Kelet-Magyarország, 1958. november (15. évfolyam, 258-280. szám)
1958-11-21 / 275. szám
fiiét prslat éna » XV. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM ÁtO 50 fillér lW8 NOVEMBER 81, PÉNTEK Falunappal egybekötött zárszámadás Biriben Ünnepre készülnek Biriben a Táncsics Termelőszövetkezet tagjai. Holnap tartják meg zárszámadó közgyűlésüké'. A közgyűlést az is ünnepivé teszi, hogy az egész község t meghívták erre az alkalomra, ahol a vendégeket kultúrműsorral is szórakoztatják a „hivatalos aktus1 után. A szövetkezetben az idén 67 forintot ér egy munkaegység. Annál is szebb ez, mert emellett többszázezer forint maradt a közös kasszában. Az ünnepi zárszámadó közgyűlésen döntenek 15 egyénileg dolgozó paraszt felvételéről. EmlékiimieiisiS a Galilcí-kor megalakulásának 50. éTfarriiiláján A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a pedagógusok szakszervezetének kultúrotthona november 21-én. pénteken este 8 órakor emlékűn Tőséget rendez a Galilei-kör mgalakulásának 50. évfordulója alkalmából, a Bessenyei Klubban. A megemlékező beszédet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Tömöry Márta mondja. A beszéd után dr. Marssá József hegedül, majd Seregi István szavalata követke- 1 zik, végül Straky Tibor Chopin- j műveket játszik. Az ünnepség j után klub-estet tartanak. Győrteleki iskolastatisztika A gyík-teleki iskolának l«74-t>en 20 tanulója és egy tanítója volt. Két fekete fatábla. 24 fali olvasótábla és 1 földgörpb képezte az összes ingóságát. Ma az | iskolának 300 tanulója van, s a falusi gyerekek tanításáról, neveléséről 9 pedagógus gondoskodik. Ingó vagyonuk pedig csaknem 78 ezer forint. Nyírturón kigyúlt a fény A Nyíregyházi Vegyesipari XTSZ villanyszerelő részlege és a TITÁSZ dolgozói Nyírturan szorgoskodnak. Munkájuk nyomán a következő hónapban itt is kigyúl a villany. Lukács József ifjúsági brigádja a Záhonyban dolgozó átrakó- brigádok munkaversenyében 196 százalékot ért el. A brigád- vezető középen. Bekötőút épül a nagykállói Zöld Mező Tsz-beii A hároméves terv idején több tei melőszö vetkezet kap bekötő utat, közöttük a nagykállói Zöld Mező TSZ is. Néhány napja megkezdődtek a földmunkálatok. A 820 méter hosszúságú út egy mpályos területen halad keresztül* ahol most végzik a földalapozást. A négy méter szélességű mákodéin út 200.000 forintba kP < ül. Az építők tervszerint még ez év december 15-én átadják a lorga- lomnak ezt a bekötő utat. Fürdőt kap ax litván-malom A malomnak Bokönyben, Érpatakon, Kálmanházán, Nagycserkeszen es Túrán létesült az idén cseretelepe, örülnek ennek a környékbeliek, mert nem kell a nyíregyházi malomcw hozni a terményt őrlés végett. A liszt minőségével is megvannak elégedve nemcsak a gazdák, hanem a malom teleites szerve is. A jo munkáért oklevelet adományozott a városi tanács vb. a malomnak. Megérdemelték, hiszen nyereségesen termelnek. A maiom dolgozni társadalmi munkával építették fel maguknak a fürdő-épületet. A városi tanács pedig a vízvezeték b^zere- lesére adott pénzt, hogy nőnél előbb használhassák a létesítményt a ;,lisztes-molnárok”. r Uj fanácsháza épül kisvarsátiyban Kúsvarsányban hagyománya va. a társadalmi munkának. Aridén korszerű, szép kivitelű kul- túrházat építettek a kisvarsá- nyiak, s még az ősszel hozzáláttak az új tanácsháza építéséhez. Községfejlesztásböl 35 ezer forintot áldoznak az épülő tanácshá zára, míg a lakosság mindennapos társadalmi munkája közel 100 ezer fcr!,..r_ rúg. A napsütéses időben nyolc-tíz férfi és nő dolgozik az építkezésnél, hogy még a hideg beállta előtt tető alá húzzák, özv. Fazekas Is vénné, özv. Kopácsi Sándorné, Szilágyi Bertajanné és még többen fáradtságot nem kímélve dolgoznak a téglafal felrakásánál. Népi együttes a nyíregyházi tanyavilágban A Móricz Zsigmónd Művelődési Ház népi együttesét vasárnapra meghívták Manda-bokor és Su- iyán-bokor tanyákra, öttagú zenekarból, táncosokból és énekesekből álló együttes látogat el a közeli tanyákra, hogy kellemes élményt nyújtson a tanyasi dolgozóknak. * — Te még most sem tértél észhez? — kérdezi. — De megjött a hangod... Vagy azt hiszed, hogy úgy les/ otthon, mint amikor elindultunk? A vékony arcú a kocsi sarkából felkap egy darab fát, felemeli, hogy lesújtson a bajszosra. Alig emelte azonban fel a kezét, érzi, hogy lába alól elvész a kocsi biztos padlózata, felemelik, nyikordul az ajtó és nagy ívben kirepül a vonatból. Odakint hatalmas mélység tátong és a forogva zuhanó testből úgy szakad az ordítás, mint a lelőtt gépből a füst. Kisvártatva a vonat megáll. Valaki meghúzta a vészieket. Emberek csoportosulnak a kocsi előtt. — Mi történt ? Kiesett valaki? — kérdezi egy hang. — Áh, senki. . . csak egy tisr- tecske... — feleli a bajszos. — No, akkor gyerünk, mert otthon várnak! Felharsan a vonat füttye és a szerelvény elindul. A naptár 1918 novembert mutat. Derék emberek juui^LJULJUUiJUUUUULHJUQQaQQanriTnnnnnnrrTririnr-inrinp^ A GAZDASÁGOSSÁGRÓL ■ ü 1— gy-egy vállalat dolgozóinak és azon túl az egész tár- < ■ |— sadalomnak is érdeke az, hogy a termelés, a tervtel- ! " 1 jesítés minél gazdaságosabban történjék. Hiszen az ' iparcikkek áráról; csökkenéséről, vagy növekedéséről, ■ ■ és a vállalat dolgozóit közvetlenül érintően a nyereség- 1 , részesedésről van szó. J Az utóbbi két évben a vállalatok munkáját illetően • , olyan alapvetően fontos gazdasági íetadatőknál, mint a ter- [ ■ melés és a termelékenység növelése, a minőség javítása, az i ) anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés, stö. olyan vál- 1 ■ tozást sierült elérni, amik következtében a jövedelmezőség ! J legtöbb vállalatunknál növekszik. Ezt többek között az is 1 , segítette, hogy jobban érvényesül az egyszemélyi felelős ve- [ ■ zetés, nagyobb a vállalatok önállósága, s nem várnak közI ponti „utasításokra”, hogy a gazdaságosságot szolgáló egy- J ■ egy feladatot megvalósítsanak. A vállalatvezetőségek részáJ föl több önállóságot és kezdeményzést tapasztalni. Már C ■ nemcsak felettes szervük vonja kérdőre őket, hanem a • « vállalat dolgozói is megteszik ezt az üzemi tanácsüléseken. J [ Növelte az igazgatók felelősségét az üzemi tanácsok léte. . a Az, hogy az üzemi tanácsok tagjai ellenőrzik és másrészt « J segítik a vállalat működését, szintén fokozta a gazdaságos J a munkavégzést. a ■ Az ipari vállalatoknál a dolgozók számítanak a nyere- j* 1 ségrészesedésre, — ami néhol a 13. havi fizetésnek felel l ■ meg. Ez a számítás azonban arra is kötelezi őket, hogy * ' pontos, jóminőségű és takarékos munkát végezzenek. Az c a ösztönző erő, — a nyereségrészesedés — számos helyen ki« bontakoztatta a dolgozók legjobb tudását, szorgalmát és * J olyan kezdeményezéseit, amelyek a gazdaságosságot szolgál- | a ják. Ésszerűsítenek és újítanak, vigyáznak a munkafegye- J lemre, az anyagokkal való takarékos bánásra, az energia- J takarékosságra stb. , Tapasztalható túlzott buzgalom is a gazdaságosságot = 3 illetően. A tanácsi vállalatoknál, de a minisztériumokhoz 2 3 tartozó vállalatoknál is „csali” az olyan gyártmányok ké- - ^ szításét végzik nagyobb buzgalommal, amelyek gyártása * □ jobban kifizetődik, nagyobb jövedelmezőséget hoz. Munka- £ 3 igényes, apró cikkek készítésétől vonakodnak, s az ilyen hát- = 3 ra marad a tervteljesítésben. Más területen a gazdaságos- 2 < ság jegyében olyan beruházásokat eszközölnek, amelyek az = ■ illető vállalatnak jövedelmet hoznak, de népgazdasági szín- 3 ; ten sok esetben pazarlást jelentenek. Sok mindent vállala- \ 3 ton belül akarnak kijavíttatni, megcsináltatni, amihez pedig «- nincs meg a jó feltétel, csupán azáltal mutatkozik a jőve- 2 2 delmezőség, hogy az ilyen saját rezsiben végzett munkák ■ ■ után nem számolnak illetéket. Am erre előbb- utóbb felfi- J E gyeinek az illetékesek és megfelelő intézkedésekkel el fog\ juk érni azt, hogy a gazdaságosságnál is elsősorban a n*P" * 3 gazdaság érdeke érvényesüljön. t 1 Sokkal inkább arra kellene törekedniük a vállalatoknak, ■ = hogy nagyobb gondot fordítsanak a jövedelmezőséget első- ■ * sorban befolyásoló olyan feladatokra, mint a takarékosság , ” az anyaggal és a munkaerővel, a termelékeny ség növelése, =- a minőség javítása és egyebek. A problémákat ismerve in■ kább arra irányítsák a dolgozók figyelmét és a gazdasági , 2 vezetés erejét, hogy fejlődjék a vállalatnál a technika, hogy < » ésszerűsítsenek és újítsanak a gyorsabb, könnyebb és ol- , = esőbb termelés érdekében. Ez jelent további lépéseket előre = a fejlődés útján, és ez hozhat igazi eredményeket a minél J ■ gazdaságosabb termelésre irányuló törekvésekben. L A magyar határ tel« kö-| zeledik a vonat. Oroszországból hazatérő foglyokat hoz. Sokan vannak egy-egy kocsiban, s mind az ablakoknál áll' várják a pillanatot, amikor hazai földre érnek. De bizony az még odébb van, bármily sebesen is halad a vonat, a sebességet megeszi a türelmetlenség, ami az otthon, a régen látott készülők, feleség, gyermekek utáni vágyban fogamzik. Nagy kín ez nem is jó rá gondolni, inkább másról beszélgetnek, szemlélik a tájat. Az ismerős tájat, ahol mér áriak egyszer. — Emlékeztek, mikor jártunk rre? — kérdezi egy pedretl baj- zú legény. — Régen volt az ... nagyon réti! — feleinek többen is. — Mennyiért cserélnétek az ak.ori idővel? — Semennyiért pajtás! — feleli egy szöszke fiú. — Akkor befelé mentünk a háborúba, most meg hazafelé visz a vonat. A bajszos sóhajt, agy ideig elgondolkozva néz kifelé. — Haj, ezút jön csak a java . ■. a paprikása’ — feleli kisvártatva, Sertéstenyésxtesi társul ás alakult Ssamoskéren Szamoskeren a napokban alakult meg a sertéstenyésztési társulás, meljmek huszonhat tagja van. A dolgozó parasztok fehér hússertés tenyésztésére fogtak össze. A huszonhat anyakocára és az egy darab kanra közösen adták össze a pénzt, melyet Győrben vásároltak meg — Jó, ezt tudom! — feleli a zoszke. — De az más lesz! — Itt sem babra megy majd a áték! — Még akkor is, komám .. . Más esz az... Még meghalni is köny- lyebb a magunk igazáért... — fidd el, hogy más lesz! Ezen is elgondolgoznának, de :gy hang, egy éles órhang a ko- :si másik sarkából közbekiált. — Miről beszéltek ott? Az; ablaknál állók meg- irdJlnak. Egy vékonyképű, szú- •ós szemű, harminc év körüli ét'fi közeledik hozzájuk-. — Te vagy az a nagy hős? ... ilvtárs! — kérdezi gúnyosan. A bajszos szembefordul vele, ekintetét belevágja a vékony ircba. A s?űja hirtelen keskeny- •e húzódik és hegyeset köp a izúrós szemek közzé. Az orrhan- tú férfi félrekapja a fejét, de iböan a pillanatban meglendül a jajszos karja és úgy csapja po- ón, hogy nekilántorodik a kocsi oldalának.
