Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-07 / 263. szám

2 kelftm.agyarorszag 1958. NOVEMBER 7, PÉNTEK <ftitárria Megyénk képviselőjelöltjei Sűrű, vastag szemöl­dökű, sastekintetű ember An­ton Fábián. Amint asztalhoz ülünk és egészségre koccan ke­zünkben az idei borral telt po­hár rám néz. Tekintete határo­zott, éles és homlokára az emlé­kezés vet ráncokat amikor meg­szólal. — Ilyen ember volt Frunze elvtárs — mondja miközben két- karját felemeli és kezeit ökölbe szorítja. — Nagy kár, hogy meg­halt. Lobog benne az emlékezés. Gondolatban újból vissza száll ezerkilencszáztizennyolcba, ott van az aszkabáti fronton, Kize- larvat elfoglalásánál, a páncél­vonat zsákmányolásánál. Beszél, magyaráz s szinte kezében látom az ekrazitot amint elhelyezi a híd alá, hogy levegőbe röpítse és megakadályozza a fehérek előrenyomulását. Orenburgi front, Andizsán város, szinelni- kovi és gulajpaulai csatamezők. Kitörölhetetlen emlékek, tűzke­resztség, eljegyzés mely a földet sarkaiból kiforgató proletár for­radalom, és Anton Fábián kö­zött köttetett... Először Ivano Kanavalovnak volt a futárja az orenburgi fron­ton. Utána elkerült az aszkabáti frontra és Kizelárvat elfoglalá­sában érdemeket szerzett. Itt robbant hidat és zsákmányolnak páncélvonatot: Mikor aztán Frunze elvtárs átveszi az ukraj­nai front parancsnoki tisztjét, hogy megmérkőzzön Vrangellal, Moszkvában, a következőképpen fordul Fábián Antal előbbi pa­rancsnokához Frunze. — Szükségem volna egy meg­hízható futárra. — Saját emberemet tudom felajánlani Frunze elvtárs — mondta az. így kísérte el min­den útjára Fábián Antal Frun- zét.. Volt vele a Kremlben Le­ninnél, a csatákban, mindenütt. — Ott voltam melette, amikor Szinelriikovban letartóztattuk a parancsnokságot, mert elárulták a forradalmat. Frunze elvtárs szinte mindenről tudott. Amikor megkérdezte az egyik tiszttől hol van a levél, amelyet Vran- geltól kapott, csak néztem. Fel­tartott kezekkel áltak előttünk az árulók, amikor így fordult hozzáírt Frunze elvtárs: — Anton Fábián! Kutassa át a parancsnok zsebeit s keresse meg az irattár kulcsát. Frunze katonája nem volt rest. Átkutatott mindent és az asztallapja alatt megtalálta a kérdéses levelet, melyben Vrangel huszonöt kiló aranyat és ezüstöt ajánlott fel a pa­rancsnoknak ha át állnak. — A forradalom elárulóinak csak egy lehet a. sorsuk: halál. — magyarázza Fábián Antal. — Kivégeztük valamennyit. S ek­kor Frunze elvtárs a két ezred előtt a következőket mondta: — Elvtársak! Ha én követnék el ilyet, ne lőjjetek agyon, ha­nem a legvadabb ló farkára kös­setek, hogy ízekre tépje teste­met. — Kemény, határozott, igaz­ságos ember volt az én parancs­nokom — büszkélkedik. S ami­kor átvette a frontparancsnok­ságot, harmadnap össze is mér­tük erőnket Vrangel csapatai­val. Parancsot kaptunk Gulajpau- la elfoglalására. Én is a csapat­tal mentem, hogy utána jelen­tést hozzak Frunzénak. Mikor elfoglaltuk a községet, körülke­rítettek bennünket a kozákok. Fábián Antal azonban még ilyen veszélyes körülmények kö­zött is tudta mi a kötelessége. Hajnal háromkor nyergeit, meg­szorította kréta fehér lován a hevedert és neki vágott, hogy átjusson a gyűrűn, — Egy életem, egy halálom. Tudtam, hogy az életemmel ját­szom, de ki kellett'jutnom, hogy segítséget hozzak. Végig nyúltam Gunár lovam nyakán, aki szinte az akaratomat is tudta. Az én kis lovamon szerencsésen kike­rültem a kalitkából és vittem a jelentést Frunze elvtársnak. ' Mozgósította a tartalékokat és támadásba lendültünk. Mielőtt usonban elfog­lalták volna a falut, fontos meg- biztatással indította útnak futárját Frunze. így szólt a parancs: „Sem a gyűrűbe fogott, sem pe­BARCZI GYULA Kállósemjéni cseléd szülök gyer­a mozga­lomba. Tagja lett az illegálisan működő kommunista pártnak. — dig a segítséget adó csapatrészek ♦ nem lőhetnek. Rohammal fcelíJmeke. Asztalossegéd lett és már elfoglalni Gulajpaulát.” És Fábi- Jfiatalon bekapcsolódott í an Antal Frunze szeme lattara* mereszkedett az ellenség közé, hogy soraikon lovával átjutva, ér­tesítse a körülzártakat a segít­ségről, és az újabb parancsról. Vállalkozása sikerrel járt. A körülzártak parancsnokával és a kürtössel a toronyba mentek s figyelték mikor ér össze a vörö­sök gyűrűje. S ekkor a kürtös atakot fújt. Kívülről és belülről egyszerre kaptak rohamot Vran­gel csapatai. S ez a hadsereg­rész megadva magát, lerakta a fegyverét, Frunze elé... Merész vállalkozásáért Frunze emlékira­tot ajándékozott Anton Fábián­nak, melyet hazajövetele után Kún Bélának adott át... Frunze fjitárja nem akármi­lyen legény. Bátor, merész, hatá­rozott, kitűnő felderítő és köte­lességtudó vörös harcos volt. Mikor a Krim-félszigethez kö zeledtek még azt is megtette - az ellenség erejét kiderítse — hogy koldusnak öltözött, s be lopózkodott Vrangel főhadiszál lására. Pedig napokat gyalogolt hóban, fagyban, esőben, sárban A parancsot azonban tűzön ví zen át mindig végrehajtotta... Igaz elszálltak az évei felette, haja is őszbevegyült má de ha ereje fogytán is van, szí ve ugyanolyan meleg mint ak kor, a munkáshatalom szüleié sének bölcsőjénél volt, a viharzt csatákban. Frunze futárja An ton Fábián itt él Nagyhalászom egy palaíetős házban a falt szélén. Megtörtén fáradtan d villogó szemekkel, tüzes, lobo gó forradalmár szívvel, a bal ke zén őrizve egy kardvágást amely emlékezteti örökké: vá rém hullattam a szovjet hata lom, győzelméért. S erre, míg él mindig büszk lesz Fábián Antal, Frunze egy kori futárja FARKAS KÁLMÁN GYŐRÉ JÓZSEF Az elmúlt négy év során Győré elvtárs sokat tett a megyéért, az egyszerű emberekért. Munkáscsa­ládból származik. A felszabadulá­sig mint vasesztergályos Buda­1945-ben a fiatalok mozgalmának lett lelkes szervezője. { Az ifjúság körében végzett ki- Jváló munkája elismeréseként ké. tsőbb a megyei pártbizottság {munkatársa lett. Később a Haj- {dú-Bihar megyei pártbizottság {első titkára lett. Innen kerültfő- {iskolára, ahol az ellenforradalom {érte. Becsületesen helytállt és az •első perctől kezdve szervezte újra ' a pártot. Ma a nyíregyházi járási {pártbizottság titkára. pesten dolgozott és vett részt az illegális mozgalomban. Később megyei párttitkár lett majd bel­ügyminiszter. Az ellenforradalom után a köz- ponti revíziós bizottság tagjává választották. Okkal jelölték a. megye becsületes emberei Győré elvtársat az országgyűlésbe. érkezik a Szovjetunióból Ünnepi levél az Alkaloidából 1958. év elején vállalatunk dolgo­zói á munkaverseny vállalásokon keresztül vállalták az éves . terv túlteljesítését. Ez év szeptemberé­ben. amikor a párt és a kormány kiadta a választási felhívást, vál­lalatunk dolgozói november 7-re, illetve a választás tiszteletére megerősítették az előzőkben, tett vállalásaikat azzal, hogy a válla­lat tervét November 7-re befejez­zük. Örömmel jelentjük pártunknak és az egész dolgozó népünknek, hogy 1958. évi terveinket határ­idő előtt, november 1-én befejez­tük. Ugyanezen időre eleget tet­tünk a Nagy Októberi Szocialista \ Forradalom 41. éves évfordulója tiszteletére a Szovjetunióval szem­ben vállalt éves export kötelezett­ségünknek is. Ez ideig az alapren­tabilitáshoz viszonyítva 671 ezer forintot takarítottunk meg. A to­vábbiakban feladatul tűztük; év- ; végére elérni az egymillió forint j megtakarítást! Varga János igazgató. Gombás J István párttitkár, Vári János sz. b. f elnök, Gáli Zoltán KISZ-titkár. * A záhonyi határállomásra naponta mintegy 1000 vagon különféle áru érkezik. Képünkön Moszkvics személygépkocsit raknak a széles nyomtávú vagonokból a magyar vagonokba. A forradalom lángelméje A mikor egy. beszélgetés folyamán valaki azt jegyezte meg Lenin előtt, hogy a forradalom után helyre kell ahnia a normális rendnek, a forradalom lánglelkű vezére így válaszolt: „Baj, ha o!yan emberek, akik forradalmárok akar­nak lenni, elfelejtik, hogy a legnormáli- sabb rend a történelemben a forradalom rendje“. Ez az egyetlen mondat is híven tükrözi azt a tömegekbe, az egyszerű emberek millióiba vetett bizalmat, ame­lyet Lenin meg is adott a győzelmet ki­vivő munkásosztálynak és a népnek. Negyven évvel ezelőtt, 1917-ben in­dult meg az akkori Oroszországban az a harc, amelynek győzelme során megala­kult a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. A Nagy Októberi Szociális: a Forradalom hősei az egyszerű emberek, a dolgozó emberek, a névtelen milliók, akik egy zászló alatt, egy eszme páncél­zatával szembeszálltak a fennálló világ­renddel, s vérben, pusztulásban, egy hős szú háború hatalmas veszteségeit szen­vedve, hatalmas energiával képesek vol­tak új világot teremteni. Ebben a korban vált ki és állt a forradalom élére annak lángelméje, Vladimir Iljics Lenin. C oha még élesebb lá'ású forradal- ^ már nem született nála. Képzel­jük el a világháború sebeiben fetrengó hatalmas országot. Éhség, ami ugyan nem meglepő a cári Oroszországban, de elképpesztő módon növekszik a háború éveiben, ruhátlanság. ldláíástalanság. S akkor, amikor a nép gyötrődő milliói bé két és szabadságot köve élnék, mikor a fronton a cári tisztek már fegyverre1 hajtják a katonákat újabb harcokra — és nemcsak itt, hanem a másik táborban is; így a magyaroknál :s —. ebben az időben amikor az orosz burzsoázia, a cári tábornoki kar tűzzel, vassal végig akarja vinni a háború'", s ezért ka onsi diktatúrát készít elő. amikor a hazai pártok, a ..szocialista pártok a bolsev- kok ellen foglalnak állást, akkor Lenin n.égis a felkelés mellet áll. Mit jelente: ez akkor? Nagy kockázatot. Egyetlen lapra feltenni a forradalom s'kerét. Lenin' egy pillanatra sem habozott, mert tisz tán lát a, hogy ez az idő a legalkalma­sabb, és kételkedés nélkül nézett a jö vébe. tudta, hogy a forradalom g'-'özn fog. Tud‘a, hogy a megkínzott orosz mun­kások és a nép megmozdulása szinte el kerülhetetlen, s azt is tudta, hogy ez a forradalom nagy hatással lesz Európára, Európa munkásosztályaira, elkínzott ka­tonáira. Ez az éleslátás, mint Lenin más gondolatai, tervei is, teljes pontossággal megvalósultak, s ahogy ő hitte, a Tanács- köztársaság valóban védőbástyája lett az egész világ forradalmi megmozdulásai­nak. |i nnek a nagyszerű vezérnek, az era L béri gondolkodás példaképénél; legsarkalatosabb ereje éppen az volt hogy hitt a tömegek teremtő erejében, hitt az emberekben, ismerte a munkás- osztály forradalmi lendületét, ismerte a munkások vezetőerejét, amit bizonyít az . példa is. ami az ok óberi forradalom utáni első napokban történt, A lázadó hadsétegfőparancsnok, és a főhadiszállás megtagadta a Népbiztosi Tanács paran­csát, miszerint szüntessék be hadműve­leteiket a németekkel, s kezdjenek fegy­verszüneti tárgyalásokat. Lenin nem ha­bozott. A parancsnokokat mellőzve, egye­nesen a katonákhoz fordult, hogy fog­ják körül a tábornokokat, szüntessék be a hadműveleteket, s vegj'ék saját kezükbe a béke ügyét. Mi volt ez, ha nem a leg­teljesebb bizalom a munkásosztály, a nép forradalmi erejében, vezető szerepében? És győzött. Számtalan tanulmány foglalkozik Le­tt nnel, életével és egyéniségével. Valóban olyan ember volt, aki alapot adhat még ezután születő számtalan újabb tanul­mánynak is. Gorkij, a nagy orosz író emlékezik meg róla többek között a kö­vetkező kis szemelvényben, így: ..1918 őszén megkérdeztem Dimitríj Pavlov szormovói munkást, hogy véle­ménye szerint melyik Lenin legkiemel-' kedöbb jellemvonása? — Az egyszerűség. Egyszerű, mint a* igazság. Gondolatai, mint az Iránytű muta­tója, hegyükkel mindig a dolgozó nép osztályérdekei felé fordultak.“ Ennél szebbet, ennél igazabbat szinte nem lehet mondani emberről, és Lenin ember volt, — senki nála odaadóbban nem harcolt az emberekért, az elnyomot­takért, az emberiség millióiért, az egész világ emberiségéért. A z ő szavai ezek... „megmondjuk * a világnak az egész igazságot az életről, mi mutatjuk meg a népnek az egyenes utat, amely emberhez méltó élthez vezet — a rabságból, nyomorúság­ból, gyalázatból kivezető utat.“ És így történt.

Next

/
Thumbnails
Contents