve szerint 1959-ben to­vább folytatják a megye munkás- mozgalmának felderítésében és feldolgozásában kezdett munkát. A jövő évben összegyűjtik, fel­dolgozzák és kiadják az össze­gyűjtött dokumentumokat. Kiadják a megyei kalauzt Kiadványokban is gazdagodunk. A TIT kiadja a megyei kalauzt. Ebből az olvasó megismerheti megyénk különböző tájait, fonto­sabb létesítményeit. Az ismeretterjesztő munka azt követeli, hogy a növekvő felada­tokhoz meg kell erősíteni a járá­si előadói munkaközösségeket. Ép­pen ezért a TIT új előadókkal erősíti a munkaközösségeket, va­lamint gondoskodni fog az elő­adók továbbképzéséről is. Igen népszerűek voltak a TIT- szervezíe kirándulások, mert azon túl, hogy hozzájárultak az ország megismeréséhez, sok hasznos ta­nulságot is adtak. A kirándulni szeretők örömére a jövő évben is szervez a TIT kirándulásokat. Különösen olyan helyekre, ahol a mezőgazdaságot lehet jól tanul­mányozni. E kirándulások szer­vezésében az edd'gteknél sokkal inkább számítanak a mezőgazda- sági dolgozók érdeklődésére. Zenei események A muzsikaszeretők is megtalál­hatják az őket érdeklő rendezvé­nyeket a tervben. A TIT 1959-ben ismeretterjesztő hangversenysoro­zatot is rendez. A zenei műve­lődés iránti igényeket ismerve fővárosi művészeket hív meg a hangversenyekre. Az elmondottakon kívül sok szép, értékes műsor, rendezvény megtartását, megrendezését írja elő a terv. Hosszú volna \-la- mennyit felsorolni. Éppen ezért ez alkalomból csak a legfontosab­bakra tértünk ki. A TIT ,.A Tanácsköztársaság & kulturális forradalmunk“ cím­mel irodalmi heteket rendez. Eb­ből az alkalomból megyén! e lá­togat és előadást tart irodalmi éle­tünk több neves tagja. így pél­dául Illés Béla, Pándi Pál, Ko­vács Máté, Mesterházi Lajos és még többen mások. Külön estet kapnak a népköl­tészet alkotásai közül a balladák. A ballada-esten Miklós Róbert tart majd előadást a népkölté­szet e sok művész, költő á tál megcsodált műfajáról. Az esten fellép Török Erzsi előadómű­vész is. Jafcucs László Nyíregyházán A haza, a világ megismerése, földrajza után érdeklődők örö­mére földrajzi hét is lesz me­gyénkben. Ekkor a népi demok­ratikus államok — Kína, Korea, NDK, stb — földrajzával ismer­kedhetnek majd meg az érdeklő­dők. A földrajzi hét keretében tart Nyíregyházán előadást ha­zánk neves barlangkutatója. Ja- kucs László. A nyírbátori történelemkuta­tók eddigi eredményeinek szám­bavételére és a további kutatás serkentésére rendezik meg a nyírbátori Történelmi Hetet. Re­mélhetőleg ez méginkább fogja növelni történelmi hagyományok­ban leggazdagabb, saját történeti múltjának kifürkészésével legin­kább foglalkozó községünk tudo­mánygazdagító munkáját. Előadások a magyar munkásmozgalomról Az elkövetkező esztendő nagy adássorozat, amelyet a magyar eseményét jelenti majd az az elő- , munkásmozgalomról, a Magyar zeit kemény fagyok megakasz­tották az őszi szántást. Pedig termelosszüvctkezcteink és egyé­ni gazdaságaink jelentős része nem fejezte be ezt a fontos munkát. Par hete újra enyhe az idő­járás. Következésképpen újra hallani kellene mindenütt a szántó traktorok dübörgését * földeken, hogy a felhasogatott hantok elnyelhessék a téli csa­padékot, a nyári termések nél­külözhetetlen alapját. Itt van a küszöbön január. Az időjárás napokon belül na­gyot változhat. Holnap még van idő. de lehet, hogy egy hét múlva vastag jég- és hópáncél borítja a földeket. Álljanak be a traktorok, fogatok a baráz­dákba, ne hagyjunk tartozást a következő gazdasági évnek. — Kövessék mindenütt azon trak­torosok példáját, akik az ün­nep harmadnapján is dolgoz­tak! Hétezerrel több hízó a váresl embereknek A szerződéses jószágnevelés és szabadfelvásárlás bevezetése óta sokkal több jószágot értékes fe­nek megyénk dolgozó parasztjai. A tavalyi 58.352 darab hizottsertés- sel szemben ez ev uecem-er i-ig 65.618 darabot vásárolt fel az Állatforgalmi Vállalat 7266 da­rabbal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A szarvasmarhatenyésztés nö­velése következtében kevesebb marhát vásároltak fel. A tavalyi 27.264 darab szarvasmarhával szemben ez év december 1-ig csak 20.121 darabot vett át a vállalat. Borjúból viszont 5919 darabot, t>9i-el többet, mint ta­valy. Süldőből 3100-aí, malacból 1742-vel értékesítettek többet me­gyénk dolgozói éz év december 1-ig, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A szerződéskötések alkalmával több helyen, olyanok is szarvas- marha hizlalására kötöttek szer­ződést, akik eddig sertést hizlal­tak. Ez erlhetö, kifizető a szarvasmarha hizlalása is. A sza­badfelvásárlás eredményeként nincs panasz megyénkben sem a húsellátásra. Színész-maszkot árainak a mozikban Vidám tarka-est malacsorsolás Járda épül — Betonkerítést kap a sportpálya Nyírbátorban Nyírbátor lakossága példamu­tatóan szorgalmazza a faluszépí­tés, fejlesztés munkáját. Sokat kaptak az idén is, de még többet akarnak jövőre. Most csak ket­tőt említünk: 1959-ben több, mint ezer négyzetméternyi szaka­szon építenek betonjárdát. Ez a munka félszázezer forintot igé­nyel. A sportolók és a szurkolók nagy örömére korszerűsítik a sportpá­lyát is. Harminckétezer forintból — és jelentős társadalmi mun­kával — vasbeton kerítést von­nak a pálya köré. Szilveszterre több meglepetést tartogat a mozibajáró közönség­nek a Moziüzemi Vállalat. Egyik ilyen meglepetés, hogy . bárki hozzájuthat a legnépszerűbb szí­nészek maszkjához, melyeket a szilveszteri, farsangi jelmezbálo­kon kitűnően lehet használni. A színész maszkokat a pénztárnál árusítják már kedd óta. Ezenkí­vül mesefigurákat is vásárolhat­nak a mozik pénztáránál azok a szülők, akik még nem szereztek be újévi ajándékokat. A másik meglepetés szilveszte« ri vidám tarka műsor. A nyír­egyházi mozikban az év utolsó napján késő esti, 10 órai filmve­títéseket rendeznek a legnép­szerűbb, kacagtató rövidfilmekből. Éjfélkor pedig valamennyi nyír­egyházi moziban kisorsolnak egy-egy élő malacot, a legszeren­csésebb sorsjegy tulajdonosának. VÉGRENDELKEZÉS A hajlott gerendájú, alacsony ház­ban hatan állnak a íakószínű, szuetteágy mellett. Fejtől, lábtól, úgy, ahogy sorban érkeztek, mint szegről-végröl való roko­nai az ágyban vergődő asszonynak, aki úgy látszik — elkészült már a nagy útra. Távolabbi rokonai volnának többen i*. De ezek tartanak számot holmijára, dirib-darab földjeire, avult tetejű házá­ra, amihez gyerektelen létükre, ha nem is sokat ragasztottak urastól, de az ősiek­ből egy szeg sem hiányzik. A hat között egy férfi van. Névsze- rint Barna Szabó Lajos, aki szintén küld­hette volna a feleségét, mert a vagyon miatti összeházasodásban ők sem tudnák könnyen eldönteni, hogy melyikőjüknek közelebbije az útrakészülő. Valami hajtotta, mert különben nem férfiembernek való az ilyesmi. Had’ em­legessék csak az asszonyok: hogy milyen volt szegény, kinek vétett, kinek nem és a „jó atyám hatalmát, ami olyan nagy fe­lettünk.” A gondolatukért aztán bocsásson meg t megbocsájtó, mert akármilyen nagy a rokoni szeretet, de jobb volna már az ilyennek, ha megkönnyebbülne az ágy szalmája. A nagy várakozásban kialudt a tűz. Nem is hiányzik, mert mindenkit belül­ről fűt valami. Juli nénit már belülről sem. Mert hiába forgatja kétoldalra a fejét, nem ér­zi a párna melegét, sem a puhaságát. Mintha kővé vált volna ez is. Az ittmaradók annál jobban érzik a pillanatot. Szájukkal követik az előnyö­gött szavakat, kinek melyiket hagyja, mert nincs az mindenütt szokásban, hogy minden szócseppet írásba tegyenek. Háromszor is belekezdett már sze­gény, de belezavarták, mert egyet négyen is akartak. Ha a múlandóság szele megbénította » nyelvüket az elébb, bezzeg megoldotta most az életé. A létezésé. Mert előttük ez a szent. A van, a vagyon, amire szert kell tenni minden áron! Hogyan szaiasztaná- nak el akkor ilyen alkalmat?! Örökölni, vagyonosodni mikor nem lesz már fon­tos! Öten is mondják már helyette és elég szegénynek bólintani rá. — Ügyi nekem hagyja a csereti föl­det, Juli néném? — kezdi a legélelme­sebb. — Hogyne, éppen neked, az a leg­szebb darab! — tárja széjjel a kendővel együtt a kezét Simonné, aki elfelejti most bizonygatni, hogy csak azért kanyaritotta magára a Juli néni nagykendőjét, mert nyakócon szaladt idáig. — Nekem jó lesz a csikászi föld is, — erőlteti a nyugalmat egy hosszú, so­vány, akiről látszik, hogy a békán is tol­lat keresne, olyan fösvény. — Ügyi Juli néném? — és úgy néz a többiekre, mint a kívánós asszony, aki csak egy almát kívánt meg a máséból. — Én megelégszek ezzel a kis rossz házzal, úgyis összedől maholnap — sze­rénykedik egy ternókendős. — Különben is, a kertünk végin van és mihozzánk szaladt szegény, ha baja volt — folytatja iélrefordított fejjel. — Hm, talán ti szaladtatok hozzá, nem? Hogyisne, nekem hagyja, nekem van kit beletenni — pattan ki Nyírinéből a féltés, mert mindjárt elsorolnak min­den értékesebb holmiját Juli néninek! — A csikászi föld a miénk mellett van, az ősieknek együtt a helye! — kere­si újra az érvet a hosszú asszony és már látja maga előtt a megnagyobbodott föl­det, szépen összeszántva, s körülvetve napraforgóval. — Éghangot! — csattan fel Barna Szabó, aki hallgatott eddig, mint a vett- malac a zsákban. — Az én Szabó nagy­apám zsombékolta, és ültette körül fiefá- val! Engem illet, az enyém lesz, ügyi Juli néném? Juli néni, szegény, csak forgatja a fejét kétoldalra és int, mindenre. Mintha annak is intene, hogy jöjjön, már vigye erről a világról, hisz úgysincs már öröme semmiben. Igen, így álmodta meg, ezen tusakodott magános éjjelein. Itt van, azt se várják meg, hogy a föld alá dugják. — Az enyém lesz! — acsarkodik Sza­bó felé újra az asszony. Aztán annál jó­ságosabban néz a haldoklóra és követ lá- gyítóan kérdezi: — Ügyi, nekem hagyja Juli néném? — Lu ....... fogd be a szád, az enyém lesz, ha beledöglök is! — szorítja ökölbe a kezét Szabó és magát meghazudtoló kedvességgel kérdezi ő is: — Ügyi nekem hagyja Juli néném? — Nekem, Juli néném! — makacsko- dik az asszony. — Nekem! — Nekem!! — Nekem! — villan a Szabó szeme. — Nekem, nekem! — siet az asszony, mert a szeme már akadozik Juli néninek, a feje is csak reflex-szerűen int. Barna Szabó fejében egyszerre vilá­gosság gyűl. így nem lesz jó! A világ végéig perelhet, ha így marad. Veszedel­mes tanú az osztozkodó rokon. — Halljátok — kezdi — azé lesz a föld, akinek a szavára utolsónak int. Döntsön szegény, az övé volt — bölcsel- kedik nagylelkűen. Mindenki hallgat. De nincs idő a gondolkozásra, mert sietni kell a sietővei. — Juli néném, .Juli néném' — ráz­za meg a haldokló vállát az asszony. — Hallja még, Juli néném? Juli néni próbálja mozdítani a fejét, de nem mozdul, fordítani a szemét, de nem fordul. Mozdulatlan már mind a kettő. — Nekem hagyja, ügyi, Juli néném? — mondja határozottan Szabó, mintha semmi sem történne körülötte és az égiek sem tudnák megváltoztatni akaratát. — Nekem, nekem! — kapaszkodik az asszony az utolsó mozdulatba, mert ahogy leesett az álla Juli néninek, úgy tetszett, mintha intene. — Na, lássátok! — néz körül diadal­masan — ügyi van Isten, van... Ráviszi az az igazságot, nincs attul igazabb bíró! És mintha már kezében szorongatná a végzést, úgy gyürögeti a nyakbavaló kendője sarkát... — Juli néném! — recsegi Szabó, hogy mindenki hallja, — ügyi nekem hagyja?... És ha csudálatos is, de a Juli néni feje nagyot int mégegyszer, úgy, leesett állal, hogy aztán oldalt billenve örökre mozdu­latlanul maradjon a vékony párnán, ami­ből már jóelőre elvitte valamelyik a tol­lat. . — Láttátok? — pattog tovább — az enyémre intett utoljára, az enyém a csi­kászi föld! A törvénybe’ sem tagadhatjá­tok le. Nem, nem... na jóéjszakát. ...És azt a teremtő tudja, meg Barna Szabó, hogy Juli néni miért intett halála pillanatában is a szavára. Ha tudja, űzessen meg neki érte. Pe­dig, ha a hosszú asszony tudná, dehogy bízná rá, ha máskor százszor ájtatosabban énekli is, hogy benne bízik. .Mert. senki nem vette észre a nagy vitában, hogy a lábtól álló Barna Szabó az utolsó bólintás előtt a dunyha alá nyúlt és hatalmasat csavarintott a Juli néni nagy lábbujján... Szállá” László.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents