Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)

1958-11-21 / 275. szám

1938. NOVEMBER 21, PÉNTEK a Díszünnepség Nyíregyházán .. a KMP 40. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei és városi bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából szerda este a József Attila Művelődési Ház­ban diszünnepséget rendezett. Az ünnepségen megjelentek a megye és a város vezetői. A d'szelnök- ség soraiban láttuk a kommunista veteránokat is. Az ünneplők a mukásőrök és egyenruhás úttö­rők sorfala közt vonultak fel, és mikor zsúfolásig megtelt a te­rem, a Himnusz hangjaival meg­kezdődött a’ ünnepség. Az elnöki j megnyitót Oláh László elvtárs, j az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a munkásmoz­galom régi harcosa mondta. Az elnöki megnyitó után az ünnepi est megkapó jelenete következett: kis úttörők vonultak be trom­bitaszóval, dobpergés közepette, és zászlójukkal tisztelegtek a munkásmozgalom öreg harcosai előtt: Az ünnepi beszédet Orosz Fe­renc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára mondta. Orosz Ferenc elvtárs ünnepi beszéde — Pártunk negyven esztendeje fcivélaszthataticm a magyar nép hősi küzdelmétől — kezdte be­szédét Orosz Ferenc elvtárs. — Míg a magyar politikai élet többi pártjait elsöpörte a történelem vihara, a kommunista pártot a megpróbáltatások vihara meged­zették, egyre életerősebb, izmo­sabb lett, szorosabbra fonódott a kapcsolata a magyar néppel. Pe­dig soha egyetlen pártnak sem volt országunkban osztályrésze olyan embertelen üldözés, olyan szörnyű megpróbáltatás, mint a Magyar Kommunista' Pártnak. Törvényen kívül helyezetek, a föld alá kényszerítették. Majd arról beszélt Orosz elv­társ, hogy a munkásmozgalom a burzsoáziával vívott osztályharc­ban fejlődött minden idők legha­talmasabb társadalmi mozgalmá­vá. Az 1918 előtti Magyarorszá­gon — mondotta — a belső tár­sadalmi, , ellentmondások olyan méretűvé . váltak, amelyeknek megoldása törvényszerű feladat volt. E feladatok megoldása a munkásosztályra várt. Az 1918-as októberi forradalom megmutatta, hogy a munkásosztály kész vál­lalni e feladatok teljesítését., A forradalom továbbvitelének sike­re attól függött, hogy a magyar munkásosztály meg tudja-e te­remteni forradalmi vezérkarát. A magyar munkásosztályba volt ilyen erő: 1918. november 20-án megalakult a Kommunisták. Ma­gyarországi Pártja. És a KMP létrejötte fordulatot je'ehtett nefnesak a magyar munkásmoz­galom, hanem az egész magyar nép életében is. Létrejött az a párt, amely világos perspektívát tudott adni a nemzet számára a marxizmus-leninizmus útmutatá­sai alapján. Joggal lehetünk büsz­kék arra, hogy pártunk annak a nagy világtörténelmi fordulatnak a gyermeke, amelyet az, első munkásforradalőm1 hozott létre. A továbbiakban Orosz elvtárs a KMP tevékenységére emléke­zett, arra a munkára, amit a Ta- násköztársaság idején végzett a párt, majd így folytatta: — A Magyar Tanásköztáreaság győ­zelmei és veresége jelentős harci tapasztalatokkal gazdagította mind a magyar, mind a nemzetközi munkásmozgairr at. Orosz Ferenc elvíárs ezután meg­jegyezte: — Pártunk története arra tanít, hogy a , párt csak a töme­gekkel együtt, a tömegekkel ösz- szeforrva győzhet. Később a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja utódjáról, a* Magyar Kommunista Pártról és a| Magyar Dolgozók’ Pártjáról be-i szélt, eredményeikről emlékezett,* s ugyanakkor hibáikat is -meg-* említette. Bár, mint végső megál­lapításában"'kifej tette, az esetle­ges hibák sémmit sem változhat­nak azon a' tényen, hogy a párt harca a munkásegységért, s a munkás-paraszt szövetség erősí­téséért negyven éven át alapjá­ban helyes irányban folyt és ki­emelkedő eredményekre vezetett. ♦ mellett. A beszéd után következő: kul­túrműsor tartalma és színvonala méltó volt az ünnepséghez, és egy fontos tanulsággal szolgált ez a tény. Megmutatkozott,. hogy Nyír­egyházán és a megyében jelentős kulturális erők találhatók, és fel- használásuk szükség elenné teszi a fővárosi másodrangú együtte­sek szerepeltetését. Nagyszerű énekkarok, öntevékeny szavalok, színjátszók és -énekesek, tehetsé­ges zenészek élnek itt és épster.i kell rájuk a jövőben is. Az ün­nepi műsor összeállítása, a szá­mok megválasztása igen helyes érzékről tanúskodik és minden­képpen dicséretes. József Attila, Majakovszkij, Balázs Béla verseit hallottuk, és Händel, Csajkovsz­kij, Kodály-, 'Liszt Ferenc és még sok más, világhírű, szerző, muzs:- káját,tolmácsolták kitűnően a, fel­lépő szólisták és együttesek. Nagy tapssal jutalmazta a közönség Fodor Piroska. Haraszti Sándor és Gyarmati Béla szavalatait,, Áz énekesek: Tóth István és Molnár Sándor nagyszerűen szerepeltek és hiánytalan művészi élményt nyújtottak a hangszeres szólisták is — dr. Márssó János és Válk'ai János. A József „Attila Művelör dési Ház központi énekkarát többször is visszahívta a közön­ség. Á kar impozáns-hangereje, s meglepő, egysége, előadásmódjuk sokszínűsége érthetően tetszett. Sokban hozzájárult a sikerhez a nagymútú Nyíregyházi Munkás- kórus, a József Attila Művelő­dési Ház központi zepekar'á'és a Kisvárdai Vasas Énekkar is. Az ünnepség után nagyszerű élménnyel gazdagodva távozott az ünneplő közönség. i a. ^ i iAAAAÁiSiálté********* Kini, a tázós no­vemberi reggelben vastag kabátokba bújt emberek igyekezte* a munkahelyre. « talán nem is gondolták, hogy a nyíregyházi városi KISZ bizott­ság szobáiban tava- 5zias készülöd Lse! se­rénykednek az ij,n- neplóruhás fiatalok. Szebbnél szebl virá­gok sorához ak a-z asztalokon,- és Aszta­los elvtárs kői Ul ász-- szedugták a fejüket a gimnazisták, íz ipari tanulók, az tizeiül munkásfiatalok. Köszönésre kész ti-' lődtek. A szerda esti- nagysikerű fáklyás tisztelgés után tegnap reggel otthonukban, hivatalukban keres­ték fel a város fiatal­jai jubiláló pártunk tagjait. Több, mint száz ajtón kívántait kopogni, hogy egysze­rű, őszinte szavakkal üdvözöljék a munkás- mozgalom tiszteletre­méltó harcosait. A készülődés és az iz­galom láza még ak­kor sem hagyott alább, amikor a vá­ros minden irányába elindultak a fiatalok. Az egyik csoport — két gimnazista lány és két ipari tanuló — a megyei bizottság fe­lé tartó t. Útközben mcg-megálltak, tol­dották még egy-két szót 'a köszöntő szö­veghez, hogy még jobb legyen a rövid montfóíta. Bekopogtak. Orosz Ferenc elv­társ barálságos tekin­tete láttán elszállt a gyermeki izgalom, s a diáklány, mintha édes­apjának mondta vol­na: „A kiszisták és a város fiataljai nevé­ben erőt, jó egészsé­get kívánunk a párt valamennyi tagjá­nak...1" Milyen jó is volt. látni ezt a pár perc­nyi találkozást! Örósz eivtárS székkel kínál-, fa a kipirult arca fiatalokat, $ úgy né- zet végig rajtuk, mint a szülő a gyer­mekén. Beszelt az ő ifjúságáról, a sok szenvedésről, de sza­vai mögött érezni le­heteti; „Ti már más­ként élhettek Szűcs Bandi, Feke'.e Pis­ta...‘i -. S olyan jó tudni, ‘ hogy mindezt az ün­nepeltek vezetésével érhette el a mi né­pünk is. Ezért: erőt, egészséget, magyar kommunisták! —gyal­A szeretet égő piros virágai gl A megbecsülés és tisztelet fényei villanták fel szerdán A; ^ este városunkban. A jeladó piros rakéta fellövése {jj után a város különböző pontjairól elindultak a fiatalok a M Kossuth-tér felé. Diákok, ifjúmunkások és a város fiatalsága, $ így köszöntötték a párt születésének negyvenedik évforduló- íA ját. Eljöttek, .hogy tisztelegjenek a párt létezéséért és a mun- gj kásmozgalomért harcoló veteránok előtt. ft Bensőséges és egyben impozáns volt a Kossuth-téri ünnepség. A felröppenő rakéták fényében csillogó szempárok, Q a vidám, gondtalan fiatalok- jelenléte — az öreg harcosok 9 munkájának legszebb elismerése. Hiszen ezért küzdöttek az évek hosszú során. Minden vágyuk, céljuk az* volt, hogy fiaik, unokáik életét mosolygóssá, gondtalanná varázsolják. S a szerda esti ünnepség ékesen bizonyítja, hogy nem szen­vedtek hiába. Az ifjúság nem felejtette el, s ha egyszerűen és szeré­nyen is, de megköszönte az-idősek harcát. Az esti ünnepségen túl csütörtök reggel száz veteránt kerestek fel munkahelyén, lakásán, hogy néhány szó kíséretében egy-egy szál vörös szekfüt nyújtsanak át. A szeretet és hála égő piros virágait. A% emlékezés babérkoszorúja •— mondotta Orosz Ferenc elv­társ, majd a továbbiakban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt mun­kájáról és feladatairól szólt. Vé­gül ezzel zárta be beszédét : — Az MSZMP jogos elődjének tekinti a Kommnuisták Magyarországi Pártját, a Magyar Kommunista Pártot, a Magyar Dolgozók Párt­ját. Büszkén tekint vissza a kom­munista mozgalom elmúlt. negy­ven esztendejére. Büszkén hajt­juk meg zászlónkat a ma is élő harcos, öreg munkások előtt, akik évtizedek., kemény harcában» tanulták meg követni és szerelni | a komfnunista pártot, akik sok* éhezés és elviselhetetlen nyomo-t rúság ellenére, is híven kitartót-? tak a párt, a dolgozó nép ügyet Ünnepi nagygyűlés Mátészalkán] Impozáns keretek között ünne­pelték meg Mátészalkán a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40 éves évfor­dulóját. Az ünnepi díszbe öltö­zött járási kultúrház alig ' volt képes befogadni a csaknem 600 főnyi meghívott vendéget. — A negyven főnyi elnökség tagjai között foglaltak helyet a párt- és tömegszérvezetek vezetőin kívül azok az idős kommunisták,, akik a dicsőséges Tanácsköztársaság idéjen részt vettek annak mun kájában. A magyar és a szovjet himnuszok szárnyaló hangjai után egyenruhás KISZ-tagok üd­vözölték a veterán kommunista-j kát és virágcsokrokat adtak át! az elnökség tagjainak. A meg-; emlékező beszéd után Básthy. Ágoston elvtárs, a Hodászi Ál-; lami Gazdaság igazgatója 19-es; élményeit elevenítette fel. Ami-: kor a fehér terror elképesztően rémes eseményeiről beszélt, a diszőrségben álló kis úttörők sze­mében megcsillant a könny, s markuk még szorosabban zárult a vörös zászló rúdján. A- nagygyűlést kultúrműsor kö­vette. End.résí Lászli 1918-ban ilyenkor novemoci 20-a táján alakult még a KMP , nyíregyházi sejtje. Szamuely Zoltán, Szamuely György es Fazekas János' alakították- meg. Fazekas bácsi nyomdász volt akkor. Így emlékszik a . törté­netre, á Kommunisták Magyar- országi Pártjának megszületésé­re: — Az oroszországi események hatására, valamint a"'- magyar­országi kül- és belpolitikai ese­mények miatt nőtt a kommunis­ta eszmékkel szimpatizáló embe­rek száma. A Szoc.-dem. Párt­ban, növekedett a baloldal, azért is, mert a párt szövetkezett a polgári pártokkal. A Szamuely- fiúkkal tartottam kapcsolatot. Ök hozták a hírt. hogy szerte az országban KMP szervezkedések folynak. Rajtuk keresztül volt kapcsolatunk a párt országos vezetőivel. Hárman megalakítot­tuk a KMP nyíregyházi sejtjét. Megbeszéléseinket a Bristol Szálló 12-es szobájában tartot­tuk. Megkezdtük a tagtoborzást. Leghamarabb a nyomdászok áll­tak hozzánk. Nagy István,. flip­pel Rezső, Szász József és Szed- leczki Sándor nevére emlék­szem. A Honvéd utcai tüzérlak- tanyábó) 28 tüzért szerveztünk be. ök voltak fegyveres táma­szaink. A pártsejtnek már mintegy negyven aktiv tagja volt, amikor a Szovjetunióból Budapestre jött. illegalitásban élő Szamuely Tibort elhívtuk Nyíregyházára gyűlést tartani. Elvállalta a beszéd megtartását. Nem kis dolog volt ez a Ká­rolyi-uralom idején. Éjszaka, ti­tokban készítettük el a vörös plakátokat. Sokat *■ készítettünk, hogy ha esetleg leszaggatnák, másnap újat tegyünk a helyük-1 be. A városi színházba hirdettük a gyűlést, es közöltük a prog­ramot is, hogy Szamuely Tibor fog beszélni a Szovjetunióról- és a KMP programjáról. — A színház zsúfolásig volt emberekkel. A Károlyi-kormányt szolgáló rendőrség és a huszá­rok négy géppuskát állítottak fel a színház épületének szegez­ve. De nem mertek támsdn', mert 28 tüzérünk, elvtársunk fegyveresen jelent meg a gyűlé­sen ... Szamuely Tibor bátran, magabiztosan mondotta el be­szédé'. Emlékszem rá, hogy a Kommunista Kiáltvány elősza­vaival kezdte. — A gyűlés után Sza_ muely Tibor Budapestre ment. S megkezdődött ellenünk a hajsza, öhm Tivadar huszár­ezredes katonáival körülvette á tüzérlakanyát, elfogta, lefegy­verezte ottani huszonnyolc elv­társunkat. De akadtak helyükbe mások. Killer Rezső és még vagy tizenöt ember jelentkezett sejtünkhöz. — A merénylet napján, úgy január negyediké táján talál­koztam Szamuely Lászlóval, Zoltánnal és Györggyel a Kos­suth u’ca végén. A Dob utcán akartak hazajutni. >A sarkon, búcsúztunk el. Alig léptem- pá­rat, mikor revcrverlóváseket, jajkiáltésokat és segitségkérése-, két hallottam.'. Futottam oda. de valahonnan ott teremtek a nemzetőrök, és az utamat áll­ták. Telefonáltunk a mentőknek, az án a kórházba mentünk. Megtudtuk, hogy György tüdő­ié vést kapott és karját is át­lőtték. Zolit bokán lő ték. Aztán Lacit bebörtönözték. Zolit a kórházból hurcolták a börtönbe. Gyurit gyógyí ották az orvosok. A merénylet hírére még többen álltak hozzánk a szakszervezetekből és a balol­dali szociáldemokraták közül. De már csak egymás lakásain találkozhattunk. 1Ö19. március 21-én aztán megalakítottuk a Kommunisták 1 Magyarországi Pártja nyíregyházi szervezetét. Ekkor már több mint 140-an voltunk. Fazekas bácsi megőrizte párt­igazolványát, melyet 1919. már­cius 21-én állítottak ki a nyír­egyházi pártszervezetben. ö volt a titkár. A párttagsági könyvön piros a sarló és a ka­lapács. — A Tanácsköztársaság kikiákása után munkások és polgárok jelentkeztek pártunk­ba. Akkoriban a jelenlegi gö­rögkatolikus parókia épületének egyik földszinti helyiségében volt a szervezetünk. Megalakult a vármegyei direktórium, amely­nek rajtam kívül. Kiss Lóránt és Schmidt Mihály is tagja volt. A városban kéttagú direk­tórium működött. A nép örült, hogy vége van a sok szenvedés­nek, éhezésnek,. nyomornak. Éle­lemmel és ruhával segítettünk- Államosítottuk a bankokat és az üzemeket... Aztán a diktatúra bukása után letartóztattak, két évre ítéltek „tetteimért“. A di- rekóriumi tagokat és a megyé­ből legalább négyszáz kommu­nistát bebörtönöztek. A Buda-) házi-féle különítménynél is so­kan otthagyták életüket g kom­munista eszme miatt. íme néhány töredék a nagy- gyá és tekintélyessé, a dolgozó nép élcsapatává nőtt negyven éves pártunk születésének nyír­egyházi történelmi aranylapjái- ról. Az emlékezés babérkoszoni- 1 ként öleli körül a párt negyven évét. O. A. KELETMAG Y AROU>/. \», „Erőt, egészségei... “ l — Az MSZMP, lerónia a tanulságot a múlt hibáiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents