Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-04 / 283. szám

195« DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK KELET MAG V A BORSÍ AG 3 A szépülő Nyíregyháza A harmadik megyei képzőművészeti kiállítás jobb és gazdagabb az előzőeknél fYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYIrYffYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVf YYYY Az intézkedés nem marad el Ellenőrizték a tanulót tartó kisiparosokat Illetékes szerv a közelmúltba! ellenőrizte a kisiparosoknál fog lalkoztatott tanulók munkakörül ményeit, mert több kisiparosnál foglalkoztatott dolgozó és tanuló fordult panasszal a Területi Egyeztető Bizottsághoz. A Terü­leti Egyeztető Bizottság az ellen­őrzés alkalmával megállapította, hogy a kisiparosok többsége meg­felelően törődik a tanulók és az [alkalmazottak problémáival, ok- itatásával — a törvényben előírt (jogok szerint. Az ellenőrzés azonban fényt Vetett olyan esetekre is, amikor némely kisiparos megfeledkezik magáról és tanulóját bér nélkül dolgoztatja — reggeltől napestig. (Megdöbbentő visszaélést tapasz- (taltak például Szabolcsi István 'autószerelő kisiparosnál, aki Vá- 'radi Pál tanulónak 3500 forint tanulói munkabérrel maradt adós. ''jNem biztosította a tanuló részére a munkaruhát és volt rá eset, hogy 16 órát dolgoztatta. A ta­nuló elmondása szerint jelenleg is előfordult olyan eset, hogy a mester késő éjszakáig dolgoz­tatta őket, sőt Váradi Sándor ipari tanulónak — aki már má­sodéves — munkabérét nem fi­zette ki. Ugyancsak nem fize­tett munkabért György Sándor elsőéves tanulónak. A területi bi­zottság termelési bizottsági tag­jának kintléte alkalmával Sza­bolcsi István kisiparos este ne­gyed 10 óráig dolgoztatta a ta­nulókat. De hasonló körülmények Bőven lesz hal az ünnepekre 15Q mázsa ponty a tíszavasvári halastóban Az Alkotmány Halászati Ter­melőszövetkezetből illetékesek közölték szerkesztőségünkkel, hogy nem lesz probléma az ün­nepeken a halellátással. A nyír­egyházi Dózsa György utcai Hal­csarnokban állandóan lehet kap­ni halat. E mellett a kisvárdai es a rakamazi halcsarnokokat is el tudják látni. A Halászcsárdában sem lesz fennakadás, hiszen a tíszavasvári halastóban 150 má­zsa tükör és tavi pontyot tárol­nak. melyből mindenkor tudják biztosítani az igényeket. No per­sze — mint azt megtudtuk —, ha az idő kedvez a halászoknak, úgy választékról is gondoskod­nak, az ünnepekre biztosítani akarják, hogy finom csemegék, sültek, halászlevek, rostonsültek is kerüljenek az asztalokra. között , foglalkoztatja Geizelhart Sándort Solymosi Mihály nyír­egyházi kőműves iparos is, aki nem szívesen tartja be a rendele­tet, igyekszik alóla kibújni s azt próbálja bizonyítani, hogy Geizel- hart Sándor 6.50 órabérében benne van az alapszabadsága és a félórás ebédidőre járó bére, va­lamint a 15 százalékos idánypót- léka is. Solymosi Mihály érvelé­sét a jelenleg érvényben lévő bérügyi rendelkezés cáfolja, mely világosan kimondja, hogy a be­tanított munkások 4.50-töl 7 fo­rintig terjedő órabérbe sorolan­dók be. Ebből könnyű megállapí­tani, hogy ebben az órabérben nincs benne a nem munkabér jel­legű szociális juttatás és pótlék. A törvénysértő kisiparosokkal szemben megfelelő intézkedés történik. A meglepő példák arra figyelmeztetik a KIOSZ-t, hogy ilyen vonatkozásban is foglal­kozzon a kisiparosokkal és őrköd­jön a törvények betartásán s ha ilyen magukról megfeledkezett kisiparosokkal találkozik, gondos­kodjék a törvénysértés meggá­tolásáról. V asárnap délelőtt ünnepé- ’ lyesen megnyitotta! Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban a harmadik megyei képzőművészeti kiállítást. Mint a megyei tanács ezzel kapcsola­tos katalógusa megjegyzi, ezzel a kiállítással már nem csupán azt a célt szolgálják, hogy fel­mutassák megyénk művésztehet ságekbeni gazdagságát, azt. hogy van megyénkben képzőművé­szeti kutűra, hanem ezzel a ki­állítással a társadalom széles körű megértését és támogatásúi is szeretnék megnyerni a kép­zőművészet számára. A kiállítás — mint azt son egybehangzó vélemény leszögezi —. gazdagabb és jelentősebb, mint az eddigiek. Témaválasztá­sában közelebb áll mai életünk­höz, hangulatában vidámabb, stílusában kifejlettebb. Érződik az a tény, hogy' a közös műte­rem megnyitásával új út nyílt a képzőművészek számára, s hí még ez az út nem is biztosit mindegyikőjüknek eszmei kö­zösséget, de van már mag, amely köré fejlődhet a megye képzőművészetének gyümölcse. Szükséges, hogy a képzőművé­szek a jövőben még összeforrot- tabban, a vitatkozó szellem egy­ségével haladjanak a továbbfej­lődés útján. Ehhez természetes, a társadalom — üzemek, jntéz­Magyei ianács’:orás a kukoricaíermeSésról December 10-én Nyíregy­házán, a megyei tanácson értekezletet tartanak a ku­koricatermelés időszerű kérdéseiről. A tanácskozás­ra meghívják a megye me­zőgazdasági szakembereit, legjobb kukoricatermelőit. Előreláthatóan a Földmű­velésügyi Minisztérium nö­vénytermelési igazgatósága is képviselteti magát ezen az igen fontos tanácskozá­son. menyek és társadalmi szerveze­tek *- nagyobb támogatása is szükséges, meghívások és nem utolsósorban megrendelések, A szobrászatot megyénkben egyedül Berky Nándor képv.- seli. Mondanivalóját tömören, minél egységesebben igyekszik kifejteni, kevés részlettel, anyag- szerűen. Kiállított szobrai ern.i . tanúskodnak. Tematikája igen gazdag, mély érzelmi hangula­tot íejez ki Berky szobrász; megfogalmazásával. A kiállítás egyik legszebb darabja ..Békét ‘ című alkotása, a „megálljt“ pa­rancsoló mozdulatú nő szobra, másik, lendülő kezében a béke- galambbal. ^.zalay Pál — aki Szeren­° esi Zoltánnal és a kiál­lítás rendezése alatt elhunyt Járcssy Gyulával együtt a fes­tők idősebb nemzedékét képvi­seli — igen változékony han- gűlatú, sokoldalú művész. Kiál­lított művei közül a „Felvidéki út“ című akvarellje ragadta meg leginkább a szemlélők fi­gyelmét. Friss ecset kezelése, színeinek hangulata, egyszerű kifejezésmódja mind a kép erős­sége. Szerencsi Zoltán két kiál lított képe közül a szénrajz. uz ..Erdei út“ tetszett jobban, szi­gorú realizmusával, elmélyült látásmódjával. Járossy Gyuia képeit „ sokan -ismerik Nyíregy­házán, de a megyében is. Han­gulatos akvarelljei. melyek az angol akvarell-iskola techniká­jára emlékeztetnek, a kiállításon is nagy érdeklődést keltenek. Mint művész és mint pedagógus, egyaránt emlékezetes marad Já­rossy Gyula megyénk előtt. A fiatalok széles skálában tárják elénk tehetségüket. Na­gyobbrészt a már megszűnt sza­badiskola növendékei voltak fő­iskolai tanulmányaik előtt. Ez bizonyos vonatkozásban ma is összetartja alkotásmódszerüket, Diószegi Balázs hatásaként. De ezek a közös vonások nem gá­tolják, hogy egymástól eltérő egyéniségek alakuljanak ki, niiu. ahogy ki is alakultak. IJerecz András a színek U művésze. Színek és for­mák bensőséges, meleg, kissé' álmodozó, élettel telten ragyog­nak képein, a látvány szépsége az, ami alkotásra készteti, fel­fokozza a v.lóságot, többet cs szebbet igyekszik nyújtani ar - nál. Soltész Albert józanabb, a tárgyi valósághoz jobban alkal­mazkodik, de szenvedélyesebb, a': látvány • mellékesebb nála, in­kább a hangulatot, a képben ki-; fejezésre jutó gondolatot keresi.; Dániel Reinholu erőssége nagy; rajztudása, finom színérzék-.* ‘ hangulatkeresése. Pál Gyula stí­lusban a legérdekesebb egyéni­ség. Ecsetvonásai vibrálnak, egyformán fontos előtte az egész kép minden alkotó eleme, s ehhez képest tompít és erősít.1 Huszár István ugyancsak egyéni; utakat keres, érdekes meglátá­saival mind egy költői hangula­tot igyekszik festeni, s ez alá­rendeli a színeket, formát, Kállay István a két nemzedék közötti csoporthoz tartozik. Rit­kán és keveset fest. A kiállítá­son egy képpel szerepel, de ez is igen értékes és érdekes egyé­niséget mutat. Gajzer Ágoston ugyancsak keveset dolgozik, pe­dig kitűnő technikájú művész. Főleg akvarellben árul el nem- mindennapi képességet. Üj név is szerepel a kiállításon, tulaj­donosa nem tartozik egyik is­kolához sem. Teljesen autodi­dakta, a realizmus talaján áll, forma- és útkeresés jellemzi az egyébként írónak ismert Sipkav Barnát. \ kiállítás nem nyújt tel­jes képet a megye mű­vészetéről, mivel minden művész nem szerepel. De így is, mint a katalógus mondja: ,,az a jóleső érzés vesz rajtunk erőt, hogy a megyei művészeink előtt a mű­vészeti dekadencia eszmei üres­sége, óncélű formarombolása, emberellenes tendenciája idegen jelenség és ez a legjobb biztosí­ték arra. hogy a nép ügyét, a szocializmus eszméjét leghaté­konyabban fogják szolgálni mű­vészi eszközökkel ezután is.“ — kiss — 125 vagon burgonyacukor Tizenegy hónap alatt teljesítet­te 1958. évi tervét a Demecseri Burgonyakeményítőgyár. Már 15 vagon burgonyacukrot gyártottak és értékesítettek ebben az évben. Ügy tervezik, hogy a decemberi munkával az T958. évi tervet leg­alább 108—110 százalékra telje­sítik. Az eredményekhez hozzájárult az, hogy mindig időben kapták meg a termeléshez szükséges burgonyát. A dolgozók munka­versenye is szép sikereket hozott. Baráz Péter, Tamás Péter és Kantár Miklós keményítőmeste­rek, a keményítő brigádok, vala­mint P. Hajnal János irányításá­val a szörpgyári brigád, havonta túlteljesítették a termelési tervet. A sikerhez hozzájárult a kazán­házi dolgozók, valamint a kar­bantartó dolgozók szorgalmas jó munkája is. Meglesz a jó munka jutalma: az éwégi nyereségrésze­sedés osztáskor. Kossuth néven új termelőszövetkezet ólakul Bmben A termelőszövetkezetek ez évi jó zárszámadásai meghozzák az első eredményeket. A birii dolgo­zó parasztok közül többen a na­pokban Kossuth néven új ter­melőszövetkezetet alakítottak. A tizenhat dolgozó paraszttal meg­alakult szövetkezet hetven és lel hold. földön fogott munkához. El­nöküknek Pacza József kispa- rasztot választották. Most azon munkálkodnak az új szövetkezei tagjai, hogy a kővetkező év ja­nuárjára bO—35 főre növeljék a Kossuth TSZ taglétszámát. Már a terveken is gondolkoznak. A volt Béke TSZ tanyáját vették át, ahol fejlett állattenyésztés kiala­kításán munkálkodnak. Tervük­ben szerepel továbbá a jól fizető ipari növények termesztése is. 8 millió forint nyereség, 261 ezer forint részesedés u nyírbátori dohány bevallóban Megalakult a nyíregyházi vasutas eszperantó szakkor A nyírbátori dohánybeváltó üzem az 1957/58-as gazdasági év­ben több, mint 8 millió íorint nyereséggel zárt. Az üzemi ered­mények alapján a dohánybeváltó munkásainak 261 ezer forint nye­reségrészesedést fizettek ki. Az üzem dolgozói — akik egész év­ben folyamatosan dolgoztak — 21 munkanapra járó nyereségrésze­sedést kaptak. Minden kifizetett ezer forint munkabérre 70 forint nyereségrészesedést fizettek ki. Több fizikai dolgozó 1000—1500 forintot kapott kézhez. Még az '“idénymunkások is részesültek Tanulnak a színjátszó rendezők A Móricz Zsigmcnd Művelődési Ház a megyei tanács művelődési osztályával közösen a megye szín­játszó csoportjainak vezetői és rendezői részére havonta egyszer továbbképző előadást tart. Az előadások vezetője Turóczi Gyu­la debreceni színházi rendező. Az első i yen szakmai előadás a na­pokban zajlott le, melynek 22 résztvevője volt. Az előadás két részből állt, egy elméleti és égj gyakorlati részből. Turóczi Gyuia először ismertette a rendelkező próbára való felkészülést, majd a Móricz Zsigmond Művelődési Ház színjátszóinak közreműködé­sével a megyei színjátszó vezetők előtt gyakorlatban is bemutatta agy próbának a helyes levezeté­sét. la eszperantó és magyar nyelven; üdvözölt. Bájos jelenet volt, ami­kor az ötéves Gégény Gabriella} — mint a legifjabb eszperantista — eszperantó nyelven üdvözölte’ a debreceni vendégeket. Megkezdődött — egyelőn? 12 hallgatóval — az eszperantó tan­folyam is. A tanfolyam díjtalan. Kezdők részére minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig, haladók­nak minden szombaton délután o—8 óráig tartják az előadásokat a Toldi utca 32. szám alatti vas­utas szakszervezeti otthon kister­mében. A tanfolyamra még elfő-, gadnak jelentkezőket korra, fog­lalkozásra és nemre való tekin­tet nélkül a szakkör elnökénél (Körte utca 11. sz.), vagy titkára­pái (Közén utca 6. sz.), avagy a jelzett időben a vasutas otthon­ban. November 28-án délután meg­alakult Nyíregyházán a vasutas eszperantó szakkör, mely a „Por Mondpaco” (A világbékéért) ne­vet vette fel. Az alakuló ülésen szépszámú érdeklődő jelent meg. vezető eszperantisták is érkeztek Debrecenből, akiket Soltész Gyű­nyeresegreszesedesoen a részükre kiutalt munkabér arányában.

Next

/
Thumbnails
Contents