Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

1958. OKTÓBER 11, SZOMBAT K ELÉT MAL V A KORSZAG 5 PÁRIZS (MTI) Az Express cí­mű párizsi hetilap több kérdést tett fel Maurice Thoreznek, a Francia Kommunista Párt főtit­kárának a népszavazás eredmé­nyével kapcsola ’■■an. Az Express e heti száma közli Thorez vála­szait. A tudósítónak arra a kérdésére válaszolva, véleménye szerint mi­lyen okok miatt nem követte nagy­számú kommunista választó a párt utasításait, Thorez a többi között kijelentette': A kommunista választók nin­csenek kínai fallal elzárva a la­kosság többi részétől, és így a kü­lönféle nyomás éppúgy hatással tehet rájuk, mint másokra. Érzé­kenyen reagáltak a demagóg ér­velésre. amely a bajokért minden felelősséget az alkotmányos in­tézményekre hárított... Nem látták, hogy ezen intézmények működését azok a politikusok hiú­sították meg, akik megfeledkez­tek választási ígéreteikről és sza­bályszerűen visszahozták a jobb­oldali kormányt, noha a nép a baloldalra szavazott. Nem szabad eltitkolni azt sem, hogy sok illú­ziót terjesztettek el és tartottak a felszínen az algériai problémá­val kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy népünk békére vágyik Algériában. Sokan azt hitték, hogy De Gaulle tábornok meghozza a békét, hogy más politikát folytat majd, mint az előző kormányok. Sok francia nem értette meg még, hogy a gyarmati probléma egyetlen igazságos megoldása a népek függetlensége, jogegyenlő­sége, a kölcsönös előnyök alapján álló új kapcsolatok megteremtésé­ben rejlik. A tudósító ezután azt állított , hogy a párt kampánya, De Gaul- le-t mint fasisztát mutatta be, s megkérdezte Thoreztől, nem gon­dolja, hogy ez a jellemzés téves volt? A Francia Kommunista Párt főtitkára válaszában hangsúlyoz­ta: nem igaz, hogy De Gaulle tá­bornokot, mint fasisztát mutat­tuk be. De megmutattuk és to­vábbra is megmutatjuk, hogy azok az erők, amelyek hatalomra juttatták, a legreakciósabbak, hogy az Algériában megteremtett rendszer a fasizmus bélyegét hordja magán, hogy ezt a rend­szert akarják az aktivisták és a Közüdv bizottságok Franciaor­szágra is kiterjeszteni. Az Express tudósítója felvetette a kérdést: gondolja e, hogy egyes kommunista választók, akik igen­nel szavaztak, újból a kommunis­tákra szavaznak majd a legköze­lebbi választásokon? Thorez kije­lentette : Azt hiszem, hogy a legközelebbi választás eredményei különbözni fognak a szeptember 28-i szemé­lyi népszavazási eredményektől. Ez miránk éppúgy áll, mint a többiekre. A köztársaság megvédésének reflexe, a munkásvcdelem reflexe nem maradhat el még akkor sem, ha előtte is A tudósító emlékezteti olvasóit a külügyminisztériumnak arra a korábbi kijelentésére, amely sze­rint az Egyesült Államok október 31-ig kivonja csapatait Libanon­ból, ha „nem jön közbe előre nem látható akadály". iparügyi', a kereskedelmi, a gaz­dasági, az öntözéses- és energia­ügyi minisztérium titkáraiból. A konzultatív tanács meghatáro­zott időszakonként tartja üléseit, s azokon maga az államelnök el­nököl. áll a népszavazás eredménye. Természetesen a választás módja befolyásolhatja az ered­ményeket. A választótestület akaratának kifejezését eltor­zítja az egyjelöites választás. A tudósító a továbbiakban meg­kérdezte Thoreztől: vajon a fran­cia társadalom fejlődése a szoci­alizmus felé a reformok fokozatos politikája alapján történhetik-e meg. s a kommunisták hajlan- dók-e inkább ezt támogatni, mint a forradalmi átalakulást? A Francia Kommunista Párt főtitkára a kérdésre válaszol', a hangsúlyozta: az igazi marxisták nem hajlandók szembeállítani a reformokat és a forradalmat. Mindenkor harcoltak a reformo­kért és hátsó gondolatok nélkül támogatták azokat a reformokat, amelyeket mások javasoltak, vagy alkalmaztak. A forradalmi átalakulás nem jelenti szükségszerűen az erőszak­hoz folyamodást. A párizsi hetilap tudósítója a következőkben azt kérdezte: va­jon Thorez hiszi-e, hogy a kom­munista parte* törvénye.! kívül helyezik? Maurice Thorez így vá­laszolt: Ha Franciaország elindulna ezen az úton, ez azt jelentené, hogy a fasizmus lett úrrá nálunk. A köztársaság minden híve tudja egyébként, hogy ez csupán előjá­téka lenne más betiltásoknak és üldözéseknek. Minden demokratának köte­lessége a közös védekezés a képviselőtestületekben épp­úgy, — még azokkal a korlá­tozott eszközökkel is, amelyek­kel jelenleg rendelkeznek — mint az egész országban. Az Express munkatársa végül feltette azt a kérdést: Miután eddig nem volt lehetsé­ges a megállapodás a kommunis­ták és más baloldali szervezetek között közös politika folytatására, miből gondolja, hogy ilyen meg­egyezés lehetséges lesz a jövőben? Thorez hangsúlyozta: Most új helyzet keletkezett. Franciaország' tekintélyuralmi rendszerrel áll szemben és ez nyilvánvaló és nagyon komoly fenyegetést hordoz magában a demokratikus szabadságjogokra és a dolgozók jogaira nézve. Nem lehet, hogy e tények láttán a köztársaság hívei, meg ne tegyenek mindent az egyesülés érdekében. Részünkről nem kíméljük az erő­feszítéseket, hogy eljussunk a munkás és demokratikus erők cselekvő egységéhez, ami a körös boldogulás és egy megújhodott köztársaság előfeltétele. Washington ürügyet keres, hogy csapatait Libanonban tarthassa New-York, (TASZSZ): Az Uni­ted Press International washing­toni tudósítója azt írja, hogy az amerikai fegyveres erők Libanon­ból való kivonásának terveit „ve­szély fenyegeti“, mert az ország­ban „szaporodik a rendzavarás és kiéleződik a politikai válság". Konzultatív tanácsot alakítottak Pakisztánban Karacsi, (TASZSZ): A karacsi rádió közlése szerint az elnök uta­sítására Pakisztánban úgyneve­zett konzultatív tanácsot alakítot­tak a kormány főtitkárából, a hadügy, a pénzügy, a belügy, az A Kom szó ni ol Központi Bizottságának As amerikaiak menjenek vissxa, oda, ahonnan jöttek A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA SZÓVIVŐJÉNEK NYILATKOZATA Peking. (ÚJ KÍNA): A Kínai Népköztársaság Külügyminiszté­riumának szóvivője nyilatkozatot adott azzal kapcsolatban, hogy Dulles ameriai külügyminiszter, Herter amerikai külügyminiszter­helyettes és Lincoln White az amerikai külügyminisztérium szó­vivője egymás után nyilatkoztak a kimoji tűzszünetről — Fegyveres erőink ideiglene­sen felfüggesztették a Kimoj el­leni ágyútüzet, A Tajvanon, a Penghu — Kimoj és Macu szige­teken lévő katonaság és polgári személyek, valamint a nemzetkö­zi közvélemény örömmel köszön­tette ezt. Mindent emberiességi okokból tettünk. Dulles és Herter — valamint mások — nagy rémü­letbe estek és igyekeztek fegyve­reserőinknek ezt a lépését össze­zavarni az Egyesült Államok tűz- szüneti cselszövényével. Az, hogy katonaságunk beszün- teti-e vagy sem Kimoj elleni ágyu- tüzét és az, hogy ezt rövid vagy hosszú ideig teszi-e meg, kizáró­lag hazánk belügye. Az ameri­kaiak sem tehetnek mást, mint­hogy elismerik: nincsen harc a Kínai Népköztársaság és az Egye­sült Államok között és természe­tesen egyáltalán fel sem merül a tűzszünet kérdése. Ami pedig a kínai kormány és a tajvani helyi hatóságok közötti kérdést illeti, az amerikaiaknak nincsen joguk erről nyilatkozni a tajvani hatóságok nevében. Mind­azok a kínaiak, akiknek van nem­zeti öntudata, határozót' an ellen­zik, hogy külföldi legyen képvi­selőjük a belső problémák ren­dezésénél. Röviden összefoglalva: a kínaiak teljes mértékben ma­guk is képesek rendezni saját ügyeiket és itt semmiképpen sem tűrnék meg az Egyesült Államok beavatkozását. Az Egyesült Álla­mok tűzszüneti cselszövése sen­kit sem vezethet félre. Az Egyesült Államok azért al­kudozik a tűzszünet körül, mert kísérletet tesz, hogy — tűzszünet leple alatt — örökre megszerezze magának Tajvant és a Penghu szigeteket. De nem tűrjük meg a beavatkozást Kína belügyeibe. A tajvani szorosban fenn álló fe­szültséget az Egyesült Államok idézte elő. Az Egyesült Államok 1950 június 27-e óla tartja erő­szakkal megszállva Tajvant. An-j nak érdekében, hogy Kína elleni agresszióját Tajvanról és Peng­hu szigetekről kiterjessze Kimoj- ra és a Macu szigetekre, az Egye­sült Államok tekintélyes számú fegyveres erőket vont össze a taj­vani szorosban és folyamatosan fegyveres provokációkat, valamint háborús fenyegetéseket hajtott végre Kína ellen. A tajvani^ szoro> can fennálló feszültség megszüntetésének kul­csa, hogy az Egyesült Államok vonja ki valamennyi fegyveres erőit Tajvanról, és a tajvani szo­rosból. Az amerikaiak menjenek vissza, oda, ahonnan jöttek. < Amennyiben az amerikaiak be akarják bizonyítani a világ előtt, hogy nem akarnak beavatkozni Kína belügyeibe, akkor szüntes­sék be teljes mértékben úgyneve­zett konvoj kísérési műveleteiket, szf ntessék be behatolásaikat a kí­nai szárazföld parti vizeibe és lé­giterébe és szüntessék meg fegy­veres erőik összevonását a tajvanj szorosban. Ahelyett, hogy alku­doznánk az úgynevezett tűzszü­netről, varsói nagykövetük üljön le komolyan tárgyalni és tanács­kozza meg a Kínai Népköztársa­ság képviselőjével azokat a konk­rét módokat és lépéseket, ame­lyek a Tajvanon és a tajvani Szo­rosban levő valamennyi amerikai fegyveres erő kivonását szolgál­ják. Amennyiben ezt nem teszik szembetalálják majd magukat 3 világ népeinek még erősebb fel­háborodásával és még reményte­lenebb helyzetbe juttatják önma- gukat. Mar az osztrák kormánypártok táborában is nyugtalanságot okoznak a náci találkozók Becs, (MTI): Az Ausztriában egyre leplezetlené bbül működő neofasiszta szervezetek már a kor­mánypártok táborában is nyugta­lanságot okoznak. Ez jut kifeje­zésre Hercldnak. a néppárti új­ságírónak tollából megjelent eikk- bsn is: „Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az olvasó a szerkesztő­séghez fordul és felteszi, a kér­dést: miért nem történik valami a fasizmus újjáéledésének meg­akadályozására, vajon nem lát­ják, mi történik itt ismét?" Walter Hacker szocialistapárti újságíró a Neues Österreich című lapban emlékeztet az SS-ek által is bevallott szörnyű gaztettekre és rámutat, hogy ugyanazok az SS-szervezetek, amelyek 1945-ben az emberek millióit kínozták és gyilkolták meg, ma mindenféle álnév alatt aktivizálódnak Auszt­riában. tézisei Moszkva, (TASZSZ): A lenini Komszomol 1958. október 29-én ünnepli fennállásának 40. évfor­dulóját. Negyven évvel ezelőtt 1918-ban ezen a napon nyílt meg a Komszomol első kongresszusa. A Komszomol megalakításának közelgő 40. évfordulója alkalmá­ból a Komszomol Központi Bi­zottsága téziseket adott ki. 00(XXXmX)000M{XXXXXXX»0ArX,,^b0nO3C«C0CChCC BÉKE-MOZI: A világ teremtése. Jean Effel, a világhírű művész karikatúráiból készült színes csehszlovák rajzfilm. Előadások kezdete fél 5, fél 7. fél 9 órakor. DÓZSA-MOZI: Feleségem, a sztár. Jazz, tánc, revű. Német film Előadások kezdete: 4. fi. 8 órakor. GORKIJ-MOZI: Nővérek. Magyarul beszélő színes szovjet film. Előadások kezdete 4. 6, 8 órasor. MÓRICZ ZSIGMOND (SZAKSZERVEZETI) MOZI: Csigalépcső. Egy válságba jutott házasság története. Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor, Az ENSZ-közgy űlés politikai bizottságának ülése Ä rendőrség felhívása A Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Osztálya felhívja azokat a sze­mélyeket, akik Langer Lajos Nyíregyháza, Róka utca 4. sz. alatti lakosnak bármilyen cí­men pénzt adtak át, akár köl- csönképpen, akár egyéb címen, saját érdekükben tanúként! ki­hallgatás végett a Szabolcs- Szatmár megyei Rendőrfőkapi- tányság Bűnügyi Osztályán sür­gősen jelentkezzenek. kel folytatott kísérletek felfüg­gesztésére tett indítvány megvi- .atásának. E döntés azt jelenti, a Politikai Bizottság az Egyesült Államoknak azt a javaslatát fogadta el, hogy Hétvégi krónika. — Akik az utolsó évet töltik. — Véleményt mondanak a vásárosnaményiak. — Kitüntetett cigányprímás. — Gyermeklevél a háborúról. — a nukleáris fegyverekkel folyta­tót kísérletek felfüggesztésének kérdését együtt vitatják meg ma­gának a leszerelésnek, valamint a. hadügyi költségvetések csök­kentésének problémájával. Kulisszák mögött. — Sport. —* Szív küldi szívnek. — Vidám szombat este. — Ismertetjük hol­napi műsorunkat. Időfárásjjeiezités A meteorológiai Intézet jelenti 1958. október 10-én, pén­teken 12.30 órakor. Várható időjárás szombat estig: az enyheség tovább tart. Párás, helyenként ködös idő, kevés napsütéssel. Néhány helyen ködszitálás. Gyenge légáramlás. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 9—12, legmagasabb napi hőmér­séklet szombaton: 17 és 20 fok között. 4 nyíregyházi rádió mai műsora A tekintélynralmi rendszer nagyon komoly fenyegetés AZ EXPRESS CÍMŰ PÁRIZSI LAP INTERJÚJA MAURICE THOREZZEL, AZFKP FŐTITKÁRÁVAL New-York, (Reuter): Az ENSZ- közgyűlés Politikai Bizottsága csütörtök délután ötven szavazat­tal 9 ellenében 19 tartózkodással elvetette a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy biztosítsanak el­sőbbséget a nukleáris fegyverek-

Next

/
Thumbnails
Contents