Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

2

KEI,FT MAGI AHOKSZAG

1958. OKTÓBER 15, SZERDA

Jólesik, ha törődnek

A

minap tanyán jártam. Előadást tartottam a valamivel több mint 300 lelket számláló Kauzsay-tanyán, ami kos igazgatási lag Magy községhez tartozik.

Hamarosan összejöttek a tanya dolgozói, akik a felszabadulás előtt valamennyien cselédek voltak. A tanyasi iskola tanterme „benépesedett“ férfiakkal, nőkkel, fiatalokkal és öregekkel, örültünk egymásnak, hiszen mór több mint 15 éve ismerjük egymást, s már sok-sok estei, töltöttünk együtt a petróleumlámpás, de igen tiszta és falése- 6en berendezett iskolában

Deszélgettünk. Mindenről, ^ ami csak felhozódott. felszabadulás előtti nehéz életről, a napi politikai eseményekről. problémáikról, családjukról. Hosszú lenne leírni, hogy mi minden szóbakerült este 7 óráíól 10 óráig, ezért csak néhány tapasztalatomat szeretném elmondani. Igen, elmondani azt, hogy a távoli tanyán is mennyire érdeklődnek az egyszerű dolgozók a nagyvilág eseményei iránt, érdekli őket Tajvan, az ágyúzási szünet Kimoj térségében, a De Gaulle-féle algériai népszavazás csakúgy, mint az, hogy mi történik az ENSZ-ben. Természetesen sok szó esett a most

folyó tanácstagi és országgyűlési képviselőválasztás jelölőgyűléseiről is.

ILI ogyne érdekelné ez a tanya dolgozóit, hiszen ő közülük is lesz 4 tanácstag, s most olyan tanácstagokat akarnak választani, akik 58 család, 300 lélek ügyeit derekasan képviselik majd, s akik el fogják mondani, hogy segítséget nyújt a tanya minden dolgozója minden közérdekű dologban: a többtermelésben, a termelőszövetkezet se- gítésében, a jó kapcsolat kiépítésében, a tűzoltószertár létesítésében, az iskola szépítésében, kerítésének megjavításában, példát fog mutatni az adófizetési kötelezettség teljesítésében is.

rje nem titkolják, szorgal^ mazni fogják a telefon bevezetését is, hogy legyen az is a tanyában, mert már több mint háromszázan vannak, s bizony betegség, gyors ügyintézés során erre nagy szükség lenne. Hajdú István, a tsz elnöke is erősen támogatja a dolgozók e jogos kívánságát annál is inkább, mert termelőszövetkezetük is fejlődőben, erősödőben van, s nekik is sokszor lenne telefonra szükségük, hiszen a községtől 6 km-re vannak. Elmondották, hogy boldogan vennék, ha az orvos is

Gépek a némafilmek korából — 1919-es forradalmi filmplakát — villauytéuyes térkép

velünk

A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabolcs-Szatmár megyei Intézőbizottságának

képrejtvénypályázata

22, ROftf i VBKit ábrázol a kép és milyen esemény idején áldozta életét a nép ügyéért?

A megfejtés a következő címre küldendő : Magyar

Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztálya, Nyíregyháza, Szabadság- tér 7.

. &ŰL-. IlíAí2Aí :

legalább kéthetenként kijárna, ha rendszeresítenék — különösen a hosszú téli estékre — az ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat, mert — mint Szabó Mihály mondotta — a tanya dolgozói is vágynak a kutúra, a még több tudás után.

ß oldogan dicsekedtek, hogy az ősziek vetése már 80 százalékban megtörtént, s talán 1—2 napon belül be is fejezik. S e téren a Táncsics Tsz vezet. Kértek, hogy jöjjek én is, de mások is minél többször közéjük, s beszélgessünk el, mert nekik az olyan jólesik, ha látják, hogy törődnek velük.

S ez a szó nagyon megkapott: „Jólesik, ha törődnek velünk.“ Ezt olyan szívből mondták és olyan igazán, hogy elhatároztam, e törődésnek, ennek az igénynek mindenütt támogatója és szószólója leszek. S máris kérek mindenkit, aki illetékes: Segítsük az eddiginél sokkal jobban a tanyák harcos, haladni vágyó, szorgalmas derék népét! Nemcsak a Kauzsay-tanyán, de mindenütt!

Albert Antal

cÁ derék a&r’ái katonák Egy öreg harcos a mándi úttörök között

III akay Béla mándi csapatvezető arról tudósította a szerkesztőséget, hogy a minap a faluban köztiszteletnek örvendő Szilágyi Lajos bácsi meglátogatta az úttörőket és vörös katona korából való élményeit mesélte el. Lajos bácsi, mint szakaszparancsnok harcolt a Szovjetunióban 1918- ban. A gyermekek nagy izgalommal hallgatták a vörös katonák hősi harcairól szóló történeteket amelyek során megsemmisítették a garázda és alattomos módszerekkel harcoló fehér-bandákat. Egy-egy izgalmasabb résznél az úttörők csillogó szemmel, nekipirulva ugráltak fel helyükről és kérdésekkel ostromolták Lajos bácsit: Mi történt azután? Hogy kerítették be a fehéreket? Hogy találtak egymásra Lajos bácsiék, amikor éjszaka rájuk gyújtották a falut a fehérek? Lajos bácsi sorjában kielégítette a kíváncsi úttörők kívánságát.

A beszélgetés után látszott a gyermekek arcán, hogy a történelem-órák anyaga új színt kapott, lelkiviláguk gazdagabb lett. Szinte megelevenedve látták lelki szemeikkel a történelem legnagyob hőseit, az orosz, az ukrán, a román, a lengyel, a cseh, az olasz, a német vörös katonák összefogó erejét, amely kivívta új világunk megszületését. A gyermeki arcokat csodálatosan széppé formálta a szeretet pírja, amelyből lelkűkben glóriát szőttek a legendás harcok hősei köré. Bizonyára megfogamzott bennük a vágy: de jó is lenne olyan bátornak és szilárdnak lenni, mint voltak ők, a derék \ vörös katonák... ü

(Za) |

Holnap reggel nyitja meg kapuit a megyei filmtörténeti kiállítás, amelyet a Megyei Moziüzemi Vállalat a filmszakma államosításának 10. évfordulója alkalmából rendez a József Attila Művelődési Ház földszinti termében. Előzetes értesülésünk szerint rendkívül érdekes leszez a kiállítás, amely a maga nemében a felszabadulás óta egyedülálló megyénkben. Megnéztük az előkészületeket. A Művelődési Ház elé a vállalat zöldesszürke kis műszaki kocsija kanyarodott, Bodor elvtárs, a műszaki vezető szállt ki belőle. Mint kiderült, a kiállítás műszaki részének tárgyait szállítják éppen.

Furcsa kis alkotmányt emelnek ki.

— Mi ez ?

— Ez? — nevetve folytatja Bodnár elvtárs —, ugye nem ismerik meg? Ez kérem egy vetítőgép a némafilmek korából. Az még az érdekessége, hogy a magyar állam akkoriban nem támogatta a filmipart megfelelően, nem voltak kórszerű gépek, s ezt, a maga idejében modernnek számító masinát, becsempészték az országba...

Érdeklődésünkre elmondta a vállalat műszaki vezetője, hogy a régi és új gépek kiállításával valóságos technikai történeti áttekintést nyújtanak a filmszakma fejlődéséről.

— Bemutatjuk a múltat, a jelent és a jövőt, a gömbmozit — persze az utóbbit csak rajzban.

A kiállítás másik részlegének főrendezője Kasza János elvtárs, a vállalat műsor- és propaganda csoportjának vezetője. Ö is elárul egyet- mást a kiállításról:

— Lesz egy térképünk, amelyről mindenki megtudhatja, hány mozink volt a múltban, mennyi van most, hány normálmozi, hány keskenymozi, és hány vándormozi. Egy kapcsolótábla különböző színű billentyűinek lenyomásával gyúlnak ki a mozikat jelző lámpák. Kiállítjuk még az elmúlt 10 esztendő magyar filmjeinek plakátjait, s aztán

egy forradalmi, 1919-6% plakátot. Azokat a filmeket hirdeti, amelyeket Szamuely elvtárs hozott Moszkvából repülőgépen. Számos eredménymutató tabló, kép ad áttekintést a filmszakma megyei fejlődéséről. Azt is. meg kell említeni, hogy a mozisok kiállításának megrendezéséhez nagy segítséget nyújt a Háziipari Szövetkezet, a magyaros delwrációs anyagot bocsátja rendelkezésünkre.

Serény munka folyik a kiállítási teremben — holnap reggel pedig készen várja az érdeklődőket. Bizonyára sokan tekintik meg ezt a rendkívül érdekesnek ígérkező kiállítást.

(Benke Zsigmond nevelő felv.)

Felépült az új pártház Berkeszen. Most már csak az utolsó simítások vannak hátra: üvegezés. meszelés, környékének csinosítása. Az épület értéke mintegy 80 000 forint, melynek nagyobbik felét a község dolgozói társadalmi munkában adták. A megyei párt- bizottság kb. 35 000 forint értékű anyaggal és az épület körüli új

j vaskerítéssel járult az épitkezés- ! hez. A szakmunkát a helyi iparo- \ sok végezték, a fuvarozásban és j egyéb munkákban a kommunisták, a KISZ-tagok, a gyermekotthon nevelői, dolgozói és a köz j számos pártonkívül dől >zója lelkesedéssel vett részt. Az avatási ünnepélyt előreláthatólag e hó 26-án tartják meg, amelyre nívós műsorral készülnek.

yvvyyvywvwyvyyyYywvyyvvyyvvyyyywyyv vv v wwwyy>

A Götiibös-Teleky-Bárdossy staféta

Szemelvények a MÍP jegyzőkönyveiből A munka díszes „képviselői44

Akinek az isten vagyont, prókátorságot adott, ésszel is megajándékozta — tartotta a régi szólás-mondás. Ez bizonyos mértékig így is volt valamikor az úri világban, hiszen az idősebb generáció jól emlékszik arra, hogy vitéz Gömbös Gyula, gróf Teleky Pál és Bárdossy László díszmagyarok nemcsak a fasiszta jellegű soviniszta, nacionalista kormánypárt fővezéreinek bársonyszékben váltották egymást, hanem a miniszterelnöki fotelban is.

Ezek az urak egymásnak nyújtották mindkét helyen a stafétabotot, apáról fiúra szálltak az eszméik is. A munka és a munkásság hivatott képviselőinek tartották magukat. Számtalan dokumentum, jegyzőkönyv, írat tanúsítja ezt

Dr. Szigethi Vass Jenő az 1941 január 19-én Nyíregyházán megtartott pártválaszmányi ülésen a következőket mondta: ’’...Tartsunk ki bizalommal vezetőink mellett, mert ha a pártszervezet szabályaiba belemélyedünk, már abból is megállapítható, hogy néhai vitéz Gömbös Gyula, és leghűségesebb fegyvertársa Marton Gyula azt úgy alkották meg, hogy abból kidomborodik a szervezet végcélja: a munka.”

Gróf Teleky Pál pártvezető és miniszterelnök elhalálozása után Bárdossy László miniszterelnök a következőképpen cseveg: „A gyásszal, panasszal nem az ő szándékait szolgáljuk, mert a vyász immobilizál, a mi feledatunk pedig a munka ..

Nos nézzük kik „képviselték” a munkát?

A MÉP nyíregyházi szervezete levele mellé a következő névsort mellékeli:

„Országos tanácsülésünkre szóló, eddig hozzám beérkezett jelentkezési lapokat mellékeltem van szerencsém tisztelettel felterjeszteni.

1. Kriskó Sándor, g. kath. esperes-járási elnök.

2. Újhelyi Tivadar földbirtokos-járási elnök.

3. Dr. Újhelyi Tibor földbirtokos-kerületi elnök.

4. Liptay György ny. huszárezredes-kerületi elnök.

5. Magyar János r. kath. plébános-kerületi elnök.

6. Megyery Pál földbirtokos-kerületi elnök.

7. Heringh Andor ny. pü. főtanácsos-kerületi titkár.

8. Dr. Farkas Lajos igazgató-kerületi titkár.

9. Hanusz László ny. számv. főtanácsos-kerületi titkár.

10. Dr. Vargha János ügyvéd-kerületi titkár.

Értesülésem szerint a megyéből részt vesznek még Bállá János ügyvéd, járási elnök — Benedek Domonkos földbirtokos járási elnök, továbbá részt óhajt még venni Dr. Szigethy Vass Jenő kerületi elnök, ügyvéd, aki azonban a vasúti költség megtérítését igényli.

Nevezettek jelentkezési lapját beérkezésük után haladéktalanul beterjesztem.

XJzoni vm. központi titkár.”:

Szükséges-e ehhez kommentár? Azt hiszem nem. Ezek az aranydolmányos díszmagyarok, földbirtokosok, nyugalmazott huszárezredesek, egyházfiak, főtanácsosok, ügyvédek „képviselték” abban az urambátyám világban a munkát. Csodálatos, hogy a munka ellen a munkásság kárára politizáltak? Nem! Hiszen igazán nem sok közük volt a munkához, és a munkássághoz.

Farkas Kálmán.

Vf pártház épült Berkessen