Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-24 / 308. szám
\ 1938. DECEMBER 24, SZERDA * KELCTMAGYARORSZAG 5 II kormány rendelete a nyugdíjakról A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Az 1954-ben kiadott nyugdíjtörvény igen kedvező változást eredményezett az öreg és rokkant dolgozók nyugdíjellátásában. Viszonylag rövid, tízéves szolgálati idővel rendelkező 55 éves nők és 60 éves férfiak fizetésük 50 százalékának megfelelő törzsnyugdíjat kapnak. Ehhez járult a felszabadulás óta munkában töltött minden év után az 1 százalékos nyugdíjkiegészítés. Nem volt elég nagy különbség azonban a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők és azok nyugdíja között, akik csak tíz évig álltak munkaviszonyban. Bár az 1954-es törvény a korábban nyugdíjazottak ellátását emelte, nyugdíjuk ezzel az emeléssel együtt is elmaradt az újonnan megállapított nyugdíjak átlagától. A régi és a hosszú szolgálattal rendelkező nyugdíjasok ügyének rendezése már 1956. nyarán naEnnek megfelelően felemeli a nem dolgozó régi nyugdíjasok nyugdíját 25 százalékkal (legalább 500 forintra, és legfeljebb 800 forintig) Ez az emelés egyben a régebbi szolgálati idő elismerését is jelenti. A munkaviszonyban álló régi nyugdíjasok nyugdíját (akik nyugdíjpótlékban nem részesülnek), munkaviszonyuk megszüntetése után pótlékkal egészítik ki és az így emelt nyugdíjhoz kapják a 25 százalékos emelést. Az 1954. előtti jogszabályok alapján özvegyi nyugdíjban részesülők nyugdíját is 25 százalékA íélárvák az eddigi havi 100 forint helyett legalább 175 forint, a teljes árvák 150 forint helyett legalább 250 forint árvaellátásban részesülnek. A régi, úgynevezett OMBI mezőgazdasági járadékosok ellátását havi 80 forinttal, az özvegyekét havi 75 forinttal emeli az új törvény. A mezőgazdasági járadékos eddig nem kapott házastársi pótpi rendre került. Végrehajtásai azonban megakadályozta a súlyos anyagi károkat okozó ellenforradalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály élet- és munkakörülményeit megvizsgálva úgy határozott, hogy a nyugdíjkérdés rendezése egyike a sürgősen megoldandó feladatoknak és azt 1959. első felében meg kell valósítani. A következetesen végrehajtott helyes gazdaságpolitika, a dolgozók jó munkája tette lehetővé, hogy e határozat 1959. január elsejével megvalósul. A Minisztertanács által benyújtott törvényerejű rendeletet a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. december 22-i ülésén jóváhagyta. kai emeli fel az új törvény, legalább 250 és legfeljebb 400 forintig. Az özvegyek nyugdíját abban az esetben is emelik, ha jelenleg dolgoznak. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított 500 forintot elérő nyugdíjasoknál az 1929— 1945. év között munkában töltött és igazolt szolgálati idő arányában pótlékot állapítanak meg legfeljebb 800 forintig. Az 1954-es törvény alapján megállapított özvegyi nyugdíjakat 10 százalékkal emelik fel, legfeljebb 400 forintig. lékot. Az új törvény szerint havonta 50 forint házastársi pótlékot kap majd. Az. eddigi havi 18 forint helyett 100 forint házastársi pótlék illeti meg azokat a nyugdíjasokat, akiknek a házastársi pótlékkal együtt a nyugdíja nem haladja meg a 850 forintot. Az ezután megállapításra kerülő nyugdíjakra is vonatkozik a rendelkezés. Az új nyugdíjtörvény igazságos különbséget teremt a hosszú szolgálati idővel rendelkezők és azok között, akik csak rövid ideje állnak munkaviszonyban. Az 1959. január 1. után benyújtott nyugdíjigényeknél már az 1929. január 1-től igazolt minden szolgálati év után jár a nyugdíjkiegészítés, vagyis az 50 százalékos törzsnyugdíj évenkénti 1 százaléka. Az új törvény fokozatosan felemeli az eddigi tíz évi váromáA páit és a kormány az élet- színvonal emeléséről szóló határozatot következetesen megvalósítva biztosítja a nyugdíjasok magasabb színvonalon való ellátását. A nyugdíjasok nyugdíjainak felemelését az Országos Nyugdíj- intézet folyamatosan hajtja végre, így a nyugdjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Az 1954-es nyugdíj- törvény alapján nyugdíjazottaknak a kiküldésre kerülő kérdőívek feldolgozása után folyósítják az emelést. Azok a dolgozók, akik 1959. január 1. után mennek nyugdíjba, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ lakóhelyük szerinti alközpontjánál, illetve kirendeltségénél nyújtsák be nyugdíjigényüket. A Munkaügyi Minisztérium felhívja az érdekelt dolgozók figyelmét arra, hogy az új nyugdíjtörvény 1959. január 1-én lép életbe. Ez annyit jelent, hogy a régi (1954. évi 28. számú tvr.) törvényerejű rendelet alapján állapítják meg azoknak a nyugdíját, akik a jelenlegi szabályok szerint nyugdíjra jogosultak és nyugdíjuk megállapítását már kérték, vagy legkésőbb 1958. december 31-én kérik. Ezek a dolgozók tehát tíz évi szolgálati idő igazolása esetén is ötven százalékos törzsnyugdíjat kapnak. Az igény-bejelentést december végéig azok a nyugdíjra jogosult dolgozók is megtehetik, nyi időt 25 évre. Az 50 százalékos törzsnyugdíj megállapításához 1959-ben 14, 1960-ban 15, 1961-ben 16 éves szolgálati időt kell igazolni. A fokozatos emelkedés 1970-ig tart. A 35 évnél idősebb rokkantak szolgálati ideje hasonló módon változik meg. A szolgálati időtől függetlenül meg kell állapítani a nyugdíjakat, ha üzemi baleset okozza a megrokkanást. A törvény biztosítja a legalább akik jelenleg még munkaviszonyban állnak, feltéve, hogy munkahelyükön legkésőbb december 31-ig munkaviszonyuk felmondását bejelentik. Egyéb esetben az új törvény alapján állapítják meg a nyugdíjat. Azok a dolgozók, akik nyugdíj- igényüket már benyújtották, de határozatot nem kaptak, igényütíz évi szolgálati idővel rendelke- kezők számára is a nyugdíjat azzal, hogy törzsnyugdíjuk annyiszor két százalékkal csökken, ahány év hiányzik a mindenkor szükséges szolgálati időből. így az, aki 1959-ben tíz évi szolgálati idővel rendelkezik, 42 százalék törzsnyugdíjat, és az ennek tíz százalékát kitevő pótlékot, akinek 12 éve van, 46 százalék törzsnyugdíjat és a nyugdíja 12 százalékát kitevő pótlékot kap. Ez a rendelkezés a hosszabb szolgálati idő fokozott megbecsülését célozza. két a határozat kézhezvételéig az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez intézett írásbeli bejelentéssel visszavonhatják. Ha nyugdíjazásukat az új nyugdíjtörvény szerint kérik, január 1 után újabb igénybejelentést kell tenniök és a nyugdíjat legkorábban csak január 1-től kaphatják meg. k Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitány- Ságénak közleménye as 1959-c# lejáratú »semélyi igazolványaié kicseréléséről A BM Országos Rendőrfőkapi- tánysága felhívja az ország lakosságát, hogy 1/1954 (I. 9) BM számú rendelet 10 paragrafusa,(1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendőrhatóságok 1959. január 2-től folyamatosan kicserélik azokat a személyi igazolványokat, amelyeknek érvényességi ideje 1959. évben lejár. A személyi igazolványok kicserélését községenként, lakókörzetenként, munkahelyenként meghatározott helyen és időpontban az állandó lakóhely szerint illetékes járási, városi, városi kerületi rendőrkapitányságok végzik. Azok az állampolgárok, akiknek munkahelye állandó lakóhelyüktől 100 kilométeres távolságon túl van, és ott ideiglenes lakosként be vannak jelentve, személyi igazolványaikat az ideiglenes lakóhely szerint illetékes járási, városi, városi kerületi rendőrkapitányságok is kicserélik. Budapesten csak azoknak az ideiglenes lakosoknak cserélik ki a személyi igazolványát, akiket munkahelyeiken e célbői előjegyzésbe vesznek. A személyi igazolvány kicserélése végett a személyi igazolványok tulajdonosának személyesen kell megjelenni. A járóképtelen, betegek, ha gyógyulásuk előreláthatólag egy éven belül nem várható, személyi igazolványukat meghatalmazással ellátott, legközelebbi hozzátartozójuk útján kötelesek beszolgáltatni az illetékes rendőrkapitányságnak. A járóképtelenséget SZTK-, vagy tisztiorvosi igazolással kell igazolni. Az Országos Rendőrfőkapitányság felhívja a lakosságot, hogy a torlódások elkerülése végett a helyi rendőrhatóságok rendelkezéseit és az általuk megjelölt határidőt maradéktalanul tarsák meg. A* új nyugdíjtörvény csökkenti az 1954* előtti és az új nyugdíjak közötti aránytalanságot \z új törvény felemeli az árvasági nyugdíj minimumát A nyugdíjak rendezésére 1959-ben a kormány 630 millió forintot bocsát rendelkezésre Ellentétek as „európai kosos piac64 körül 1957. máricusában Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország az Európai Gazdasági Közösség létrehozására vonatkozó egyezményt írt alá. Az egyezményben — másnéven — Európai Közös Piacban résztvevő államok összetrülete 1,166.500 km2, lakosainak száma 163 millió fő. A közösség székhelye: Brüsszel. A „Közös Piac'1 6 országa hoszNyugat-Németország Franciaország Olaszország BENELUX államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) Összehasonlításul: Nagy-Britannia A „Közös Piac’“ 6 országa egyúttal tagja az Európai Gazdásági Együttműködés Szervezetének is. Ez, az összesen 17 európai kapitalista országot felölelő gazdasági szervezet többek között az ú. n. szabadkereskedelmi övezet létrehozását tűzte ki céljául Európában, Az erre vonatkozó megbeszélések ezideig nem jutottak eredményre. szas vita után 1959. január 1-től egymásközötti külkereskedelmük elősegítésére 10 százalékos vám- csökkentés bevezetését tervezi. Az új vámtarifában résztvevő országok közül a legkedvezőbb helyzetben az iparilag legfejlettebb Nyugat-Németország kerül. A gazdasági szövetségen belül Nyugat-Németország vezetőszerepét szemléltetően ábrázolja az alábbi táblázat. . 1956. évi kőszén nyersvas acél termelés millió tonnában 150,4 20,6 26i6 55.1 11,5 13,5 1,1 2,0 5s9 41,5 9,8 10* 249,1 43,9 56,9 226,0 13,4 21* Jelmagyarázat: 1. Az „Európai Közös P$ae"’ államai. 2. Az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének tagjai. 3. Egyéb otsaágiSfc-,
