Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-26 / 279. szám

Világ proletárjai egyesüljetek, Ma; Fildmüvesszíjverkezeiek melléklete! Az erő és a bizalom tudatában \ z a sikerekben gazdag két esztendő, amelyet a mos- tani mindent elsöprő választási győzelem koronázott meg, a dolgozó tömegek bizalmáról s egyben pártunk erejé­ről tanúskodik. Ma lelkiismeretünk szerint a való igazságot mondjuk ki — anélkül, hogy ez szóvirágként hatna — íme: a párt és a dolgozó tömegek egysége nagyobb, mint bármi­kor volt ebben az országban. Ez az egység az, amelyre továb­bi fejlődésünk számára múlhatatlanul szükség van, amely éppen elegendő hajtóerőt és tetteket szülhet a közeli jövő számára. A kommunisták: emberek a szó legnemesebb értelmében és szívből tudnak örülni a dolgozók elégedettségének, jó han­gulatának, bizalmának és ragaszkodásának a párt, a Haza­fias Népfront, a forradalmi munkás-paraszt kormány iránt. Ez az öröm mélyen emberi érzés, mert nincs benne semmi suskus, semmi takarganti való. Csupán a szívük mélyén vib­rál egy kis jóleső melegség és tudatukban lebben vidáman a gondolat, hogy a kommunisták eltökélt akarata, szándéka eddig, az eltelt két éven át a nép vágyaival találkozott, nép­boldogító tetteket szült. S ez igazán nagyszerű érzés, még akkor is, ha örömünket nem írjuk nagybőgővel az égre, hanem csak józanul számot vetünk magunkkal: hogyan születtek a sikerek és miként menjünk tovább? Emlékeznek a szabolcsi kommunisták és dolgozók 1956 november 4-re, amikor a Kádár-kormány megalakulásának cs a szovjet csapatok segítségnyújtásának puszta hírére is megkönnyebbülve sóhajtottunk fel és azonnal munkába in­dultunk. A szorongás és a félelem még sokáig markolászta a lelkeket, a reakció mérge és a revizionisták rossz szelleme még hosszú ideig kísértett közöttünk. A nagy anyagi károk közepette a leszűkült termelési egységekben munkanélküliség fenyegetett. Az infláció réme bukkant fel, amit a sztrájkolá­sok még súlyosbítottak. Az erőslelkű kommunisták azonban fokról-fokra megvilágították a helyzetet, megmutatták a ki­vezető utat. A nép ellenségeit elszigeteltük, Szilágyiék törpe klikkjét ártalmatlanná tettük, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország — különösen a szomszédos Román Népköztár­saság — anyagi segítségével a termelés, a közszükségleti cik­kekkel való ellátás folyamata megindult. Karhatalmi egysé­geink, különösen fiatal munkásőrségünk hatalmas munkát végzett a közrend megszilárdításában, az erdőkben tanyázó felfegyverzett bandák felszámolásában. A központi intézke­dések megszüntették a múlt sérelmeit, s a szocialista orszá­gokkal kötött szerződések kölcsönös segítségével csakhamar helyreállt a normális élet. A párt időről időre tájékoztatta a dolgozókat, őszintén feltárta a helyzetet, amely nagyon is aggasztó volt, de meg­mutatta: ezt és ezt kell tenni, hogy elkerüljük a zátonyt, hogy javuljon az életünk, hogy iokozódjék a termelés, hogy virágzásnak induljon az ipar a mezőgazdaság, a tsz-mozga- lom, hogy legyen elegendő kenyér, ruha, cipő, iskola és lakás, meg minden. A párt és a kormány nemcsak egyszerűen közöl­te intézkedéseit, hanem előzőleg alaposan tanulmányozta a helyzetet, a dolgozók és a párttagok ezreivel beszélgetett. Mindenki őszintén mondhatott véleményt és legtöbben tapasz­talhatták, hogy véleményük tükröződik a határozatokban. Ez a szoros kapcsolat a dolgozó tömegekkel, ez a figyelmes or­szágvezetés, ez a meggondolt intézkedés, mely mindenkor a legnagyobb tömegek problémáját tekintette elsődlegesnek, ez szülte meg az osztatlan bizalmat a párt iránt. A dolgozó tö­megek érdekeltsége, az intézkedések támogatása pedig szülte a párt erejét, a népi nemzeti egységet, a világraszóló eredmé­nyeket. A párttagok számbelileg megfogyatkozva, de erejükben megsokszorozódva dolgoztak a nép között. Serényen, figyel­mesen tárgyaltak a dolgozókkal. Nem lóhátról, nem megfel­lebbezhetetlen gőggel nyilvánítottak véleményt, nem az író­asztal mellől küldöztek az élettel ellentétes ítéleteket, hanem a helyszínen vizsgálódtak, sokoldalú tapasztalatot gyűjtőitek, sok véleményt meghallgattak és így mondtak őszintén, ker­telés nélkül igent, vagy nemet. Üj módszer volt ez: a huma­nitás, a nép alkotó erejének tisztelete, az emberiesség, a marxizmus—leninizmus tanításának helyes gyakorlata. A mi örömünk annak szól, hogy megláthattuk: igy szület­tek a sikerek. így kell menni tovább is előre. A mi örömünk nem járhat elbizakodottsággal, nem jelenthet pontot két évi munka után, hanem csak a folyamatosság figyelmeztető vesz- szőcskéjét. A fejlődés nem önmagábazáródó körmozgás, hanem folyton felfelé tartó, táguló spirális vonal. Amit eddig tet­tünk, csak egy kicsiny szakasza a végtelen útnak, az élet folyamatának, amely a párt vezetése, szervezettsége és egy sége nélkül veszedelmes, sziklás zátonynak ütközhetne. A kommunisták felelőssége, hogy biztos kézzel kormányozzák népük hajóját. Népünk újabb bizalma megacélozta erőnket: még jobb kormányosok akarunk lenni, még többet tanulunk a tél fo­lyamán, még jobban ápoljuk a nép különböző rétegeivel kap­csolatainkat, még jobban vigyázunk pártunk tisztaságára és építésére, mint eddig tettük. A dolgozó nép igénye növek­szik. tehát feladataink is nőnek és ezért képzettebbé, edzet­tebbé kell válnunk, ha a megnövekedett bizalomnak megfelelő erővel akarunk válaszolni. 3UDOPC Kitüntettek a megyénk iskolaégitési programtanán kiváló eredményeket elért pedagógusokat és tanácsi dolgozókat 9 millió forint értékű tanterem-hálózattal bővültek menvénk fckoiáí Tegnap a megyei tanács vb. termében bensőséges ünnepség keretében a Művelődésügyi Mi­nisztérium kiküldötte, valamint a megyei tanács vb. képviselői előtt Kuuntéiteiv megyeim azon peda­gógusait és tanácsi dolgozóit, akik példamutató munkával vet­tek részt az idei év hatalmas arányú iskolaépítási programjá­ban. Az ünnepségen résztvett Kollonai Béla elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Átnyújtották a miniszteri ki­tüntetéseket; Csorba Éva. a művelődési osztály tercelöadója, valamint Kürtvélyesi Gyula nyirlugosi általános iskolai igazgatóhe­lyettes, az oktatásügy kiváló dolgozói lettek. Miniszteri elismerő oklevelet, — amelyet Benne Valtr.a művelő­désügyi miniszter írt alá — kaptak; Csicsna Gyula tcrv/sztályv-z tó­helyettes, Sarkady Ferenc, a Be­ruházási Bank igazgatója; Ala­nyász István járási technikus Tiszalök; Béres László tiszadobi általnos iskolai igazgató; Ivancsó Dénes nyirpazonyi általános isko­lai igazgató; Dr. Csák László ál­talános iskolai igazgató Tiszada- da; Karóczkai Bála általános is­kolai igazgató Vencsellő; Ádám István kótaji általános iskolai igazgatóhelyettes, Vinginder Já­nos iskolaigazgató Napkor; Ha üciny 1 *dAuiuiöció0iHJ LVXCvil­dók; Futkos András vD. elnök Vencsellő; Zsadányi István vb elnök Nyírlugos; Varga Imre vb. titkár Nyírcsaholy; Batori István vb. titkár Vasmegyer; Béda Fe­renc vb. elnök Kótaj; Dr. Bali- cza József vezető gondnok Nyír­egyháza; Nizsalóczky Mihály számadó igazgató Tiszalök és Horváth József a megyei tanács műv. osztályának gazdasági fő­előadója, a megyei verseny fele­lőse. Megyénk ez évi iskolaépítke zése soha nem látott eredménye­ket hozott. Júliusban indult el az a nagyszerű mozgaiom* uogy társadalmi úton segítse dolgozó népünk a megye tanterem-szük­ségletének fokozottabb kielégí­tését. Ez évben mintegy 8—9 millió forint értékű tanterem-háló­zattal bővült a megye tante­rem-állománya. Ebből társa­dalmi munka 3 millió forint. Mintegy félmilliót pótoltak a községfejlesztési alapból, és egy negyedmillióval járult hozzá a megye, a többit állami célhitel biztosította. G2 tanterem, 2 óvo­da 120 férőhellyel, 6 nevelői la­kás, az iskolákhoz irodák és szer­tárak épültek. Az iskolaépítési programon kívül más társadalmi megmozdulásokkal és hozzájáru­lásokkal is példamutató eredmé­nyeket ért el megyénk dolgozo Közössége. Az isKolaepitesi taisa- daimi munkák értékével együtt közel 9 millió forintra tehető az az összeg, amelyet megyénk dol­gozói áldoztak az iskolákra, óvo­dákra, de elsősorban az általános iskolákra. Ebben az összegben nincs benne a község, az állam, vagy más hivatalos szervek se­gítsége. A verseny országos jel­legű, az eredmény 193/ sreptem- ber 1. és 1958. szeptember 1. kö­zötti idők ereamenye. Az orszá­gos értékelés szerint a megyék között a 4. helyen vagyunk. A já- rasoit versei^outíii uio«-u0^i>&n m. kiváló helyezést ért el a tiszalöki járás, az általános iskolák vona- ián. Tegnap megkapták a Műve­lődésügyi Minisztérium vándor­zászlaját, melyet a tiszalöki ta­nácson helyeznek el. Büszkék vagyunk erre az ered­ményre, mind a felépült új isko­lákra, tantermekre, melyeknek alkotói elsősorban dolgozó né­pünk, községi pártszervezeteink és tanácsaink, termelőszövetkeze­teink, állami gazdaságaink, dol­gozó parasztok, szülők és testvé­rek. Úgy érezzük, egész megyénk kitüntetést kapott, mert valóban közügynek érzi gyermekeink Is­koláztatását, jövőjét. Tegnap délután három oi ukji megyénk országgyűlési képvise­lői is felutaztak az újonnan meg­választott országgyűlés első ülé­sére. Néhány perccel az indu ái előtt munkatársunk rövid bos.é. getést folytatott Berki Zoltán Képviselővel, a Tiszalöki Vizuiu- rnű igazgatójával. — Milyen tervekkel, gondolt kkal máznak képrisc.uink a.’ Taggyűlésre? « — Nagy megtisztelte, te.-; m érezzük, hegy megyénk do.gőz i'tCpC cl ViuclSZociSOiv 3..ivcitrQ^V’i. .izalmát fejezte ki irániunk. A magam részéről pedig növeli w, az érzést az is, hegy négy év munkám elismeréséül másod.-,/. , is megválasztott ciív képviselőnek Természetesén ez a bizalom égj - • ben fokozott munkát is követe. tölünk. Feladataink országépiló munkánk során egyre nagybb- :ak, és nekünk, képviselőknek daadó munkával ked fáradozni ízért, hogy nemes terveink a leg- osuo tesztetekig va.ora va ju- ak. — Megyei viszonylatban mit kintenek e,sórendű feladatnak? — Tekintetlel arra, hogy me- . yénk adottságai mezőgazdasági . Jegüek, és azok országos vi- zonylatoan is kiválóak, eíső- . ..adu feladatnak tartjuk majd . mködésünk során a szocialista agyüzemi gazdálkodás megvaló- asát. Ezt a fejlődés követeli . .eg Szabolcs-Szatmár népétől, . ..iVol dOigozó parasztságunk gyors fe.emeikedésenek egyetlen inja a nagyüzem. — Emellett a jövőben egy per­cig sem mondunk le a megye fo­kozatos iparosításáról. Nem szí­vesen látjuk hét elején, hogy a munkásvonatok éppen megyenk- .jől viszik a legtöbb utast az or­szág különböző reszeire. Ez — amellett!, hogy költséges is a dolgozóknak — több csa.ádapát nosszabb-rövidebb időre elszakít családfától. Feladatunknak te­kintjük tehát, hogy a körülmé­nyek mérlegelésivel megtaláljuk a lehetőségek forrását az ipar fejlesztésére a megye területén. Ezzel el kívánjuk érni, hogy a megye lakossága a megye terüle­tin fejthesse ki alkotó tevékeny­, algát. Természetesen nem té­vesztjük szem elől államunk le­hetőségeit sem. E téren a legége­tőbb lesz a megyében olyan könnyűipari bázis kiépítésé, amely fellendítheti Szabolcs- Szatmár gazdasági, politikai és kulturális életét. — Hogy látják a tehetőségé, kei? — Fekvése szerint — mint mai mondottam — a megyének igen jók az adottságai. A mezőgazda­sági termékek feldolgozása itt a helyszínen nagyon is örvendetes lenne. Én például egy igen te­kintélyes üzem vezetését látom el a megyében és éppen ezért szorUKczcm jobban erre az égető problémára, A Tiszalöki Erőmű országosan is jelentős ipari bá­zist jelent. Naponta annyi sze­net takarítunk meg, amennyi 250 család évi tüzelőjét jelenti. Íme tehát: a lehetőségeket korábban okosan és hasznosan aknazta ki államunk. S mivel vannak lehe­tőségeink, mi elsőrendű feladat­nak tekintjük azok mielőbbi ki­használását. — Hangsúlyozni kívánom, hogy az előttünk álló feladatainkat mi a nép széles rétegeivel kívánjuk megoldani. Számítunk minden becsületes és áldozatrakész em­ber segítségére. Ilyen rövid be­szélgetés kevés arra, hogy elgon­dolásainkat bővebben részletez­hetnénk. Alaptalan ígéreteket sem kívánunk hangoztatni, csu­pán annyit: reméljük, hogy kö­zös akaratunk és munkánk nyo­mán megyénk is előbbre lép ez idő aiatt az élet minden terüle­tén. (—fiysl—) 1958. NOVEMBER 26, SZERDA Ára 50 fillér XV. ÉVFOLYAN, 279. SZÁM „Megyénk népének bisalmát munkával viszonozzuk.. BERKI ZOLTÁN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ NYILATKOZATA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents