Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-14 / 269. szám
1958 OVEMBER 11, PÉNTEK BELEI MAU VA BURK/ \E ö Vasárnap reggel 7 órakor nyílnak meg a szavazóhelyiségek Készül az ország a választás napjára A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége tájékoztatót tett közzé a szavazásról, amely egyebek között a következőket mondja: Minden választópolgárnak joga, egyben hazafias kötelessége, hogy í'észt vegyen az országgyűlési képviselők és a tanácsok tagjainak választásában. A szavazás reggel 7 ójakor kezdődik és este 8 óráig tart. Valamennyi választópolgár értesítést kapott arról, hogy melyik tanácsi választókerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazóhelyiségben szavazzon. Az értesítést — a szavazás megkönnyítése érdekében — minden választó vigye magával és adja át a szavazatszedö bizottság elnökének. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A szavazó személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolja. A szavazatszedő bizottság elnöke több szavazólapot és egy borítékot ad át a választónak. A szavazólapok közül egy az országgyűlési képviselők lajstromának, a többi pedig a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására szolgál. A szavazás titkos. A szavazás a szavazófülkében történik. A Hazafias Népfront jelöltjeire úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változtatás nélkül összehajtjuk, borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába helyezzük. Vasárnap este a szavazások befejezése után a szavazatszedő bizottságok mindenütt hozzálátnak a szavazatok össze- számlálásához. Egyi! aap berreg a telefon, f eszem a hallgatót és barát jólismert hangját is- merr fel benne. — Te — moj i többek között, — hallót már róla, hogy a vásárié nögötti gazdaságban förtel- r - sok répa termett? Azt adják holdanként megüti a tszáz mázsát. Elhiszed? Én em! Nem hittem, de furdalt a kíváncsiság. A napokban aztán felkerekedtem, hogy végére járjak, mi igaz az egészből. A kocsikon éppen répát szállítanak, amikor megérkezek. No, meghökkentő amit látok. Féléves— éves gyermek nagyságú Bétarépák kushadnak a kocsikon. Ez igen! Az út másik oldalán meg sok-sok prizma nyújtózkodik hosszan: Vagy száz hold termése — gondolom. Átevickélek a sártengeren, be az irodába. Ott Mandics Istvánnal, a telep vezetőjével találkozom, s tőle kérem, ugyan mondja meg már igaz lelkére, hogy’ is áll ez a répatermelés, , mert amit beszélnek, az mégiscsak sok. Szállító okmányokat, bérjegyzékeket és más kimutatásokat húz elő és aztán kezd beszélni: — Amit hallott a hatszáz mázsás termésről, abba bele kell törődnie, mert igaz. Tessék. Itt van 12 hold répa termésének a mérlegelési jegyzéke. Minden kocsirakomány mérlegelve megy a prizmákba. A tizenkét holdról átlag 588 má. zsa és 20 kiló jött le. A többi, a még jobban fizető területről most szállítódik, s így lesz az összes terület holdanként! átlaga 600 mázsa. De megtudom én lepni még hihetetlenebb számokkal is. A répatermelést részben pénzrészes műveléssel végezzük. Mi adjuk a gépi munkát, s részesmuTikásamk végzik a kézi tennivalókat. Itt az egyik 500 ölről 308 mázsát, egy másik 400 ölről 163.5 mázsát takarított be, ennek a 880 ölnek pedig 416.50 mázsa lett a hozama. Ezek jóval meghaladják a hatszáz mázsát! Egy ötholdas terület átlaga pedig 800 mázsa. — És mi a titka ennek a magas terméseredménynek? — kezdek lelkesedni magam is. Mandics István felemel a sorokból egy jó húszkilós óriást, az asztalra fekteti és úgy mondja: — Semmi. Nincs itt titok. — Nem teszünk mást, mint megadjuk a talajnak, ami jár és rajta tartjuk a szemünket egész éven a veteményen. Nyolc, tíz évvel ezelőtt ezek a földek egyéni, kisparcellás kezelésben voltak. A „kezelés” annyit jelentett, hogy termeltek volna, de nem tudtak hogyan, mert nem volt hozzá felkészültségük. Amikor ide került <t gazdaság, ugyancsak leromlottak voltak a földek. Kezelésbe vettük. — Azóta háromévenként háromszáz mázsa szervestrágyát kap egy hold föld. A répa alá mindig friss trágyázást végzünk, két mázsa szuper és kálitrágyát is kap egy hold. Csizmaszár- hegyig végzünk őszi mélyszántást, tavasszal csak boronálunk, a vetés nitrogén műtrágyát kap, négy-öt kapálást és több gazoló kapálást. És így születik meg az eredmény. — Megéri a gondoskodást. Ha azt mondanánk, hogy a háromszáz mázsa trágya mind elhasználódik, a répa elfogyasztja, akkor is igen kifizetődik. Egyszerűbb körülmények között termelnénk 250—300 mázsát holdanként, így pedig ennek kétszeresét. A többlettrágya (150 mázsa) 1200 forintba kerül s ezzel szemben áll a többlettermés értéke: 13 ezer 500 forint. Az utóveteménynek is kitűnő talajt adunk így. Mit mondjak még ehhez? Mindent, a többletterméssel járó költségeket is összevetve és levonva, egy hold földről 20 ezer forint haszon származik — fejezte be a gazdaság vezetője az ismertetést. Hát így jártam én a hitetlenkedésemmel. A valóság térdre kényszerített. De azért nem restelem a dolgot, jó ez okulásként. Azért is írtam le, hogy mások is példát vehessenek belőle. S. A. Nyíregyházán zárszámadást tartott az ti Erő Tsz. A nyíregyházi Üj Erő Termelő- szövetkezet tagjai szerdán este tartották zárszámadó közgyűlésüket. Csali egy éve, hogy közösen dolgoznak, azonban máris szép eredményeket értek el. Jelentősen gyarapították a közös vagyont. Többek között egy 1Ö férőhelyes tehénistállót is építettek. A szövetkezeti alap növelése mellett 56 forinttal fizettek minden munkaegységet. Valamennyi szövetkezeti tag örül a gazdag zárszámadásnak és az elkövetkező idők tennivalóihoz még lelkese b-' ben látnak hozzá. Székelyben egyesüli két termelő- szövetkezet A székelyi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai nem késlekedtek a betakarítási munkákkal. Mindem szem termésüket összeszedték és a vetést is befejezték. — összesen hatvan holdon tették földbe a kenyérnekvaló magját. Ugyancsak Székelyben a napokban tartották egyesülő közgyűlésüket a Búzakalász és Dózsa Termelőszövetkezetek tagjai. Örömmel állapították meg, hogy kedvező termésátlagokat értek el kapásnövényekből. Cukorrépából például 180 mázsát takarítottak be minden hold területről. Az eredmények láttán három család kérte felvételét a szövetkezetbe. o As utca Kínában az utcának nagyobb szerepe van az emberek életében, mint mifelénk. Színesebb is, és ezért vonzóbb is. A primitívnek és modernnek érdekes keveréke pereg el zsúfolt egymásutánban az ember szeme előtt. Itt az élet nagyrésze az utcán játszódik. A család itt végzi mindennapi munkáját, itt étkeznek, itt politizálnak, itt pihennek, itt játszanak a gyermekek, éktelen zajt csapva maguk körül. De nem öten, tízen ám! Százszámra! A suszter az utcán teríti le pokrócát és nyitja meg reggelenként az .üzletét“. S csodák-csodája, soha nem vész el semmi. A gyerekek lopással egyetlen egyszer sém tréfálják meg az utca emberét. Az utca szent, az utca az ő „nappali szobájuk”, az utcának íratlan törvényei vannak, s ezt a legapróbb embercsemetétől a legöregebbig be kell tartani. Az utcán himbálja vállára vetett műhelyét a vándor lakatos, s ahogy megy, apró csengőcske csilingel, hogy itt van, itt jár, erre jár, kinek van javítani valója? Az utcán — kijelölt standokon — várja vendégét a most már háromkerekű biciklire szerelt riksa csontos és inas kerékpárosa, a pekingi utca jellegzetes járművének szövetkezetbe tömörült tulajdonosa. A forgalom óriási. Mindenekelőtt a gyalogos forgalom. Itt más szó nem fejezi ki hűségesen a helyzetet, csak az, hogy folyik. Folyik a tömeg az utcán. Hömpölyög és sokszor még a gyalogjárda is kevésnek, bizonyul. A közlekedést minden utcakereszteződésnél és főbb utcákon ketszázméte- renként — fehérbe öltözött rendőrök irá nyitják, gomba alakú, piros-fehér csíkkal ellátott ernyő alól, szócsővel a kezükben. A szabálytalanul közlekedőket ezen a szócsövön keresztül utasítják rendre, illetve hívják meg egy kis elbeszélgetésre. Ez azután sokszor eltart egy óráig is. Ilyenkor az „áldozatot” körülveszi a tömeg is, s angyali türelemmel hallgatják végig a rendőr nevelő-oktató beszédét. Sőt közbe-közbe is szólnak korholják szelíden a rosszul közlekedőt, kerékpárost, akinek szegénynek például kezdődne a munkája nyo’c órakor, de még kilenckor is ott kell, hogy hallgrsst embertársait. Ez a büntetés..Mért pjoz bírságot Kínában nem alkalmaznak közlekedési szabálytalanságéi-;... Megtanítani a helyes közlekedésre az embereket, oktatni és nevelni — ez a főmód szer. Lassan, méltóságteljesen döcög a zöld villamos, melynek egyébként nag. tekintélye van, minden járművet megelőzve neki mindig, mindenütt szabad az út. Akár csak az embernek, Kínában a piros jelzés csak a járműveknek közli a tucat, az emberek . minden irányba, szabadon közlekedhetnek .. . Nyüzsög a kerékpár és a riksa, itt ott elsuhan egy-egy személyautó, s ritkán pöfög egy motorkerékpár. Autóbusz v’szcnt van bőven es sok köztük a magyar Ikarusz és a csehszlovák gyártmányú Skoda. De a legaranyosabb jármű a gyerekbusz. Ez háromkerekű riksára ■zéróit alkotmány, melyet sárgára és zöldre festettek és mely kis, 10—12 pöttöm számára készült, rácsos ablakokkal ellátott fabódé, molyon reggel és este az óvodába, illetve óvodából furikázzék a gyerekekét. Hozzá hasonló bűbáj a csa- csifcgat, melyből ugyanc3ak sok látható a pekingi utcán, főleg a teherforgalomban. Ha utcára megy az ember, rövid idő uuiva köhécselni kezd. Szokatlan a állma, száraz, poros a levegő. Viszont szomjunkat nem olthatjuk úgy magyarosan, mert itt más viszonyok uralkodnak. A forralt vizet isszák lehűtve, vagy jéz- minillatú, cukornélküli teát. A termoszokat szinte minden helyen, még a személyszállító járműveken is — meg lehet találni. Érdekes látvány, s eleinte nem tudtuk mire vélni, hogy a kerékpáros és sok gyalogos is fehér száj- és orrvédőt használ az utcán. Később megtudtuk, hogy a már említett por, a Góbi sivatag szinte állandóan jelenlévő, hol szitáló, hol meg viharosan zuduló pora ellen védekeznek így. Egyébként akkor is felteszik: ezt a fehér álarcot, amikor megfáznak, kiválóan alkalmas arra, hogy a bacilusókat féken tartsák.... Legszínesebb az utca a kereskedelmi negyedekben. Itt népi motívumos fafaragásokkal és festéssel díszített üzletházak és apró boltocskák tapadnak vegyesen egymáshoz. Az utcai árusok pedig hangos szóval kínálják portékájukat. Főleg bizományi alapon, az állami és szövetkezeti kereskedelem megbízásából adnak és vesznek... A volt kapitalista vállalatok túlnyomó része átalakult állami-magán vegyes vállalatokká, s a kiskereskedők nagyrésze is szövetkezetbe lépett. Az üzletházak tetején több helyen ott látjuk a kősárkányt és az oroszlánt. A néphit szerint ugyanis a villámlás, és mennydörgés az égben székelő sárkány és oroszlán veszekedéséből fakad, s .arra a házra nem csap a villám, melyen az ő íiaik állnak őrt. A cégtáblák függőlegesen ereszkednek az emberek feje fölé, az áru nagyrésze kirakva az üzlet elé, hadd lássak,' hadd válogassák;.: Belevetjük magunkat mi is a-hullámzó tömegbe, hogy vásároljunk. Jaj, de nem addig a‘! Ehhez valóságos tudo-; mány kell. A következőkben ezzel .vér-! tez«ök fel magukat, Meglepetések egy nagyüzemben 6OO mássa répa egy hold földön
