Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-23 / 307. (308.) szám

1958. DECEMBER 23, KEDD KELET M AU V AKOKSZÁG 3 Az országos kukoricatermesztési tanácskozás felhívása a kukoricatermelőkhöz A december 19—20-án rende­zett országos kukoricatermesztési tanácskozás résztvevői felhívással fordultak az ország valamennyi k ukc ricatermesztő j éhez. A tanácskozás megállapította, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a több tej, a hús, a vaj, és egyéb élelmiszer előállításának alapvető feltétele a kukoricatermesztés gyors fejlesztése. A tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy a hároméves tervben a vágómarha­termelés 4.5 százalékos, a vágóser­tés-termelés 9—10 százalékos, a gyapjútermelés 19—20 százalékos növelését az 1950—57-es évek át­lagához mérten teljesítik, illetve túlteljesítik. E feladat megvalósításában alapvető a szemnek és a silónak termelt kukoricavetés területének és termésátlagának gyors növe­lése. Növelni kell a kukorica vetésterületét és termésátlagát A tanácskozás helyesnek tartja, hogy már 1959-ben a szemnek termelt kukorica vetésterületi elő­irányzatát országosan 50.000—80.000 holddal túlteljesítsék, a silónak termelt kukorica vetésterületét pedig 100.000—120.000 holdra nö­veljék. Továbbá azt a célt tűzték ki, hogy a szemnek termelt ku­korica termésátlaga 1959-ben 13.3 mázsára növekedjék holdan­ként, 1960-ra pedig országosai} el­érje a 15 mázsát. A silónak ter­melt kukorica termésátlaga 1960- ban országosan érje el a 250 má­zsát. A tanácskozás azzal a javaslat­tal fordul az ország valamennyi kukoricatermesztőjéhez, hogy már 1959-ben általánosan alkalmazzák a kukoricatermesztés alapvető és korszerű módszereit. Alkalmazni kell a korszer« termelési módszereket nyékét csökkentő mélykapálást. A kukoricaszár időbeni betakarítá­sával és legkésőbb május elejéig történő felhasználásával indítsa­nak általános védekezést a kuko­ricamoly kártevése ellen. Fokozni kell a kukorica-üszög elleni véde­kezést is és már 1959-ben szarvas- marha számosállatonként legalább öt köbméter silónak megfelelő silókukoricát termeljenek. Az országos kukoricatermesz- tési tanácskozás annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy ha az ország minden kukoricater­melője a jelenleg ismert és a vi­szonyaink között általános beve­zethető alapvető és korszerű ku- korictermesztési módszereket szé­les körben alkalmazza, akkor a kukorica-termésátlagokat rövid idő alatt 30—40 százalékkal növel­ni lehet. Javasolják az ország va­lamennyi kukorca-termélőjének, hogy 1959-ben indítsanak versenyt a holdankénti 30 mázsás csöves­kukorica és a 300 mázsás siló­kukorica-termésátlag elérése érde­kében. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa december 22-én ülést tar­tott. Megtárgyalta és törvényerejű rendeletté emelte a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a dolgozók társadalmi nyugdíjáról szóló javaslatát. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a jogellenesen Ülést tartott az országos burgonya- és zöldségtermesztési tanács Az országos óurgonya- és zöld­ségtermesztési tanács hétfőn ülést tartott a SZÖVOSZ székházában. Az ülésen többek között megvi­tatták a korai burgonyatermesz­tés, valamint a burgonya bel- és külföldi értékesítésének egyes kérdéseit. Javaslatot terjeszte­nek az illetékes állami szervek elé, hogy 1959-ben az erősen in­gadozó terméshozamú gülbaba- fajta helyett állítsanak kísér­letbe más, korai termelés szem­pontjából számításba jöhető faj­tákat, és a Földművelésügyi Mi­nisztérium a korai burgonya ter­mesztését vonja be az általános vetőburgonyatermelő rendszerbe, a földművesszövetkezeti rendszer pedig, — a kijelölt körzetekben, — szorgalmazza a külföldön in­kább, keresett sárgahúsú burgo­nyafajták termesztésének fej­lesztését. A termésátlagok növelésének módját a tanácskozás az alábbiak­ban jelöli meg: A legfontosabb feltétel a hibrid- kukorica vetőmag használatának nagyarányú elterjesztése. 1959. ta­vaszán legalább 750.000 holdon, 1960-ban 1,200.000 holdon és 1961- ben 1,800.000 holdon hibridkuko­rica vetőmag kerüljön a földbe. A tanácskozás javasolja, hogy az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek már 1959. tavaszán az összes kukorica vetésterületü­kön a viszonyaiknak legmegfele­lőbb hibridkukorica vetőmagot vessenek, az egyéni termelők pe­dig minél nagyobb mértékben használják fel a hibridkukorica vetőmagot. A kukorica termésátlagának nö­velésére a tanácskozás javasolja a kukoricatermelőknek, hogy a talaj és az időjárás viszonyainak meg­felelően a jelenlegi 9.000—12.000 növényszám helyett az alföldi vi­dékeken holdanként 14.000—18.000- res növényszámmal, a Dunántúlon pedig 16.000—20.000-res növény­számmal végezzék a kukoricave­tést. A termelők fordítsanak jó­val nagyobb gondot a trágyázásra, a talaj termelékenységének foko­zására, a talaj mély művelésére, az őszi mélyszántásra. Javasolják még, hogy a talaj nedvességétől és hőmérsékletétől függően 8—10 centiméter mélyen vessenek és ennél sekélyebb vetést csak az erősen kötött talajokon végezze­nek. A kukorica ápolásánál fokozott gondot kell fordítani a kukoricave­tések gyomtalanítására- és a kuko­ricatermesztéseket csökkentő kár­tevők és kórokozók elleni véde­kezésre. 30-40 százalékkal több kukoricát! A kukorica kapálásánál meg kell szüntetni a terméseredmé­Egyszer majd írok Mindig van az em­ber életében nehéz pillanat. Jobb ezeket elkerülni, de van, amikor nem lehet. Ilyenféle pillanat ál­dozata lettem, ami­kor felkértek, hogy írjak az „Anna” cuk­rászdáról. Lassan őszülő, de nem öregedő becsü­letem a tanú, hogy én a cukrászdákat legfeljebb a pulte« szobájuknál fogva is­merem. Nem is tu­dom, jól mondom-e, szóval az előcsarno­kok látogatója va­gyok. ha elvétve ki akarok rúgni a hám­ból, és megkívánok egy zaccos feketét. Szeretem elnézni a pult szorgoskodóit, amilyen az Annában te van, és megfelelően csodálkozom, vala­hányszor összefüggés­be hozom a pult mö­götti szorgoskodót a pult ezer csodáival, hogy bírja megállni, s nem eszi degeszre magát a finomságok­ból. Na, nyáron meg a fagylalt! Még so-ha nem láttam, hogy a fagyialtos néni fagy­laltot nyalt volna, ami legalább ilyen kín, és jó, hogy én nem vagyok néni és nem vagyok fagylal- tos. Aztán, ami az „An­nát” illeti, egyszer benéztem úgy a sö- tétebb szobák felé, ahol plüssök és füg­gönyök ásitoztak. 'ra- lami titkos csodákat rejtegetve, de én tudtam, hogy sosem fogom megfeiteni ezeket a csodákat, mert nekem nincs bátorságom oda be­menni, és leülni, és rendelni; hallom, így szokás pedig. Aztán hallom, hogy vannak törzsvendé­gek, akik renszeresen járnak. Likőrök és volt énekesnő is, a nyáron valamikor és még sok ilyen furcsa dolog, ami nagyon ér­dekes lehet. Most hallom, valami két­száz tortát is sütöt­tek már megrende­lésre, az ünnepekre, és az orromban van a friss meleg édes szag. aminek nincs párja a világon. De én ezt a cikket nem tudom megírni. Bevallom, hiába is tagadnám. Anna na­gyon szép név, majd­nem olyan szép mint az Ilona, amiről Kosztolányi Dezső hallatlanul szép bá­jos verset is írt. És egyszer láttam kijön­ni onnan egy öreg­embert, aki olyan furcsán nyaldosta a száját, és láttam be­menni egy fiatal párt, és olyan gesztusosan lépkedtek befelé, hogy majdnem után­inak mentem. Akkor el is határoztam, hogy majd legköze­lebb elmegyek a fe­leségemmel, • de ő náthás lett, később meg áttértem a ga­lambtenyésztésre és nekem nem volt időm. Én készültem, kérem, tessék kihall­gatni... Most jut eszembe, hogy ismerem a fő­cukrászt. Katonás egyéniségű férfi, so­sem hittem volna, hogy az édességek mestere lesz. Mert az. Ez kétségtelen. Egy­szer elmegyek hozzá, és érdeklődöm, hogy csinálja. És majd utána megírom ezt a i cikket, meg bizony, j Vagy elmegyek a feleségemmel. El én1 Miért ne? Egyszer csak elmegyek, és a csodálkozó pultos né­ni előtt egyenesen bemegyek a belső szobákba... azt tessék majd megnézni! És utánna, ígérem, de komolyan, megf- rom ezt a cikket... Jövőre cserepei is gyártanak Fehérgyarmaton Kaptuk a hírt Fehérgyarmatról, a téglagyárból: Szép ütemben halad a cserépszárítószín építése. Nem kis esemény ez megyénk szempontjából, mivel a fehér­gyarmatiak kezdeményezése meg­örvendezteti az építkezőket. Eddig nem készítettek cserepet Gyar­maton, s éppen ezért érdemel nagyobb figyelmet, hogy a jövő tavaszon már ezt is gyártanák. WASHINGTON, (Reuter): Roy Johnson, az amerikai hadügymi­nisztérium világűrkutatási osztá­lyának vezetője vasárnap televí­ziós adásban arról besait, hogy az Atlas rakétalövedék, amely- lyel a múlt hét csütörtökén haj­Mit kapott as idén Nyírbátor? Jó helyre került a dolgozók által összeadott pénz Nyírbátor­ban, ebben az évben is. Többek között elvégezték a Bátori út bi- tumenezését. Ugyancsak bitumen­nel vonták be az Édesanyák útját is. Nagyobb ráfordítást jelentett az is, hogy mintegy 80 ezer fo­rint értékben anyagot biztosítot­tak egy kéttantermes óvoda épí­téséhez. Ez lesz Nyírbátor ötödik kéttermes, modern óvodája. Az építkezést jövőre kezdik el és még szeptemberben átadják az óvodát. Örömmel fogadták a Mártírok útja mentén lakók, hogy az idén — 45 ezer forint befektetéssel — egészséges ivóvízhez juttatták őket. Üj fúrott kútat kapott a környék. A községi sportpályán is fontos feladatot teljesítettek. Majdcsak 20 ezer forint felhasz­nálásával fürdőt építettek a sportolók részére. Múzeumi ása­tásokra 1958-ban 10 ezer forintot biztosított a községi tanács. 3 község gyógyszertár Nagy gondot fordít államunk megyénk falvainak jobb gyógy­szerellátására. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1959 első felében három községben avatnak új gyógyszertárat. Többek között tisztán állami beruházással épitik a tiszaszalkai és a tiszabecsi pa­tikákat. Egyenként több tízezer forintba kerül az építkezés. Kállósemjén községben a kör­nyék egy:l: legszebb gyógyszertá­rát kívánják megnyitni. Az épít­kezés költségeit a községfejlesz­tési alapból fedezik, és nagyban hozzájárulnak ehhez a falubeliek társadalmi munkával is. A Nyirlugosi állami Gazdaságban is keltetnek naposcsibét Megyénkben egyre nagyobb -az érdeklődés a keltetőállomásokou „előállított” fiatal baromfi iránt. A növekvő szükséglet kielégítését igyekszik biztosítani a Nyirlugosi Állami Gazdaság is. A jövő ev tavaszán 60 ezer naposcsibét kel­tet ki és ad el a tenyésztőknek. A gazdaság fel van szerelve keltető gépekkel s így állítják majd elő a csirkéket. Kétezer törzstyúk,juk van, ezek szolgáltatják majd a tojást a keltetéshez. Az éremnek azonban másik ol­dala is van, ugyanis a gazdaság­ban sokkal több csibét is keltet­hetnének. mert gépük van hozzá. Továbbmenve: a petróleumos gé­peket üzemeltetik, ugyanakkor az 5—6 éve vásárolt csehszlovák villanygépeket még ki sem pró­bálták. Ott hevernek a drága pénzen vásárolt gépek kihaszná- > lattanul. Állítólag nem kapnak a villa­mos berendezéshez értő szakem­bert!? A Totó-Lottó kirendeltségek ünnepi nyitvatartása December 24-én a vidéki ki­rendeltségek este 6 őrig tartanak nyitva. December 25-én a vidé­kiek egész nap zárva lesznek. December 26-án és 27-én a vi­déki kirendeltségeknél a szokásos nyitvatartási idő érvényes. De­cember 28-án a vidéki kirendelt­ségek zárva lesznek. A szelvények beküldési határ­ideje természetesen változatlan. Milyen less az ünnepi autóbusz-közlekedés ? Az 53. sz. Autóközlekedési Vál­lalat értesíti az utazó közönséget, hogy az ünnepek alatt a menet­rendszerinti autóbuszjáratokat az alábbiak szerint közlekedteti: A járatok december 24-én, a hét utolsó munkanapjára, decem­ber 25, 26, 27-én a munkaszüneti napokra, december 28-án pedig a hét első munkanapjára előírt me­netrend szerint közlekednek. Tarkónlőtte feleségét a pócspetri Jegyverrejtegető Magyari András pócspetri gazda fia az ellenforradalom után disszidált és az ellenforradalom idején szerzett TT pisztolyt 10 töl­ténnyel elrejtette. A rejtett pisz­tolyt apja 1957 tavaszán megta­lálta és két kilogramm dohányért eladta Sitku Pálnak, Sitku a fegy­vert egy csőszkunyhóban rejtette el, majd 1958 tavaszán eladta Tóth Sándor pócspetri lakosnak, aki már korábban is kérte Sitkut, hogy szerezzen részére egy pisz­tolyt. Élőbb egy lövéssel kipró­bálta, majd 300 forintért megvá­sárolta a fegyvert, ezután a tyúk­ólnál elásta. Szilveszteri asszonyverés Tóth 1955 november 25-én fele­ségül vette földijét, Szmolinka Annát, aki a házasságkötéskor már hathónapos terhes volt tőle. Gyermekük halva született. Fe­lesége szüleinél, Szmolinka J^no- séknál laktak. Tóth haza, saját szü­leihez akart költözni, hogy ezzel is segítsen rajtuk, de felesége erre nem volt hajlandó. Tóth maga költözött haza, de két hét múlva visszament feleségéhez. 1957. májusában megint gyer­mekük született. A gyermek be­teges volt, s ezért Tóth a feleségét okolta. Napirenden voltak emiatt a viták, veszekedések. Tóthné 1957 Szilveszterén szórakozni akart menni. Férje ezt a gyermek betegsége miatt ellenezte, s el is verte asszonyát. Ettől kezdve kü­lön éltek. Tóth Sándor 1958. júliuséban Budapestre ment dolgozni. Fele­ségét is hívta, de ő nem követte. Közben úgy értesült, hogy Tóth- nénak udvarlója van. 1958. októ­berében a féltékeny férj hazajött. Október 11-én kiásta a pisztolyt és csizmájába rejtette. Elhatároz­ta, hogy megöli feleségét és ön­gyilkos lesz. Szüleinek október 13-án meg is írta a búcsúlevelet, csőre töltötte a fegyvert és meg­indult apósáék háza felé. Eldörren a két lövés Feleségét a dohánypajta végé­nél találta, amint éppen a mustot szedte le a szőlőről. Hátul lopva megközelítette és egy méterről tarkónlőtte. Az asszony menten, összerogyott és a helyszínen meg-: halt. Ezután a gyilkos önmagára fordította a fegyvert és bal mellen lőtte magát. Életveszélyes állapotban vitték kórházba a feleséggyilkost, ahol gondos ápolás következtében tel­jesen felépült. A bíróság Magyari Andrást és Sitku Pált fegyverrejtegetésért, Tóth Sándort pedig fegyverrejte­getésért és szándékos emberölé­sért vonja felelősségre^ Az Elnöki Tanács ülése külföldre távozott kiskorúak va­gyoni helyzetével kapcsolatos »gyes kérdések rendezéséről. Megerősítette a polgári, család­jogi és bűnügyi jogsegély tárgyá­ban Bukarestben 1958. október }-én aláírt szerződést. Majd ío­Ixrri iioirnlípt fáriTVÍl.lí: toltak végre kísérleteket, felhasz­nálható majd az ember világűrbe juttatására. Johnson azonban megjegyezte: „lehet, hogy a Szov­jetunió megelőzi az Egyesült Ál­lamokat.” Lehet, hogy a Szovjetunió előbb tud embert eljuttatui a világűrbe, mint az Egyesült Államok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents