Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-12 / 241. szám
2 KELETMAGTARORSiAG 1S5S. OKTÓBER 12, VASÁRNAP Lelkesen, szerényen ... Mi jár a fiatalsággá], s mi az amin javítani kell Farkas bácsi, a tiszakóródi volt gazdasági cseléd nem igen álmodta, hogy fiából iskolázott ember lesz valaha! Pedig a fiú jó tanuló volt, nagy kedvet érzett ahhoz, hogy egyszer majd gépekkel dolgozhasson. Teljesült is a vágya. A felszabadulás után felvették a debreceni technikumba, ahol kiváló eredményt ért el. Aztán egy évig Budapesten, az Oleg Kosevoj iskolán tanult tovább, ahol szintén jól végzett, így került Moszkvába, a hároméves szerszámgépészeti főiskolára, s gépészmérnök lett a parasztgyermekből ! Most már úgy beszél erről Farkas Guszti, mint a világ legtermészetesebb dolgáról. Néhány mondatban emlékszik a székesfehérvári szerszámgépgyárban töltött esztendőről, ahol üzemi gyakorlaton volt, Onnan került Nyíregyházára a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz. A vállalat vezetősége jól emlékszik a fiatal üzemmérnök kezdeti nagy szorgalmára. Az igazgató elvtárs azt mondja róla, hogy ,,Guszti’1 nagyon fogékony az új iránt, és tele van alkotni akarással. Szívesen fogadta kezdetben a műszaki dolgozók és idős szakmunkások jó tanácsait, amelyek a feladatok végzésében nagy segítséget jelentettek. Sikerült is neki elnyerni a dolgozók szeretetét, bizalmát. A lakatosok, a szerelők bizalommal fordulnak hozzá, ha valamit nem értenek a tervrajzon. Elmagyaráz tatták maguknak a munkát az üzemmérnökkel. Szükség volt erre, hiszen az ellenforradalom után profilváltozás következett be a vállalatnál, Olyan munkákat készítenek, amihez nem volt meg a kellő szakismeret, a gyakorlat és tudás. Az exportra készülő mezőgazdasági gépek prototípusainak elkészítése es a sorozatgyártásra történő felkészülés olyan problémákat okoz, amelyeket csak közös együttmű- Ködéssel lehet jól megoldani; Farkas Gusztira bízták a gyártmány művelettervei elkészítését, és több esetben gyártmányszerkesztésre is vállalkozott. Előrelátóan, leleményesen készítette el a gyártáshoz szükséges készüléket és szerszámokat, amelyeknek nagy hasznát veszik a munkában. A szakmunkások dicsérik a fiatal gépészmérnököt például a hajlító- és fúrókészülékért, valamint a nagyteljesítményű gyorsmozgású vibrációs, lemezvágó ollóért. A gép megalkotása a bizonyítéka, hogy alkotója igazán szereti a szakmát, és nagy kedvvel vállalkozik merész és sokszor tudását meghaladó munkákra. Azt mondja most ez a temperamentumos, alkotni akaró fiatalember, hogy nem becsülik meg eléggé a vállalatnál? Olyasmit forgat a fejében, hogy elmegy egy nagyobb gyárba. Mi ad neki erre okot? Azt mondja, hogy nem értik meg egymást a főmérnökkel. Miért nem? Mert kevesebbre vélik egymás tudását, mint amennyit valójában tudnak! A Guszti sértődöttségének az is a háttere, hogy a főmérnök „gán- csoskodik“, amikor ő valami újat szeretne megvalósítani. Ezt bizonyára nem rosszindulatból teszi, hanem mert érzi a felelősséget beosztottjainak munkájáért. S ami igaz, — a fiatal alkotók általában nem szeretik, ha alkotásukat bírálják! Pedig emlékezzen csak rá Farkas elvtárs, milyen jót tett a vibrációs lemezvágó olló megalkotásánál a nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök segítsége. Valami közük nekik is van abban, hogy a gép jól működik. Azok, akik a szakmában több évet töltöttek, bizonyára több jó tapasztalattal rendelkeznek, s ezt érdemes tekintetbe venni a fiatalabbaknak! Sok erőlködéstől, töprengéstől és később megbánt munkától óvja meg a fiatal alkotót, ha mi előtt csinálna valamit, megkérdezi a tapasztaltabb, idősebb szakembert. S ha a vitatott dologban a véleményük különbözik, vonjanak be mást is a vitába! Ez csak a „cél" megvalósításának előnyére fog szolgálni! A sértődés nemcsak, hogy lerontja a munkakedvet és az alkotási vágyat, hanem az üzemnek kárt okozhat azzal, hogy az új gép, vagy szerszám' nem valósul meg idejében, vagy egyáltalán. A fiatalsággal általában együttjáró jelenség az, hogy — különösen a fiatal mérnökök, — egyből „nagy emberek" szeretnének lenni, és nem ritkán túlbecsülik a tudásukat. Azok a mérnökök, akik nem alulról, nem fokról-fokra jutnak feljebb a „létrán", nem ismerik meg eléggé a közbeeső reszortokat, — „fent“ hamarabb hibákat vétenek, s rendszerint aztán általában nagyot zuhannak. A gépjavító vállalat vezetői azt szeretnék, hogy Farkas Gusztáv kifogástalanul meg tudjon állni azon a poszton, amelyre éppen a képességei alapján állítják! Farkas Guszti párttag. Helytállására és jó munkájára számítanak. Nem volna szép dolog, ha cserbenhagyná azt az üzemet, ahová nehéz helyzetében befogadták, s ahol nagy szükség van az ő — lelkes — munkájára. Nem igaz az, hogy neki ott nincs jövője, — amit arra alapoz, hogy nincs és nem megy olyan jól a munka, mint egy-két nagyüzemben. Ha tovább javítanak a mezőgazdasági export-gépek minőségén, nagyobb tételű megrendelésekre számíthat a vállalat! Egyébként is kedve szerint „remekelhet“ Farkas elvtárs az új gépek gyártásánál, mint ahogy a most készülő 35 darab konzervgyári ;,fedőszámozó automata- gép“ gyártásánál is megmutathatja tudását és szorgalmát. Az a tény is, hogy ezt a nagy, komplikált, fontos munkát rábízták, éppen a bizalmat tanúsítja. Határozni kell Farkas elvtárs! Ha marad, ez jelentse a munkájából hiányzó lelkesedést és a még jobb együttműködést! Ne szégyeljen a többet tudó és több tapasztalattal rendelkező emberektől véleményt kérni, tanulni. O. A. »«•»—» »«ti «wmwmwiiMi \f adarat tolláról, embert *-'* barátjáról ismerik és tisztelik. Megközelítőleg így tartja a közmondás. És ha ez áll a barátságra, a becsületre, nyugodtan leszűrhetünk egy olyan véleményt: kinek milyen a házatája, olyan a gazdája. Az iméntit azért említettük meg, hogy ennek örvével jóindulatú látogatóként bekopogjunk néhány házba, esetünkben a kommunisták hivatalos tanácskozási helyére, a pártházba. Ej, hát nem egyre megy: milyen a terem? Az a fontos, amit ott bent beszélnek. A „köntös” csak amolyan szemnek tetsző valami. Ám mindjárt rájövünk, elveti a súlykot, aki így vélekedik a pártházakról. Annyi faktum, első tényező a terem belső „tartalma’, „levegője”.,. De... És a de szócska, valamint a három pont sejteti, hogy nem kis szerep jut itt a jól berendezett, ízlésesen, mértékletesen felöltöztetett pártházakra. Ha barátságos a környezet, a külső, szívesebben benyitnak a látogatók. Különösen, ha bent a szobákban jól találja magát az ember, van mit nézegetni, böngészni. Szerencsére a megye pártházai az említett barátságos arcú házakhoz tartoznak. Kijelentésünk igazolására elég megemlíteni a mátészalkai és a nagyecsedi párttagok házát, mert a két helyen ebben az évben észrevehetően új arcot formáltak szolgalmas látogatói. A mátészalkai két utcai vaskaput, külső, belső tatarozást, festést, a régebbi recsegős és kevéske székek helyébe 140 darab világos tónusú széket és egy 3800 forintos lemezjátszós rádiót kapott. Valamivel távolabb innen, a lápon: Nagyecseden sem hagyták a ládafiába a tagdíjakból összejött pénzeket. Rendbehozták és kifestették, berendezgették a mai falu egyik jellegzetes épületét, a vöröscsillagos pártházat. Azt gondolja az olvasó, honnan vegyenek any- nyi pénzt egyik vagy másik helyen, mondjuk egy kis falucskában működő pártszervezetnél? A nagyecsediek másfélméteres vörös csillagot szerkesztettek vaskerettel, üvegtesttel és villanyégőkkel. A nagy ügyességet kívánó munkában szinte kivétel nélkül résztvettek a községi, gépállomási és állami gazdasági pártszervezet tagjai. De nemcsak ennyiből állt a társadalmi munka. Az épület előtt kis hidat építenek, az úttörők pedig az egész épületet feldíszítik, az udvart parkosítják. Csoda-e, hogy a párt- szevezet úgy határozott, biztosít egy szobácskát a pártházban az úttörőknek is... Mátészalkán sem láthatatlan kezek hozták rendbe a minta- pártházat. A kommunisták munka után láttak hozzá. Az aiapszervezet tagjai együttes erővel cserépkályhát állítottak be, a nők öt nagy függönyt varrtak, felsúrolták a nagytermet ,a három kisebb szobát, a KISZ-tagok az udvaron röplabda-pályát építettek, lesala- kozták, tavasszal pedig virágokat ültetnek... És már meg is kapták a választ azok az alapszervezeték, ahol még nem fordítottak ilyen gondot a pártházakra. Főleg Nyírcsaholyra és Ko- csordra vonatkozik ez. Ezen a két helyen nagyobb törődés és néhány szorgalmas óra otthonossá varázsolná a kommunisták és becsületes dolgozók házát. Mert úgy igaz, a mi pártházaink nemcsak a hivatalos pártfórumok, taggyűlések, értekezletek helyei, hanem otthonok, ahol a nap bármely szakában könyvek, újságok, folyóiratok, rádió mellett mindig szívesen találkoznak a közös barátok. (P. G.) TISZTEIT HÁZ' „Alkotmányos“ idők Nagy kár, hogy Mikszáth Kálmán nem volt jelen azon a képviselői vitán, amelyről írni akarok, mert ha ö ott van, akkor szellemesebb olvasnivalóhoz és találóbb cikkhez jutna a nyájas olvasó, mint így. Én sem voltam ugyan jelen azon az ülésen, de ott minden megörökít- tetett a Ház naplójában, amit egy-egy ülés után a naplóbíráló bizottság felül vizsgált és hitelesített. Nos tehát kezembe került egy ilyen napló a 199. országos ülés 1907 november 16-án, szombaton tartott vitájával. De hangozzék a szó a tisztelt Házban, beszéljenek a képviselő urak. „VLÁD AURÉL: Az 1886: XXI. t.-cz. 37. §-a kimondja, hogy a választás szavazatlapokkal, illetve titkosan történik. (Zaj.) Ugyanezen törvényezikk 38. §-a... (Folytonosan zaj.) ELNÖK (csenget): Csendet kérek! VLÁD AURÉL: ...kimondja azt, hogy a választóknak joguk van négy bizalmi férfiút kijelölni. Minthogy a választóknak ezen jogai a legtöbb választásnál nemcsak negligáltatnak, hanem kijátszatnak, (zaj) tudtam előre és el voltam rá készülve, hogy ez most is így történik. A bizalmi férfiak kijelölése a legtöbb helyen úgy történik, hogy a választási elnök » szolgabírói hivatalba behívat három-négy embert és azok által kijelöltetik azokat, akiket bizalmi férfiak gyanánt akarnak alkalmazni, anélkül, hogy a választóknak alkalmat adnának arra, hogy e tekintetben nyilatkozzanak. T. ház! A második sérelem az, hogy a választás titkossága megsértetett, olyképpen, hogy a közigazgatási tisztviselők előre tudták minden egyes választóról, hogy kire fog leszavazni. (Derültség.) Nagyon egyszerűen meg lehetett csinálni, és nagyon egyszerűen csinálták is meg, olyképpen, hogy a választási helyiség előtt ott voltak a csendörök, a választásokhoz bevezető ajtó előtt szintén ott álltak a csendőrök és csak a körjegyzőket és hivatalnokokat eresztették be. És amikor a község szavazásra került, az illető község körjegyzője minden egyes választónak piros-fehér-zöld cédulát adott át. amelyen a hivatalos jelöltek listája volt; így vitték be őket a választási helyiségbe, és tudták, hogy aki ilyen ezédulát ad be, az a hivatalos listára szavaz. Megtörtént ugyancsak ezen választásnál az, hogy azok a választók, akik nem ezzel a piros- fehér-zöld czédulával szavaztak, hanem fehér czédulával, a tisztviselők, különösen Fejér Károly algyógyi főszolgabíró által, becsméreltettek, sőt az egyiknek, egy lelkésznek, a kis fehér lappal szavazott, ezt mondták: „Fehér lappal szavazott? Majd lesz ez még fekete is!” T. képviselőházi A hivatalos vizsgálat minderről ki fogja sütni, hogy nem így van. Erről biztos vagyok. (Zaj. Elnök csenget.) és nem áltatom magam azzal, hogy a hivatalos vizsgálat valaha egy tényt úgy fog konstatálni, mint ahogy történt. (Zaj. ZAKARIÁS JÁNOS: Meggyanúsítja az egész közigazgatást! ELNÖK (csenget): A képviselő úr azt állítja, hogy a hivatalos vizsgálat sohasem fogja konstatálni a valódi tényt. Ez meggyanúsítása az egész közigazgatási apparátusnak; ezért rendreutasítom. VLÁD AURÉL: A legnagyobb sérelem azonban nem ebben áll; hozzá vagyunk szokva, hogy ilyen körülmények között kell állampolgári jogainkat gyakorolnunk. A legnagyobb sérelem abban rejlik, hogy a főszolgabíró akinek joga nincsen, mert a megyebizottsági választásoknál is, ép úgy, mint a képviselőválasztásoknál a választási elnök ügye] föl a rendre, mondom, a főszolgabíró magához ragadva a választási elnök jogait, azt az utasítást adta a csendőrségnek, hogy engem, és azután még két úriembert, (Nagy zaj.) nevezetesen Szabó Romulus folti és Pap Koriolán százvárosi lakost a község területéről távolítson el. (Zaj.) ELNÖK (csenget.) KÁLLAY LIPÓT: Ő, meg két úriember! VLÁD AURÉL: Végrehajtották a rendeletet és mindkettőt a csendőrség a községből kivezette. A főszolgabírónak ez a ténykedése a btk-be ütközik. (Felkiáltások: Jelentse fel a bíróságnál) A btk. 472 §-a azt mondja (olvassa): „A hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon közhivatalnok, aki fegyveres erőt jogos indok nélkül alkalmazza, vagy beavatkozásra felhívja.” A btk. 475. §-a pedig azt mondja (olvassa): „A hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el es öt évig terjedhető fogházzal büntetendő azon közhivatalnok, aki hivatali hatalmával visszaél avégett, hogy valakit jogtalanul valaminek eltűrésére vagy elhagyására kényszerítsen.” Én azt hiszem, hogy itt különösen a btk. 475. §-ában körülírt bűncselekménynek egész tényálladéka ki van merítve. ZAKARIÁS JÁNOS: Menjen a bíróság elé! VLÁD AURÉL: A két úri embert ugyanis kényszerítették, hogy akaratuk ellenére a községből távozzanak. HORVÁTH JÓZSEF (marosújvári) (közbeszól). ELNÖK (csenget): Kérem Horváth képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Ne méltóztassék a szónokot zavarni. (Felkiáltások a baloldalon: A hor- vétók mindig zavarognak.)” ★ Ügyhisszük, hogy ehhez nem kell kommentár. Sokan vannak, akik személyes élményekkel egészíthetik ki az itt leírtakat. Szabó György A hás és gasdáia