Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-15 / 270. szám
4 KELETIM AíiYARORSZ AO 1353. NOVEMBER 15. SZOMBAT* Három megye hűtő- és presszógép „fellegvára“ Nyíregyházán Boren ran motorkerék pár, mosógép és rádió Két éve csak kiutalásra lehetett motorkerékpárt venni, mosógépért pedig sorbaálltak. Most? Készletre is lehet motorkerékpárt 1 mini, Mosógépből pedig bő vá- k jzuik van az üzletekben. A „vas- műszaki nagyker." raktárában is legalább 200 darab mosógép vár eladásra. Mintegy harminc féle rádióból olyan nagy mennyiség van raktáron, hogy válogathatnak azok is, akik részletre akarnak rádiót venni. Százszámra van raktáron Berva és Panni robogó, Danuvia- és más motor. Lehet vásárolni, van miben válogatni! Kevesen tudják, hogy Hajdú, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye hűtő- és élelmiszeripari gépeit Nyíregyházán tartják karban. Sőt, ezen felül új kompozíciókat is készítenek. A Nyíregyházi Vegyesszerelő Szakipari KTSZ Lenin téri részlegében végzik a nem mindennapi munkát. Mint Tóth András részlegvezetőtől megtudtuk, évente 100 hűtőgépet javítanak ki és tartanak karban a három megye területén. A közelmúltban megrendezett megyei kiállításon nagy sikert aratott saját készít- ményű nagynormál típusú fagylalt gépük. Ehhez a készítményhez alkalmazták elsőként az országban a nagytétényi gumigyár műanyagát, a polyinidurt. Sikeresen bevált és a jövőben még jobban igénybeveszik majd. Most egy sátoraljaújhelyi megrendelésnek tesznek eleget, amely leginkább megemlítést érdemel. Modern hűtővitrint készítenek olyan megoldással, hogy a hűtendő élelmiszert üvegfalon át láthatóvá teszik. Nagy könnyítés ez a vigyáza- tos tartósítás érdekében. (Nyíregyházán eddig csak egy ilyen modern gép van.) Egyébként egyre nő az érdeklődés a három megye részéről. Lassan szűknek bizonyul a géppark, de remélik, hogy a jövő évre tervezett beruházás megvalósításával — esztergapad és egyéb gépek beszerzése — lényegesen meggyorsítNovember 24—29 lörténeti Hét Nyíregyházán és Kisvárdán November 24. és 29. között történeti hetet rendez Nyíregyházán cs Kisvárdán a TIT történeti szakosztálya cs a Kisvárdai Járási Tanács. A történeti hét előadásai a megye történetét foglalják maguk- jban, kiemelve azokat a részeket, illetve eseményeket, amelyek a megye életében nagy változásokat eredményeztek. így tárgyalásra kerül a Bocskai kor, Rákóczi kora, az 1700. évi parasztmozgalmak, a megye részvétele az 1848—19-es szabadságharcban, a Tanácsköztár. saság, míg az utolsó előadás a „Párt és forradalom” címmel áttekintő képet nyújt majd megyénk dolgozó népének harcairól a párt vezetésvcl a Tanácsköztársaság idején. Forró hangulatú színházi estével kedveskedett csütörtökön este a Debreceni Népi Együttes a Móricz Zsigmond kultúrotthon közönségének. A rutinos, sok-sok külföldi sikert megért együttes műsorának legjobb számaival lépett a nyíregyházi közönség elé. ják majd a javítás és karbantartás munkáját. ben, hisz az együttes koreográfusai — Béres András és Varga Gyula — gyakran meglátogatják gyűjtőmunkásságuk során vidékünket; így a hazai sajátosságok megérzése még közelebb hozta az együtteshez a hallgatóságot. Kimondottan nyírségi jellegzetesség az Ajaki leánytáncok, de másutt is találkozunk nálunk honos népi motivomukkal. Az együttes minden száma megérdemelné a részletes elemzést. A hamisítatlan magyarság és népiesség minden produkció sajátos érdeme. A tánckar fegyelmezett, rendkívül biztos és temperamentumos. Különösen érzik ez a Hortobágyi táncok előadásán. A megfontoltságból, a pásztoremberre jellemző kimértségből robban ki a sziiaj- ság forte-fortissimója. Váltakozó ütemek, bonyolult motívumok keverednek a koreográfiába, mégsem érzünk sehol sem mesterkéltséget, eröltetettséget. Látványos botos-táncok és az eredeti búfelejtő csárdások végtelen lendülete magával ragadta a nézőket, Külön elismerés illeti az együttes népi zenekarát; emlékezetes a Pacsirta című hegedűszóló, amit Baross Mátyás a zenekar vezetője adott elő. — Kiss — Meddig lesz sötétség a Guszev-lakótelepnél? Mintegy 500 család lakik már a Guszév-lakóíelepen Nyíregyházán. Korán sötétedik és a munkából este hazajárók bosszankodnak amiatt, hogy a vasúti sorompótól a lakótelepig sötét az út. Az a kérésük, hogy létesítsenek két-három cszlcpközös hálózatbővítést, világítsák ki a lakótelephez vezető utat! ti j népboltok a megyében Csütörtökön nyílt meg Mátészalkán a leírtéke’t áruk boltja. A Nspbolt Vállalat vezetősége a lakosság kérésének eleget téve hétfőn nyitja meg a leértékelt áruk boltját Kisvárdán és még ebben a hónapban Nyírbátorban is. Nem idegen az általuk tolmácsolt népi kultúra itt a Nyírség• » A nyíregyházi Állami Aruház rejtvény'Versenye II. Itt közöljük a nyíregyházi Állami Aruház lejtvény-versenyének II. keresztrejtvényét. Mint már megírtuk, a rejtvények helyes megleitöl köztitt 5 db 200 forintos. S db 100 forintos és 10 db 50 forintos vásárlási utalványt sorsol ki az Áruház, amelyeket a he); színen tetszés szerinti árukra lehet beváltani. A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik mind a három ke- resztrejvényt megfejtették és bekütdték: vasit bedobták az Állami Aruház földszintjén elhelyezett postaládába, vaev — a vidékiek — postán juttatták el az Állami Aruház rímére. .Bekvl''«1 határidő: n jlTT. rejtvén” niesie'ené- Isétől számított 1 hét. VÍZSZINTES: 1. Értékes kártyalap. 4. He-isnya „javítás". A nyíl Irányáb n folytatva. 9. Hamis. 11. A sportolók egyesületének közismert rövidítése. 12. Árva Edit. 13. Keteti szőnyeg. 15. Mint a gonoszok. 17. Halad má-salhangzói. 13. Majdnem opál. 19. Ékezettel: bibliai hegj’. J0. Harci kiáltás magánhangzói ti. Z. P. L. 12. Mar közepe nélkül. 23. N. R. 24. Z. T. S. 27. Sejtés. SO. Mam’ar Sándor. . 3i. c. n. 31. Nagy orosz folyó. 33. Orosz vissza — betűi kevei-ve. 34. A nyíl irányában folytatva: jó ilyen kiUd-ménvt kapni. (S5. Faragó: fordítottja. 36. Tréfás mondás: vágja. mint.... a szappant. 37. Vissza: község a baktat járásban. 38. Nőnemű párja. 41. Z. L. E. 42. Leányrév. 43. Betűrendünk eleje, 44. Háziállat. FÜGGŐLEGES: 2. Ruhadarab. 3. Összezavar. 4. Sajátkezüleg. 5. Tausend — magyarul. 6. Kövér (betüfajta) — kévéivé. 7. indián csónak — betű cserével. 8. Nyakravalö. 10. Híres amerikai vízesés első fele. 13. A nők gyakran kérnek ilyen tanácsot. — A nyíl irányában folytatva. 14. Merem — mássalhangzói. 15. Ekés no! lábak éke. 16. V-lcmén.yéycl, javaslataival segítő. I:. Hazáig. sä. Vissza: az alsósra emlékeztető kártyajáték. 26. Cselekmények rugói, 28. Felszolgálja az éleit — bewieset ével. 29. Kóstol. 30. Bortermelő hegyaljai község tnássamang- zói. 36- A nyíl irányában folytatva: fuvaroz. 58. azámjegy. 30. Szamár „mondja". 10. Megbíz mássalhangzói. 42. Minisztertanács. A keresztrejtvényben a nyíregyházi Aüami Aruház 3 szolgáltatását jelentő mondatokat rejtettünk el. Melyek ezek a szolgáltatások és a mondatok milyen számú vízszintes, vagy függőleges keresztrejt- vénysorból rakhatók össze ? A legközelebbi kercszt- rc'ti énje mához egy hetéé tp’cnik meg. Nagy sikerrel szerepelt Nyíregyházán a Debreceni Népi Együttes &zamkali sportja} yzdrk Nem lehet könnyen bajnoki ponthoz jutni A Sóstóhegy—Virányos mérkőzésen töi-tént az alábbi eset. Ezt a mérkőzést november másodikéra sorsolták ki. Meg is jelent mindkét csapat annak rendje és módja szerint. Már a játékvezető is leigazolta a játékosokat, amikor mindkét csapat vezetője azzal a kéréssel fordult a játékvezetőhöz, hogy miután az eső sűrű, apró szemekkel esik, ne játsszák le a mérkőzést. Egyik csapatnak sincs melegítője, hangzott az indokolás, a játékosok könnyen megfázhatnak, s inkább 0:0 góiaránnya! döntetlen eredménnyel igazolja a mérkőzést. A két csapat vezetője ebben megegyezett, s így a hűvös' időben a csapatok játék nélkül jutottak volna egy-egy ponthoz. A játékvezető közölte ugyan, hogy ő alkalmasnak találja a pályát és az időt a játékhoz, de a két vezető ragaszkodott álláspontjához. Kifizették a játékvezetői dijakat, s úgy gondolták, hogy szereztek egy biztos és könnyű pontot. Igen am, de a Fegyelmi Bizottság a labdarúgó szabály- könyv alapján nem fogadta el az ilyenformán hitelesített eredményt. Mérlegelte a két csapat vezetőinek a sportsza- bólyokban való járatlanságát, s a mérkőzés újrajátszását rendelte el. A tanulság ebből az, hogy nem lehet a szabályok megkerülésével könnyen bajnoki pontokhoz jutni. A falusi sport fejlődése A felszabadulás előtt rendkívül elmaradott helyzetben volt a magyar falu lakossága. A társadalmi elmaradottságból szervesen következett, hogy a sportolás lehetősége is csak a falu kiváltságosainak adatott meg abban az időben. Ezen túlmenően a falu sportbeli elmaradottságát csak fokozza a város és a falu közötti különbség is. A felszabadulás előtt — sportszempontból nagyon sok fehér foltót találhattunk az országban, ahol egyáltalán nem sportoltak. Sőt még a sportolás fogalma is ismeretien volt. A falusi sportolók száma abban az időben a legutolsó hivatalos statisztikák szerint — nem haladta meg a tízezret, s összesen nem működött az egész országban 300- nál több falusi sportkör. A felszabadulás utáni új lehetőségek nagymértékben fokozták a sport iránti érdeklődést a falvakban is. A hároméves terv során száz falusi sportpályát építettek, s helyreállították az összes megrongálódott pályákat. Az ötéves terv során viszont már négyszáz új sporttelepet építettek falun, s valósággal gombamódra szaporodtak a falusi sportkörök. Külön örvendetes az a tény, hogy nemcsak a labdarúgás, hanem olyan sportágak is, mint az atlétika, a kerékpározás, a torna, a röplabda, a sakkozás és az asztalitenisz is egyre jobban tért hódítottak. A falusi sport fejlődését jól mutatják azok az adatok, amelyek a sportoklók és sportkörök számának megoszlását mutatják a főváros és a vidék között. 1939-ben Budapesten 25 000, vidéken viszont csak 20 000 ember sportolt. 1954-ben ez a statisztika a következőképpen változott meg. Budapesten ebben az évben 143 000 ember sportolt, ezzel szemben vidéken ekkor már 348 000 sportolót tartottak nyilván. A sportkörök számának alakulását is érdemes megvizsgálni. 1054-ben a budapesti 947 sportkörrel szemben vidéken 3084 falusi sportkör működik. A falusi spoi't hatalmas méretű fejlődését legjobban a falusi spartakiádok indulóinak számán mérhetjük le. A megrendezés első évében 1951-ben 20 000 ember indult különböző sportágakban, míg 1958-ban már 100 000 sportoló vett részt a spartakiád küzdelmeiben. Az említett néhány adatból jól látható a falusi sport hatalmas méretű fejlődése. Ezzel a fejlődéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemcsak a mennyiségi fejlődés szembetűnő, hanem az ezzel együtt járó minőségi fejlődés is. Ma már falusi sportolok minden sportágban egyre hevesebb küzdelemre.kényszerítik a jobb felkészültségű városi csapatokat is, s egyenrangú ellenfelei azoknak. A fent elmondottakat talán azzal fejezhetnénk be, hogy a falusi sport fejlődése nagy jövő előtt áll. A közeljövőben egyre több sportpályát építünk falun, s egyre több felszerelést fognak kapni a falusi sportkörök. S ezek természetesen a falusi sportolók számszerű növekedését, a falusi sport minőségi fejlődését vonják maguk után. fl sportegészségiisv fejlődéséről A rendszeres testgyakorlás az egészség védelmének leg- fontosab eszköze. De csak akkor, ha megfelelő ellenőrzés mellett történik. Éppen ezért a magyar sportvezetés első feladatai közé tartozott egy sportorvosi hálózat kiépítése és a sportegészségügyi ellenőrzés megvalósítása. A sportorvosi hálózat fokozatosan épült ki. 1947-ben még mindössze 3 000 sportolót ellenőriztek a sportorvosok, míg ma már 150 000—240 000 vizsgálatot végeznek évente. Az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetnek ma mar 166 intézete van az országban. Ebből 9 Budapesten, a többi pedig vidéken működik. Az intézet keretében jelenleg 100 főhivatású sportorvos dolgozik. Az intézet, látja el a válogatott keretek mellett működő orvosok irányítását is. A sportegészségügy mai fejlettsége lehetővé tette a kötelező sportorvosi vizsgálatok bevezetését, amely a sportolók egészségvédelme mellett nagyban elősegíti a sport minőségi fejlődését is. (Bézi)
