Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

MM iM&gl 1058, OKTÓBER 18, SZOMBAT KEfiFTM AGYARORSZAO Három és félmillió levél Nincs olyan ember, aki vala­milyen módon ne lenne össze­köttetésben a postával. A hiva­talos, vagy magánlevél, távirat, csomag, pénz a posta „varázs­érintésére“ jut el a címzetthez. Nem közömbös, hogyan fejlődik, kulturálódik a postaszolgálat, hogyan rövidül a telefonbeszél­getés kapcsolásának és általában a küldeményék. továbbításának ideje. Erről és néhány újdonság­ról szól a nyíregyházi megyei postahivatalban feljegyzett né­hány sorunk. Gépek gyorsítják a kapcsolást Több adatot „ tálalhatnánk“ fel, nevezetesen ezt. hogy egy év alatt három és fél miiló le­velet továbbít az ország, a világ különböző pontjaira a nyíregy­házi pos'a. Ám olvasóinkat in­kább az érdekli jobban, hogy az elmúlt napokban olyan új be­rendezésekkel gazdagodott a me­gyei „főütőér“, amely jócskán meggyorsítja a távolsági telefon- beszélgetések kapcsolási idejét. Ez annál is inkább sokakat érint, mert a telefon egyre több em­ber otthonában kér egy sarkot, egy asztalkát. Erről „árulkodik“ a postahivatalban őrzött több­száz telefonkészüléket óhajtó kérelem, melyeket egyszerre képtelenség lenne teljesíteni. Annyit azonban megtud'unk, hogy a napokban több min; egy­millió forint költséggel hozzálát­nak a telefonközpont műszaki berendezéseinek bővítéséin . Már Nyíregyházára érkeztek a szükséges felszerelések, anya­gok, s minden percben várják a Budapesti Beloiannisz Híradás- technikai Gyár szerelőit. Ez ne­künk annyit jelent ,hogy rövi­desen 400 telefonkészülék besze­relésére nyílik lehetőség. Persze a posta, műszaki korszerűsítése még nem merült ki ennyiben. Kulturáltabbá válik a távirat- szolgálat. mégpedig távirósza- laggal ellátott írógépekkel. Üj- rendszerű gép'ávírókkal látják el a megye valamennyi közsé­gét. bított a posta. — Annyi azonban bizonyos: a legnagyobb elővigy.ázat mellett is . csúszhat be hiba. Magyarul: a pos an is akad selejt. Bár elveszett, el­kallódó levelek, csomagok nin­csenek, de néhány perc késés, vagy tévesen kézbesített levél előadódik. Az esetek 98. százalé­kában azonban nem a posta, ha­nem a feladó a ludas. A pontat­lan, vagy olvashatatlan címzés a hiba szülőanyja. E pór sorból is kitűnik, hogy a nyíregyházi -postahiyatal kul­turáltságban és korszerűségben lépést tart mindennapi életünk követelményeivel. A posta sze­mélyzete a jelek szerint ezután sem akar lemaradni. Az ,,É1- üzem'-címet, a SZOT és a Mi­nisztertanács vándorzászlaját — melyet az idén nyertek el -— nem szeretnék átengedni más megye postahivatalának. (Páll G.) Ma, szombaton délelőtt tíz órakor a megyei tanács nagytermé­ben békegyűlést tartanak megyénk református .' papjai. A Haza­fias Népfront rendezésében megtartandó gyűlésén dr. Bartha Ti­bor, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tart előadást, majd az egybegyűltek megválasztják a református papok szabolcs-szatmári békébizettságát. A gyűlésen mintegy Száz református, lelkész meg­jelenésére számítanak. Kinek köszön jeni meg a bölcsödét: A közelmúltban töltötte be kisfiam a harmadik évét. A b „- csődében közölték velem, hogy az én fiam immár nagy fiú, ko­ránál fogva kikerül a bölcsődé­ből. Én nagyon mag voltam elé­gedve a bölcsőde munkájával, csak jót mondhatok róla. S most szeretném megköszönni, hogy gyermekem nevelésében, gondo­zásában részt vállalt, hiszen em­lékszem, mint csecsemőt vit.em oda először, és most úgy jött ki, mint ,,nagy legény'. Kinek kö­szönjem meg. hogy ez az intéz- mény van?. Bizonyosan rendsze­rünknek kell megköszönnöm, ráért a bölcsődék létrehozása ü e rendszerhez fűződik. Szives fáradozásukért köszönetét kell. hogy mondjak a bölcsőde dolgo­zóinak is, ők is megérdemlik. Szeretném,, ha e bölcsődéről ezután is • jót, szépet hallanék. Hiszem, hogy ez így is lesz. ANG 1 LÉT FERENCNE Tarpa Újdonságok a közönség javára A posta új szolgáltatásai­nak egyike a soronkívüli kézbe­sítés az expressz-küldemények- nél. A posta dolgozói előzéke­nyen már a levél feladásakor soronkívüli kézbesítést ajánla­nak fel. A másik újdonság az üzenet-közve'ítés. Ez a távbeszé­lőkre vonatkozik; ha a hívott szám nem jelentkezik, a posta é'adja a szükséges üzenetet. Szintén új és népszerű szolgálta­tás a mozgó értékcikk-árusítás. Nem is oly régen képeslapokkal, borítékokkal bélyegekkel látták el a kézbesítőket. Nem okoz hát gondot és fáradtságot a gyors válaszírás. De ugyancsak a kö­zönség kényelmét szolgálja: rá­diót ég lakcím-változást a postai kézbesítőnél is be lehet jelen­teni. Mai életünkre jellemző hogy a harmadik negyedévben Nyíregyházán több mint 250 új rádiótulajdonos jelentkezett be. Az értékek és különféle külde­mények pontos, gyors és hibát­lan továbbítása mellett a ma­gánlevelek sorsát is szívén vi­seli a. posta. A társadalmi kap­csolatok a baráti és rokoni szá­lak levelezés utján való erősí­tése, valamint a baráti országok népéinek megismerése és megbe­csülése céljából hasznos, tanul­ságos és szórakoztató céllal ok­tóber 26. és november 1. között „levelezési hetet“ rendeznek. A „levelezési héten“ különleges bélyegzőt használnak, s felhív-, ják a figyelmet az esetleg vá'la- szolatlanul maradt levelekre. A rossz címzés a hiba szülőanyja Sok egyéb közül megjegyez­tük, hogy igen alapos és nagy figyelmet kívánó munkára vál­lalkoztak a postahivatal dolgo­zói. Nem is fordulhat tehát elő a- anekdotában szeréplő eset, mely szerint valamikor a régi világban meghálás helyett egy táviraton meghalást továb. Több, mint 120 millió forintot fordított Nyíregyháza fejlődésére nyolc év alatt a városi tanács Beszélgetés a városfejlesztés jelenéről, jövőjéről Nyíregyháza az elmúlt évtized­ben nagy léptekkel indult meg a fejlődés útján. Űj utcák, új vá­rosrészek épültek, új terek, parkok szolgálják a dolgozók pihenését, nyugalmát, egészségvédelmét. — Száz és száz új lakásba költöztek az évek során, iskolákat, diák­otthonokat, ipari- üzemeket, kul­turális létesítményeket kaptunk. A tanácsok megalakulása óta el­telt nyolc esztendő alatt 120 mil­lió forintnál államhatalmi veink erre a is többet áldoztak és igazgatási .szer­célra. Földes Mihály elvtársat, a vá­rosi tanács építési- és közleke­dési osztályának vezetőjét keres­tük fel, — akinek nagy részé van a munkálatokban, — S meg­kértük: isméi tesse olvasóinkkal a legfontosabb .kiadásokat, á jövő körvonalait. Nyolc év többet jelentett, mint azelőtt negyven esztendő — A felszabadulás első éveiben a romok helyreállításával kezdő­dött városunk rendezése, fejlesz­tése. De csak akkor kezdtünk igazán gyorsan haladni, amikor létrejöttek a nép által választott tanácsok, Nyíregyházán is meg­alakult és dolgozni kezdett ■ a városi tanács. Nem könnyű nyolc év ilyenirányú munkáját fel­mérni. A statisztika azonban se­gít nekünk. Mint ismeretes, a ta­nács ez idő alatt több min 120 millió forintot fordított városunk fejlesztésére. S ha hozzáteszem, hogy városunk ebben az időszak­ban több jelentős központi beru­házást igénylő létesítményt is kapott — mintegy 30 millió forint értékben —. akkor látjuk; csak, hogy a városra rövid idő alatt többet . fordítottunk, mint a kapitalista rendszer negyven esz­tendő során. Egyedül az utakra négy millió forintot fordítottunk. Lakásépítésre pedig közel húsz millió forintot. Nyíregyházán alig volt mélyfúrású kút. Közel egy­millió forintot fordítottunk a la­kosság ivóvízének megjavítására. Számos új parkot hoztunk létre. A Beloiannisz, és a Lenin téri park építése közel 200 ezer forint­ba került. Jelentős összeget for­dítottunk gyermekjátszóterek épí­tésére. Az elmúlt évben tíz nyír­zetoék az írástudatlan katonák oktatására a kaszárnyákba, akkor az esedékes haszon feléről szíve­sen lemondana bárki javára. — Hm, hm, így már mindjárt jobban hangzik — mondta a mi­niszter. Nyomban hívatta a számvevő­séget, hogy dolgozzák ki, meny­nyit lehet nyerni egy ilyen vál­lalkozáson. A számvevőség hívta a könyvkiadót, az pedig még az­nap benyújtotta kölségvetásét, a katona-politikai osztály pedig ki­dolgozta a tanfolyam bevezetésé­nek lehetőségeit. Két nap múlva ismét együtt ült Mógli uram a miniszterrel. Előttük papír, ceru­za, árkusos számítások, terveze­tek és ami előbb nem volt, drága szivarok, konyakos poharak. Miután a hasznot okosan fel­osztották a miniszter, a politikai osztály főnöke és Mógli uram közt, azt mondja a miniszter. — Tudja mit, amice! — Parancsoljon kegyelmes uram! — örvendezett a tanító. — Sokkal több bizalommal fo­gadnák ezt a tervezetet, ha maga nem közönséges tanító volna, ha­nem mondjuk ... mondjuk ... a katona-politikai osztály vezetője a hadügyminisztériumban. Ügy a jövedelem is biztosabb volna. Erre már igén elcsodálkozott a kis tanító, de mégjob'oan a ka­tona-politikai osztály vezetője. -— Hát ővele mi lesz? Csak nem akarja őt felcserélni a miniszter egy ilyen kis iskolamesterrel7 Félt és dühös volt. — De kegyelmes uram, hiszen én ... — hebegett. — Nos, te is kéznél maradnál... téged kineveztetnélek, mondjuk... mondjuk ... harmadminiszterré..; Erre különben is gondolnom kel­lett már, hiszen a szolgálati évek száma és az ambíció után is ... No meg, hogy most jött Mógli úr terve ... Persze megmaradnál az oktatási ügyek mellett, csupán a fizetéssel lenne több, de úgyhi­szem a pénz a nervus rerum ge­rendarum! Ebben aztán meg is maradtak így lett a módszerből oktatási anyag. A módszer szerint fél lá­bon állva és feltartott karokkal kellett tanulni a betűket. Ez azt jelentette, hogy a szegény anal­fabéta katonának össze kellett vonni minden figyelmét, külön­ben görcs állt az inába és a kar­jába. Lábát le nem tehette, a karját le nem ereszthette, hiszen sét. A nemrég elkészült tizenöt eves távlati fejlesztési terv azon­ban már véglegesen rögzíti váro­sunk belső és elkerülő főútvonal- hálózatát, s a terv alapján már riéhány részletterv kidolgozása is megtörtént. Az elsők között sze­repel az a feladat, hogy megold­juk a város központi vízellátását, a szennyvízlevezetést. A város- rendezési terv több kilométeres erdővédö sáv létesítését is elő­írja. A várost egy nagykörút övezi majd. ami lehetővé teszi a korszerű közlekedést, s a városi központját' tehermentes.ti a jár-; múforgalomtól. Megköszönjük á felvilágosítást. Cikkünk másedik részében részle­tesen ismertetjük városunk köz­művesítésének, távlati rendezésé-, nck tervét, (k. j.* s Ma megalakul a református papok ^ békehizoüsága egyházi utcán , ixmtettük a vil­lanyhálózatot. Tanácsi beruházás­ból építettünk betonjárdát -jóné­hany utcán. A Bojtos belvizének levezetésére eddig egymillió 200 ezer forintot fordítottunk. — S csupán a közúti hidak kö­zel félmillió forintba kerültek. 1953-ban megkezdtük Nyíregy­háza egységes vízmű vesítésének munkáit, amiket ezidöben is foly­tatunk. A város szennyvízcsator­na-hálózatának építésére á mai napig hatmillió forintot fordí­tottunk; Városunk iskoláinak bő­vítésére, tatarozására, új. iskolák építésére a nyolc esztendő alatt mintegy tízmillió forintot költöt­tünk — különös tekintettel a ta­nyasi iskolák korszerűsítésére. — Mintegy négymillió forintot for­dítottunk a nyíregyházi bölcsődék építésére. Megépítettük az új SZTK-épületet, bővítettük a kór­házat. — Számos más létesítményt ad­tunk át az utóbbi évek folyamán. Ez időben épült rh'eg a stadion. Jelentős összegekkel járultunk hozzá a tanácsi vállalatok felsze­relésének bővítéséhez, telephe­lyeik építéséhez, s a Sóstófürdő fejlesztéséhez. Az utóbbira — a hőforrások építésére, a melegvíz bevezetesre, a Sóstó általános rendezésére például mintegy há­rommillió forintot. áldozott a vá­Nyolc millió — városfejlesztési hozzájárulásból — Persze a tanácsi beruházás mellett sokat scgilett a városfej­lesztési hozzájárulás. A dolgozók az utóbbi három év alatt nyolc­millió forinttal segítették város- fejlesztési terveink megvalósítá­sát. Ennek a pénznek, illetve a belőle épült létesítményeknek az előnyeit minden nap látjuk. A ta­nács végrehajtó bizottsága cs az osztályok is nagy gondot fordíta­nak arra, hogy a város fejleszté­sére hivatott összegek a legfonto­sabb nélyre kerüljenek. Persze nem könnyű városunk rendezése, s ez a múlt rendszer kihatása, aminek hátrányait még sokáig érezni fogjuk. A múltban teljesen elmaradt á vízellátás, a közművesítés cs a közlekedés fej­lesztése. Városunkban ä közmű­vesítés hiánya 15—30 százalékkal drágítja meg a lakásépítkezést, gátolja az ipari üzemek telepítc­a tanulók mellé minden laktanyá' ban egy szigorú őrmester állítta tott és az nemcsak felügyelt, de < kezüket, lábukat leéresztöket mc; is regulázta. A katonák tehát — há kínok árán is — gyorsan tá nullák, de az analfabéták csal nem fogytak el a hadseregből. — Minél tovább húzódott a háború annál idősebb emberekre húzta! egyenruhát, vittek a kaszárnyák ba és onnan a frontokra. Előbl azonban a többségük — hiszel ezek majd mindenike analfabét; volt már— részt vett Mógli urán tanfolyamán. S ahogy sz idő ío vább múlt, a tanulás is egyre las súbb lett, hiszen ekkor már olyai emberek kerültek tanfolyamra akik egy percig, sem bírták fel emelni a lábukat. Mindez, azon ban nem változtatott azon, hog; a haszon nőtt, a miniszter kitün tetést kapott, az osztálvezétőbl harmadminiszter lett, Mógli úibó osztályfőnök és fennmaradt a ne ve, mert olykor meg ma is ." ’e getik, ha Valami szép karrierre gúnyosan nyilatkoznak: — Sokra vitte, mrot Mógli urai: a csodálatos ábécével! Szabó Györgn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents