Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-21 / 307. szám

o 4 KELETM AGY A R ORSZÁG 1958 DECEMBER 21, VASÁRNAP P esti P o s t a Pueeini-eentenárium — Turandot felújítással Operaházunk ma ünnepli Puc­cini születésének századik évfor­dulóját. Ebből az alkalomból Ba­lassa Imre, a kiváló zenedrama­turg rendezésében olyan kiállítást rendezett, ami mindenképpen méltó az olasz zeneköltő - *léké­hez és magyarországi kapcsolatai­hoz. Ugyanakkor felújítja Pucci­ni operáját a Turandot, amelyet 21 évvel ezelőtt' 1927. novemberé­ben mutattak be Magyarországon. R halál árnyékában írta hattyúdalát, ezt az operát Puccini. A művész utolsó szavát készült kimondani benne, azt az utolsó szót, amely legnagyobb em­beréletek záróakkordja, mellyel a művész az elmúlt előtt az egész életét felméri, és megleli azt az utolsó igazságot, amivel a távozás küszöbén kimondja még, aminek kimondására született, s megoldja azt amit az életben még megold­hat. A szellem embereinek így vető­dik fel az utolsó kérdés. Amikor az elszálló évek végén szántónkén sa­ját lelkiismerete: mit valósítottál meg mindabból, amit magadban hordoztál, abból, ami csak teben- ned élt, s ami veled együtt örökre el fog tűnni, ha nem örökítetted meg a művészetben. Minden olyan művészre rámered a számonkérés, aki nem utat mutató lámpás volt, hanem kiszolgálta a közönséget: könnyen vetted az életet, s most nehéz a halál. Így jelentkezett ez a kérdés Puccininél is, aki utolsó művét akarta válaszul, nagy bi­zonyságul adni, zenevilága, ha nem is mélyült el, csodálatosan meggazdagodott ebben a darab­ban. A melódiák szivárványos ra­gyogása, a hangszerelés sejtelmes finomsága, bizarr szellemesség, gyöngyöző futamok mind egy rendkívüli művészeti tehetségnek, és színes fantáziának alkotása... De a maestro ekkor már súlyos beteg volt, művét már nem is tudta teljesen befejezni... Az al­kotás titkának abba a legelső szentélyébe, ahova a legnagyob­baknak adatott meg eljutni, eb­ben az utolsó művében sem tudott belépni. Egy fejezet a zene történetéről Így is gazdag, zsúfolt fejeze­tét jelenti az opera történetének... Idézzük csak vissza, mit jelentett Puccini az zene történetében. A nézőtér elsötétül... A zenekar játszani kezd: futamok, trillák, izzón kiömlő melódiák, finom har­móniák, simogató dallamok gyön­gyöznek, úsznak a zenekarból ki­ír adó han&iullámokon. Fojtott. érzéki muzsika ez, a diadalmasan felsikoltó hangok közé a panasz búgása vegyül. Túlcsorduló fantá­zia dallam z,uhataga után hall, finom bánat könypermete hull. Szétsuhan a függöny, s a színpa­don japán teaház képe bontakozik ki. Közben szállnak a melódiák, s kötetes leírások nem mondanak el annyit Japánról, mint Puccini né­hány akkordja a Butterfly I. fel­vonásában. Groteszk, csiklandó, varázslatos zene ez, egy ismeret­len világot lop be pár percre az elsötétített teremben. Ott ül a né­ző fehér cseresznyevírágok, sárga emberek között egy távoli világ­ban. Néhány üteme a muzsikának feloldotta, kiváltotta az emberek­ből mindazt, ami a tudatuk mé­lyén Japánról bennük rejtőzött elraktározva az emlékezés egy ho­mályos zugában olvasmányokból, emlékekből. De a japán kert cse­resznyevirágai fölött a kék itáliai ég mosolyog. Egy virtuóz olasz művész mesél a nézőknek a japá­nokról!, A melódiák mint színes tarka raj kergetik egymást. Édes szerelmi dal röppen fel, gyerme­kes sóhaj és izzó erotika, néhány ütemben kibomló érzések arany­esője, hull mint a tavaszi zápor. Majd dermesztő hangszínek ker- getőznek: felszakadt sikoly, kínzó üvöltés tép az idegekbe és beszél a hősnő haláláról. A szerelem édességét a vágyak sóhajos vergő­dését a harakiri borzalmát sikolt- ják, búgják a hangszerek. Sokszí­nű fonó muzsika Puccini zenéje, üvöltő, komor akkordok szerelmi kettős pianojába halkulnak, hogy ismét a tragédia fullasztó, lélek- kerülő színeivel dübörögjenek fel. Muzsikáló élet Puccini 1858. december 22-én született Luccában és 34 évvel ezelőtt halt meg Brüsszelben. He­ten voltak testvérek, fiatalsága küzdelmes éveken át bukdácsolta cél felé. A milánói , szegényes diákélet, zálogház, operaesték, ká­véházi viták közben megszületett néhány próbálkozás után az első nagyobb siker: a Manón Lescaut, majd egymás után a Bohémélet, a Tosco, Pillangó kisasszony. For­ró sikerek, kalandok, szerelmek jelzik életútját. Muzsikája sok vitát váltott ki, de ennek a zené­nek izzó szépségét, egyéni hang­ját, csillogó hangulatát, nem lehet elvitatni. Elsőnek találta meg a zene és szöveg közös hatásának titkát. „Uraim még csak húsz nap életet kérek“ A Turandot-on dolgozott, ami- kór gégebaja annyira elhatalma­sodott, hogy Brüsszelben műtétet kellett végrehajtani raja, húsz na­pi életéért könyörgött orvosainak, hogy operáját befejezhesse. Nem sikerült, az akkord félbeszakadt, a maestro 1924. november 29-én meghalt. Utolsó művét Aljano fejezte be, s 1926. április 25-én került bemutatásra a Milánói Scá- lában. A premieren Toscanini ve­zényelt, Dili áriájánál megállt kar­ja a levegőben, letette a karmes­teri pálcát és a nézőtér felé for­dulva sírástól élcsukló hangon je­lentette be, hogy ennél az akkord­nál szakadt meg a mű alkotójának élete. A nézőtér minden részéből zokogás tört fel a bejelentésre Ezen az előadáson a csonka ope­rát mutatták be, a továbbiakban már az Alfano által befejezett teljes Turandot-ot adták elő. Magyarországon az Operaház állandó műsordarabjai a Puccini operák. Az olasz zeneszerző sze­mélyesen is többször járt hazánk­ban. Napjainkban, amikor dolgo­zó népünk elfoglalta helyét az operaház és hangversenytermek nézőterén is, egyre többen ismer­kednek meg a művészetével, an­nak a muzsikának• varázsával, melynek alkotója, melynek művé­szete, azóta is estéről estére ezrek szívét melegíti, ezreknek nyújt él­ményt. KISS ISTVÁN. Akinek skót volt a keresztapja » C g'yik kollégája ‘ viccesen je- gyezte meg a minap: — Jocó latinak biztosan skót volt a keresztapja! Ez pedig nem vicc, hanem való­ban így áll a dolog. Hogy, hogy nem, Jocó táti 1 egyik rokona Sandry Canibalhoz, egy aber- deeni skót ügynökhöz ment nőül s így került sor a keresztapaságra. A keresztfiú annak idején pár évét skóciai rokonánál töltötte el s a kevert angol nyelv mellett — úgy látszik — itt szívta magábá a skótságot is. Mert Jocó tátit kora ifjúságától kezdve jelle­mezte a nevetségességig menő túlzott takarékosság. Jocó táti azért révbe jutott 30 esztendős korában. Ez pedig apró- hirdetés alapján történt. Egy deb­receni lány takarékos férjet ké­réséit „Mindén más mellékes“ jeligével. Nosza, Jocó táti azonnal táviratilag kérte meg a lányt s így várta a választ is. Ott maradt a postán és várakozott, de este 11 órakor már türelmetlenkedni kezdett: „Nem találna megfele­lőnek?’’ — így füstölgött magá­ban. gyszer csak a homlokára ^ ütve felkiáltott: „Megvan már! Biztosan „sokallja a pénzt a táviratra, levelet küld, ez pedig csak holnap ér ide. Lám, valóban nekem való lány!” Másnap csak­ugyan megjött a válasz, nem is ievél, hanem csak egy nyílt kár­tya: „Elsején jöjjön irataival együtt, Magdi.“ Jocó táti örömé­ben könnyelművé vált és egy zacskó Zizit küldött a lánynak, de jellemző módon, utánvéttel adta postára. A lány ezt szintén kedvező jelnek vette és így létre Is jött a házasság. Amint kiderült Maggie O’Brien névre hallgatott, Magyarországba szakadt árva skót lány volt. Így aztán jól megértették egy­mást és ma is kéz a kézben zsu- goriskodnak — a szőlő, a h^z. a nyugdíj mellett szép summa pénz van már a ládafiában — egyetlen unokájuk legnagyobb reménysé­gére (Za) 6-tól 6-ig 18 óra A gyerekek már ott ülnek a re- kamién. Anyu horgol, apu leteszi az újságot, feláll a karosszékből, bekapcsolja a rádiót... És a Vörös Hadsereg útján, a stúdióban villan a lámpa. Fehar Gábor bekapcsol, megindítja a magnetofont. A lakásckbar. fel­csendül a Kállai kettős, a nyíregy­házi rádió jól ismert szignálja. Aztán megszólal az ismerős hang: — Itt a Magyar Rádió nyíregy­házi adója... Kezdődik a műsor... 19 óra Alig van már üres asztal a Kossuth-étterem söntésébeh. Ka­nál csörömpöl, vacsoráznak a munkából albérleti lakásukba té­rő dolgozók. Akadnak azért zug­evők is, akiket otthon feleség vár vacsorával — de azért „előétel­nek” nem árt egy kis kocsonya, s persze hozzá jóféle fröccs... 20 óra I t--------------------------------------r—— --------------------------------­Tódul a tömeg a Gorkij mozi elő­csarnokából befelé. Rögtön k zdő- dik az előadás. Mit is játszanak? Aha, a „Tilett szerelem”!. — Irtó jó film, Jocókám! Már má­sodszor nézem meg — magyaráz­za lelkesen a bejáratnál, a „Min­den jegy elkelt" tábla alatt egy tizenhatéves-forma „nagylegény’’ hasonszőrű társának. 21 óra Műszakváltás a távbeszélő köz­pontban. — Halló, tessek maradni, csen­geti Budapest a számot!. .. Az új „Gabriella" már ott ül a kapcsoíóasztalnál, uijai boszor­kányos gyorsasággal járnak. — Ébresztést kérek négyre. — A számot kérem, visszahí­vom..: — Halló mennyi a Kossuth- szálló száma? — Kanada jelentkezik Birinek... — Halló Namény... 22 óra A nyomdában a szedők hazafelé készülnek. Botos Józsi bácsi viszi már az utolsó „formát” a „ha­jón" a tördelőasztalról, az ólom­öntödében kiöntik a „Keletma- gyarország utolsó oldalát. Néhány perc és felbúg a nagy rotációs... 23 óra 15 perc — Gyorsvonat érkezik Buda­pest, Nyugati pályaudvar felől... ’ Szabad a jelző, füstösen, vágtá­ban érkezik a vonat. Lassít, s nagy szusszanással megáll. Embe­rek cihelődnek bőröndökkel, cso­magokkal. Már cuppan a csók, a szöszke menyasszony megtalálta vőlegényét. A villamos zsúfolásig megtelt... 24 óra A Debreceni úton. a benzinkút­nál még világosság van. Farkas Pista bácsi számol. Délután kettő óta 3000 liter benzint és 1200 liter gázolajat adott el. Zárni készül, de éppen az utolsó pillanatban egy Pobeda fékez. — 20 litert kérek... 1 óra Frecska Laci fáradhatatlanul ve­ri a dobot. Az „Anná”-ban még mindig nagy a forgalom. Konya­kospoharak, pezsgős- és sörösüve­gek-.. A parketten két pár tan­gózik. Párolog a finom fekete ilyenkor már nagyon jól esik. Egy asztalnál fizetnek.,. 2 óra — Ugye tetszenek mindjárt, jönni? Síróshangú nénike áll az ügye- jletes orvos, Fest Zoltán doktor előtt. Férje, a 81 éves Fábián György szívbeteg, nagyon rosszul ■van. Az orvos kapja a kabátot, a (táskát, István István, a „Dupla- bista” indítja a gépkocsit Az Ügyeletén Éberné marad, az asz- szisztens nővér. — Bizony, sokszor feleslegesen hívják az ügyeletet — panaszko­dik. — Sokszor előfordul, hogy agy kis hülés miatt nem érkezünk időben az agyvérzéseshez... 3 óra Zsdánov utca 45. a Sütőipar 2. számú üzeme. Bent Van az egesz V arga-bri- gád. Este 10-től mar 35 mázsa ke­nyeret sütöttek. Pirosán, ropogó­sán kelleti magat m friss, meleg áru, a friss ker.yér. Az emberek rzzaorak a kémen-, ce elett... 4 óra Csendes a Kossuth-tér. Embert sehol nem látni, egyedül a rendőr rója bundásan a teret. A csendet vigyázza, a házak, s lakóik nyu­galmát . : s 5 óra : A Tefunál még mindig nagy a forgalom. Nemsokára váltják az éjszakásokat. Fuvarból hazatérő kocsik érkeznek, a sáros gépkocsi mindjárt be is áll a mosóba. Zu­hog a víz — egy jármű sem kerül­het piszkosan a parkírozó helyre... 6 óra Józsika és Kati még mindig az ágyban forgolódnak. Apu a tükör előtt pamacsolja magát, anyu a tűzhellyel babrál. Nemsokára megtelnek az utcák munkábasiető emberekkel. Ébred az élet Nyíregyházán, új pap kez­dődik, olyan, mint a többi. De le­het. hogy más lesz... Lehet, hogy ma befejezik a műhely tervét, le­het, hogy ma a kisdiák kitűnőre felel, a szerelmes végre meghallja a régvárt „igen“-t, pénzt hoz a postás, a kedvenc étel lesz ebéd­re, lehet, hogy ma vendég. érke­zik... Lehet. Szakad a köd, világosodik... Győri Illés György. fT KÖNYV: KEMPELEN A VARÁZSLÓ Kempelen Farkasról, a nagy magyar tudósról és feltalálóról írt könyvet Szalatnai Rezső. A könyvet lapozva az olvasó szóra­kozva ismeri meg Kempelen nagy alkotásait, vízépítési müveit, ta­lálmányait. A Móra Ferenc Könyvkiadó adta ki. Korabeli metszetek, ábrák és Benkő Sán­dor rajzai díszítik az ízléses ki­állítású kötetet. LŐTT# NYEREMÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents