Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-12 / 267. szám

SZÖVETKEZETEINK A VÁ­LASZTÁSOK ELŐTT — TISZA- KANYÁRI ESTÉZÉS — KALLÓI TAVASZ — URAMBATYÄM ORSZÁGA — REJTVÉNY XV. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM Ára 50 fillér 1958. NOVEMBER 12, SZERDA Hruscsov és Gomulka nagyfontosságú állásfoglalása Nyugat-Németerszággal kapcsolatban Szovjet és lengyel vezetők a jugoszláv Kommunisták Szövetségének kérdéséről Moszkva, (MTI): A Lengyel Népköztársaság küldöttsége Szov- jetunióbeli tartózkodásának befe­jezése alkalmából hétfőn délután nagygyűlést rendeztek a moszk­vai Sportpalotában. Tizenötezer főnyi közönség előtt Hruscsov és Gomulka elvtársak mondtak nagy- jelentőségű beszédet, amelynek nagyrészében a német kérdéssel, Hruscsov elvtárs beszéde Beszéde elején részletesen fog­lalkozott a lengyel küldöttség lá­togatásának jelentőségével, a len­gyel-szovjet baráti és testvéri kapcsolatok fejlődésével. Hangsú­lyozta: A szovjet emberek örülnek, hogy a baráti Lengyel Nép- köztársaság nagy eredménye­ket ért el a szocialista gaz­daság építésében, a kulturá­lis színvonal, a nép jólétének növelésében. Rámutatott annak fontosságára, hogy Lengyelországot — történeL mében először — baráti országok veszik körül: a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és a Német Demokrati­kus Köztársaság. Szólott a szoci­alizmus építése útjának nehézsé­geiről, s hangsúlyozta: ezek a nehézségek Lengyelor­szágban sem homályosíthat- ják el a legfontosabbat: azt a ragyogó utat, amelyet a len­gyel nép a felszabadulás óta megtett. A lengyel és a szovjet nép ba­rátságának ellenségei, a szocializ­mus, a béke ellenségei megkísé­relték, hogy ezeket a nehézsége­ket kiaknázva ellentéteket pró­báljanak szítani a Szovjetunió és Lengyelország között. Ezek az aljas kísérletek azonban kudarcot vallottak. Másként ez nem is le­hetett volna — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. A Szovjetuniónak Lengyel- országgal és a többi szocialis­ta országgal létrejött kapcso­latai meggyőző erővel bizo­A* út, amelyen jelenleg halad, végletes lehet I\yngat-l\émetors*áj8j számára illetve a revizionizmus problé­májával és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének helyzetével foglalkoztak. A lengyel vendégeket először az üzemi munkások, majd az ér­telmiség és ifjúság képviselői kö­szöntötték, ezután nagy érdeklő­dés közepette N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. nyitják, szó sincs és nem is lehet ezek Között az országok között olyan kérdésről, amit ne lehetne testvéri barátság­gal megoldani. Minél közelebb kerülnek a népek a kommu­nizmus győzelméhez, minél előbbre haladnak az odave­zető úton, annál jobban el­tűnnek a nacionalizmus vég­ső maradványai — állapította meg Hruscsov. Beszéde további részében rámu. tatott: a szocialista tábor ma ha­talmas erő. E tábor erejének for­rása egységében, tömörségében rejlik. A szocializmus ellenségei megkísérlik megbontani ezt az egységet, megpróbálnak nehézsé­geket támasztani a szocializmus építésének útjába. Az ilyen kí­sérletek azonban eleve kudarcra vannak ítélve. Az imperialista or­szágok vezető köreinek végre meg kell látniok, hogy aknamunkáju­kat ezekben az országokban sen­ki sem támogatja. Csak a kalan­dorok ábrándozhatnak arról, hogy megdöntik a szocializmus vívmá­nyait ezekben az országokban. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: Az imperialisták minden eszköz­zel növelni akarják a háborús pszichózist, a fegyverkezési ver­senyt. Ezt szolgálja politikájuk, amely arra mutat, hogy a vilá­got a háború peremén kívánja tartani. E háborús politika érde­kében próbálják felhasználni az úgynevezett német kéi'dést, első­sorban pedig Nyugat-Németorszá- got. A budapesti Földművesszövet­kezeti Árubeszerző és Értékesítő Vállalat az általa forgalomba ho­zott legválasztékosabb iparcikkek­ből árumintabemutató kállítást rendez. A kiállított tárgyak kö­zött megtekinthetők férfi, női, gyermek alsó- és felső kötöttáruk, férfi, női es* gyermek felsőruhá-1 zati cikkek, fehérneműk. Ezen kívül kiállításra kerülnek vas- és műszaki cikkek és játékáruk is. - A kiállítás november 12, 13 és- 14-én, (szerda, csütörtök, péntek) lesz nyitva az Irodaház harmadik emeleti nagytermében. A szovjet kormányfő emlékez­tetett Adenauer kancellár és más nyugatnémet vezető politikusok revansista, soviniszta, militarista kijelentéseire, amelyek rámutat­nak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság gyorsan halad a re- militarizálás útján. , Figyelmeztetni akarjuk a Német Szövetségi Köztársaság vezetőit, hogy az az út, ame­lyen Nyugat-Németország je­lenleg halad, veszélyes egész Európa békéjére, s végzetes lehet Nyugat-Némeíországra” — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. Majd kiemelte a következőket: Nyugat Németországban egy újabb Prang Nach Osten” szellemét hirdetik. De mindenki emlékez­het, milyen következményekkel járt ez a hitleri politika. Nem ne­héz elképzelni, mi lenne a sor­suk azoknak, akik újból megpró­bálnák feleleveníteni ezt a kísér­letet. A keleti terjeszkedés, a Kelet felé vezető út Nyugat-Né- meíországnak a halálához vezető útja lenne. Ezt meg kéll érteniök mindazoknak, akik felelősek Nyu­gat-Németország politikájáért, akik az új háború kirobbantásá­ra törekszenek. — Mi nem akarunk semmiféle háborús konfliktust — jelentette ki a gyűlés résztvevőinek tapsa közepette Hruscsov, majd hang­súlyozta: A Szovjetunió és a szocialista országok mindent meg­tesznek, hogy elhárítsák ezt a sú­lyos veszélyt. A szovjet kormányfő a továb­biakban azzal foglalkozott, hogy Nyugat-Németország a hírek sze­rint javaslatot akar terjeszteni a négy nagyhatalom elé — hívja­nak össze tanácskozást Német­ország egyesítésére. — Semmiféle hatalomnak nincs joga azonban arra, hogy beavatkozzék a német nép és a Német Demokratikus Köztársaság belügyeibe — mon­dotta. — A német kérdés megoldás sához vezető egyetlen út » meglévő német állam köze­ledésének. a közvetlen tár­gyalásoknak az útja, és ez kizárólag a német nép bel­ügye. Más a kérdés a német békeszer­ződés aláírásával. A Szovjetunió véleménye szerint ez a lépés elősegítheti a német kérdés meg­oldását. Hruscsov emlékeztetett, hogy 1945-ben a fasizmuson győzelmet aratott hatalmak a potsdami egyezményben fontos kötelezett­ségeket vállaltak. Ezek a kötele­zettségek előírták többek között azt, hogy egész Németország te­rületén akadályozzák meg a fa­sizmus, a militarizmus újjáéledé­sét, tiltsák meg a fasiszta milita­rista háborús propagandát, köves­senek el mindent a közélet meg­tisztításáért, akadályozzák meg azoknak a kartelleknek, trösztök­nek, monopóliumoknak újjáéledé­sét, amelyek annak idején ura­lomra juttatták Hitlert és mind­végig támogatták és segítették politikáját. — Tizenhárom évvel a potsda­mi szerződés után más és más kép tárul elénk Németország két részében — állapította meg Hrus­csov, rámutatva, hogy a Szov­jetunió becsülettel teljesítette a potsdami egyezményből reá há­ruló kötelességét. A nyugati ha­talmak azonban bevontak Nyu- gat-Németországot az agresszív Északatlanti Szerződésbe, amely, nek nyilt támadó jellege van, t nemcsak tűri, hanem segíti Nyu­gat-Németország militarizálását, a hadsereg újjászervezését, új fegy­verekkel történő felszerelését. Ezt a támadó hadsereget egykori hit­lerista tábornokok, revansista, nacionalista szellemben készítik elő új háborúra, a Kelet felé irá­nyuló előretörésre. Legújabban a nyugati hatalmak segítő kezet nyújtanak abban is, hogy a nyu­gatnémet hadsereget atom- és ra­kétafegyverekkel szereljék fel. Nyugat-Németországban újjáéled, tek a monopóliumok és az or­szág ma már vezető helyet foglal tPehttetea » i aéioá tpí. VI lóg proletárjai egyesüljetek > m A ru in i illa bem utaló kiállítás Nyíregyházán Erős akarattal 3 \ párt kulturális téziseinek megjelenése óta megyénk­ben is jelentős változások következtek be a művelő­* dés frontján. Községeink művelődési otthonaiban fellendült 3 a kulturális élet, amit nemcsak azzal mérhetünk le, hogy * színjátszócsoportok és tánccsoportok keltek életre, s a meg- “ lévők szorgalmasabban látogatják a próbákat, hanem még- = inkább azzal, hogy az ismeretterjesztés is határozottabb for- ~ mákat és méreteket öltött. Falusi pártszervezeteink a tézi- Z. sek tanulmányozása után új erőt öntöttek a községek kultu- = rális életébe. A színjátszócsoportok helyesebb műsorkiválasz- = tással segítik népünk ízlésének, gondolkodásának formálását. I A tanácsok művelődési szervei is pontosabban látják a felada­* tokát. Megyei szintről indult el, és szinte mozgalommá vált a Ü színjátszók között az, hogy a Szélvihart, Dobozy Imre nagy­id sikerű drámáját a legeidugottabb faluban is előadják. Ennek = mondanivalója a ma emberéhez szól, művészi nyelven, egy- “ értelműén. A szakelőadások az ismeretterjesztés területén 3 világosabban szolgálják a mezőgazdaság fejlesztésének gon- = dolatát, és a politikai, eszmei tisztánlátást. És még ezer más ! példája van annak, hogy a kulturális iránymutatás nagyon _ az életre, a helyes útra vonatkozik. c Pártszerveink és szervezeteink általában helyesen ér­Z. tették meg a párt kívánságát, és nem maradtak el a segítség- = nyújtással, hogy a tézisek a gyakorlati életben valóra válja- = nak. Nemcsak vezetői, irányítói, hanem kelesztői lettek me- 3 gyeszerte a kulturális megmozdulásoknak. S ennek eredmé- J nyeként máris körvonalazható, hogy a kulturális munka cél- : tudatosabbá vált, s mindinkább megszűnik az az alapjában = jóindulatú, de kapkodó munka egyes művelődési házakban, 1 községekben, amely csupán a szórakoztatást, a foglalkozta­* tást tekintette egyetlen elérhető és elérendő célnak. Naponta 1 lehet olvasni az újságban, hallani a községek hírközlő mega- íj fonjaiból, vagy olvasni a hirdetőtáblákon helyes programo- “ kát, amelyek a szórakoztatáson túl nemes hivatást töltenek = be, mert emelik a szaktudást, bővitik az általános műveltsé- = get, vagy erősítik szocialista hazafiságunkat, felfogásunkat, " jobban megvilágítják népünk, nemzetünk közös céljait, arae- = lyekből tisztábban ragyog elő egyes emberek közvetlen fel- = adata. 3 Most, a választás előtt sem szűnt meg községeinkben, = művelődési otthonainkban a kulturális munka, és nem is É szűnhetett meg. Nem máról holnapra szóló feladatokat kell ; megoldani; egyetlen ismeretterjesztő előadással, vagy egyet- = len könyvankéttal, színielőadással nem lehet a kultúrtézise- i két nemhogy megvalósítani, de megközelíteni sem. A munka [ tehát, bár kisebb lendülettel, de ezekben a napokban is fo- = lyik. Ennek oka az, hogy sok kulturális szerv, kultúrmunkás É nem látja, hogy a választás széles közüggyé tétele tulajdon- ; képpen összefügg az emberek műveltségének, öntudatának, ■ tisztánlátásának fokával, mértékével. A választás és a párt , kulturális határozata nem egymástól idegen dolog, hanem ; egymást segítő szerves részei szellemi életünknek; tudnunk kell, hová haladunk, hogy nyugodtan lépjünk arra az útra, amely célunkhoz vezet, öntudatosabb, műveltebb, elveiben, ! akaratában cétudatosabb ember bizonyosabb abban, hogy ; megjárja azt az utat, amelyre lépett, mint az, akit csak felü­letesebb meggondolás vezet. Mi szocializmust akarunk, marxista-leninista alapon, népi rendszert, a kizsákmányolás = teljes megszüntetésével, és ezt igazi vasakarattal kell, hogy akarjuk. , Fontos, és mélyreható a kulturális határozat. Kívánatos lenne, ha minden tömegszervezet fontosságéhoz mérten ; ugyanolyan komolysággal és részletességgel foglalkozna va- lóraváltásával, mint ahogy azt a pártszervezetek és tanácsok ! teszik.

Next

/
Thumbnails
Contents