Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

X\. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM. Ära 50 fillér 1958. OKTOBER 11, SZOMBAT Erénnyel és példával A. z élet, a fejlődés útja nem mindig sima. De nem is • . J0’ ha,úSy menne minden, mint a karikacsa­Pf, n?°1n?®ni- Az emberek azt az eredményt, si­becsüllk leginkább amiért megdolgoztak. Így vagyunk Pzea leemelő munkában, a kulturális életben, de a párt­elet területen élért sikerekben is. ^ Megyénk dolgozó népe, munkások, téesz tagok, kommu­nisták és pártonkívüliek sok szép eredményt értek el a párt- szervezetek irányításával. Nincs talán a Nyírségnek, Szat- márnak és a Beregnek egyetlen kicsiny falva sem olyan, ahol az utóbbi tízegynéhány esztendőben ne épült volna va­lami. Mándokon iskolát, Berkeszen pártházat, Kocsordon jár­dát építettek, míg más helyeken bölcsődékre, kultúrottho- nokra, a fásításra, parkosításra adták össze erejüket a falvak lakói. Mit jnutat ez? Azt a bizalmat, amely a párt vezetése iránt érlelődött meg az emberekben. De mutat mást is Azt hogy az ilyen helyeken a vezetés cikk-cakktól mentes egye­nes irányvonalat követnek a pártszervezet vezetői mely gyü­mölcsöket érlel az emberek javára a falu érdekében. Jóhéhány termelőszövetkezet és szakcsoport, különböző mezőgazdasági társulás is tanúskodik amellett, hogy a párt politikája ma már a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően is egyre nagyobb tömegeket vonz. S miért? Azért, mert nincs erőszakoskodás, megszűnt a korábbi években kö­vetett „gyúrás” politikája és látják az emberek, hogy a párt egyenes úton, igazságosan, az emberek javát akarva szól a dolgozó parasztsághoz. Tehát előrehaladásunk egyenes vonalú, nincsenek benne jobbra és balra fordulások. Ez magyarázza azt, hogy nőtt a bizalom, amely előreviszi a falu arculatának szociális képpé való formálását. Nagy része és elévülhetetlen érdeme van ebben a pártvezetésnek, amelyet sok-sok községben övez a barátság légköre. A mostani pártvezetés olyan, amely nem ad ingadozásra okot egyetlen becsületes, a néphatalomhoz hű embernek sem. Olyan szellem uralkodik, amely nem zavartatja meg az emberek elméjét, gondolkodását, mert az MSZMP világos, érthető, egyenes és szókimondó politikát folytat. Mindezek tudatában mondható-e az, hogy minden rend­ben van a cikk-cakktól mentes politika tekintetében a mi pártszervezeteinkben? Azt mondhatjuk, hogy többségében igen. Sajnos, azonban vannak pártszervezetek, amelyek ve­zetéséről így vélekednek: „Ha itt is olyan lenne a vezetés, mint a párt felső szervében, nem lenne itt baj.” Vagy: „Ná­lunk másképp politizálnak, mint a központi vezetésben.” Van ezekben a megjegyzésekben sok igazság. Van pedig azért, mert egyes helyeken — mint Sényőn is — nem a tömegeket megnyerő, azokért küzdő politikát folytattak. A vezetésben nem érvényesült a kollektiv elv és a pártdemokrácia. Egy másik faluban olyan vezetési mód van, amely több vonatko­zásban szemben áll a párt értelmiségi politikájával. Néhol a középparasztot kezelik még mindig kulákmódra. S ez mind a hibáselvű vezetésből származik. Érdekes, ahol ilyen tekin­tetben javul a helyzet, ott azonnal megváltozik a’ pártonkí­vüliek viszonya is a párthoz. Bizalmasabbak lesznek és szí­vesen segítenek, bármit kér a pártszervezet tőlük. Bizony, sokat kell tennünk azért, hogy az ilyen cikk- cakk politikát is mellőzzük, mert ez sok kárt okoz. Amit egyszer felépítettünk, azt ne romboljuk le. Mindenben a párt politikája legyen a mérvadó. Ezt kövessük az emberek meg­ítélésében, vélemények nyilvánításában, gazdasági, kulturális politikánkban és akkor nem lesz baj. Mert arra, hogy milyen veszélyekkel jár a cikk-cakkos politika, már volt elég példa az elmúlt években. A pártszervezetek vezetésében érvényesüljön a kollektív irányítás lenini elve, mérjenek egyforma mércével minden embert a párt politikája alapján és ne állítsanak fel „tetszik, nem tetszik” elvet egyetlen párttaggal, pártonkívülivel szem­ben sem. Erénnyel és példásan éljenek a pártszervezetek vezetői minden' tettük arra irányuljon, hogy vonzzák a becsü­letes pártonkívüli tömegeket a párthoz. Ha így cselekszenek, akkor nem érheti szó a ház elejét. Beláthatatlan károk következhetnek a helytelen, a párt politikáját elferdítő, azt rosszul alkalmazó vezetési módból, stílusból. A cikk-cakk jobra, balra csavarodó, girbe-gurba irányítás elsősorban az emberek gondolkodására és ez által cselekvésükre van mérgező hatással. Állandó ingadozást szül és szunnyadó vagy tartózkodó állapotban tartja az alkotó erőt. Ott viszont, ahol egyenes vonalú, egységes, a párt irány- mutatását követő vezetés van, szinte megsokszorozza az em­berek alkotó vágyát és olyan értékek létrehozására teszi al­kalmassá, amelyet valaha nem is képzeltek. Napkoron még maguk a pártszervezet vezetői is aggodalommal vágtak neki az egymillió forint értéket kitevő iskola építéséhez. Úgy gon­dolták, hogy nem lesz elég segítség. Mikor viszont a töme­gekhez fordultak és látták azt a nagy akaratot, amit az em­berek tanúsítottak, megnőtt a bizalmuk. S a kölcsönös biza­lom nagy tetteket eredményezett, mert a pártvezetés közel áll az emberekhez, akik tevékeny munkájukkal támogatják azt. Mindez tanúsítja: akkor politizálnak helyesen a párt- szervezetek vezetői, ha egyenes úton irányítják a falvak né­peit és ők maguk mutatnak példát viselkedésben, magatar­tásban, az élet minden területén. Így vesznek tőlük példát az emberek. Illést tartott az MSZMP megyei bizottsága Tegnap reggel a megyei párt- bizottság kibővített ülést tartott a megyei tanács nagytermében. A kibővített pártbizottsági ülés megvitatta az MSZMP mű­velődési politikájának irányel­veit, — megyénk viszonylatá­ban. Orosz Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Nagy Sándor elvtárs, a pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője mondta el a pártbizottság beszá­molóját. Az elhangzott beszámo­lót széles vita követte. A vita során számos — me­gyénket érintő — kultúrpolitikai kérdés nyert tisztázást, ugyan­akkor világossá váltak a határo­zat tükrében a jövő feladatai is. Tíz éves az Állami Aruház Sok fiatal dolgozik a tíz éves nyíregyházi Állami Áru­házban. Képünkön Szűcs Anna, az áruházi KISZ-szervezet egyik legaktívabb tagja a bőrönd és bőrdíszmű osztályon kí­nálja vevőinek a szép megvenni-valókat. Az áruval zsúfolásig megtelt műszaki osztályon Pócsik János nemrég szabadult fiatal segéd sok szép rádióval várja a vevőket. (Képes riportunk lapunk 3. oldalán.) A jelenlegi áliatfeivásáriás bevált ­tovább javítják a hás- és zsírellátást Az ÉDOSZ-székházban értekez­letre ültek össze az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi válla­latainak megyei igazgatói, járási kirendeltségek vezetői és a felvá­sárlás, hizlalás más szakemberei. Az értekezleten Mihályi László, az Állaforgalmi Igazgatóság vezetője tartott beszámolót az elmúlt év felvásárlási munkájáról, az ország zsír- és húsellátásának helyzeté­ről, valamint a következő hóna­pok és a jövő év feladatairól. A kötelező beadás megszünte­tése után új helyzet alakult ki az állatfelvásárlósban is. Az állam kedvező termelői árak mellett, főként a szerző­déses felvásárlás útján bizto­sítja az or száj ellátását és az exportot is. Ez a rendszer be­vált. A vállalatok az első háromnegyed évijén jól teljesítették feladatu­kat: a hízottsertés és vágómarha felvásárlási tervüket 103 száza­lékra, a vágóborjú felvásárlását 122 százalékra, a süldő- és malac- felvásárlást pedig 129 százalékra teljesítették. Az exportra szánt állatok fel- vásárlási tervét is messze a ter­ven felül teljesítették, csupán ser­tésből van kisebb lemaradás. , z 1955-ös év begyűjtési ered­ményeivel hasonlította össze Mi­hályi elvtárs a jelenlegi eredmé­nyeket és elmondotta, hogy a mostani rendszerrel a ser­tésfelvásárlás 238 százalékos emelkedést mutat, a vágómar­hánál pedig 135 százalékos a javulás. Majd hosszon foglalkozott a mun­ka további megjavításának kérdé­seivel. A sertésfelvásárlásban mu­tatkozó kisebb hiányok főként a súlyhiányból adódnak, ami rész­ben azzal az egészséges törekvés­sel is magyarázható, hogy mind több helyen térnek át a kereset­tebb hússertések tartására. Nagy szerepe van az állatfor­galmi tevékenységnek a spekulá­ció megfékezésében, a kupecke- dés megszüntetésében is. A süldő- és malacfelvásárlással befolyást tudott gyakorolni a szabadpiaci árakra is az állam. Ezt a tevé­kenységet tovább kell fokozni úgy, hogy a paraszti felesleget minden téren az éllatforgalmi vásárolja fel és ugyanígy a pa­raszti igényeket is ő lássa el. A iövőt tekintve nagy feladato­kat kaptak az állatforgalmi vál­lalatok a termelőszövetkezetek és alacsonyabb társulási formák ál­lattenyésztésének és hizlalásának segítésében. Az alapanyag-ellátá­son kívül szakmai, szervezési kér. désekben is segítséget kell nyúj­tani a szövetkezeti állattenyésztés meg j aví tusához. Az értekezlet megállapította, hogy évről évre, negyedévről ne­gyedévre fokozatosan csökken a felvásárlási költség is. Míg 1955- ben 83,62 forint volt az egy má­zsa hús költsége, 1958-ban már csak 53,76 "forint. Jó ütemezések­kel, gyors és pontos szállításokkal ezt még tovább lehet csökkenteni. A hús- és zsírellátás további javításának megvannak a feltéte­lei. Ennek egyik feltétele az üte­mes szerződéskötés és szállí ás. Ehhez a munkához a vállalatok kérték a tanácsok és a tömegszer­vek segítségét is, mert ez a fel­adat elsőrendű közügy. Cs. B. Megkezdték az erdővágást, iizenegynfidiá facsemetéi adnak el Tiborszállásen dő Megmozdult a tiborszállási er- Messziről morajláshoz ha- . nló zaj veri fel a csendet: ilyenkor egy-egy évszázados tölgy terül el nagy zuhanással az avaron. Megkezdték az erdő- vígást. Nagy József erdőmérnök ka­lauzol a munka színhelyére. Az agregá'or egyhangúan zümmög, ’s tőle két oldalra villanyfűrész sikongat. Nyomában csatamezé — elesett óriásokkal. Az ügyes kezelők hajkwt vágnak a fatör­zsébe lenn a tönknél, aztán el­lenkező oldalról harapja a fű­rész az imbolygó táncba kezdő fát. Kirántja a fűrészt, és fel­hangzik a nyújtott kiáltás: — Vigyá-áá-á-á-zz! A ledöntött óriások mesélnek az erdésznek. Az évgyűrűk el­árulják, hogy melyik évben volt az időjárás kedvező az erdő fej­lődésére. Az évgyűrűk mutatják meg: mennyi idős a fa. — A most kezdődő idényben a közel nyolcezer holdas erdészetben 8312 köbméter fát termelnek ki. A villanyfűrész napi 20 köbmé­ter fát dönt ki és, mintegy 20 ember munkáját helyettesíti. Az általános kitermelést 230 holdon végzik el. Ennek a helyén két' év múlva újra fiatal telepítés lesz. Az erdészetnek 200 hold terü­leten fekszik a csemetekertje) Az idényben, ősszel és tavasszal 11 millió fiatal csemetét termel­nek ki és bocsátanak a telepítők rendelkezésére. Ebből a hatal­mas mennyiségből 4 jnilliót az akác, 3 milliót a fenyő, két mil­liót a cserjeféle és egymilliót a nvárfo +<=«,7 lei Vltét f>eaf*t4r/ai tgytüljatdk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents