Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

Vllét prelctdria eg/«til]atak

XV. ÉVFOLYAM, 345. SZÄM

Are 50 fillér

1958. OKTOBER 17, PÉNTEK

Kádár János elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen

Mint ismeretes, szerdán délután választási nagygyűlés volt Budapesten, az angyalföldi Láng Gépgyár sporttelepén. A nagygyűlésen, amelyen több, mint százezer ember vett részt, Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet.

— Az amerikai nagytőkések — kezdte beszédét Kádár János elvtárs — nemrég újból kimester- kedték, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén napirendre tűzzék az általuk gyártott, úgynevezett magyar kérdést.

Mesterkedéseiket a legkülönbözőbb torzításokkal, ujjúkból szopott történetekkel szokták alátámasztani. Ha az általuk terjesztett zagyvaságoknak és rágalmaknak csak egy tizede igaz lenne, akkor a Duna—Tisza mentén egyetlen teremtett lélek sem élne. (Derültség.) Ezzel szemben népünk teljes létszámban — igaz ez a szám nem nagyon nagy, nem egészen tíz millió — de jó egészségben, békésen dolgozik Magyarországon, (Nagy taps.) és éli «■ maga, törvényes alkotmányán nyugvó normális életét.

A választási előkészületekről szólva hangsúlyozta, hogy a választási munka is, politikai harc. A jelölőgyűlés-sorozatnak már körülbelül negyven százaléka lezajlott. A nagyvárosokban, a gyárakban éppúgy, mint a falvakban körülbelül kétszer annyi ember vesz részt a jelölőgyüléseken, mint legutóbb.

— Választás előtt állunk, jelöltek vagyunk, szólnunk kell politikánkról, — folytatta Kádár János. — Politikánk nyilt, nem rejtettük véka alá céljainkat:

mi a kommunizmus hívei vagyunk

New York államában kormányzót választanak ezekben a napokban. Két jelölt van. Az egyik ismertebb nevű: Rockefeller multimilliomos, a másikat nálunk kevésbé ismerik, de szintén multimilliomos. Aligha hiszem, hogy ők azzal állhatnának oda a választók elé: kérem mi a multimilliomosok érdekét és diktatúráját képviseljük. Kénytelenek azt mondani, hogy a dolgozók érdekében akarnak tevékenykedni. Ki hiszi ezt, ki nem. — Az más kérdés! De nem nehéz eldönteni:

amikor mi azt mondjuk, hogy a munkásosztály embereiként jöttünk, a proletárdiktatúra, a munkásnemzetköziség, a magyar-szovjet barátság hívei vagyunk és ellenségei a burzsoá diktatúrának, — mindenki tudja, hogy ez így van.

(Nagy taps.)

— A magyar nép immár saját tapasztalatai alapján alkothat véleményt a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájáról és saját élete alakulásán mérheti le a politika eredményeit.

Politikánkat sziklaszilárd alapra építettük

— vomikankat az első perctol kezdve kommunista igazságunkra, a magyar munkásosztályra, a nép szocialista hazafiságára, a magyar nép legigazibb barátjának, a szovjet népnek támogatására, a nemzetközi munkásszolidarításra építünk le erről a magunk válasz- dönthetetlen alapra! Azóta se tértünk le erről a magunk — választotta útról, bár volt értetlenség is, eszmei zavar is, kishitűség is, csalogatás is, sőt fenyegetés és erőszak is velünk szemben. Következetesek maradtunk, s két év szilárd, következetes politikája, a szívós munka és harc meghozta eredményeit.

— Nem állítjuk, hogy nálunk már minden portán kolbászból van a kerítés, de azt elmondhatjuk, hogy az élet jó és normális. Van szilárd munkáshatalmunk. Népünk békében él. A Magyar népköztársaság a szocialista táboi megbecsült tagja és előttünk a szocializmus mind fényesebben ragyogó napja világítja az útat.

— Következetes politikánk ered- nényei között nem a legutolsó — sőt talán

a legelső és legfontosabb — a vezetők és a tömegek között kialakult kölcsönös bizalom, a párt, a kormány, és a tömegek szoros kapcsolata, egysége és összeforrottsága.

Nekünk két évvel ezelőtt a Rá- kosi-féle vezetés okozta csalódások, majd a Nagy Imre-csoport

amoK nepcsatasa es bűnös arulasa után kellett odaállni a neo elé és bizalmat kérni az új vezetés számára, tettekkel kellett bizonyítanunk — miközben igen keményen kellett fogni az ügyeket — hogy jót akarunk, hogy

rendbehozzuk az ország dolgait és nem hatalmaskodni akarunk a nép felett, hanem becsülettel szolgálni a népet.

(Nagy taps.) Azt hiszem, most, két év után elmondhatjuk önmagunkról: tetteink bizonyítják szándékaink őszinteségét, eredményeink, politikánk helyességét.

— Mi, a Hazafias Népfront jelöltjei tiszta lelkiismerettel, emelt fővel állunk a választók elé. Büszkék vagyunk pártunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra, amely a tragikus helyzetből kivezette az országot és a népet. Büszkék vagyunk forradalmi munkás-paraszt kormányunkra, melyet ugyan az imperialisták, a reakciósok gyűlölnek, de világszerte szeretik és becsülik mindazok, akik hívei a szocializmusnak és a népek szabadságának. (Hosszantartó, nagy taps.)

.Legfőbb büszkeségünk munkásosztályunk, dolgozó népünk, amely nevelt és a súlyos helyzetben az ország élre állított bennünket.

Büszkék vagyunk népünkre, ameiy a testvéri népek támogatásával megvédte a szocializmus és a béke ügyét hazánkban az ellenforradalmi felkelésekkel szemben

és bizonyosak vagyunk abban, hogy a választás, a szavazatok miliői megerősítik és támogatják politikánkat, a szavazók megadják a támogatást azoknak az embereknek, akik — az Elnöki Tanács elnökének legmagasabb közjogi posztjától kezdve a legkisebb falu legegyszerűbb tanácstagjáig — ezt

Izhlt

a nápolyi

Az egyik nagyhalászi napos réten örökítette meg lencsénk a fenti gyermeksereget. A község — és a kendergyár — óvodájának pöttömnyi emberkéi éppen ebéd előtt sétán voltak s jóizűen falatozták az ízletes nápolyi szeleteket. Nem kellett erőltetni a barátságos nézést, mert a közel negyven gyerek arcán állandóan ott honol a jókedv. íme ezek a mai gyerekek.

(Foto: Angyal)

a politikát képviselik és a mindennapi életben lépésröl-lépésre megvalósítják.

Nem lehet büntetlenül támadni a Magyar Népköztársaság elten

— Politikánk változatlan, — folytatta Kádár János elvtárs, — mert azt az élet kipróbálta, helyességét igazolta. Belpolitikánk lényege: demokrácia a népnek, diktatúra a dolgozó nép ellenségeivel szemben! (Nagy taps.) Az ellenforradalmi bűnösök felelősségre vonása alapjaoan ine^.-r- tént. A megtévedteknek mee' o- csátottunk, zömük visszatért azóta a helyes útra. Az eüentorradal- mat azonban nem felejtjük el! Itt az országban is, hat Árainkon kívül is,

mindenkinek tudnia kell, hogy sem ma, sem a jövőben senkinek nem lehet büntetlenül támadni a Magyar Népköz- társaság ellen, aknamunkát folytatni a nép hatalma ellen.

(Taps.) Rendszerünket az újjászervezett és újjászületett Néphadseregünk é- államunk más fegyveres erői védik, köztük egy új, de jónak bizonyult fegyvei»: a városi és a falusi munkásnépből toborzott nagyszerű munkásőrségünk. (Nagy taps.)

— Társadalmi rendszerünk lényeges vonása munkásosztályunk vezető szerepe, amelyet tovább kell erősítenünk. Munkásosztályunk vezető szerepét a párt érvényesíti, ezért nekünk az a nézetünk, hogy a társadalmi élet minden területén egyformán és általánosan érvényesülnie kell a párt irányító és vezető szerepének.

— A munkásosztály-vezette népi állam legfőbb politikai alapja a két nagy dolgozó osztály, a munkásság és a parasztság szövetsége. Ügy gondoljuk, továbbra is feladat, hogy ezt a szövetséget, — amely ismét erős — még .tovább

szilárdítsuk. A munkásosztály minden fokon bevonja a hatalom gyakorlásába a parasztság fiait. A néphatalom megvédi az egész parasztságot az átkos kapitalizmustól, segíti a termelésben az egyéni parasztot, ugyanakkor teljes erővel támogatja a termelőszövetkezeti parasztokat, a termelőszövetkezeti .mozgalmat, amely a falun íö eszköze a szocialista társadalom felépítésétiek.

Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése az egész nép érdeke, de mindenekelőtt magáé a dolgozó parasztságé. Az egyénileg dolgozó parasztság az elmúlt két évben meggyőződhetett arról, hogy a Párt és a kormány következetesen segíti a falu szocialista átalakulását. Ez állandó és központi kérdés.

Az értelmiségről beszélt ezután Kádár János elvtárs. Megállapította. iparunk, mezőgazdaságunk, teimelő és alkotó munkánk eredményei hagyszerűen bizonyítják, hogy

az értelmiség túlnyomó többsége együtt halad a néppel, becsülettel végzi a maga munkáját.

— A kultúra bizonyos területein eg> árnyalattal nehezebb a helyzet, mint az iparban dolgozó értelm'.'é’iekré'. vaev a tudományos kutatóknál. Nem nagyon kel, találgatni, a művészeiről és az irodalomról beszélek. Ótt kicsit nehezebb a helyzet. Előrementünk ezen a téren is és a jövőben még előbbre akarunk menni.

amelyek sok évre előre megszabják a teendőket.

Nyíltan megmondjuk: nem burzsoá kultúrát, hanem szocialista kultúrát akarunk teremteni az ország népének. Ezért a kultúra területén is megalkuvás nélkül harcolunk minden ellenséges nézettől, de türelmesek vagyunk a téveszméket hordozó emberekkel szemben.

Kezdettől ügyeltünk arra, hog^ emberi önérzetükben ne bántsuk meg azokat az értelmiségieket, akik nem mindenben értettek velünk egyet, vagy bizonyos kérdésekben egyenesen szemben álltak veUink. Azt akartuk, hogy belső* meggyőződésből maguk adják fel helytelen álláspontjukat. Az a véleményünk, hogy helyesen cselekedtünk.

— A városi kispolgárság dönti többsége a konszolidáció idején és most is pczüív szerepet töltött és tölt be — állapította meg ezután, majd így folytatta:

— A v. ro:i ki - '-rrosr-k vagy a kispolgárok más rétegei még sok évig nyugodtan dolgozhatna«: ie- vékenykedhetnek. Nem akarunk olyan hibába esni, hogy mondjuk a fogpiszkálót, vagy a libatoliból készült kenőtollat a nagyipar állítsa elő. (Derültség.) A kisiparnak, a kisiparosoknak és a másfajta kispolgároknak megvan a maguk sajátos feladata, azt még sok évig nyűgöd an végezhetik. Ügy gondoljuk, eljön az az idő, amikor le kell majd lépniök ai kistőkés pódiumról és oda kellj állniuk, ahová álltak már a szö-j vetkezetbe tömörült kisiparosoki is, ahol a te bi e- iar :* - ahol)

csak a munka az élet alapja. Akkor majd biztosítani kell nekik is — mint dolgozó embereknek —, és gyermekeiknek is a személyes boldogulás útját. Ez az igazságos és helyes eljárás. Amikor azonban, ezt világosan megmondjuk, meg kell mondanom azt is, hogy nem tetszik nekünk, ha valamelyik kispolgár elvéti a mér "éket, és nem éri be azzal a bizonyos — ahogy- ők szeretik mondani — szolid polgári haszonnal, hanem lánckereskedelemmel, spekulációval minden évben meg akarja háromszorozni az alaptőkéjét. Ezt nem engedhetjük meg! (Taps.) Gazdasági intézkedést is teszünk ez ellen, s aki a törvényes élői, - sokat megsérii, azt megbüntetjük. A kispolgárság többsége megérti, hogy ez másképp nem lehet, s helyesli az intézkedéseket.

A kormány és az egyházak viszonyáról is beszélt Kádár János.

— Belpolitikánk egyik jelentős eredményének tekintjük — mon- do‘ta többek között —. hogy jelenleg lojális a kapcsolat a kormány és az egyházak között.

Kádár János ezután gzdaságpo- litikai kérdésekről beszélt. Fel. idézte az ellenforradalom-okozta 22 milliárd forintnyi kárt. majd így folytatta:

— Életek is pusztultak el ég hányódnak a nagyvilágban, őszintén elmondom, Központi Bizottságunk és kormányunk sajnálja azoknak az egyszerű, az ehen- forradalmárok által félrevezetett, beugratott fiatalembereknek az életét, akik a néphatalom védelmezőivel szemben estek el. Azokat a fiatalokat is sajnáljuk, akik kivágtattak úgymond a .szabadság földjére“, hogy azután mindenféle lágerek emeletes ágyain találják magukat és megismerjék a csajka-rendszert* amely ott létezik, nem pedig minálunk!

A* ellenforradalom»

okozta gazdasági károkból kilábaltunk

Tavaly 6 százalékkal magasabb volt az ipari termelés, mint 1955- ben, s a mezőgazdasági termés is igen jó volt. Az idén az első ki- lene hónapban az ipari termel ; már 14 százalékkal haladja meg a tavalyit.

(Folytatás az 5. oldalon)

Kidolgoztuk .szocialista művelődésitől if ikánk irányelveit