Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-21 / 307. szám

Hol van a megoldás ? (Riport a 3, oldalon.) 6-tól 6-ig Nyíregyházán (Riport a 4. oldalon.) fttíéf i|ji*t(ljit«t XV. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Ára 60 fillér 1958 DECEMBER 21, VASÁRNAP 4 jövő év új filmjei (Képismertetés a 6. oldal011.) ★ Kül- és belpolitikai kérdések (Sajtóértekezlet a 7. oldalon.) Megalakult a magyar-szovjet mezőgazdasági napok agrár-bizottsága A Magyar—Szovjet Baráti Hó­nap keretében 1959-ben, február 18 és március 18 között megren­dezik a magyar—szovjet mezőgaz­dasági napokat. A mezőgazdasági napok szervezésére az MSZBT vezetésével, hét tagú megyei agrár-bizottság alakult. A bizott­ság első ülésén megvitatta a reá­háruló feladatokat. A mezőgazdasági napok kereté­ben március első hetében megyei előadást szerveznek. Az előadás témája: Talajművelés, talajjaví­tás. Javaslat született az ünnepi gyűlés előadójára is. A mezőgaz­dasági napok keretében a szovjet mezőgazdaság eredményeit doku­mentáló vándorkiállítás lesz vi­déken, és minden községben tar­tanak mezőgazdasági előadásokat. Az agrár-bizottság javaslatot tett egy 25 tagú küldöttségre is, akik a magyar—szovjet mezőgazdasági napok keretében rendezendő or­szágos ünnepi nagygyűlésen vesz­nek részt. A karácsonyi hajrá „első félidejének44 eredménye: Déligyümölcs-eldorádó a Csemegében Hogy jó karácsonyunk lesz, bi­zonyítja ezt a nyíregyházi Fű­szer-Csemege Áruház „rendkívüli statisztikája’1 is. Jó belelapozni a napi forgalmakba, mert megnyug­tató számok igazolják, hogy ke­reskedelmünk ez év végén is kellően felkészült az „ünnepi lázra". íme: Eddig — a karácsonyi nagyvá­sár első „félidejében’1 — mintegy 25 mázsa narancsot adtak el a Csemegében Nem volt hiány citromban -sem. Ebből több, mint 20 mázsa talált vevőre. A fügét nemcsak muto­gatták!) a kirakatban: hét mázsán felüli mennyiséget osztottak ki. No, és még néhány kiegészítő adat: 400 doboz karácsonyi figura, 3000 fenyőgallyas csomag és mintegy 45 mázsa szaloncukor kelt el néhány nap alatt. S hogy mit hoz a „finis“,? Ma- dai elvtórs tájékoztat: — A napokban, minden való­színűség szerint hétfőn érkezik meg a datolya. Hogy az Ízletes ételek mellől ne hiányozzon az 17 ezer holdon vetettek őszieket a megye gépállomásai A gépállomások — három kivé­telével — a legfontosabb őszi munkák egyikét, az őszi kalászo­sok vetését befejezték. Vetési ter­vük 14 ezer hold volt s ehelyett 17 ezer holdon tették földbe a magot, ezzel 121.7 százalékra tel­jesítették a tervet; A tervteljesí­tésben a nagyecsedi, kölesei és vencsellői állomások maradtak el, a legnagyobb területen a ti- szavasvári, nyírteleki, nyírmadai és csaholci üzemek végezték el az őszi vetést. ital sem, elárulom, zunkban mintegy hogy áruhá­15 féle bor, és 20—25 fajta szeszesital várja a vendége­ket. A fűszer részlegünkre hárul ez­után a nagyobb feladat, de nyug- tatásra közlöm: itt is kellően fel­készültünk. A tésztákhoz és éte­lekhez szükséges összes fűszer és töltelékféleségek megtalálhatók nálunk. A KPVDSz megyei bizottságának fontos határozata < a „fekete túlórák44 ügyében A FŰSZERT Vállalat adminiszt­ratív dolgozói bejelentéseket tet­tek a KPVDSZ megyebizottságá­hoz, hogy a vállalatnál nem fize­tik ki a túlóráért járó bért, sőt .csúsztatni’1 sem lehet. Ezt köve­tően a KPVDSZ brigádvizsgála­tot folytatott a vállalat központ­jánál, a nyírbátori, mátészalkai, kisvárdai, fehérgyarmati és nyír­egyházi fiókoknál. Megállapítot­ták, hogy a dolgozók által beje­lentett fekete túlórázások való­ban megtörténtek. A KPVDSZ megyebizottsága a tények alapján olyan határozatot hozott, hogy a vállalat igazgatója 1959 ja­nuár 15-ig fizesse ki kész­pénzben az eddigi — fekete túlórákat. S erről jelentést kell tennie ja­nuár 20-ig a szakszervezetnek. E határozattal a szakszervezet köz­pontja is egyetért, Nem megengedhető, hogy a dolgozók naponta huzamosabb időn keresztül 12—14 órát dolgozzanak, még akkor sem, ha a túlmunka ellenértékét kifizetik, hiszen ezek a dolgozók fizikailag kimerülnek, s ebből eredően ba­jok származhatnak. Hibát követett el a vállalat, mert nem vette figyelembe a Munka Törvénykönyvének a túl­óráztatásokról szóló 1953. évi 25. számú törvényerejű rendeletét, a rendelet módosítását, mely ki­mondja, hogy a munkanapokon végzett túlórát, szabadnap, vagy csúsztatás formájában megváltani nem lehet, hanem a dolgozó által felmerült túlórát pénzben köteles a vállalat megtéríteni. Elismerés a fiataloknak A KommmunisU Ifjúsági Szövetség Nyíregyházi Vég­rehajtó Bizottsága ezúton mond köszönetét mindazok­nak a fiataloknak, akik napi munkájuk, tanulásuk mellett odaadó fáradozás­sal serénykedtek a tag­összeírás időszakában. El­ismerés illeti valamennyiő- jük igyekezetét, melynek eredményeként városunk­ban a Központi Bizottság által meghatározott Idő­pontban megtörtént a több, mint kétezer KiSZ-tag összeírása és ezáltal a szer­vezeti életben nagy szere­pet játszó új tagkönyvkiosz- tás alapos előkészitése. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG. Honvédelmi előadások, filmvetítések A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség elnöksége a télen — az előző évekhez hasonlóan — előadás- sorozatot indít a megyében a hon­védelem kérdéseiről. Népszerű haditechnikai előadásokat tarta­nak a rakéta és más korszerű fegyverekről. Külön összejövete­leket rendeznek a nők részére „A dolgozó nő feladata a szocialista haza védelmében" címmel. Szá­Karácsonyi ajándék egy óvoda A Nyírbogdányi Kőolaj ipari Vállalat dolgozói kellemes kará­csonyi meglepetést tartogatnak gyermekeiknek. Karácsonyra ad­ják át az üzem lakótelepén több- százezer forintos költséggel és társadalmi munkával épült, új, korszerű szociális létesítményt, az üzemi óvodát. A gyermekek második otthona az állami beru­házás mellett jelentős társadalmi segítséggel készült el. A gyár dolgozói, még az asszonyok is — Fülöp Jánosné vezetésével — sok pihenőórát áldoztak az „ajándék” megalapozásánál. Most fejezik be a szobák festését, készül a védő­lemez a gőz-radiátor elé, nehogy az apróságok hozzáérjenek a fű­tőtesthez. Az óvodát hideg-meleg vízzel, gőzfűtéssel, a szobákat parkettel rendezték be. Most épül a kerítés és az ízléses kapu. Bi­zonyára jól fogják itt érezni ma­gukat a kis nebulók. h’ elveszem a telefonkagylót. Vonal nincs. Elmúlik négy­öt perc, végre jelentkezik a búgó hang. Tárcsázok: Tizenkettő-har- minc. Nem veszik fel a telefont, hanem egy férfi fütyörészése hal­latszik. Szólok a telefonba, hogy „de jó kedve van!!! s a válasz további fütyülés. Űjra hívom az előbbi számot, — természetes hosszabb szünet után, mert vo­nal nem mindjárt jelentkezik. Na, végre, húsz perc múlva! (igen, igen húsz perc múlva!) — Halló, Túri elvtárssal aka­rok beszélni. — Én vagyok. Tessék elvtárs? — Csakhogy végre beszélhe­tünk! A telefonpanaszokról aka­rok kérdezősködni. Válaszolj né­hány kérdésre az újságon keresz­tül a telefonálóknak. Hallgatom. AZ ELSŐ KÉRDÉS: — Körülbelül két hét óta, s főleg a délelőtti órákban öt-tíz perc, sőt ennél több is eltelik, míg a telefonáló vonalat kap. Mi az oka ennek? — A nagy forgalom, meg az ünneprekészülődés. Aztán az is, hogy a telefonálók nem beszél­nek röviden. És nem egy eset­ben semmiségekről beszélnek. — Például arról, hogy „hogy vagy szivecském, mikor jösz haza, megvetted már a karácsonyfát stb.” — Azt hiszem ez is fontos, legalábbis az illetőnek. Képzeld el mennyi fáradtságtól kíméli meg magát az illető, hogy ezeket a kérdéseket nem kell elmennie személyesen feltenni. A magán- beszélgetés is lehet fontos ... — Igen, igen, dehát ezek miatt zsúfolt a vonal, és csak várako­zás után lehet beszélni.:, —‘A posta nem tudna a bajon segíteni? — Jövőre lazítani tudjuk a „százas vonalcsoportokat” ,ami enyhíteni fogja a zsúfoltságot. — Kiszolgáló gépeket is kapunk és újabb állomásokat. — Csak már „jövőre lenne! Jó, hogy már nem sokat kell addig aludni, illetve bosszankodni a búgó-hangra várás miatt. A MÁSODIK KÉRDÉS: — Ml okozza azt, hogy a hí­vott sám jelentkezése helyett,— mondjuk a 10—10 esetében, — a telefon összekapcsol két dolgo­zó nő beszélgetésével a fermen­táló és az Építőanyagipari Vál­lalat között? — Ez műszaki hiba. A HARMADIK KÉRDÉS: — Híváskor, mielőtt a búgó­hang, vagy a foglalt jelentkezne, fülsiketítő kattogás szokott a vo­nalba jönni. Miért? — Ez is műszaki hiba. MÉG EGY KÉRDÉS: — Előfordul, hogy beszélünk a hívott féllel, és minden bejelen­tés nélkül szétkapcsolják a vo­nalat. — Máris mondom a választ. — Ilyenkor vidék hívja valamelyik beszélőt, ezért kapcsolják szét. — No, de nem lehetne ezt be-! jelenteni a beszélőknek, hogy vidék jött, szétkapcsolom”? — így szabályos, csakhogy a központosok néha elfelejtik. Ha­nem ha írsz erről, úgy tegyed ki, hogy a telefonálók okulhassanak belőle és minél rövidebben be­széljenek telefonon. — Értem, értem, mindjárt be­fejezem, csak még annyit, hogy azért a posta illetékesei is okul­janak beszélgetésünkből.! O. A. mos helyen az előadásokat film­vetítéssel kötik össze. A szövetség propagandakocsija igen sok köz­ségbe jut majd el, főleg oda, ahol mozi nincs. Az 1958-as honvédelmi tömeg­munkáról december 22-én tarta­nak ülést a szövetség székházá­ban. Megvitatják itt az 1959. évi feladatokat is. Amikor hasznos a pálinka A csengeri Lenin Termelőszö­vetkezetben az elmúlt évber szeszfőzdét létesítettek. A felsze­relések és az épület értéke 14( ezer forint. Ebben az üzefnágbai három szövetkezeti tag dolgozik Nemcsak azért előnyös, mert té­len is foglalkoztat néhány dolgo zót, hanem azért is, mert jelen­tős jövedelmet biztosít a szövet­kezetnek. Számításaik szerint i szeszfőzde egy év alatt annyi jő védelmet hozott, mint amennyi be került létesítése. Érdemes vol belefektetni forintjaikat. Meggyőző eredmények A gulácsi Űj Élet Termelőszö­vetkezetben az elmúlt gazdasági évben 19 darab fejőstehén volt. Minden tehén 2211 liter tejet ; adott. Lehetőségeik szerint ettől többet is adhattak volna, azon­ban ez a tejmennyiség is 92 ezer - forint jövedelemhez juttatta a 'szövetkezet tagjait. Látva az j eredményeket, elhatározták, hogy 1959-ben harminc darabra eme­lik a fejőstehenek számát. KÉRDÉS '-f- VÁLASZ a telefonálásról

Next

/
Thumbnails
Contents