Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-25 / 278. szám

Ma: Snortrovat! XV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Ára 50 fillér 1958. NOVEMBER 25, KEDD Megtakarított anyagból ISO öltöny ruha Ügyeskednek, takarékoskodnak a Ruházati Gyár nyíregyházi telepének szabász dolgozói. A szabásminták ésszerű „felfektetésé- vel” arra törekszenek, hogy minél kevesebb legyen a belső hulla­dék. Egy-egy öltönynél csak milimétereket, félcentimétereket taka­rítanak meg, de a sok kicsi sokra megye! Hat hét alatt például annyi ruhaanyagot takarítottak meg, amennyiből 180 öltönyt lehet készíteni. Balogh Lenke, a vcg-beosztó kiszámítja, hogy a különböző hosszúságú végmennyiségből milyen nagyságú ruhákat lehet ki­szabni a legkisebb maradék-képződéssel. Ebben a negyedévben a feldolgozott 80 ezer méter ruhaanyagnál csak 68 méter maradék keletkezett! 1 ölibszázezer loriufos találmány ÍSyíre»íyházáii A Titósz nyíregyházi trafójavító üzemében értékes újítást nyúj­tott be Magyar Béla üzemvezető mérnök. Az újításból végsősoron találmány született. Lényege az, hogy a transzformátorokat, ame­lyeket mind a viharok-okozta, mind más zárlatok súlyosan meg­rongálnak, a, találmány bevezetése után jóval kevesebb károsodás éri, A találmány bevezetésével évente többszázezer forint költség­től menekül meg az állam. A találmányt elfogadták és két transz­formátornál kísérletképpen bevezették. A gazdasági eredmény pon­tos megállapítása most folyik. • Tekintélyes eredményeket ho­zott Nyírbogdányban a november 7, valamint a választás tiszteleté­re szervezett munkaverseny. A különböző üzemrészek tervtelje- sitése közül kiemelkedik a va- selin-gyár 287.3 százalékos re­kord-teljesítménye és az ezzel kapcsolatos megtakarítása. A Kőolajipari Vállalat túlteljesítet­te tervét, s csak a derítőföldből nem kevesebb, mint 68 ezer fo­rintot, a fehéráru-kihozatallal 79 ezer, az oldószeres motorolaj többletkihozatalából pádig 33 ezer forintot spóroltak meg a vállalat munkásai. Az üzemrészek dolgo­zói, a műszerészek, gépészek, cső­szerelők és karbantartó munká­sok az ünnepi műszakok után to­vább folytatják az anyagok meg­takarítására, az üzemi költségek csökkentésére irányuló munkáju­kat. Nyírbátori mérnök isztanbulban Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy Mctzing József, a Ti­szántúli Növényolajipari Vállalat főmérnöke törökországi építkezés vezetésére kapott megbízást. A napokban megtudtuk, hogy a tehetséges fiatal főmérnök már üd­vözlő lapokon számol be török- országi tapasztalatairól. A kéthó­napos munka keretében egy mo­dem, országunk által exportált zsírkcniényító tízem építését ve­zeti, és a munka igen szépen ha­lad. — Október elején utazott Isztanbulba és úgy hírlik, hogy az új üzemet még december fo­lyamán átadja államunk a meg» rendelőknek. Metzing József, me­gyénk mérnöke újabb elismerést szerez a magyar ipar számára. Géppel útinak gödröt a gyümölcsfának Talán nincs olyan ember a vá­rosban,; akit ne foglalkoztatna a korábban hírül adott perlitkészí- tés. Annál is inkább nagy az ér­deklődésünk, mivel a lakásépítést lényegesen olcsóbbá tevő gyártási módot a nyíregyházi Építőipari KTSZ fiatal elnöke, Buji Ferenc kísérletezte ki. A most érkezett legfrissebb hí­rek szerint a repülőtér mellett megnyíló perlit-üzem gépeinek egyrésze vasárnap reggel megér­kezett Nyíregyházára. A hét ton­nányi alkatrészeket teherautón szállították el a budapesti kivite­lező vállalattól és — mivel az em­lített alkatrészek csupán az olaj- tüzelésű perlitduzzasztó kemen­cét adják — hamarosan megkez­dik azok beszerelését. A többi gépegység is rövidesen megérke­zik. Csütörtökön avatják fel Móricz Zsigmond emlékplakettjét a Szakszervezetek Művelődési Házában A nagy magyar író nevét viselő művelődési ház, a megyei könyv­tár, valamint a Hazafias Népfront megyei bizottságának vezetői no­vember 27-én leplezik le a Szak- szervezetek Művelődési Házában Móricz Zsigmond plakettjét, me­lyet Berki Nándor szobrászmű­vész alkotott. Az avató ünnep al­kalmával Kokas Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára emlékezik meg megyénk nagy szülöttjéről. Ez­után a nyíregyházi III. számú ál­talános iskola úttörői helyeznek el koszorút az író arcképénél. A le­leplezési ünnepen bemutatják az Uri-muri című regényének film­változatát és a megyei könyvtár ez alkalommal kiállítást rendez Móricz műveiből. A NAGVKÄLLÖI járási ta­nács mezőgazdasági osztályán azt az útbaigazítást adták, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezetet ott találom mindjárt az állo­más mellett, a sorompótól már meg is látom. Verőíényes na­pon ez így is van, de amikor csak öt méterre látni a ködtől, akkor egy kicsit nehezebb el­igazodni. Szerencsére a. sínek után az első ember, akivel ta­lálkoztam, a tsz. könyvelője volt. Az állomásra iparkodott, ahol a hizómarhákat adták át. — Itt ezen az új kövesúton menjen az elvtárs és balra ott lesz a központunk. Mindjárt jö­vünk mi is az elnökkel — ki­áltott még utánam a fiatal könyvelő. A VÖRÖS ZA8ZLÖ TSZ-nek épült ez az új kövesút, deoda- telepítette központját a fiata­labb testvér, a Rákóczi TSZ is. Az elnököt, könyvelőt várra az egyik pajta végből hang ütötte meg a fülemet. Közelebb menve szekerek és nagy zsákrakások tárultak elém. A munkaegység­re járó kukoricát merték a ta­goknak. Többnyire asszonyok szedték a zsákokba a kukoricát, a férfiak pedig a mázsára és a fogatokhoz hordták a telt zsá­kokat. Röpködtek a nevek, a számok. „Pór József, 338 mun­kaegység szorozva kettővel, az annyi, mint 676 kiló. Szabó Jó­zsef 292 munkaegység..,” Imre Lászlóné és Diósi Sándorné azt számolgatták, ha a természet­beni mellé meglesz a 20 forint, akkor nem jártait rosszul eb­ben az esztendőben sent. Nekik is közel kétszáz munkaegységült van. — ANNYINAK MEG KELL LENNI — szólt az asszonyok beszédébe Tisza György fogatos. Nagykállóban nekünk Volt a legszebb cukorrépánk, meg a burgonyánk is. Cukorrépából 190 mázsát, burgonyából pedig 120 mázsát termeltünk átlago­san. Arra már a közben megérke­zett elnök adott választ, hogy burgonyájuk mind bevált ve- tögumónak és már zsákolva el is szállították. Holdanként 7.000 forintot járt le a burgonya. Az állattenyésztés is hozzájá­rult már a bevételhez 45.000 forinttal, de a nagyobb jöve­delmet még a következő évek­ben várják ebből az üzemágbói. Megnyugtatta az elnök az asz- szonyokat is, hogy meglesz a számításuk, a 21 forintot erő természetbeni osztozkodás mel­lé pénzben is kapnak 21—22 fo­rintot, összesen 42—43 forintot ér mad egy-egy munkaegység. ILYEN -SZÉP OSZTOZKO­DÁS mellett jutott a beruhá­zásokra is. Csak saját erőből 67.000 forintot ruháztak be eb­ben az évbep. Csomózó helyi­ség, iroda, juhakol és nyári szállás épült e nyáron. Az ál­lami erőből épült istálló és a pajták mellett ezekkel az épü­letekkel már egy új majorkép kezd kibontakozni a vasút mel­letti futóhomokdombokon. — Majd jövőre nézzék meg — mondja az elnök. — Jövőre épül egy 50 férő­helyes tehénistálló, egy dohány­pajta, két állatgondozó részére egy ikerlakás, 24 kecces sertés- fiaztató, két darab siló és egy hídmérleg. A szél megtörésére már az idén is ültettek akáe- és nyárfa-sorokat. Ezen az őszön diófával ültetik körül a tanyát. Mire felnő a dió. kiter­melik az akácot és a nyárfát. A diós dupla hasznot hajt, jó! fogja a szelet és termést is ad. A majortól délre öt hold szőlőt telepítenek, ami szintén köti a homokot. Egy kicsit távolabb pedig 100 hold gyümölcsöst ül­tetnek. A TERMÉSEREDMÉNYEK már az elsők közé emelték ezt a fiatal, alig három éves szö­vetkezetei. A központjuk is pél­dás lesz. A mostani megfeszített munkájukra, a sorakozó új épületekre, a dióligetekre büsz­kék lehetnek majd az unokák előtt is, azok pedig hálósak le­hetnek a mostani előrelátók­nak, C«. B. 930 emlék la|> és 1000 köszönő levél Antikor a népi nemzeti össze­fogásról, és az annak nyomán született eredményekről ejtünk szót itt a Nyírségben, a szatmári, beregi falvakban, akkor mindig szeretettel és elismeréssel kell gondolnunk azokra az üzemi munkásokra, dolgozó parasztokra, értelmiségiekre, kisiparosokra, akik munkájukkal segítettek ab­ban, hogy több iskola, tanterem, óvoda, kultúrház, járda, virágos park hirdesse: összefogásban az erő. Megyénkben a Hazafias Nép­front bizottságai tovább izmosod­tak az elmúlt egy esztendő alatt. Tagjaik és aktivistáik a kommu­nisták vezetésével, velük egy •orban vették ki részüket a társa­dalmi munkából, a községféjlesz­tési tervek végrehajtásából. A jó munka eredményeként és elismeréséül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 930 munkás­nak, dolgozó parasztnak, terme­lőszövetkezeti tagnak, értelmisé­ginek, kisiparosnak nyújt át emléklapot, és 1800 köszönő le­velet Szabolcs-Szatmárban a bi­zottságok. vezetői által azokon az ünnepi népfront-bizottsági ülése­ken, melyéken értékelik majd a munkát és meghatározzák a to- további tennivalókat. Reméljük, ez még lelkesebb tevékenységre ösztökéli a nép­front bizottságok tagjait, aktivis­táit, melynek nyomán tovább szépül és fejlődik megyénk és annak falvai. Tímárt találkozás A Kommunisták Magyarországi Pártja születésének jubileu­mi évfordulóján ben­sőséges ünnepi estre került sor Tímár köz­ségben. A pártház he­lyiségében az idős kommunisták talál­koztak a falu úttörői­vel és a KISZ szer­vezet fiataljaival. Nagy volt a készülő-' dés már napokkal előbb és az eredmény sem maradt el: nem Is emlékeznek még egy ilyen bensőséges és kellemesen eltöl­tött estére a falu öre­gei és fiataljai. Az üdvözlések és köszöntök után közös vacsorán vettek részt az ünnepeltek és a köszöntők. Ott volt Tót Mihály bácsi is, a párt régi harcosa és köréje gyűlt gyermek- seregnek emléket idé­zett a múltról. El­mondta, miként bo- tozták őt és több tár­sát a múlt rendszer­ben Rakamazon a Horthy pribékek azért, mert a falu né­pének emberi életet követeltek... Tíz-tizen- két öreg emlékei töl­tötték be az egész estét és éjfél után vettek búcsút az egy­begyűltek. A Nagykállói Gépállomás két gödörósó gépet kapott. A Zetorra szerelt szerkezet óránként 10 olyan gödröt ás ki, ami gyümölcs­fatelepítésre megfelelő. Ezzel a géppel a gödörásás nemcsak gyorsabb, hanem egy elég ne­héz munkától szabadult meg újra a földművelő ember, A múlt hét végén a biri Tán­csics Tsz-ben próbálták ki a gé­pet. A biri Táncsicsból a nagy­kállói Zöldmező Tsz-be megy a gödörásó-gép. Decemberben Jubilál a Vízügyi Igazgatóság ...Ez év decemberében lesz tíz éve, hogy államosították a Víz­ügyi Igazgatóságokat. A jubileu­mi év keretében a Szabolcs-Szat- mór megyei Vízügyi Igazgatóság dolgozói kiváló munkával és az éves terv túlteljesítésével akar­nak megemlékezni az álamosítás évfordulójáról. Az évi tervet 85 százalékig teljesítették. Ennek ke­retében ebben az évben töb mint félmillió köbméter föld« mozgattak meg, továbbá 2 eze köbméter előregyártón betonéi« met készítettek és 15 ezer köt méter kőmunkával javította meg a megye vízhálózatát. Nagj jelentőségű munka volt az Igric pataknál végzett tevékenység 1 Méltán fognak ünnepelni m« gyénk vízügyi dolgozói. VJ MAJOR ÉPVL Világ proletárjai egyesüljetek Megérkezett a perlit-duzzasztó Kemence Százezrekre menő megtakarítás Nyírbogdányban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents