Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-16 / 244. szám
1958. OKTÓBER &ELETMAGYARORSZAG 5 Amerikai lapok az ENSZ-beii erőviszonyok megváltozásáról Az ElSSZ-közgyíílés határozatot hozott a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak nyújtandó technikai segítség programja kibővítéséről ' New-York, (MTI): A Magyar Távirati Iroda newyorki tudósítója jelenti: Az Egyesült ÁUamoki sajtóját egyre jobban foglalkoztatja az ENSZ erőviszonyainak megváltozása; A Christian Science Monitor keddi számában „Az új nemzetek és az ENSZ” című cikkében emlékeztet arra, hogy ma harminccal több tagja van az ENSZ-nek, mint megalakulásakor. Ez a változás befolyásolhatja az egyensúlyt a kommunista Kelet és a ..szabad világ“ között. Sok olyan nép került be az ENSZ-be, amely még emlékszik a nyugati imperializmusra. Ez a tény komolyan fenyegeti az Egyesült Államok vezető szerepét. A lap foglalkozik azokkal az elgondolásokkal, hogy el kellene fogadni a közgyűlésen a „.mérlegelt szavazatok” rendszerét. A mérlegelt szavazatok elvének érvényesítése sokak szerint, akik kezdettől fogva tanulmányozzák a világszervezetek munkáját, megakadályozná, hogy a Föld népeinek kisebbségét jelentő államok szuverénitásukat kifejező szavazatuk gyakorlásával többségre jussanak. A lap jellemző végkövetkeztetése az, hogy a kérdés megoldása nem abban keresendő, melyik ország, melyik nép jelenti a nagyobb súlyt az ENSZ-ben, hanem, hogy „az ENSZ akkor lehet a béke megbízható bástyája, ha egyben az egyéni szabadság, az igazi liberalizmus bástyája is"; A New-Yorkban megjelenő Editorial című liberális lap már messzebbmenő következtetéseket is levon az ENSZ-ben kialakuló új helyzetről. Foglalkozik az „egy ország, egy szavazat" kérdésével, amely szerinte nem tükrözi ugyan az erőviszonyokat, de megfelel a szuverenitás elvének. A kevésbé fejlett országok egyre növekvő szerepével kapcsolatban a többi között ezeket írja: ..Ritkán ismerjük el, hogy azoknak a két- és többoldalú szerződéseknek, amelyeket Dulles külügyminiszter világszerte kötött, ha nem is egyetlen, de fő célkitűzése az volt, hogy biztosítsák az Egyesült Államok számára a kétharmados többséget az ENSZ-ben. Az ENSZ-szakér- tők már régen felismerték: a nincstelen országok hatalmában áll, hogy az ENSZ-t hidegháború színteréből, a nagyhatalmak propaganda-fórumából valódi békét teremtő eszközzé változtassa.“ A cikk megállapítja, hogy a világszervezeten belül egyre jobban nő az ázsiai-afrikai csoport szerepe és a semleges befolyás központi tényező lett az ENSZ- ben, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok uralkodó helyzete ingadozik. A cikk szerzője utal a Kína ENSZ képviselete napirendre tűzésének kérdésben az elmúlt évhez képest a szavazati arányok tekintetében beállott eltolódásra és arra, hogy Malik elnökké választásához az egyszerű többséget is csak úgy tudta megszerezni az Egyesült Államok, hogy az utolsó tizenkét órában igen nagy diplomáciai nyomást fejtett ki. Ezekben a kérdésekben nem győzött volna az Egyesült Államok, ha kétharmados szótöbbségre lett volna szükség, — állapítja meg a cikk. A közgyűlés plenáris ülése elé kerülő érdemi határozatok elfogadása csak kétharmados szótöbbséggel lehetséges, s itt az Egyesült Államok és szövetségesei — amint az idézett cikkből is kitűnik — egyre növekvő nehézséggel fognak találkozni. A világ népeinek figyelme ezekben a napokban a Távol-Kelet felé fordul, ahol is az amerikai imperializmus újabb kaiózkísér- leteket folytat, Figyelmünket azonban nem kerülheti el az sem, hogy ezalatt Nyugat-Német- országban —. amely ország az USA elsőszámú partnerévé lépett elő — tovább folyik a fasizálódás. A Strauss bonni hadügyminiszter által meghirdetett „lélektani hadviselés” megnyitotta, illetve szélesebbre tárta a kaput a korlátlan rendőri terror előtt s a hatalmas arányú fegyverkezés előtt. Lapjelentések számolnak be arról, hogy egyre jobban aktivizálódnak a volt SS és SA szervezetek beosztottjai s egymásután zajlanak le ismét bajtársi . találkozók, amelyeken a hitleri hadsereg „harci dicsőségének” ir.agasztalá- sa jegyeben újabb háborúra uszítanak. Az amerikai vezető körök „meleg rokonszjn-vvel” kísérik ezt a tevékenységet s minden „segítsé- getí’ megadnak ahhoz, hogy ' — mint azt az Egyesült Államokból hazatérve Strauss hadügyminiszter kijelentette — .„a Bundes- -wehrből a kontinens legjobban felszerelt katonai erejét teremtsék meg, amely modern nukleáris fegyverekkel is rendelkezni fog.” New York, (Reuter): Az ENSZ- közgyűlés keddi ülésén hetvenhét szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak biztosítandó A NATO-n belül is egyre nagyobb szerep jut a volt náci tábornokoknak természetesen amerikai segédlettel. Speidel után 1959 januárjában újabb náci generális foglalja el helyét a NATO párizsi főhadiszállásán. Friedrich Foertsch tábornok kerül fontos beosztásba: tervezési és politikai kérdésekkel foglalkozik majd. — technikai segítség és fejlődés programjának kibővítéseként egy ötven millió dolláros terv-alap létesítésére benyújtott javaslatot. Természetesen egy ilyen fontos beosztásba csak „kipróbált” ember kerülhet. F. Foertsch tábornok valóban „megfelelő és kipróbált ember” hiszen Hitler idejében a „pszichológiai háboi'ú”, egyik irányítója volt. Kinevezése még inkább megmutatja, miféle célokat követ és miféle emberekkel akar megoldani a NATO hadvezetés. Friedrich Foertsch tábornok két arca: baloldalt a hitleri Wehrmacht, jobboldalt a Bundeswehr tábornoki egyenruhájában. A tábornok ugyanaz — csak az egyenruha változott,.. A tábornok ugyanaz, csak a* egyen ruha változott Végig a Hosszú Nyugalom Ltján Másnap izgalmas városnézést rendezünk. A Hosszú Nyugalom Útja a város főútvonala. Ezen indulunk el. Hetven méter szélességben, több mnit hat kilométer hosszú. Kedvéért több. ezelőtt párhuzamosan futó utcát és utcaközben levő háztömböt bontottak le. Az út elején két oldalt hatalmas építkezés folyik. Bambuszból készült állványzatuk körülfogja, s szinte elborítja a falakat. Rengeteg ember dolgozik egy-egy ilyen épületen. Egy olyanforma szállón, mint például Pesten a Gellért, vagy Debrecenben az Aranybika — itt serénykedhetett vagy két és fél—háromezer munkás. Zömmel kézi erővel dolgoznak. Az út közepe táján helyezkednek el a népi kormány pagodái. A bejáratnál — mely vörös oszlopokon nyugvó pagodatetejű kapu — hagyományos kínai papucsban katonák állnak őrt. Az útra tér- kiképzésben helyezkedik el az Égi Nyugalom Kapuja, szemben vele az óriási Vörös Tér. E kapuról fogadja nemzeti ünnepeken a felvonuló népet Mao Ce- tung elnök és munkatársai. Túl a téren emelkedik a főváros legelőkelőbb szállodája, a Hotel Peking, melynek meseszép díszcsamokában rendezi fogadásait a kormány. Beszélik, hogy amikor tavaly október elsején, a nagy kínai nemzeti ünnep alkalmából meghívták a fogadásra és a felvonulás megtekintésére Pu-jit, a volt mandzsu—kínai császárt is — hogy nézze meg, mivé fejlődött nélküle (és akarata ellenére) a kínai nép —, az sírva fakadt. A.kkortájt körülutaztatták vele az országot, s az elébe tornyosuló képek — meg az isten tudja mi más — újra, meg újra sírásra görbítették a császár száját. Általában nem örvendtek valami jó idegeknek ezek a kínai császárok, pedig a kínai híres — nyugodtságáról. Ming császár is, amikor a mandzsuk betörtek az országba — a Tyin parkban levő Gyönyörködő Pagodában felakasztotta magát... A Tyin park egyébként égy magas dombon pompázik. A legtetején épült Hosszú Tavasz Pagodából belá hatjuk szinte az egész várost. Peking nagy és sajátos település. Óriási kiterjedésű sík terepen fekszik. Közel három és fél ezer utcája van. Az egész város két nagy részre oszlik. Az úgynevezett „irö'ső” városra, melyet régen „kínai“ városnak mondtak, és a „belső* városra, melyet meg „mandzsu” városnak nevezlek. A „belső** városban két külön kerület van, a volt „császári” város, és a , bíbor * város, mely főleg a volt császári palotából áll. A Tyin park dombjáról éppen oda látunk erre a vöröses-barna kerámiával borított hatalmas földszintes palota-rengetegre, a Menny Fiának, a mindenható kínai császárnak földi lakhelyére. Az ősi Pekinget nagy fal veszi körül. Ez nem az a fal, melyet ismer az egész vi’ág, csupán a majd minden kínai várost és falut védő falak egyike, mely 11 méter vastag, és 10—13 méter magas, és amelyen túl, illetve kívül rajta, épül hihetetlen méretekben az új Peking. Modern lakóháztömbök, hivatalok, intézmények, gyárak nőnek ki a sárgavörös földből a kínai nemzeti építészet hagyományainak ízléses alkalmazásával, egyben a legmodernebb igényeket is kielégítve. Viszont ott van még, ott vádolják a múltat még azok a putrik is, melyekből nem is oly régen még százezerszámra ömlött az utcára a rozoga riksák népe, a kulik országának milliónyi kiszolgáltatottja. hogv tülekedjen az éhhalál elkerüléséért. S még ma is bizony — éppen a lakásviszonyok terén — rendkívül rossz a helyzet. Jellemző, hogy a fővárosnak 1949-ben másfélmillió lakosa volt, 1952- ben már 2,6 millió, s 1957-ben pedig 4 millió. Ez a hihetetlen növekedés nem a természetes szaporulat révén történik, hanem a nagy ipari fejlődés következtében. Elképzelhető, hogy milyen lakásviszonyok lehe'tek akkor, itt, bár rengeteg modern lakást is építettek. Kínai barátaink nem tagadják bizonyos tekintetben elmaradottságukat, mely elsősorban Kína régi urai bűnös politikájának következménye, s annak, hogy a népi’ kormány ilyen rövid idő alatt az ország gazdasági gondját, hatalmas energiáját, például a föld mellében levő óriási kincseket még csak kismértékben tudta felszínre hozni. Mindez nem homályosítja el azt a sok jót, amely vitathatatlanul a népé már. s az új Kína igazi arcát, egyben jövőjét mutatják. S ezeknek a szavaknak itt mély, nagyon mély értelmük van. itt nagy erők feszülnek a nép boldogulására» és nagyon bölcs, az ország sajátos arculatát figyelembevevő politika valósul meg Kína sokezeréves történelmében először. Itt rengeteget kapott a nép az ország felszabadulásával, itt a szó szoros értelmében állati sorból emelkedett szabad emberré, s vált szorgalmas erszágépítővé. hihetetlen akarással. tempóval és lelkesedéssel. Erre nagyon büszkék kínai barátaink, s mi csak tisztelettel és őszinte együttérzéssel viseltetünk ekkora nagyszerűség láttán. Együttesünk minden tagjában ez hagyja az első mély nyomot, melytől életünk végéig sem fogunk szabadulni, (Folytatjuk.)
