Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-29 / 279. szám
1958 NOVEMBER 39, SZOMBAT KELET MAGVA KOKSZ Aü 5 Öt éve jelentkezik kellemes hangján Orosz Tiborné a 08-on. Ritka eset, ha nem fejből mondja a kérdezett számot, Ö a közbejáró, ha soká kapcsolják a vidéki hívást! Havonta közel 150 millió forint áramlik át a posta főpénztárán Simon Gyula, Balázs László, Királyhalmi Jánosné és ölbei Goza kezei között. A képen Balázs László egy „vagyon“ közepén. (Hammel J. felvételei.) A címzett ismerős! Igen, nagyon kedves ismerőse mindenkinek a postás. De nehéz munkájukkal már kevesebben ismerősök. íme. néhány mozaik a nyíregyházi posta életéből. A körzetek kézbesítői válogatják az érkezett leveleket. Jónás Józsi bácsi tizenhat éve került a postások családjába. Jobboldalt: Batiz Márton, Salamon. András és Tóth Miklós postások. Félmilliós készlet - 350 forintos télikabát az olcsó-áruk boltjában Naponta nyitnak be az érdeklődők a kiskereskedelmi vállalat legújabb boltjába, ahol kizárólag olcsó árukat vásárolhatnak. Az olcsó áruk boltja ma reggel a Dózsa György utca elején — a Béke-mozi mellett — nyitotta meg kapuit. Az olcsó áruk boltjában a kis és nagykereskedelmi vállalatok elfekvő készleteit — mintegy félmillió értékű árut — hoztak- 'forgalomba, amely között megtalálhatók a női, férfi és gyermek készruhák, kötöttáruk, méteráruk, szövet, selyem és pamutáruk. Vásárolhatunk a többezer eleső cikk között 350 forintos tslikabátct, 90 forintos hosszúujjú puplin blúzt, 120 forintos cord szoknyát és sok egyéb magyar, lengyel, csehszlovák cs német textilárut. Ifjúsági termelőszövetkezet alakult Barabáson I A barabási paraszt fiatalok a ; napokban szövetkezet alakításara határozták cl magukat. Húsz taggal 10 hold földön és 1147 öl szőlőterületen meg is alakították az ifjúsági termelőszövetkezetet, melynek valamennyi tagja 17—24 éves fiatal, öttagú vezetőség intézi a szövetkezet ügyeit, s az elnöki posztra Tóth Istvánt választották. Csupán egyetlen időseb’» dolgozó paraszt van közöttük, Simon Áron, aki kiváló szőlőtermelő szakember, s így a közgyűlés elfogadta a kérelmét. Az ifjúsági termelőszövetkezetet I Lakatos elvtárs, a földművesszö- ! vetkezet agronómusa, és a községi I mezőgazdasági felügyelő látják el j szaktanácsokkal. Az ivóvizet is tisztítják a Vizműépítő ■ és Kútkarban- tartó Vállalat dolgozói. Ez év végéig hatvan ivóvizet szolgáló kutat adtak, illetve adnak ét a megye lakóinak. S gondot fordítanak arja is,, hogy az ivó- I vizek minél tisztábbak, minél j egészségesebbek legyenek. Leg- 1 újabban nátriumsóval vastala- | nítják a kutak vizét. Van bőségesen ütegáru Az Üveg- és Porcelán Értékesítő Vállalat üzleteiben alaposan felkészülték a közelgő karácsonyi vásárlásokra. Jénai tűzálló üvegáruk, külföldi étkészletek, porcelán, gránit és egyéb üvegáruk megfelelő mennyiségben és bőséges választékban -várják a vásárlókat. Társadalmi összefogás utcajavításra A nyírbátori Rózsa Ferenc utca lakói elhatározták, hogy közös erővel megjavítják utcájukat. Munkához- is láttak. Az utcában lakó kisiparosok segítségével' varázsolják szebbé és járhatóbbá az utat, eltűntetik a kátyúkat, gödröket. Ennek érdekében sok földet hordtak a helyszínre. Az utca lakói kb. 12—15 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek-.' Kommunista tanárok j Csup;' néhány tagj i van a j Mátészalkai ■ • .Mezőgazda sági Technikum pártszervezetének, ! Hét kommunista és két tagjelölt, , Kalavé Antal és Szabó Endre. Ügy élnek, mirt egy k:s család. A pártitkár a tj- pasztalt Be-czik Bála bácsi, aki, mint a levelező hallgatók egyik istápolója, támogatója . járja a megyét, s hol itt, hol ott tűnik fel. A tanárokból álló pártszervezetben serény munka folyik . A vezetőség nemrég tárgyalta meg a párt művelődési politikájának irányelveit, elkészítette a javaslatát és a taggyűlés elé terjesztette megv tatás j céljából. Ügy döntöttek, hogy megalakítják a KISZ-Akadémiát. Már folyik is a tanítás. A hallgatók részére az előadásokat a tanárok és külső szakemberek tartják meg. Az alsó tagozatban az időszerű kérdésekkel. a felsőben pedig a marxizmus leninizmus kérdéseivel ismerkednek a jövő szakemberei. A pártszervezet nagy gondot fordít arra, hogy politikailag is világosan látó embereket neveljenek az élet számára. Gondoskodik a pártszervezet arról, hogy az iskolából régebben kikerült és a járásban dolgozó mezőgazdasági szakemberekkel állandóan kapcsolatot tartson. Szaktanácsokkal látják el a fiatalokat, akiket a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, földművesszövetkezeteknél személyesen is felkeresnek. A kis létszámú iskolái pártszervezet a máié- szálkái Zalka Máté Termelő- j szövetkezetét segíti. Takács elvtárs az igazgató, helyettese Berecz Sándor bácsi, Szabó Miklós. Bérezik Béla, Csatlói Pál és Pug 'mer Lajos rendszeresen felkeresik a szövetkezetbelieket, s különösen az üzem- szervezésben. állattenyésztésben' nyújtanak azoknak has'.- ' nos tapasztalatokat. Ezek közül már többet gyakorlatban 1 alkalmaztak is a Zalka Máté4 i beliek. Időnként tapasztalat- • cserére hívják őket az ópályi | tangazdaságba, s most szervezik a járásban dolgozó szakemberek találkozóját is.- így igyekeznek az élettel kapcsolatot. tartani és a tanultakat átadni, , illetve a gyakorlat | eredményeiből tanulni és azt j az iskola növendékeivel meg- j ismertetni. . Nagyon "helyes ez ! a törekvése a pártszervezetnek és csak dicsérni 'lehet ez irá- | nyú munkájukat. Dicséretes dolog áz is. hogy az aranykalászos tanfolyamon 's helyes, a nagyüzemet népszerűsítő. előnyeit tanító ismeretekre nevelik a hallgatókat. Sokat dolgoznak a kommunista tanárok itt a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumban azért, hogy a művelt emberfők százait neveljék fejlődő szocialista .mezőgazdaságúnk .számára. Ezért csak' elismerés 'illeti a serénykedő tanári kart a helyesen dolgozó pártszerve- J zet minden tagját. (F. K.) Három megyének IS ever minőségi öltöny! készít évente a Nyírbátori Szabó KTSz A Nyírbátori Szabó KTSZ negyedévenként 1800—2000 minőségi öltönyt készít Szabolcs-Saat- már. Hajdú és Borsod áruházai részére — kiegészítve a táj jellegének megfelelően a ruhagyárak termelését. A szabó KTSZ 1950 óta rendkívül sokat fejlődött, eddigi termelési értékük meghaladja a 35—40 millió forintot, ebben az évben 6 és fél millió forint termelési értékre számítanak. A KTSZ munkagépekben és munkafeltételekben korszerűsödött, minden gépük villanyenergiával dolgozik,' az. újrendr szerű vasalókkal 30 százalékos költségmegtakarítás mellett - — biztonságosabbá tették a munkát. A megyében ebben, á szó yetkezetben dolgozik az üzembe- helyezett pikérezó gép, s a szabástól a vasalásig mindent gépi- i. erő végez. Az immár országoshírű Nyírbátori Szabó KTSZ saját ruházati bclttal rendelkezik, melynek ellátására külön 5—6 fős női rész-, leget hoztak létre. Tervükben szerepel, hogy nő és férfi mér-' tékutáni „rendelésss“ részleggel ’ fejlesztik a 42 dolgozóból álló „kis ruhaüzemet'’. A vásárlók igényének kielégítésére a nyír-, bátor! szabók áttérnek a félkész termékek készítésére is. EMatalmas prüszköléssel, rán- gatással, berregéssel haladt a dofnbrádi express Ibrány felé, ahol a szitáló esőben százával várják tótózva, vajon lesz-e ülőhely rajta? A vonat apró kocsijai már a Kendergyárnál megteltek. Állóhely is alig-alig akadt Megáll a vonat. Az ibrányiak valósággal megtámadják a kocsikat, s szinte fúródnak befelé. — Kutyafáját! Hát nincs hely! — örülj, hogy állsz, komám! — Bizony, még jó, hogy idebenn jutott hely, s nem a lépcsőn! — Szándékosan jöttem csütörtökön, gondolván, tán lesz helyem. — Mindegy teljesen, mert mindéit reggel ilyen zsuffoltak a kocsik, — alakult ki az utasok között a beszélgetés, szó — szót követve. — Valamikor fiatalabb koromban csak három pengő volt a díj Nyíregyházáig, most 11 forintot fizettem, de könnyebben kiadtam, mint akkor a hármat. öreg magyar a beszélő. — Akkor mindig gyalog utaztam, pedig Halászhoz 27 kilométerre van a város, de sajnáltam a három pengőt, mert egy hétig kellett kapálnom érte. —• Üresen jártak-e akkor a vonatok? — Hát majdcsak öcsém! Ha. üresen nem is, de elég volt egykét kocsi, olyan kevés volt az utas. — 3 pengőért egyszer nyolc zsák krumplit kellett eladnom, most'll forintot félzsákért megkapok. Félzsák krumpliért nem érdemes a lovat behajtani, se a cipőt koptatni. Alig volt valaki, aki bele ne szólt volna a kialakult vitába. — Abban az időben 6 pár rántani való csirkét, vagy száz tojást kellett eladnom a pengőért, -— szólalt meg egy néni. — — Az a!... Úgyis van!... igazolta őt egy másik, mert 60 fillér volt egy pár rántani való csirke. 3 fillér egy pár tojás, most meg egy darab csirkéért is többet adnak 11 forintnál. — Szinte hihetetlen! csodálkoznak a fiatalok. — Mán pedig mondok ennél még különbet is. Abban az időben egy pár választási malacot adtunk el ezért a pénzért, most meg kétszáz, 300 forintot kapunk érte, — Én ugyan nem mennék sohasem gyalog, még rágondolni is rettenetes, mi volna velem? Hogyan tanulnék? — szólalt meg ' egy bejáró diáklány. — Bizony lányom! Ügy nézz• rám! 50 éves vagyok, de felszabadulás előtt egyszer sem ültem vonatra, mert nem tellett rá... Bizony, mindig gyalog jártam még a várost... Az volt a jobbik eset, ha nagynéha valamelyik szekér saroglyába.' kuporoghattam. A diáklányok csak kuncognak. suttognak, látszik rajtuk, hogy hihetetlen előttük a néni beszédje. Rájuk is szól egy öreg magyar. — Mán pedig jányaim, igaz vöt az! A régi világban úgy vót -az! Nagyot zökkent az ,folcsö•• vonat, összébbrázta. az utasokat, Nagyot nevettek, s az öreg megszólalt: — Ügy tesz velünk ez az -öreg masina, mint én szoktam .a krumplis zsákkal, ha azt akarom, hogy több férjen bele... JUHAROS JENö • A mi „expressziül k
